Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

Bangla Oesh-i küldöttség is riszt vesz a szolidaritási értekezleten Ais áffm-éaáan népék SBoföÄ- ritásd szervezete 5. konferenciá­jának hétfő este ülésén a M- , szólaló küldöttségvezetök egy­öntetűen megállapították, hogy az amtiimperiallista erők frontja megerősödött. A mongóláai, a guinea!, a. ciprusi, az iraki és más nemzeti szolidaritási bizott­ságok országuk támogatósáról bdztosítottáik a vietnami, laoszi és kambodzsai nép iga^ágos fetszatoodltó harcát, valamint az arab népek küzdelmét az izraeli ' agresszió következményeinek fejszámolásáért és a Palesztinái nép jogainak helyreállításáért. Egyiptom, India és a Jemeni AK küldöttségen nagyra értékel­ték azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt az afro-ázsiai népek szabadság- és független­ségi harcához az imperiaüz­Szófia Kedden Szófiában hivatalosan >e jelen tették, hogy a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa úgy döntött, hogy független és szuverén államként elismeri a Bangla Desh Népi Köztársaságot, •s kész vele diplomáciai kapcso­latot létesíteni. Todor Zsivkoy, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke hétfőn Mud­zsibar Rahman sejk-hez intézett táviratában közölte a hivatalos elismerést. Harcok Indokínában Vietnami szabadságharcosok hétfőn este meglepetésszerű tá­madást hajtottak végre egy ame­rikai járőregység ellen. Ä Sai­gontól alig harminc kilométerre kibontakozó tűzharcban egy amerikai katona életét vesztette, többen megsebesültek. Eaoszban a szabadságharcosok bekerítették a vientiane-i csapa­tok kétezer katonáját. A keddre virradó éjszakán az ország déli csücskében bekerített egységekre több mint ezer tüzérségi lövedék zúdult. Pullai Árpád hazaérkezett 1. Chiléből S Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára, aki az MSZMP képviseletében részt vett a Chi­lei Kommunista Párt megalaku­lása SO. évfordulójának ünnep­ségein, kedden este hazaérkezett Santiagóból Budapestre. Izraeli alakulatok lépték át a keddre virradó éjjel a libanoni határt és megtámadtak két olyan települést, amely hírek szerint az El Fatah támaszpontjául szol­gák musssä és & gyarmatosítással szemben. A szónokok rámutat­tak, hogy toválbb kell erősíteni az ázsiai és afrikai felszabadító mozgalmak és fejlődő országok, valamint a Szovjetunió és a szo­cialista tábor más államai együttműködését Súlyos bírálat érte a konfe­rencián az Egyesült 'Államok imperialista köreit, amelyeket felelősség terhel az indokínai bűnös háborúért, az elrabolt arab területeket továbbra is megszállva tárté Izrael, vala­mint az Ázsiában és Afrikában működő reakciós és gyarmati erők támogatásáért —» A Bangla DeSh Népi Köztár­saság négytagú delegációját hét­főn megfigyelői minőségben be- bocsátatták a szolidaritási érte­kezletre. Nyugati hírügynökségek érté­kelése szerint ez jelentős diplo­máciai győzelem az éj, független állam számára a nemzetközi el­ismertetés terén. Ugyanezek a hírügynökségek megjegyzik azt is. hogy megvan a remény a bebocsátást kővető pakisztáni bojkott megszünteté­sére. Az értekezfletet pillanatnyilag két ország — Pakisztán és Líbia — bojkottálja. Ez utóbbi az isz­lám országok iránti feltétlen ro- konszcnve folytán szolidáris Pa­kisztánnal Visszatért Washingtonba Nixon kínai étjét ellkészítö csoport Visszatért Washingtonba a Ni­xon kínai útját előkészítő ame­rikai szakértőcsoport. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára Rahman és Gandhi Mudzsibur Rahman sejk kelet-pakisztáni vezető Londonból út­ján hazafelé, Indiába érkezett, ahol néhány órát töltött. Ké­jünkön: Indira Gandhi, indiai kormányfő Üj-Delhiben dudzsibur Rahman-naL (Telefotó — AP—MTI—KS) a repülőtéren kijelentette, hogy kínai tárgyalópartnereik rendkí­vül készségesen működtek együtt * az elnöki látogatás előkészítésé- - ben. A 25 fős csoport azon az útvo­nalon haladt, amelyet Nixon fe­lesége társaságában fog beutazni február 21-től kezdődően. ’ Bár részleteket nem hoztak nyilvá­nosságra, nyugati hírügynöksé­gek úgy tudják, hogy mintegy 100 újságíró és tv-riporter kísé­ri el Kínába az Egyesült Álla­mok elnökét Ziegler és csoportja most je­lentést tesz tárgyalásai eredmé­nyeiről Nixonnal és csak ezután teszik közzé az előkészítő meg­beszélések részleteit. Angol jegyzék Máltához Valletta Hétfőn délután összeült a mál­tai kormány, hogy megvitassa a brit kormánynak azt az újabb jegyzékét, amelyet Duncan Wat­son Vallettád brit főmegbízott nyújtott át hétfőn. A doku­mentum tartalmát nem hozták nyilvánosságra, jól értesült kö­rök szerint azonban Anglia e jegyzékben arra figyelmezteti Máltát, hogy nem tűr el semmi­féle atrocitást a brit állampolgá­rokkal szemben. Ugyancsak hétfőn este — ötna­pos szünet után — ült össze a máltai parlament. A parmalent ülésén Mintoff miniszterelnök nem foglalkozott a délelőtt át­nyújtott jegyzékkel.* A parla­menti üléssel egyidejűleg több száz főnyi tömeg tüntetett az utcán a Mintoff kormány mel­lett • • • Brüsszeli jelzések D rüsszei nevét, amely a NA- TO székhellyel éf az éven­ként ismétlődő atlanti tanács­ülésekkel kapcsolatban nem ép­pen kedvező kicsengést kapott, más hangsúllyal említik a leg­újabb jelentések. A belga fővá­rosban összegyűltek földrészünk társadalmának képviselői, kivá­ló közéleti személyiségek, hogy előkészítő munkálatokat folytas­sanak az európai népek közgyű­lésének összehívására, A cél adott : konitinénsühk biz­tonsága. Ma már aligha kell bi­zonygatni, milyen jelentősége van anmaik, hogy összeüljön egy összeurópai biztonsági értekez­let, s megteremtődjék Európa szilárd békéje. > Amennyiben ezt a célt elérjük, jelentősen csökkenne a feszültség a legve­szélyesebb zónában, a két leg­számottevőbb katonai szövetség ütközőpontján, s egyben tág te­re nvílna a kontinentális méretű együttműködésnek. Európa pél­dája pedig minden bizonnyal jótékonyan hatna a többi válság­gócokra is. A kérdés ma már egyre in­kább fygy hangzik: mi indokol­hatja egyáltalán, hogy ne üljön össze mielőbb ez a biztonság!! értekezlet? Hiszen azóta, hogy elhangzott a budapesti felhívás, a szocialista országok emléke­zetes kezdeményezése, sorra si­került elhárítani az akadályo­kat. Lényegében megegyezés született a részvevőket illetően;' nagyjából kdalaku.lt a lehetsé­ges napirend; és széles körű el­vi egyetértés mutatkozik a mul­tilaterális. sokoldalú előkészítés szükségességét illetően. NATÖ- körök hosszú időn át különböző feltételek támasztásával próbál­ták lefékezni a biztató folyama­tokat, de a Nyugat-Berlinről kö­tött négyoldalú egyezmény, majd a k^t német állam megállapodása minden haloga­tása alapnak véget vetett. A szocialista országok — köz­tük hazánk is — változatlan következetességgel küzdenek Európa biztonságáért. Egyre ak­tívabbak földrészünk semleges államai, elegendő utalni a finn kezdeményezésre, a nagyfokú osztrák és svéd érdeklődésre. Több kisebb NATO-ország is pozitívan fogalt állást, a fran­cia külügyminiszter, pedig kije­lentette. hogy Párizs rövid időn bélül lehetségesnek tartja a hel­sinki nagyköveti klub tanácsko­zásainak megkezdődését A leg­utóbbi brüsszeli atlanti tanács­kozáson már nem lehetett to­vább érvényben tartani a piros jelzést, de a politikai közlekedé­si lámpa egyelőre csak sárgára váltott. Az ígéretes zöld fényt tehát még nem adta meg. aa igazi ok, hogy az Egyesült Álla­mok és néhány szövetségese egyelőre nem kívánja az euró­pai biztonság ügyét valóban elő­mozdítani. Nyíltan nem bont­hatnak zászlót, de újabb feltéte­lek 'állításával kísérleteznek, a többi között a legbonyolultabb leszerelési kérdésekhez kíván­ják kapcsolni földrészünk ügye­it. Ez a