Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

0 Hl SH (jp KORO STA J lüLfUIALIS MELLÉ1LET A szíriai gyöngyszem s6 fáradalmakat Sőre agy­ié fehérebb lett, akár a vi­asz. A tejei js álig fogadta <aL A szemét is ritkán nyi­totta fel. A sírása is visz- szafojtott volt és panaszos. Cimbriana állomásán, a Fel­ső tó közelében — ahol a karaván egy éjszakára meg­pihent — azt mondta a gö­rög orvos Andronicusnak. — Próbus gyümölcse majd meggyógyítja a lányo­dat, — Honnan vegyem éra a szőlőt Pannóniában? — Nem iopom én a dena- riusokat. Csak egy szegény peregrinus vagyok. Adja oL lasóbban. Az egyiptoma kereskedő összecsapta a tenyerét, mintha Jupiterhez fohász­kodna. — Négy sestertius, vagy egy denarius igazán nem sok ezért a szíriai remekért, ezért a gyöngyszemért,,. Andronicus már másod­szor járta végig Jeruzsálem piacát. Mielőtt végleg el­hagyta volna Kis-Ázsiát, gondosan bevásárolt a hosz- szú, ismeretlen útra. Ura — Marcus Ljvius Salinátar consul —■ császári parancs­ra Pannóniába készült. Űj hivatalt kapott II Constan­tin erődvárosában, a tarto­mány nyugati határán. Mint az építészetben is jártas consult szemelte ki a csá­szár az erőd bástyáinak megerősítésére. Erősen szo­rongattak keletről a hunok, veszélyben volt Pannónia. Andronicus most emléket akart a kis Caianak, aki 'Hold a szemedben márciusban múlott egy éves, most pedig Mate hónapját írták a táblákra. Olyan em­léket akart a jeruzsálemi pi­acról, ami nemcsak szép, de egyben megvédj viselő­jét az ártó gonosztól, Az egyiptomi kereskedő nem engedte tovább: — Ezt nézze meg uram, ezt a gyönyörű szíriai gyöngyszemet. Ez minden bajtól megóvja a kislányát. Igazán megér négy ses térti- üst. A bóka nálunk, Egyip­tomban az életet jelenti. Hallgassa meg a történetét A Nílus agyagából időnként millió és millió béka mászik elő. Ilyenkor tudjuk, hogy hamarosan megárad a fo­lyó és termékenyek lesznek a földek és termést hoznak a sivatagok, kivirágzik a h®­=— Az erőd körül, ahová igyekezel, már virágzik Prőbusa tőkéje. A szőlő pe­dig, jegyezd meg, nemcsak vfgságot hoz, hanem egész­séget is, ha nem a levét isz- szák, hanem $ bogyóját to- gyasztják. Amikor Cimbriana elha­gyására készült a karaván, a görög még egyszer oda­ment Andronicushoz: — Van az erőd közelében egy meleg forrás. Annak a vize átforrósítja & beteg csontokat és gyógyulást hoz a lányodnak is... csak mód­jával fürdesd! A már alig pihegő Caia­nak nem kellett Próbus gyümölcse. A forrás gyógyí­tó vizét sem érinthette meg bágyadtan alálógó kezével. Csendesen, élettelenül ér­kezett meg az erődbe. Horváth Péi@e Szemedből a Hold a Hold nevet hideg tűz-sugarán hőscincérefc a Hold a Hold ürigy-fehéren izzik a titok • mindem szelek flvölteneks a Hold a Hold vagyok« Nőni kezd az arcnál az ég zuhanni itt a Hold szemed bogara az űrbe szakait ki a csillagok 8§ messzi hangom zenélnek és itt a Hold éget Már Nem tudom téged ölellek.® igazam Kjátom a csupasz krátereket a Hold-csendet hall©® két fülemben ujjaimban bőröm alatt Hitted-e volna? Hitted'-e volna hogy elérnek s Hold-szelek itt & szivedbe®? mok és boldog lesz minden ember. Vegye meg uram, nem csalódik a szavamban... A szíriai gyögyszemet be­letette Andronicus markába és erővel összecsukta letette a római ujjait. — Csak 'négy sestertius, uram! —• ismételt®, A messzi idegenből — a Volga mellöl — Kis-Ázsiába származott Andronicus (akit csak peregrinusként tartott nyilván a birodalom) leol­vasta a kereskedőnek a négy ezüstöt. Hazafelé örömmel forgatta a szíriai gyöngyöt. Alig volt nagyobb a hüvelykujja körménél, de igazán szép volt. Finom metszésű és igazi remekmű. A betűk jelentését ismerte. A „dzoen” életet jelenti Márpedig ő éppen azt sze­retné, ha a távoli Pannóni­ában nagy, életerő® lány lenne a kis CaiabÄ.