Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
• A falugyűlés A szocialista demokrácia egyre szélesebb körű, egyre gyorsabb ég haíé- feonyaibb kibontakoztatása egyike tegtöbhször hangoztál tott «ilcitűzéisemknelc. Ez a törekvés hatja át a párt egész tevékenységiét, állami ég gazdasági életünket, társadalmunk szánté valamennyi megnyilvánulását, s válik ilymódon mindinkább a tömegek alkotó aktivitásának egyik legfontosabb ösztönzőjévé. Üj tanácstörvényünk is igyekszik jogszabályilag minden lehetőséget megteremteni ahhoz, hogy a lakosság több és erősebb szállal kapcsolódhassák a tanácsok munkájához. A törvény e tekintetben tágra nyitja a kapuikat, hiszen a tanácsok népképviseleti -öonkoír- mányzatá jellegének rögzítésétől kezdve, a nagyobb hatáskörökön és gazdasági lehetőségeken át a falugyűlésekig — sokféle mód és forma kínálkozik most már a szocialista demokrácia elmélyítésére állami «Setünkbesx A falugyűlés ■— ha megfelelően bonyolítják le — rendkívül fontos eszköz lehet a fald közvéleményének megismerésében. M indez a tanácstörvényben is megtalálható: a községi tanács a lakosság tájékoztatása és véleményé, nek megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket A helyi tanácsok a nemrég elkészült szervezeti és működési szabályzatukban pedig már a legtöbb helyen azt is egészen pontosan meghatározták, hogy a falugyűléseken milyen kérdéseket keld megtárgyalni a község' lakosságával és milyen módszerekkel. Az a vélemény alak tűit kd, hogy leghelyesebb, ha a helyi tanács a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot, kéri ki véleményét a tanács középtávú tervéről és költségvetéséről, a község általános rendezési tervéről, a szolgáltatások és a kommunális ellátás fejlesztéséről, a község esetleges névváltoztatásáról, a közös tanácsú községek esetében a társközségek helyzetéről, kívánságairól A falugyűlés a helyi tanácsok • és a népfront-bizottságok ecgyütműködiésének egyik legfontosabb szántere. A legtöbb helyen a tanácsok és a hép- fron t-bizottságok arra törekedtek, hogy a falugyűléseken minél többen vegyenek részt, így domborodjék „népgyűlés” jellege s hogy csakugyan a községet legjobban érdeklő kérdéseket tárgyalják meg. Arról is gosdoskodnak, hogy a falugyűlésen kiaiakulct vélemény ne maradjon „pusztába kiáltott szó”. B se eddigi falíUigyűlésdk túlnyomó többségén természetesen a köz. ségpoldtífea, illetve a község- fejleiszités különböző kérdései játszották a főszerepet, még pontosabban az áprilisban megkezdődött új tanácsciklus, helyi fejlesztési terveiről, feladatairól mondotta el a lakosság véleményét, s tette hozzá a tanács elképzeléseihez a saját javaslatait. Ezek a tömeges ^beszélgetések” általában hasznosak voltak, s nem egy helyen egyes választókerületek, sőt — közös tanácsú községek esetében. —■ még székhelyközség és társközségei közötti súrlódásokat is rendezni tudták ez alkalommal. Több ízben a szokásoktól eltérő módszereket ■— például fórum-rendszerű kérdezéseket — alkalmazták. A falugyűlések önálló lebonyolításában kiváltképp Vas és Nógrád megye felsőbb tanácsi és népfron tszervej mutatnak jó példát; ezekben, a megyékben valóban a saját megfontolásuk alapján tűzik ki a községi tanácsok és | népfront-bizottságok a falugyűlések időpontját és napirendi pontjait. N em kétséges; a falugyűlések törvénybe iktatásával a tanácsok és a népfront-bizottságok olyan újabb lehetőség birtokába jutottak, amellyel, ha jól élnek, nagymértékben erősíthetik területükön a szocialista demokratizmust, szilárdíthatják és szélesíthetik tömegkapcsaiLataá- kat, s ily módon munkájuk n épképvisel éti-önkormányzati jellege is hamarosan határozottabb arculatot nyerhet. aBBBBBBBBSBBBBaBBSBBBBBB«SBBaBSBBBB«BaBBBaB»BaaBBBBBBBBlBBBBBBlBBBBBBBaB! s pár rosszul ejtett lengyel sző, furcsa grimasz segítségév«, képeslapot vásárolunk. Aztán irány a LazienSki Park, Ahol ezerféle fia, cserje, virág ölitötte magára a sárgák, barnák, zöldek, vörösek millió árnyalatát. Valamikor Szanisz- 16 Ágost király nyári rezidenciája volt itt. A kastély ma múzeum. Felbecsülhetetlen értékű festményekkel. Köztük Mányoki Ádám tucatnyi művével és az egyik Camoletto j remekmívű épületábrázolásad- ■ val. Ezek alapján születhetett S újjá a németek pusztítása utón jj Varsó nem egy palotája. Isme- ■ telten