Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

Szigorítások és enyhítések a Büntető Törvénykönyv módosításában

Halálbüntetés is kiszabható a repülőgép-eltérítésnél

Az Mami, társad almi es gazdasági rendünk eilend szervezL

A Büntető Törvénykönyv 1972. Január 1-én hatályba lépő módosítása és kiegészítése új elnevezéseiket, formai változtatásokat, szükséges differenciálással tarialmi újításokat hozott. A bűnüldözés korszerűsítése volt a célja a Btk novellájának, amely, nek jelentős érdiemé, hogy az új jogszabály egyszerű szerkezetű, szövegezése világos és jobban érthető.

Az új jogszabály már a társadalmi veszélyesség súlya szerint különböztet bűntett és vétség között, ahogy ez a CSsemegi kódexben is volt. A kiszabható szabadságvesztés büntetést — a bűncselekmény súlya ég az elkövető visszaeső minősítésié folytán — fegyházban — szigorított börtönben — börtönben, vagy fogházban kell eltölteni Ez azt jelenti, hogy a végrehajtás módja egyre szigorúbb. Itt említjük meg, hogy a szigorítás egyik formája, hogy a szándékos bűncselekmények miatt eUtél- teknél megszűnik az eddig érvényesült egyharmados kedvezmény. A kiszabott büntetésnek legalább a háromnegyed részét kell kitölteni ahhoz, hogy az elítéltet kiváló magatartása és szorgalmas munkája után feltételes szabadlábra helyezzék. Viszont a gondattanul elkövetett bűntett esetében, megmarad az említett egyharmados kedvezmény. Az egyéni esi tés célját szolgálja a kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztésének új szabályozása. Ennek értelmében a jogerősen kiszabott pénzbüntetés végrehajtását egy évre; — a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 1-től 3 évre. míg a bűntett miatt kiszabott, szabadságvesztés végrehajtását, egytől öt évig terjedő időre lehet próbaidőre felfüggeszteni indokolt esetben. Űj az is, hogy a járművezetéstől való eltdKást önálló mellékbüntetésként lehet alkalmazni.

Széles körben éles differenciálással újabb, ugyancsak egyé- niesitési célzattal a törvényi s bírói rehabilitáció, a büntetett előélethez fűződő hátrányos követ, kezmények alól mentesítést adhat A pénzbüntetés, javító-nevelő munka ese ében az ítélet jogerőre emelkedésével — gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetés próbaidőre felfüggesztés esetében, az ítélet jogerőre emelkedésével — szándékos bűncselekményre kiszabo t szabadság vesz- tésbüntetés próbaidőre felfüggesztése esetén a próbaidő leteltének napján; hasonlóan érvényesül a törvényi rehabilitáció a fiatalkorúval szemben kiszabott szabadságvesztéssel (kapcsolatban, ha annak végrehajtását próbaidőre felfüggesztették; viszont a szabadságvesztés kiállása után mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. Űj szabályozást nyert a bíróság állal kérelemre történő rehabilitáció is.

Kimondotta az új rendelet, hogy a háborús bűntettek a béke és az emberiség elleni bűntetteik bűn tethe őségé nem évül ed. E bűncselekmények miatt fegyházbüntetés lesz kiszabható.

II.

kedés, a mai rend aláásása és gyengítése szigorúan büntetett politikai bűncselekmény, aminél a feljelentés etonuilasztáiaa is három évig terjedhető szabadság- vesztéssel büntethető; ugyanígy összeesküvés, lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, hazaárulás, ellenség támogatása és kémkedés fed jelentésének elmulasztása is büntetendő.

önálló bűncselekmény « légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, amiért minősített esetben halálbüntetés is kiszabható. Másként nyert szabályozást a vasúti, légi és víziközILekediés biz lanságát veszélyeztető bűn. cselekmények büntetése. Az ittas vezetés üldözése itt is érvényesül. Például lehet evezni, csónakázni alkoholfogyasztás után is, de már motoros járművet vezetni nem lehet.

