Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
Húszéves a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet 3C Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet az elmúlt évben 15 xndilió forint értékű terméket állított élő, a nyeresége pedig meghaladja az 1 millió forintot Az eredmény hasonló az 1970. évihez. Több fonott kerti bútor, gyermekbűtor és különböző kutyakosár készült és megmaradtak a hagyományos kosarak, tálcák. Mintegy 9 millió forint értékű termék került exportra. A szövetkezet tavaly az OK1SZ kölcsönös támogatási alapjából 400 ezer forintot kapott és felvett 600 ezer forint hitelt is. Ebből az összegből a központi telepen új raktárt épített, az anyagmozgatás meg-' könnyítésére szállítópályát létesített, Körös tárcsán új műhelyt alakított ki, Bucsán pedig megvásárolta a régi malmot ahova a kihelyezett részleg kerül. A szövetkezet 20 éve alakult meg. Az évfordulót márciusban, a mérlegzáró közgyűlésen ünnepli meg a 480 fős tagság. Az idei termelési terv értékben 15 és fél millió forint Több fonott bútor készül majd, amiből belföldön mutatkozik nagy igény. A Hajdű-Bihar megyei Sárrétudvariban új részleget hoz létre a szövetkezet a központi üzemben rendbehozatja az utat Bucsán pedig a malomiban kialakítja az új műhelyt. Tervezi, hogy tavasszal a Budapesti Nemzetközi Vásáron — mint az előző években — ismét bemutatja termékeit Üveg gyári véradók Az Orosházi üveggyár dolgozói közül igen sokan már többször is adtak vért. Az öntötthutából Hanti Gyulámé 19-szer, a ládaüzemben pedig Nagy László 20-szor segített rászoruló embertársain. tás -utolsó hónapjában, októberben ez a sebesség évi 1,2 százalékra esett. A „II. fázis” első hónapjában, novemberben azonban megugrott, még pedig a kétszeresére: 2,4 százalékra. E bből azt a következtetést keil Levonni, hogy az állami beavatkozás valóban lelassította az inflációt — de az inflációt kiváltó erők továbbra is működnek! Mihelyt a rendelkezésekben egy kicsiny lazulás észlelhető, az áremelkedések üteme azonnal meggyorsul. Mindent összevéve azt jősol- ják, hogy az inflációs nyomás és a hivatalos beavatkozás küzdelmének eredményeképpen 1972-ben 3 százalékkal emelkedik majd az árszínvonal. Ez valóban kevesebb, mint az 1971 augusztusi „fagyasztást” megelőző esztendő inflációs rátája. Ennek a beavatkozási politikának mindenesetre van egy választási szempontból nagyon kockázatos tulajdonsága is. Nevezetesen az, hogy szigorú határt szab a béremelési követeléseknek és éppen ezért növeli a bérből élők elégedetlenségét a ’ kormány iránt Az utóbbi néhány hétben az elnök által létrehozott bizottság számos szakma béremelési követeléseit utasította vissza. (Sőt, a már megkötött kollektív szerződések felülvizsgálását is tervbe vették.^ Az elért és statisztikailag mérhető sikerek ellenére a fagyasztás} politika ily módon választási szempontból nem kockázat- mentes a Fehér Ház számara. M ég bonyolultabbá teszi a kérdést, hogy a munkanél- Mlfaég területén af hivatalos Ötvenmillió tégla ÄE Észak-Dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat 9» millió forintos beruházással felépült új téglagyára évente 58 millió téglát termel. (MTI-fotó — Matusz Károly feítv, — KS) Hatezer termelőszövetkezeti fiatal képviseletében Réfegfalálkozó A Körösök Vidéke Tsz-Szö- vetség kongresszusi előkészületeket irányító bizottságának szervezésében tegnap, január 11-én a 76 tagszövetkezet fiataljainak képviselői tartottak rétegtalálkozót. Ezen a kedd délelőtti tanácskozáson a békéscsabai Ifjúsági és Űttörőházban a részt vevők 6 ezer termelő- szövetkezeti fiatal nevében vitatták meg a közös gazdaságs ! gazdaságpolitika eddig nem hozott eredményeket. Igaz: a dollár leértékelése és a kohkurrens tőkés valuták felértékelésének kikényszerítése javítja az amerikai áruk versenyképességét a világpiacon. Ennek elméletben ösztönöznie kell a termelést. Az Egyesült Államok azonban olyan ország, amely egész termelésének mindössze 5 százalékát exportálja! Ennek következtéből a valutavita megoldása kevesebb, mint 1 százalékkal növeli csak az Egyesült Államok termelését. Ez pedig nem elegendő ahhoz, hogy a munkanélküliséget komolyan csökkenteni lehessen. Az év első napjaiban nyilvánosságra hozott számítások szerint 1972 novemberében, a választás pillanatában 4,4 millió munkanélküli lesz az Egyesült