Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
9 Ulmosás—szépséghibával A ködös, párás, enyhe télben nehéz és veszélyes a közlekedés A járművek csúsznak a sáros, nyálkás utakon és bizony vezetőik idegrendszerét; reflexeit (laposan próbára teszi még az is, ha csak kisebb szakaszon, például egy város forgalmasabb útvonalán kell végigmenni. Sár mostanában ugyanis jócskán akad, nemcsak az országutakon, hanem a községek, városok utcáin is. A közlekedést meg kell kömy- nyíteni — ez a gondolat vezérel, hette azokat, akik Békéscsabán elrendelték, hogy a Tanácsköztársaság útján és a város két főterén a locsolóautó erős vízsugarával le kell mosni a sarat Amikor elkezdték a munkát, sokan még örvendeztek is: lám, végre eszébe jutott valakinek. Ez már fővárosi színvonalon történik. Az öröm azonban hamarosan ürömmé változott, főleg ami a gyalogosokat illeti. A 2 átmosásból ugyanis híg latyak lett amely — az úttest lejtősségéből adódóan — a járdák mellett gyülemlett fel. A gyalogosok jórészének bizony nem ltís töprengésébe került sokszor, hogyan jussanak át a másik oldalra úgy, hogy ne merüljön meg a félcipő a eflrü, ragadós latyakban. Nem szólva arról, hogy még a széles járdájú Tanácsköztársaság útján is bátorság kellett ahhoz, hogy valaki gyalog végigmenjen. Mert voltak olyan — tisztelet a kivételnek — „kedves járművezetők”, akik élvezettel húztak el az úttest szélén a latyakban. A sűrű massza így aztán a járdára, a járókelőkre, néha még az épületekre is felfröccsent Sokan olyan „pety- tyesen értek munkahelyükre vagy haza, mintha kizárólag ilyen céllal fröcsköltették volna be magukat Akit ilyen meglepetés ért természetesen ki-ki vér- mérséklete szerint — nem éppen dicsérőleg emlékezett meg az illető gépkocsivezető le- és felmenőági rokonairól. Mindehhez volna egy megjegyzésünk: ha már ilyen okos dolgot kitaláltak, mint az úttest mosása, akkor a latyak eltakarításáról is gondoskodni kellett volna, mert ugyan valamelyest enyhítettek az úttest balesetveszélyességén, de ugyanakkor sok-sok embernek komoly költséget okoztak — ruha- és kabáttisztítás —, és persze nem kis bosszúságot. Hozzák rendbe a járdát! A napokban olvastam arról, hogy sáros Békéscsabán a Tre* tort utca. Az már régen olyan, de a Kétegyházi utat most esi” nálták a nyáron, mégis annyira sáros, hogy nem lehet rajta Közlekedni. Igaz, készítettek mellette egy kavicsos utat, amit hengerrel simítottak el, de az szinte használhatatlan. Naponta mintegy ezren járunk erre, s hiányoljuk, hogy a régi járdát felbontották és nem rakták helyre. Az úttesten nem lehet menni, mert f olyan forgalmas, ráadásul a járművek is felspriccelik a sarat, s Mire a vasútállomásra érünk, hogy hazautazhassunk, még a 5 ruhánk is sáros. Kérjük a szerkesztőséget, segítsen odahatni, : hogy ezt a járdát mielőbb csinálják meg. A többiek nevében is köszöni Tóth Judit sarkadi olvasónk. December SO-án, Buszvezetők figyelmébe a téli szünet után címmel közöltünk cikket arról, hogy a csanádapácai útvonalon az egyik megállónál lemaradtak az utasok, mert a busz nem állt meg. Köszönjük! A DEM ASZ válaszolt a Sötét a ml utcánk című írásunkra a következőképpen: „Mindenekelőtt őszintén sajnáljuk, hogy okot adtunk a panaszra. E3 keH ugyanis ismernünk, hogy a javítás miatt leszerelt lámpa csak a cikk megjelenését követő reggel került vissza