a magyar és a lengyel: nép közötti hagyományos ba-; rútságot bizonyítja a szökőkút- | terem: a Szaniszló Ágost által i legtöbbre tartott négy lengyel * uralkodó közül az egyik Bá- s thori Istváné Daniss Győző E Napfényben fürdik a Kottára s Tudomány Palotája előtti lámpa, a pihenő autó-nyáj s az egyik torony ház, tv végi hajrá nélkül A tizenkettedik hónapban a Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyárában Év végéhez közeledünk. A gyárakban, üzemekben ilyenkor már megkezdődik a vizsgálódás: vajon hogyan is állnak, mit kell még pótolniuk? Ha lemaradás van, „mentsük, ami még menthető” jelszóval következik a hajrá. Ám a Férfi Fehémeműgyár békéscsabai gyáregységében semmi jele annak, hogy megváltozott volna a megszokott munkatempó. És kiderül, hogy nincs is szükség rá. Nagy Lajos igazgató örömmel közli:-— A gyár több mint két évtizedes fennállása óta 1971 talán az egyik legeredményesebb esztendő lesz. Azt is elmondja, hogy a hátralevő időre van elegendő munka és anyagban sincs hiány. Csak a vasalóknak kell egy kicsit jobban „rákapcsolniuk”, 's, altkor teljesíti a kötelezettségét. és a jövő évi induláshoz is jól felkészül a gyár. A szép siker pedig elsősorban a dolgozók szorgalmának, a munkaversenyben meghatározott célkitűzések elérésére való törekvésnek köszönhető. Elősegítette a munkát a viszonylag nagy szériában készült szöviet export, mert kevesebbet kellett új cikk gyártására átállni A keresetben is megmutatkozik Az érdem természetesen megoszlik. Sorrendben talán mégis Cseh Józsefet, a termelési osztály vezetőjét lehet elsőként említeni, akinek kétezer dolgozó munkáját kell irányítani, összhangba hoznia. Neki azonban az a véleménye, hogy semmire sem jutna, hogy ha nem lennének a szalagoknál olyan kiváló művezetők, mint Giricz Dánielné, Pásztori Istvánná, Opauszki Je- nőné, Ondrejcsik Pálné és a többiek. De Vandlik János fő- meós is, aki rendkívül gondosan ellenőrzi a minőséget és azonnal intézkedik a gyártáshál előforduló hibák megszüntetésére örvendetesnek tartja Cseh József, hogy az orosházi külső üzem is igen eredményesen dolgozik. Különösen az 5-ös varroda tesz ki magáért. S ha Békéscsabán Keresztes Mihályné 132-es és Kolarovszki Ilonka 136-os szalagja is javítana a munkáján, még sikeresebb lenne a gyár termelése. A szalagok eredménye a dolgozók keresetében is megmutatkozik. És hogy rhég nagyobb legyen a lendület, október 1-től a legjobb 12 szalag heti értékelés alapján célprémiumban részesül. A prémium azonnal átvehető, nem kell a bérfizetés napjáig várni vele. Kétszer ad, aki gyorsan ad. Vonzóbbá vált a gyár, s ma már álig kívánkozik el innen valaki. Hivatalos nyelven: megszűnt a fluktuáció, ami egy-két éve még eléggé dívott. A bánásmód legyen emberséges — Mi kell ahhoz, hogy egy szalag kiemelkedő eredményt érjen el? A kérdést Pásztori 1st. vánnénak, a 133-as szalag vezetőjének címezem, aki mosolyogva válaszol: — Nincs ebben semmi titok. Meg kell ismerni a dolgozókat és olyan feladattal megbízni őket, amihez a legjobban érteem /ffgreisrn 2 1971, DECEMBER & néh, A bánásmód pedig legyen emberséges. A nők különösen érzékenyek. Tudom, kinek mi a gondja, baja & igyekszem mindenkin áegíteni. Nagyon fontos még a bérezés körültekintő kialakítása. Senki se rágódjon önmagában az igazságtalanság miatt. Ebben egyetértünk. De mit szól hozzá Hidasi Jánosné, aki a szalag egyik simagépese? — Húsz éve dolgozom a gyárban, de ilyen emberséges művezetővel még alig találkoztam. Nem felejtkezett meg arról, hogy valamikor ő is varrt. Ilyen légkörben nem kell unszolni minket a munkára. Mielőtt .Szántó Gizikéhez fordulnék, Pásztori Istvánná máris sok mindent elmond róla! — Medgyesbodzási kislány, naponta jár Békéscsabára. Szegénykémnek sokat kell gyalogolnia, mert este csak Gábortelepig visfci a busz. De nagyon szereti a szüleit, nem - tud elszakadni tőlük egy napra sem, ezért inkább vállalja az állandó utazást. Következzen tehát Giziké, aki elismert szorgalmáról,, ügyességéről. S ha már ennyit utazik, először megkérdezem tőle: — Megéri ennyi fáradozással is a bejárás? — Igen. Havonta 1700—1800 forintot keresek és mindenki nagyon barátságos hozzám. Különösen Marika néni, a szalagvezető. —- Nem követel sokat? — Miríek. Csináljuk szívesen anélkül is. Nagyobb lesz az önállóság A labor