Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
Halogatás nélkül Miadea bizonnyal eMcsä és Höfe tapasztalatra alapozva született meg a nép ajkán a napjainkban is gyakran ismétlődő közmondás, mely szerint Ki korán kel, aranyat lel. Természetesen nem kel] ezt szó szerint venni, de hogy a korai kelésnek és ébredésnek megvan a maga értelme és haszna, az elvitathatatlan. Jő másfél hete kezdtük meg 1 az új esztendőt, melynek első 1 dolgos hétköznapjáról és az az- | öta folytatott munkáról már többször beszámoltunk lapunkban olvasóinknak. Nos, ilyenkor év elején, amikor újult erővel gyűr- kőzümk neki a feladatoknak, egyúttal mindenféle számvetést is készítenek az elmúlt esztendőről, amikor az ered mén veket és tapasztalatokat összegezik. E felelősségteljes tennivalók közepette 9em tűr azonban halogatást a munkát, a termelést lendítő szocialista munka ver s ?ny céljainak mielőbbi meghatározása. Nem, mert az idézett közmondásnál maradva, ott járnak jól. ahol ezzel sem várnak hónapokig, hanem idejekorán a fejlődés szolgálatába állítják ezt a többre és jobbra ösztönző erőt. Mindezt megkönnyítik a párt Központi Bizottságának 3971. december 1-i határozatai, amelyek sokoldalúan kijelöltek a szocialista munfkaverseny- mozgalom továbbfejlesztésének, valamint a vállalati, üzem- és munkaszervezés korszerűsítésé- mSk céljait és feladatait. A határozatok olya« elvi és gyakorlati útmutatásokat adnak, amelyek alapján már most, az év «lejé® mindenütt nagyon jól meghatározhatók a helyi adottságokkal és lehetőségekkel szá* imotvető célkitűzések. Ugyanígy hasznosítható segítséget jelente- tiefe a szocialista munka verseny idei megszervezéséhez és fejlesztéséhez azdk a megái Tanítások, amelyeket a SZOT elnökségiének január 10-i ülésén tettek. Egyáltalán nem felesleges ezek közül a következőket idézni: „. .'a SZOT elnöksége felkérj a vállalatok, gazdaságok, intézmények dolgozóit és vezetőit, a szakszervezet; szervek tisztség- viselőit, hogy a népgazdaság és vállalati tervekre alapozva legyenek kezdeményezői az 1972. évi szocialista munkavenseny szervezésének és kibontakoztatásának. Érdemes és szükséges tömőbe® aat is felidézni, hogy voltaképpen mire irányuljon az idle» muiikaverseny. Azért íe, mert ennek figyelembevételével készülhetnek alapos elhatározások és vállalások. A szocialista munkaverseny mindenekelőtt a terhelés és a gazdálkodás hatékonyságát, a tervszerű, gazdaságos beruházásokat, a lakosság szükségleteinek megfelelő kielégítését, az 1972-re tervezett 75 ezer lakás felépítését segítse. Olyan versenyre van tehát szükség, amely társadalmi közüggyé, minden dolgozó személyes ügyévé válik. Ebből viszont logikusan következik, hogy mindez csak úgy valósulhat meg, ha ezt megfelelő és célratörő tettek támasztják majd alá- Tekintve, hogy a dolgozók szervezett részvétele a vállalatok belsq tartalékainak feltárásában és hasznosításában, a szükséges intézkedések kimunkálásában társadalmi érdek és közvetlen munkásérdek is, ezért a gyorsabb fejlődés csak ezen az úton érhető el. És akárcsak eddig, ezután is a legtöbbet teheti ezért a szocialista munkaverseny olyan alapvető formája, mint amilyen az immár egy évtizednél hosszabb múltra visszatekintő szocialista brigád mozgalom. A határozatok, az országos ésl helyi főbb feladatok idei isme- I rétében most már arra van szükség, hogy ez a felbecsülhetetlen alkotóerő halogatás nélkül, az év elejétől, a kimunkált programok szerint tervszerűen dolgozzék az 1972-es tervek eredmé- ugrcs végrehajtásán. P° • A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Is'a MEGYEI TAN ÁCS LAP ] A'1 !MÍ. JANUAR 12., SZERDA An: 80 fillér XXVIK. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Vlfég proleiértaVo KGST együttműködési bizottság alakult a vízgazdálkodás fejlesztésére A KGST Végrehajtó Bizottság .55. ülésszakán hozott határozatnak megfelelően megalakult a Tiszavölgyi vízgazdálkodási együttműködés állandó munkabizottsága, amely a KGST-or- szágok vízügyi vezetői testületének munkájához nyújt jelentős segítséget. Budapests» itedden került sor az állandó munkabizottság első ülésére — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia ás a Szovjetunió szakértőinek részvételével —. amelyen összeállítiák az együttműködés munkatervét, Megjeleni az ingatlanközvetítés végrehajtási intézkedése Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletet adott ki, amelyben szabályozta az ingatlanközvetítésről szóló kormányhatározat végrehajtási intézkedéseit. így a tanács végrehajtó bizottsága vagy az arra jogosult más állami szerv a jogszabályban meghatározott esetekben megbízhatja a tanácsi ingatlanközvetítőt különféle telek- és lakásgazdálkodási feladatok — állami telekvásárlás és értékesítés, minőségi lakáscserék, állami házingatlanok . értékesítése, a tanácsi bérlakások