helyzet indokolja, hogy —- az állami szintű erőfeszíté­sekkel párhuzamosan — foko­zott tömegmozgósítás történjék az európai biztonság érdekében. Belga közéleti személyiségek kezdeményezésére már több ta­lálkozó jött létre, ^ kedvező visszhangra talált * brüsszeli gondolat, hogy tartsák meg az európai népek képviselődnek ta- tolálkozóját. Sok országban az elmúlt hónapokban reprezenta­tív bizottságok alakultak e kez­deményezés megvalósításának elősegítésére. Hazánkban is lét­rejött az Európai Béke és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága,, amely társadalmiunk legkülönbözőbb rétegednek véle­ményét tolmácsolta, amikor né- ‘ hány napja a Parlamentben tar­tott ülésén ugyancsak sürgetőleg lépett fel az európai kibontako­zásért, Brüsszeliben js ott vannak most a magyar küldöttek, hogy 27 európai ország társadalmá­nak delegátusaival együtt, új lendületet adjanak a békés együttműködés ügyének. A NATO Brüsszeliben csak a sárga fényjelzésig jutott él. Eu­rópa legkülönbözőbb országad­nak képviselői most jogosan kö­vetelik Brüsszelben, hogy nyíl­jon végre zöld út az össz-euró- pai konferencia előtt. ’■••■■■■■•■•••■•■■••Maeaa*BaBS«aaaaaaaaMaMaaaaaaMaaaaaMaaaMaw Nixon és a fridzsidsr flt z amerikai Time magazin *N immár évtizedek óta min­den új esztendőben megválaszt­ja „az év emberét”: azt a sze­mélyiséget, aki az óesztendőben különösen figyelemre méltó cse­lekedeteket hajtott végre. Mi­után 1972 választási év az Egye­sült Államokban és a Time köz­ismerten jó kapcsolatokkal ren­delkezik a republikánus párt ve­zető köreiben — nem keltett különösebb meglepetést, hogy Nixon elnököt választották „az éy emberévé”. Az indokolásban különlegesen nagy szerepet kapott, hogy az elnöknek — a lap szerint — si­került megfékeznie az inflációt és remény van arra, hogy az esztendő végére csökken a mun­kanélküliség is. Ennek persze döntő szerepe van az elnökvá­lasztásokon, hiszen az amerikai gazdasági helyzet alakulása minden egyes szavazó személyi érdekeit érinti. Érdemes éppen ezért megvizs­gálni kissé: hogyan állja ki az év emberének gazdaságpolitikai . kurzusa a reflektorfényt. B evezetőben mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy az amerikai gazdasági helyzet korábbi „üzleti filozófiájának” feladására kényszerítette Nixon elnököt. Nixon — és általában a republikánusok — mindig a lehető legszűkebb határok kö­zött akarták tartani az állam- monopolista beavatkozást és ál­talában a „szabad piacgazdaság” híved voltak. A gazdaság fejlő­désének lelassulása, valamint az ezzel párhuzamosan jelentkező infláció és munkanélküliség azonban arra kényszerítette az elnököt, hogy ezzel a filozófiá­val gyökeresen ellentétes módon cselekediék. (Első év végi nyi­latkozatában be is vallotta: „Za­varban voltam, mert teljesen más gazdaságpolitika mellett köteleztem el magam”.) A gazdasági tények persze mindennél erősebbek voltak: így történt, hogy Nixon előbb há­rom hónapra befagyasztotta az árakat és a béreiket. Ez a „fri- dzsider-szakasz” augusztus 15-től november 15-ig tartott. Ekkor lépett életbe a Nixon-féle gaz­dasági terv második része. Ezt az amerikai sajtó „II. fázis” né­ven emlegeti. A Fehér Ház sze­rint ez a bizonyos második sza­kasz az elnökválasztások előtt érne majd véget. Tartalmát tekintve abban kü­lönbözik az elsőtől, hogy a gaz­dasági jégszekrény itt már nem hűt olyan erőteljesen, mint au­gusztus 15 és november 15-e kö­zött. így is korlátozzák azonban mind az árak. mind pedig a bé­rek emelkedését. Az amerikai szakértők 1971 utolsó napjaiban azt állították, hogy augusztus óta sikerült lényegesen lelassí­tani az amerikai inflációt. Au­gusztus előtt az árak átlagban évi 5 százalékos „sebességgel” emelkedtek. A szigorú fagy asz­i Bulgária elismerte a Bangla Desh-t Izraeli támadás

Next

/
Thumbnails
Contents