vezetője 'Mucsi Imre. Egy kissé meglepődöm, amikor hallom tőle. — Most párna- és paplanhu- zat-modelleket készítünk. — Hát ilyen is készül? — Kanadai megrendelésre, bérmunkában. Tulajdonképpen a labor' hivatott a szabáshoz az alapanyag leggazdaságosabb kihasználását előkészíteni és egy kis fantáziával különböző modelleket kreálni. Eddig főként ‘az előbbi volt a feladat, mert a modelleket nagyrészt a központi gyártmányfejlesztési osztály küldte, jövőre azonban már nagyobb lesz az önállóság. Itt is tervezni kell majd sok új fazont. Nemcsak képzelőerő, hanem az anyag ismerete is szükséges hozzá. És hogy nagyobb legyen a választék, lesznek kisszériák is. — Talán akkor helyes lenne kisszériás szalagot is szervezni —- javaslom. — Igen, erre már gondoltunk. Olyan ügyes, jól képzett dolgozókat vonunk be, akik gyorsan áj tudnak állni. A versenyképes, ség megkívánja. — Persze nagyobb anyagi elismerésben részesíti őket majd a gyár... — Azt hiszem, ez is fontos. A modellezőkkel szemben ia egyre nagyobbak a követelmények.-Mind több ruhaipari technikusra van szükség a laborban, de másutt is. A technika fejlődésével lépést kell tartani. Bizonyított a gyárs van jövője Hogy milyen lesz ez a fejlődés, azt most még senki sem tudja pontosan. De az már ismert, hogy 1972-ben annyi korszerű gép érkezik, hogy egészen új termelési folyamatokat is ki kell majd alakítani. Nagy Mihályné gazdasági vezető az ötéves terv jóváhagyott pogromjáról röviden így tájékoztat: — A békéscsabai gyár rekonstrukciójának I. ütemében a szociális létesítményeket bővítik, hogy azok a ma előírt követelményeknek megfeleljenek. A II. ütemben épületbővítésre kerül sor, hogy a termelési folyamatokat ésszerűbben lehessen kialakítani. Bizonyított a gyár, van jövője S ha a megyei tanács a fejlődéshez az iparfejlesztési alapból hozzájárulna, bizonyára gyorsan visszatérülő befektetés lenne. Az ötéves tervidőszakban a gépi rekonstrukció — a termelékenység növelése mellett — új, mégpedig a hurkolt alapanyagú termékek', gyártását is lehetővé- teszi. És gépesítik a belső' anyag- , mozgatást. Háromszáz szakszervezeti aktíva Valasíyán Mihályné, az szb- titkára sok-sok évi eredményes tevékenységéért méltán kapta meg november 7. alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Figyelme mindenre kiterjed és síkraszáll azért, hogy a dolgozók jogos követelései érvényre jussanak. A szakszervezetnek 300 aktívája van. Mindenki szívesen vállalja a rábízott feladatot és igyekszik azt a legjobb tudása szerint végrehajtani. Hogy hol találhatók meg az aktívák? A munkatermekben. Többek között Walfisch Erzsébet ifjúsági brigádjában, amely háromszor nyerte már el a szocialista címet. Tagjai között van egy-egy bizalmi, műhelybizottsági tag, beteglátogató, valamint munka- védelmi és vöröskeresztes aktíva. A brigádvezető a munkaközi szünetek egyik eiőtomásza, —- Mi most a szakszervezet legnagyobb gondja? — kérdezem Valastyán Minálynétól. ■— Meg akarjuk oldani, hogy azok az anyák, akiknek 6— 7 éves korú gyerekük van; egy műszakban dolgozhassanak. Sürgős heti 1—2 órában a szakorvosi (nőgyógyászati és fogorvosi) rendelés bevezetése. Az is gondot okoz nekünk, hogy elég alacsony az iparági bérezés, aminek rendezésére központi intézkedést várunk. Még egy dolog; ' szeretnénk, ha a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat ebédre választékosabb kosztol főzne. A vállalat által fenntartott gyári büfével sem vagyunk megelégedve. Negyedmilliárdos termelési érték Az SZMT Munkavédelmi Bizottsága 1970-ben ellenőrzést tartott. Talált hiányosságokat. Nemrég ismét ellenőrizte a gyárat és a szakszervezeti munkát is. Vágréti László munkavédelmi felügyelő elégedetten állapít tóttá meg, hogy jó irányú a változás és élő, eleven a szakszervezeti munka. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ígéretet tett, hogy a rekonstrukciós építkezést határidőre, 1972. április 30-ra befejezi. A dolgozók bíznak az ígéretben és nagyon várják azt a napot, hogy kedvezőbb viszonyok között még eredményesei»* ben dolgozhassanak. Nem hivalkodó ez a gyár, szerények a vezetők, a dolgozók és jó az összhang közöttük. Talán elsősorban ennek köszönhető; hogy eredményesen zárják az évet és mintegy negyedmilliárd forint termelési értékkel gazda« ' gítják az országot. Pásztor Béla -