-Ha a „dzoen” feliratú, béka-mintás szíriai gyöngy­szemet fűzöm a nyakába, bizonyosan elkerülik a go­nosz szellemek — gondolta Andronicus. A kis Caia nehezen visel­te el a hosszú utazással já­Anronicnas rábonűí a mozdulatlan testre és han­gosan, háromszor kiáltotta a nevét. Cipruságat nem te­hettek a gyászoló ház elé, asak vödröt tiszta vízzel, hogy a látogatók meghint­hessék magukat, mielőtt be­lépnek. A temetést ősi — Volgá­mén ti — szokás szerint tar­tották. A sírgödör oldalába mély padmalyt vágtak és ide helyezték a kis Caiat. Andronicus a szíriai gyöngy­szemet is mellé tette. Ha már nem segített rajta éle­tében, legalább legyen véle holtában.» ... Mindezt pedig as a Szí­riái gyöngyszem és mellette a másféléves kislány csont­váza mesélt« ei dr. Sági Ká­rolynál;, a keszthelyi Bala­toni Múzeum igazgatójának és munkatársainak, amit a Hévíz-Dobogód, — másfél­évezredes — temetőben ta­láltak. A provinciáikat vé­delmező rómaiak a hunók elől nyugat felé menekülő népeket nagy kerülővel hozták a fenékpusztai és más erődökbe. Velük akar­ták megőriztetnd uralmukat Pannónia felett. Gáiáomyl Béta Szobor°f«rv A 350 éves Meliere SS22. január SS-én született Moliére, a víg­játékírás halhatatlan mestere. an-e diadalma­sabb színpadi szerzője a vi­lágnak, mint a ma 350 éves Me­llére? Csupán a párizsi Co­media Francaise színpadán több mint 21 ezerszer ját­szották műveit 1680 és 1920 között; Űrhatnám polgárát már 1769-ben előadta ná­lunk is az egri jezsuita gim­názium diáksága; a Fös- vény-t 1792-ben Simái Kris­tóf, 1822-ben Döbrentei Gá­bor, 1848-ban Kazinczy Gá­bor, 1898-ban Hevesi Sán­dor, 1954-ben Illyés Gyula fordította magyarra. A Poquelin család régi kárpitos dinasztia volt. Jean Babtiste atyja is « mester­séget művelte, s 1631-ben nemességet vásárolt magá­nak a „király rendes kárpi­tosa” címmel. A fiú nem kö­vette atyját e mesterségben. Ügyvédi vizsgát tesz 1641-/ ben, tehát 19 éves korában. Ám már előbb egy Scara- mouche néven föllépő olasz utcai komédiás szellemi bűvkörébe kerül, szoros ba­rátságot köt a Bejárt szí- nészfamiliával, s az ifjú, a- helyett, hogy a 'királyi ud­varban végezne kárpitos­munkát, színésszé lesz. Meg­szakad kapcsolata családjá­val, a Híres színház (Illustre theatre) tagja, majd később vezetője. Küzdelmes, kudar­cokkal kövezett esztendők járnak rá — ekkor veszi föl a Moliére neveti Élete a színpadiasa?) meg­lepő fordulatok egymást kö­vető láncolata. Az adósok börtöne fenyegeti, tucatnyi évig vidéki vándorkomédiás, de 1659-ben alkalma nyílik, hogy a királyi udvar előtt mutatkozzék be társulatá­val. Sikert arat s ugyanab­ban az évben Kényeskedőb című munkája már Párizs egyik szellemi izgalma. Egy évvel később már a királyi palota less fellépéseik ál­landó színtere. Egyre-másra írja darabjait: a Férjek is­kolája, a Tolakodók, a Nőte iskolája, az Úrhatnám pol­gár, vagy a Dandin György, az ötesztendős vihart kava­ró Tartuffe, a Don Juan, as. Embergyülölő, a Botcsinált» doktor, a Fösvény és a töb­bi — korának művészeti szenzációi voltak. A király kegye — XIV. Lajos még föl is lépett Moliére színpa­dán — megszabadította áss anyagi gondoktól, de nem mentette föl a bigottság, a képmutatás, a haszonlesés akkori bajnokainak durva támadásai alól. E támadáso­kat ő hívta ki maga ellesi hisz elsöprő gúnnyal, rop­pant nyelvi erővel, pompás színpadismerettel vette célba kora fonákságait. öt. venegy éves volt, midőn a Képzelt beteg előadásán ha­lálos betegség tört rá, s né­hány órával később Moliére már halott. Halálával pályá­ja nem ért véget. Művei — a színháztörténet eddig leg. népszerűbb vígjátékai — az­óta is friss örömöt jelen­tenek a századok óta hűsé­gesen megújuló, közönség számára. Az általa megte­remtett típusok: így az ál­szent haszonleső Tartuffe, a pénzsóvár Harpagon, a romlott Don Juan addig él­nek,míg csak a mai értelem­ben vett színház él és hat... B—e on n c Szülés M@sei find rám Messt szűnik meg árvaságod. Most szűnik meg árvaságom. Mint madarak szállva ékben, hárman leszünk a világon. ©era Kofáim

Next

/
Thumbnails
Contents