A közúti közlekedés veszélyez, tetősének új szabályozásánál járműnek minősül a kerékpár, a fogatos kocsi is és mindlen jármű mozgatása emberi, vagy állati, illetve gépi erővel. Itt azt fogják vizsgálni, hogy elvileg veszélybe került-e aköléke- dés biztonsága. A fogatotoknak sóm szabad inni hajtás előtt és alatt. Továbbra is nyolc ezrelék az alkoholos befolyásoltság alsó határa. Űj bűncselekmény a baleset helyéről vadó elsaökés, ha a balesetet okozó jármű vezetője a baleset színhelyén nem áll meg, illetve onnan eltávozik.

Űj és szigorúan büntethető bűncselekmény, ha valaki az előírások megszegésével vagy kijátszásával káros, élvezetre alkalmas kábítószert készít, meg- .. szerez, birtokában tart, forga-» lomba hoz, az országba behoz. •

A gazdasági bűncselekmény új ■ típusainál a tényleges és szá- • mottevő gazdasági hátrányon ■ van a hangsúly, melynek tártál- 5 mi elemeit a bírói gyakorlat ■ fogja kimunkálni. A számos ■ ilyen tipusú bűn cselekmények • közül figyelmet érdemelnek: a • felelőtlen eladósodás állami : szervnél, amikor a rendelkezés- ! re álló pénzeszközök mértékét ■ meghaladó fedezetlen kötelezett- ; ségeket vállalnak. Viszont aki : fedezetlen csekket bocsát ki, ha ez súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg, egy évig terjedhető szabadságvesztés büntetéssel bünte.hető.

Űj és széleskörű, differenciált büntethetőséget biztosít az új rendelet a vásárló megkárosítása esetében. Itt a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi válla- í lat éppen úgy felelősségre von- ■ ható, ha a fogyasztóval valót közvetlen kapcsolat megállapít- j ható. *

Lopás esetei közt szerepel az j önkiszolgáló boltból történő lo-« pás. Ugyancsak lopásnak minő- : sül a jármű jogtalan igénybe-1 vétele és használata, valamint S a szállítás és közlekedés közbeni • lopás.

Dr. Márai György •

A Büntető Törvénykönyvet módosító és kiegészítő új rendelet által korszerűsített bűnüldözési formák között az alábbiak számíthatnak széles körű erdékdődésrei

ms ufómra, j

WJSÚk

Színvonalas művészeti vetélkedő a Békéscsabai Kötöttárugyárban

(Tudósítónktól)

A Békéscsabai Kötöttárugyárban a kulturális életnek komoly hagyományai és eredményei vannak. A művelődéspolitikai igények szerencsés ötvözetének nevezhetjük azt a helyzetet, hogy a szakszervezet messzemenően felkarolja, a dolgozók pedig széles körben igénylik a kulturális élet különféle megnyilvánulásait és igen aktívan, tevékenyen részt is vesznek azokban. Ez jórészt azzal is összefügg; hogy a vállalatnál nagyon, sok az olyan fiatal, aki komoly érdeklődést tanúsít a kultúra, a művelődés és a művészetek iránt.

Ennek egyik frappáns megnyilvánulása volt a napokban megrendezett művészeti vetélkedő, amelyre tizenkilenc nevezés érkezett be. Ehhez tudni kell, hogy a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Elnöksége országos textiles művészeti vetélkedőt hirdetett meg, s a most megrendezett vállalati Ki mit tud?-ból — a versenyszabályoknak megfelelően — négyen jutottak tovább a területi elődöntőbe. Versmondásban Gera Já. nosné kalkulátor & Vigh Imre ügyintéző, míg az ének-kategóriában Kékesi Lászlóné adminisztrátor és Erdélyi Ilona varrónő képviseheti majd a gyár legjobbjait.

A zsűriben helyet kapott Belá- cza Ilona tanár, az SZMT könyvtárvezetője, Váczi Gábor, a SZlGMA-zenekar tagja és Violán János amatőr koreográfus és táncoktató. A műsort Gazsi Endre tanár vezette, ismert, rutinos közvetlenségével részese volt a sikeres megrendezésnek. Erre szükség is volt, hiszen a résztvevők számottevő hányada a tizenéves ipari tanulókból került ki.