a helyére. A késlekedés okát megmagyarázhatnánk, de az kevésbé lenne meggyőző mint Ígéretünk: a jövőben fokozott gonddal ügyelünk arra, hogy hasonló eset ne forduljon elő. A mulasztásban vétkeseket írásban figyelmeztettük.” Szabó Latos, a Volán 8-as szá- » mú Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője a következőket válaszolta: Megfelel a valóságnak, hogy december 15-én a csanádapácai úton lévő Hrabovszki elnevezésű megállónál az Orosházáról Békéscsabára közlekedő busz — helytelenül — az ott várakozókat nem vette fel, illetve a szó- banforgó helyen nem állt meg. A történtekért Hirják Pál gépkocsivezető és Pillián Tivadar kalauz hibáztatható. Ok arra hivatkoztak, hogy ebben a járatban Csanádapáca és Békéscsaba között egy másik autóbusz is közlekedik, s annak kell a diákok szállítását végezni. Mivel azonban a szóban forgó autóbuszon még bőségesen volt férőhely, hiszen csak 22 utassal érkezett Békéscsabára és a menetrend szerint a kérdéses megálló ennek a járatnak is megállóhelye, ezért a mulasztást elkövető dolgozóinkat írásbeli figyelmeztetésben részesítettük. > A Szerkesszen velünk ro- ! ▼»tot összeállította: «1 Kasnyik Judit I BOKS MlCmSsr " 1SU. JANUÁR /Vem a bocsánatkérés! E rovat Hasábjain u elmúlt héten irtunk arról, hogy Orosházán lopással gyanúsítottak egy asszonyt, most hasonlót fr egyik békéscsabai olvasónk, aki agyán közölte' nevét és lakcímét, de érthető okokból kéri, hogy ne vigyük nyilvánosság elé. Az eset január 5-én történt a Kulich Gyula lakótelepen levő ABC-áruházban az anyósával. Az idős asszony a délelőtti órákban lement az áruházba vásárolni. A kívánt árut berakta kosarába és amikor a pénztárhoz ért az egyik eladó kivette kezéből a kosarat és felszólította, hogy menjen a bolt egyik külön helyiségébe. A vásárló eleget tett a felhívásnak, de méltatlankodva kérdezte, hogy ez miért szükséges. Az eladó ezt válaszolta: — Az egyik vásárló felhívta a figyelmet arra, hogy egy csomag paprikát a zsebébe tett. Az idős asszony kérte, kutassák át, s megállapíthatják, hogy a kosár tartalmán kívül nem találnak más árucikket. Ugyanakkor azt mondta, hogy vezessék oda azt a vásárlót, aki a lopást jelentette. Ezt követően az az eladó, aki bekísérte az irodába, kiment, magá- rahagyta, ■ nem jelentkezett többé, Végül hosszas várakozás után az üzletvezető elnézést kért és távozni hagyta, a meggyanúsított vásárlót Olvasónk ezután a következőket írja: „Tisztelni tudom azokat az embereket, akik óvják a társadalmi tulajdont, de itt már nem erről van szó. Egy ember önérzetébe belegázoltak. Anyósomnál nem találtak semmit, s én Is biztos vagyok az ártatlanságában. Jól ismerem. De, ami az eladót illeti, enj’bén szólva furcsa magatartást tanúsított. Neki szólt valaki. Ezután feltehetően meg ig köszönte, hogy felhívták figyelmét az állítólagos lopásra, utána lerohanta a gyanúsítottat, anélkül, hogy visszatartotta volna a bejelentőt, hogy az bizonyítson. Ezek után elképzelhető, hogy éppen az lopott, aki feljelentést tett és azért, hogy magáról elterelje a figyelmet. Amíg a másikkal foglalkoznak, addig 6 háborítatlanul eltávozhat az áruházból. önként adódik a kérdés, vajon bemenjek-e egyáltalán ön- kiszolgáló boltba vásárolni, rendőri felügyelet nélkül? Nem kell-e attól tartanom, hogy a vásárlók közül valaki rámmutat: lopott! Azt elengedik, engem