Államokban. Ez a dolgozó lakosság 5,5 százaléka, ami igen magas arányt jelent, hiszen e pillanatban 6 százalékos a munkanélküliség és a csökkenés így a Nixon-féle gazdasági tervek végrehajtása esetén is minimális. M indebből az a végkövetkeztetés adódik, hogy a pillanatnyilag mutatkozó eredmények ellenére „az év embere” átfogó fordulatot aligha ér el a gazdaságpolitikában. Legfeljebb a helyzet további romlását akadályozhatja meg — s ezzel azt, hogy az amerikai gazdasági helyzet tehertétel legyen számára a nagy novemberi választási csatában.. ee tej *sg Békéscsabán ban dolgozó 30 éven aluliak helyzetét, feladatait, elvárásait. Oláh József, a szövetség titkár-helyettesének beszámolójára reagálva a felszólalók elsősorban a mostani tanácskozás jelentőségét méltatták. A szövetség, de a szövetségbe tartozó tagszövetkezetek történetében is először fordult elő ugyanis, hogy a Körösök vidékén gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok megfelelő szintem és formában kaptak szót. E lehetőségükkel élve a küldöttek azzal az igénnyel számoltak be az élet- és munkakörülményekről, illetve a problémákról, amelyek a falu és a város közötti különbségekből fakadnak, hogy javaslataikat, észrevételüket, kéréseiket ne csak a tsz-szövetség hasznosítsa majd további munkájában, hanem azok jussanak ei az áprilisban megtartandó másod% országos termelőszövetkezeti kongresszusra is. A vitához hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy a termelőszövetkezeti demokráciának ezt az új formáját továbbra is hasznos lenne fenntartani, illetve továbbfejleszteni. Oláh József, majd Szekeres János (aki a KISZ megyei bizottsága részéről volt jelen) válaszadása után Csabai Mátyás a tanácskozás elnöke, a füzesgyarmati Vörös Csillag Dsz KISZ-titkára összegezte azokat a tapasztalatokat, amelyekkel a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség közös gazdaságaiban dolgozó fiatalok első találkozója gazdagította a termelőszövetkezeti, mozgalmat. Ezek közül a legfontosabb az, hogy éppen a termelőszövetkezeti fiatalok igényei, növekvő szaktudása, egészséges szemlélete az, amely meghatározza a közös gazdaságok jövőbeni fejlődésének irányát. Mezőgazdasá gi beruházások v Távlat és jelen ÖÍ szakkifejezést kellett megtanulniok a termelőszövetkezeti vezetőknek, de még a tagoknak is. Ez pedig: restriktiv gazdaságpolitika. Jelentése: „a gazdasági egyensúly megőrzését, vagy helyreállítását főként a fogyasztás korlátozása, megszorítása útján elérni kívánó gazdaság”. (Közgazdasági kislexikon 1968). Érdekes nyomon követni a fogalom hazai történetét. Egyszer már alkalmaztunk restriktiv gazdaságpolitikát, de későn felemás módon és sikertelenül. Az idősebbek jól emlékeznek még az ötvenes évek legelejére, amikor a beruházási tevékenység állami elhatározásokat követve, túlzott méreteket öltött. A hajszolt ütem káros hatásait későn ismertük fel, akkor se vontuk ie a megfelelő a következtetéseket és így súlyos gazdasági megrázkódtatás következett be. A szóban forgó kifejezést újab. ban 1971 őszén használta először Fock Jenő és Nyers Rezső beszédeiben. Mezőgazdasági szempontból sajátságos, hogy ezen a területen a restiikciő —a visz- szaíogás — előbb bekövetkezett. A mezőgazdasági hiteleket ugyanis már az 1971-es esztendői-e befagyasztották. így sikerült is lehűteni az üzemi elhatározásokból következően lázas mértékűvé vált beruházási tevékenységet, s a helyzet mostanáig lényegében meg is nyugodott. A kérdés csupán az, amire ennek a cikknek felelnie kell, hogy mindez jó-e nekünk, jó-e a mezőgazdaságnak ? A válasz egyértelműen: igen, a visszafogás hasznos volt. Ez a véleménye a MÉM Közgazdasági Főosztályának és a másik oldalon a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának is. A túlzott mértékű beruházás egyre több káros jelenséget okozott, s mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az állaim gazdaságok, de főleg a termelőszövetkezetek túlfeszítették erejüket. A fejlesztés helyes igényétől sarkallva, néha már a lehetőségeiket meghaladó hitel- feltételeket is vállaltak, fenntartás nélkül bíztak a terveken feltünteti költségkeretekben és ki. vitelezési határidőkben. így állhatott elő többfelé olyan helyzet, hogy a beruházás még el sem készült, de a hitelek visszafizetése már elkezdődött; a beruházás felemésztette a gazdaság teljes szabad