A négy versenygyőztes, valamint további két helyezett — Evanics Katalin és Gajdos Istvánná — értékes gyári készítményeket — trevira ruha, akril

pulóver és blúz — kapott jutalmul, míg a további részvevőknek és a zsűri tagjainak desszer- tes ajándék-csomagokkal kedveskedett a rendező gyári szak- szervezet. Az érdeklődésre jel. lemző, hogy a vendégek között Székely Jánost és Szabó Ernőt, a textilszakszervezet központi megbízottait is megtalálhattuk.

A kulturális vetélkedőkben már igen járatos zsűritagok egybehangzóan elismeréssel nyilatkoztak a látottakról- hallottakról, Ügy ítélték meg saját helyzetüket, hogy az nem volt könnyű, hiszen sok színvonalas

nvűsorezámban kellett válogatniuk. Ügy vélik eddigi tapasztalataik alapján, hogy a kötöttárugyári fiatalok rangos helyet vívtak ki a már lebonyolított vetélkedőkön. Ennek értékét csak tetézi az, hogy többségük a varrógépek, munkapadok mel_ lett „gyakorolja” az éneklést és versmondást.

Ide kívánkozik — s ez is egyik jellemzője a gyári kulturális életnek —, hogy a vállalat fiataljai közül négyen a megyei Ki mit tud? vetélkedőre is jelentkeztek.

—- kazár —

Békési hangversenyek muzsikusszemmel

November végén Békésen és Orosházán hangversenyezett a Debrecent MÁV Filharmonikus Zenekar. A két koncertről az alábbiakat írta szerkesztőségünknek az együttes tagja, Vetési János:

„Bár szinte egész Európáit bejártuk már, mégis szívesen megyünk együttesünkkel a Körösök vidékére. Talán azért rokonszenves nekünk ez a táj, mert zenekarunk több tagja innen, származik, vagy pedig a fennállása idején nagy hírnévnek örvendő békéstarhosi zeneiskolában kezdte zened pályafutását. Egyszóval, ha ezek a muzsikusok Békés megyébe mennek, egyben „haza” is mennek.

Ez lelhet a főoka annak, hogy sókkal élénkebben reagálnak az ott, mint a máshol szerzett emlékekre, élményekre Így volt ez a orosházi koncert alkalmából is, amikor nem győztük eleget dicsérni az európai színvonalú Művelődési Központot és aunák remek akusztikájú hangversenytermét. Lelkes volt a közönség is, bár a sok üres hely tanúsága szerint nem kevesen maradtak

otthon. S ez nagyon sajnálatos, mert a közönség és a fellépő művészek közötti találkozások elmulasztása pótolhatatlan. Hiszen ugyanazt a műsort ugyanaz az együttes és karmester, ugyanazon a helyen nemigen szokta még egyszer előadni.

Meggyőződésünk, hogy ha már felépítették ezt a remek kuli túrházat, a művészetszere- toknek feltétlenül el is kell oda járniuk. Csak így érvényesülhet a muzsika és a kultúra többi ágának léléknemesítő, fedüdítő hatása.

Jóval többen voltak békési hangversenyünkön. Ahogy

mondani szokás, csaknem télit ház várt bennünket. Maga a ház azonban, ahol játszottunk, már sokkal kevésbé nyerte meg a tetszésünket.

Még csak annyit: mi, muzsikusok — talán hivatásunkból eredően — optimisták vagyunk. Azt is hisszük és reméljük hát, hogy fogunk még Játszani telt ház előtt az impozáns orosházi művelődési házban, a békési közönséggel pedig újjá varázsolt kulturott- hónban találkozunk majd.”

De mát mondott róla Irén án9.

Hangtalanul s a párnáját ölelve azon bánkódott, hogy micsoda szerencsétlen is ő! Eddig vígan megvolt, nem kínozta az özvegység, csak nevetett, ha a férfiak legyeskedni próbáltak körülötte. Most meg jaj, a teste izzik, melle bimbós, és minden porcikája enyhülés után sóvárog.