meg személyi szabadságomban korlátozva becipelnek egy helyiségbe, majd amikor minden kiderül, bocsánatot kérve elengednek. Milyen érzés lehet ártatlanul meghurcolva, lehor- gasztott fővel kisompolyogni a boltból a vásárló emberek tekintetének kereszttüzében? Legalább! annyit tettek volna meg a túlbuzgó őrök, hogy a bejelentőt visszatartsák. akivel az önérzetében, becsületében megsértett asszony szembenézhetne.” Szabálytalanság — sok jóindulattal Csemok Andrásaié békéscs<a~ bai olvasónk személyesen keresett fel bennünket, s panasz helyett dicséretet mondott el a Volán két dolgozójáról. Vasárnap Szeghalomra sokan utaztak a kórházbam, fekvő hozzátartozók látogatására. Sokan vártak tehát a Debrecen felöl érkező autóbuszra. Az első busz zsúfolt volt és csak egy kisgyermekes anyát vett fel. Ott maradtak húszán toporogva, hátha szerencséjük lesz a másikkal. Sajnos ez is zsúfoltan érkezett. Azonban egy apró figyelmesség — bőr szabálytalan — jókedvre derítette az embereket. A GC 14—86-os rendszámú autóbusz gépkocsivezetője -r- a nevét sajnos nem tudták meg — és Papp János kalauz megnyugtatta a várakozókat, hogy visszajönnek értük, mivel a szeghalmi vasútállomásnál sokan leszáUnak. Volt, aki hitt, volt aki nem. Azért mégiscsak várakoztak, hiszen hova mentek volna? S lám jó volt hinni, a busz két vezetője betartotta ígéretét. A vasút- ' állomásról visszafordult, s az ott várakozó húsz utast felvette Csemok Andrásáé azt kérte tőlünk, hogy a Szerkesszen velünk rovat hasábjairt mondjunk köszönetét az utasok nevében ezért a szívességért. Van amikor a 15 százalék is kevés! Tíz százalék vagy tizenöt címmel a Békés megy« Népújság Január ®-i számában Tóth János békéscsabai vásárló azt panaszolta, hogy a fl.. számú botunkban 1« százalékos előleggel kívánt QTP-hitelr« televíziót vásárolni <és tőle a bolti dolgozó IS százalékos előleget, sőt kezest to kért. Az ügyet megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a bolti dolgozd mindemben a törvényes rendelkezése lenek megfelelően járt el, s nem adott okot panaszra, még kevésbé arra a szatirikus rajzra, amely védett emblémánk alkalmazásával kétségtelenül alkalmas volt arra, hogy vállalatunk erkölcsi hitelét csorbítsa. Az áruhitelnyüjtás feltét««* ae ljl999. PM. BKM. számú rend«et alapján az OTP szabályozta, mely szerint — többék között —, az előleg mértéke a hitel megadása függ a vásárolt érték é® az igazolt havi kereset nagyságától,» valamint attól is, hogy van-e már törlesztendő más hlt«e, illetve a korábbi hitelét problémamentesem fizette-e vissz® & kérelmező? Jelen esetbein dolgozónk dicséretre méltóan teljesített® kötelességéi, amikor a vásárlás fettételeit ismertette, Kassay Bél* as UNIVERZAL Kiskereskedelmi VálSalat igazgatója i'nhez csak annyit jegyzünk meg, hogy a holt dolgozója akkor végezte volna dicséretesen a munkáját, ha mindezekről előre és így tájé- ( koztatja a vásárlót. Ha ezt tette volna, akkor Tóth János feltehetően nem fordult volna hozzánk. 