anyagi erejét, így ott állt a kész létesítmény, de süldőre vagy üszőre már nem jutott pénz, nem tudták benépesíteni az; épületeket, így senki sem mondhatta meg, hogy a létesítmény mikor fizeti majd vissza a beléje ölt tíz és tízmillió forintokat Ezért volt szükséges a restrikció. Most vhn egy kis idő, hogy a beruházók rendezzék soraikat utolérjék magukat. A gazdaság egyébként sem szereti a szünet nélküli rohamokat. Mindig is kellettek, mindenütt kellenek közbeiktatott csendesebb szakaszok. Nem fogalmazási botlás volt az előbb, amikor azt írtuk, hogy azért volt szükséges a restrikció. Az általános közhiedelemmel ellentétben ugyanis az 1972-es terv már nem visszafogott. Hetvenegyben né- hányszázmillió hitellel gazdálkodhattak a mezőgazdasági üzemek, hetvenkettőben viszont kétmilliárd forint áll rendelkezésükre. A mezőgazdaság 1972-es terve még mindig meghaladja a negyedik ötéves tervben eredetileg előirányzott fejlesztési ütemet Az iram csupán a 69—71-es előrerohanáshoz képest szelídült meg. A szakkifejezés jelentését tehát nem kellett tartósan megjegyeznünk. Figyelmünket inkább arra összpontosíthatjuk, hogy mit is kezdjünk az ismét rendelkezésre álló beruházási keretekkel. i Mindenár előtt a gépesítés lehetőségeire szükséges felhívni a gazdaságok figyelmét. A piacon most kellő mennyiségű gép kapható. A kínálat minősége határozottan javult. Nagyobb teljesítményű traktorokat tárol a kereskedelem, á munkagépeket pedig kedvezőbb összetételben, korszerűbb kivitelben kínálja. Most, amikor még mindig nyomasztó az elavult géppark hatása a termelésre, és amikor még mindig csökken a mezőgazdaság munka, ereje, érdemes a figyelmet a gépesítés irányába terelni. Különös tekintettel arra, hogy egyes, speciális gépsorokhoz még hetven százalékos vissza nem térítendő dotációt is biztosít az állam. Építkezések tekintetében áz 1972-es éven sokat gondolkodni nem kell, a helyzet ugyanis eleve meghatározott. Ebben az esztendőbén még főleg a megkezdett beruházások befejezése, mielőbbi munkába állítása a fő feladat. Üj építkezéseket kezdeni nagyobb mértékben inkább 1973-tól lehet. Mi legyen ez? Két lényeges távlati kilátásra kell rámutatnunk. Az egyik, hogy ha egy éven belül nem is, de azután az állam feltétlenül rendezi a szarvasmar. ha-tenyésztés helyzetét. Ezt kell tennie, ha azt akarjuk, hogy ez az üzemág több hasznot hozzon a népgazdaságnak. Az alapelvek már ismertek: mintegy 15 százalékkal akarják emelni az átvételi árakat úgy, hogy az ágazat mintegy nyolcszázalékos rentabilitást — jövedelmezőséget — biztosítson. Aki most vág bele a szarvasmarha-tenyésztési beruházásba, az ennek a rendezésnek már kezdettől hasznát veszi majd. A másik: a mezőgazdaságnak egyre több területen kell majd kisebb-nagyobb értékesítési nehézséggel számolnia. Az értékesítésnél pedig az van előnyösebb helyzetben, akinek nem kell azonnal és nyers állapotban piacra vinnie a termést. Ezt úgy érheti el, ha tárolókat, feldolgozó üzemeket létesít. » > E lehetőségeken érdemes gondolkodni. Alaposan, körültekintően és tartósan. Tiszteletre méltó, ha egy szövetkezet kockázatot vállal a beruházás jövendő sorsát illetően. De egy létesítményről, amely esetleg 50—100 millió forintba kerül, napok alatt dönteni nem kockázatvállalási, hanem egyszerűen fefle- lőtlenség. Most van idő, rendezhetők a sorok, ami a múltat illeti; és alapos számvetések készülhetnek a jövő megalapozására. f. B. Tartólevegős csarnok a textiliparban A Kenderfonő és Szövőipari Vállalat ez évben is folytatja a kentponyvák felhasználási lehetőségeinek kutatását Ezek közül egyik legbiztatóbbnak ígérkezik a tartólevegős csarnokként történő alkalmazás. A nagyüzemi gyártáshoz szükséges minőségi paramétereket,' valamint a felhasználás körülményeit a vállalat központi gyárában felállított és fonalraktárrá kialakított tartólevegős csarnokon vizsgálják. A csarnokot két ■nagyteijesítményü ventillátor látja el levegővel így biztosit ható a sátor anyagának fenntartásához szükséges túlnyomás. A levegő kiszökését forgóajtós bejáratok, illetve légzsilip aikndá- lyozza meg. Az árut is ezen a légzsilipen keresztül szállítják be. Különösen nagy jelentősége van az ilyen jellegű csarnokoknak ott. ahol rövid időre nagy raktárterületekre van szükség, illetve ahol a sátor üzemeltetésével egyúttal a gabona és más termékek száríthatok!