bérleti jogáról váló lemondás a lakásügyi hatóság javára, az állampolgárok telkének, lakásának és üdülőjének tanácsi értékesítése — előkészítésével és lebonyolításé. vaL A tanácsi ingatlanközvetítő vállalatok korábban a közvetítésért az ingatlan forgalmi értékének 3 %-ig terjedő közvetítői díjat számoltak fel A kormány- rendelet megszüntette ezt, most többek között a vétele* és cserére alkalmas ingatlanok címének szolgáltatási díja az irányár szerint címenként 50 forint. A lakáscsere lebonyolításának irányára lakásonként 100 forint, a csere közvetítési díja 200 forint. Nem lehet viszont alku tárgya az állampolgárok telkének, lakásának vagy üdülőtulajdonának értékesítésében végzett szolgálta, tás, amely szerint az eladó terhére legfeljebb az eladási ár 1,5 százaléka, a vevő terhére pedig az eladási árnak legfeljebb 3,5 százalékát lehet felszámítani lebonyolítási díjként. Az ingatlanok forgalmi értékbecslésének díját is fix árban határozta meg a rendelet. Többek között a lakóház értékbecslésének díja — három lakásig — 600 forint, a társasházi öröklakásé vagy sző. vetkezeti lakásé pedig 500 forint. A rendelet január elsejével hatályba lépett. 1 Az esztergályos ÍDemény Gyula felv.j. =»oaoQQcoooa2iaoocsoooaöOfl6aoűOBflcaooQ: Megvalósultak az 1971« évi szövetkezetpolitikai célkit űzések A bruttó jövedelmeik növelését, as alapois /eltöltését és a gépesítés színvonalának emelését eredményezte a máit esztendő a megye termelőszövetkezeteiben Eredményes esztendő zárására készülnek megyénk termelőszövetkezetei, szakszó vet- tkezetei, tsz-ek közös vállalkozásai, a-szövetkezeti vállalatok és a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet — mondotta Gajdács György, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője január 11—i sajtótájékoztatóján. Búzából 19 ezer 491 vagonnal értékesítettek a gabonafelvásárlónak. Napraforgóból 1436 vagonnal adtak el az 1970. évi 573 vagonnal szemben. Rizsből 606 vagonnal termeltek. 1970-ben ugyanebből a növényből 374 vagonnal értékesítettek. Hízott sertésből 180 ezret szállítottak az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. A háztáji bizottságok szervezésében kereken 137 ezer sertés került a felvásárlóhoz. Cukorrépából és zöldségből a hozam általában megközelítette az 1971-re tervezett mennyiséget, noha uborkából, zöldbabból és zöldpaprikából kevesebb termett a leszerződött mennyiségnél. Ilyen gazdasági eredmények mellett kedvezően alakult a tsz-ek bruttó jövedelme, melyből az 1970-ben kimerített alapok feltöltésére, az 1969. évi tartalékalapok kiálakítása várható az 1971. évi zárszámadás alkalmával. Tavaly igen sokat költöttek bevételeikből és hitelekből a tsz-ek a gépesítés színvonalának emelésére is. Összességében elmondható, hogy az 1970. évi nagy természeti csapás okozta károkból az 1971-re ütemezett pótlásnak eleget tettek a közös gazdaságokban. Az 1971. évi termelés szervezésére az állam 97 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Ugyanakkor 85 millió forint hitelt folyósított a bevételi hiányok elkerülésére, így 54 millió forint fedezetlen pénzállomány kigazdálkodása húzódott át 1971-re. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egy évvel korábban lényegében hármas követelményt állított a termelőszövetkezetek elé. Ezek között szerepel a gazdálkodás színvonalának emelése, az 1970-ben kef letkezett árbevételi kiesések 1971-re ütemezett részének kigazdálkodása, a szövetkezetek különböző alapjainak feltöltése és a termelés költségeinek csökkentése. E szövetkezetpolitikai célkitűzéseknek megyei átlagban eleget tettek a közös gazdaságokban. Az előzetes adatok arról tanúskodnak, hogy az 1971. évi bruttó jövedelem meghaladja az 1969. évit. Akkor 2 milliárd forint bruttó jövedelmet értek él megyénk közös gazdaságaiban. Most ennél valamivel többre számítanak. Figyelemre méltó, hogy növekedtek a termelés költségei is. Kétségtelen igaz, hogy a terméseredmények 1971-ben a legmagasabbak voltak az utóbbi 25 esztendőben. Nyilvánvaló, hogy ezek eléréséhez nagyobb költséghányad volt szükséges, mint a korábbi alacsonyabb terméshozamok eléréséhez. Vagyis a költségek növelése a bruttó jövedelem fokozásában hasznosnak minősült A termelőszövetkezeti zárszámadások készítése javában tart. A munkálatokról még az előkészítés időszakában tájékoztatták a megyei tanács járási hivatalainak vezetőit. A járási székhelyeken és a városokban a tsz-ek vezetői is megvitatták a zárszámadással kapcsolatos feladatokat A könyvelőknek a két tsz-szövet- ség külön megbeszélést tartott a zárszámadás módszertani lebonyolítására, ugyanakkor járásonként és városonként a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok szövetkezeti felelősöket jelöltek ki, akik az 1971. évi tsz zárszámadások készítésében és lefolytatásában segítséget nyújtanak. Cdupsft)