De hiába, mindhiába, mert aki megzavarta — pedig jóseerint alig isimeri — meg se látja, elnéz felette. Ahelyett, hogy a megnyugtatására sdetne, csakis gyötörni képes a nagy mélák ja.

*

Ami az özvegykedést illeti — és amit Laci kalauznak se ártott volna megtudni — Kati úgyszólván zölden, alig tizennyolc éves fejjel Budapesten ment férjhez.

Nem, dehogy is szerelemből,

Kommendálás által.

Ángya, Irén néni — egy hangos, világbíró. mindene hatalmas asszonyság, — boronálta össze bizonyos Peták Imrével.

Kati tizennyolc éves volt, mint mondottuk. Peták negyven, és ráadásul férfinek se valami híres. Vállbán szűk, mellben szomorú, ahogy mondani szokás. Tovább; kopaszodott is, és fogsorában is sűrű volt a pótlás.

gyi?

— Ó számít is az a kis korkülönbség? — mondta .— Ügy jó, ha megvan. Ha a lány komoly, megállapodott egyént, nem pedig takonypócot választ. Aztán azt se feledd — oktatta Katit — azt is vedd tekintetbe aranyoskám, hogy Peták úr művelt, iskolázott valaki. Se iszik, se dohányzik, a kártyát is hanyagolja. Pár év és esküszöm: főnök lesz a postán. No és a lakása? Nem nagy, a, csak egy falat, egy cukor kis garszon. De hány új aszón yuak van manapság olyan mázlija, hogy lakást is kap a férje mellé? Én mondom, én: a jóakaród, a második anyád, egy percig se habozz. Egy percig? Egy szemhunyintásig se, lányom. Menj hozzá.

Kati, szegény, aki divatból, a barátnőit majmolva költözött faluról Pestre, és mint betanított lencse-csiszoló munkás Irén néninél volt koszton-kvártélyon, az ilyen beszédekből azt vélte kihallani, hogy ángyikája tehénnek tudja és mielőbb szeretne megszabadulni tőle.

Csak épp a látszatra is ád.

Hazazavarás helyett valami bdkficcel boronálja össze.

Az igaz, hogy ettől még bátran lány maradhatott volna.

Társnői többnyire munkásszálláson laktak, ő is odaköltözhetett volna. Apja is váltig hívta, hogy... bolondság, mások maj- molása, amit csinálsz, hagyd a fenébe azt a lencse csiszolást, az én fajtám: született virágkertész vagy, Kati. Csomagolj, és azonnal gyere haza.

De mehetett-e?

Abban a tévhitben volt, hogy fogadna csak szót, telepedne csak haza — menten vége volna a becsületének. Ahány küszöb- nyergelő. más kabátjáról pihét kapkodó satrafa csak van, az mind őt szapulná, mind rajta köszörülné a nyelvét, mondván: vagy élhetetlen volt, vagy pedig szalmazsák, férfiak szalmazsákja, muszájból hagyta :0t szégyenszemre Pes:et.

A tetejében lánypajtásai se hagyták békén.

— Te, okos te! — fejelték. — Mit vacillálsz? Igaza van Irén ángyodnak, totál igaza. Mintapofát, igazi gumi-embert nézett ki neked. Mondd már. nem az a dalia, és a csikófogait is réges- rég elhullatta. De imád, megdöglik érted, és ez a lényeg. Ha pedig mégis be talál dilizni, hogy ő hordja a nadrágot, ő parancsol — még mindig otthagyhatod.

És Peták, a férjjelölt?

Ó, nem volt rossz ember! Sutasága es ódivatú, érzelgős széptevése pedig valósággal megható, és csak később, már egybekelésük után derült ki, hogy voltaképpen — áldozat.

A hiszékenység és a férfihiúság áldozata.

Amíg Irén néni nem vetett rá szemet, békén, a házasságról, végleg lemondva élte a maga igénytelen, percre beosztott agg1971. DECEMBER 10.