15. Es az utca emberének a szívében ismét felgyülemlett az aggodalom, a rettegés. Mi a célja tulajdonképpen annak a Bax- nak? Mi a célja azoknak, akik őt ide küldték? Miért nem irányítottak ide előbb rakétát, üzenettel? Meg akarnak ismerni bennünket? Milyen célból? Ezzel kapcsolatban az űrhajós még semmi érdemlegeset nem árult el. És nem nyilatkozott arról sem, hogy 6k hogyan élnek? Vagy az már nem tartozik ránk? Mi az oka ennek a titkolózásnak? Miért egy elhagyatott hely. re szállt le az űrhajó, talán nem akarta a jövevény, hogy észrevegyék? És így tovább, és így tovább. A délutáni sajtótájékoztató nyomán újabb fordulat következett be a közhangulatban. ‘ Már maga az a körülmény, hogy százmilliók láthatták a televízió jóvoltából, amint a labda felpattan a gömb tetejére, s abban egy parányi figura mókásan integet, hajladozik, megnyerte a nézők jóindulatát. Ráadásul közben kiderült, hogy ep. a bátor Ids fickó bajban van, elromlott valami műszere, fogytán valami energiája... Veszély fenyegeti szegényt! Pedig olyan kedves, olya» udvarias, olyan szelíd! Társ nélkül engedték erre a hosszú útra, biztosan az irányító-központtal is megszakadt ’az összeköttetése. Szép kis vezetők lehetnek, szép kis állapotok uralkodhatnak odaát is! Es ahogyan haragudni lehetett a „főnökeire”, percről percre úgy nőtt a rokonszenv Hax iránt. Üjabb milliók szívébe lopta be magát, amikor felajánlotta a háromperces kozmikus közvetítést. Ezzel nagyjából eloszlatta azt a feltételezést, hogy kémkedni jött, hogy ki akarja fürkészni az itteni helyzetet, visszamegy, jelen, test tesz, jön a kegyetlen támadás. Nem, aki önként teszi lehetővé, hogy hírt adjunk magunk, ról a kozmosz értelmes lényeinek, az nem törhet az életünkre. Aztán meg az is nagyon imponált mindenkinek, hogy bár az idegen űrhajós veszélyben forog, még ilyen körülmények között is kötelességének tartja, hogy szolgálatot tegyen az emberiségnek. És nem kerített nagy feneket az egésznek, még csak nem is bízta hivatalos szervekre a műsor ösz- szeállítását, hanem arra a fiatal, kockásinges, farmemadrágos újságíróra. Ez főleg az ifjabb nemzedéhez tartozóknak tétszett. A sók hangulat-változás, érzelmi ingadozás után végeredményben az egyszerű emberek zöme úgy érezte, hogy ebből az űr-látogatásból nem lesz baja, sőt, jó és hasznos dolgok kerekedhetnek ki belőle. Szeretetre méltó az a főkafejű teremtmény abban a labdában. Remélhetőleg sikeresen vissza tud majd térni a saját világába, az övéihez. Azt az adást meg holnap délben mindenképp meg kell nézni! Hány óra is lesz nálunk, .amikor Magyarországon dél van? A legszélsőségesebb indulatokat Hax látogatása természetesen a tudósok, elsősorban a csillagászok körében váltotta ki. Elkeseredett utóvéd, harcra készülődtek azok, akiknek hosszú évtizedek során kimunkált hipotéziseit döntötte halomra az űrvendég megjelenése, míg az ellentábor ddadalmi tort ült. Ami viszont a különböző országok kormányát illeti, ezek álláspontja a Kopasz-hegyen történtekkel kapcsolatban nem derült ki. Egyelőre nem is derülhetett ki, feltehetően ily rövid idő alatt nem is alakíthattak ki semmilyen álláspontot. Felbecsülhetetlen tény azonban, hogy akár titkos utasítások eredményeként, akár spontánul, de ezen a napon elhallgattak a fegyverek, ezen a napon nem volt háború a földön. Legalábbis azokon a helyeken, a melyek a telekommunikációs szervek szeme előtt voltak. És nem ropogtak ezen a vasárnapon rendőrsortüzek, nem fordult elő bombamerénylet, emberrablás, puccs, kivégzés, repülőgép eltérítés. Kormányzati szinten is szünetelt a brutalitás, magánemberi szinten is. A földlakó, ünnepi, tiszta arcát akarta megmutatni egy furcsa kis lény. A Volán válaszol
