Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

Közös erőfeszítéssel és központi támogatással lendülhet fel a zöldségtermesztés NOVEMBER 25-én megyei zöldségtermesztési ankétet ren­deztek Békéscsabán. Tanácsi, ál­lami gazdasági, termelőszövet­kezeti és keresekdeimi szakem­berek arról beszéltek, hogy az utóbbi tíz esztendőben miként fejlődött a zöldségtermesztés, a zöldségfeldolgozás és a zöldség- kereskedelem a megyében. Ho­gyan növekedett a lakosság, vagyis a fogyasztók piacán a zöldségkereslet. Elöljáróban megállapították, hogy a hazai, benne a Békés megyei zöldség- termesztés is válságos helyzetbe került Ez jórészt azért követke­zett be, mert a lakosság igénye a friss zöldségnövények iránt és az ország exportlehetősége a friss zöldség és a tartósított konyhakerti növények iránt megnövekedett. s ezzel a fejlő­dés ellenére nem tartott lépést a termelés. Az utóbbi tíz esz­tendő alatt megkétszereződött ugyan nagyüzemeinkben a zöld­ségtermő terület, de ez kevés­nek bizonyult A hozam hektár­ra vogy holdra vetítve ugyan­csak kétszerese a húsz évvel ez­előttinek, mégsem elegendő. Je­lenleg több zöldséget termel az ország, s benne Békés megye, mint a háború előtti években. Ez a több mégis kevés, mert a fogyasztók száma a városokban és a községekben egyaránt növe­kedett, ugyanakkor a termelőké csökkent. Sok tényező közrejátszik ab­ban ,hogy a termelők száma megcsappant. Tiborcz György, a MÉM osztályvezetőhelyettese említette, hogy a nagyüzemek­ben a zöldségtermesztés iránt érdektelenség alakult ki. Ezt az­zal magyarázta, hogy a paradi­csomot, a vöröshagymát és még több növényt hektáronként 6,5— 8 ezer forint ráfizetéssel termel­ték ebben az esztendőben is. A ZÖLDBORSÓ termesztését általában mindenhol jól megol­dották. Gépesítették a betakarí­tást, a növényápolást pedig ke- mizálták. Ezzel holdanként 3200 forint nyereséget értek el. Ért­hető, hogy ilyen jövedelmezőség mellett szívesen foglalkoznak zöldborsó-termesztéssel. Nehezen képzelhető el, hogy ez a nagyon fontos ágazat, amely nem a terület nagyságával, ha­nem sokféleségével jelentős nép- élei mezésá cikket állít elő, ráfi­zetésből fenn tudja magát tarta­ni. Nagy Mihály, a Körösök Vi­déke Tsz-ek Területi Szövetsé­gének titkára szerint most már sürgősen intézkedni kellene a zöldségtermesztés színvonalé, nak tartására, mert ha az anya­gi érdekeltségen a kormány nem változtat, akkor jövőre az idei­nél még kevesebb szövetkezet­ben kertészkednek. Az anyagi érdekeltség hiánya következté­ben az ágazatba beruházott szö­vetkezeti vagyon a megye északi részén alig éri el a 160 millió forintot Az ipar forgóeszköz ál­lománya egyedül Békés megyé­ben meghaladja az egymilliárd forintot. Az élelmiszergazdaság koráb­ban nagy összegeket fordított a korszerű konzervgyár és az igen korszerű hűtőház építésére, ugyanakkor a termelő üzemek­ben beruházás hiányában rend­kívüli módon elhanyagolt álla­potba került a konyhakertészet. Lehetséges, közrejátszott ebben az ja, hogy az ipar túlzott kö­veteléseket állított a zöldségnö­vények minősége élé, s ezt a 60—70 évvel ezelőtti technoló­giával dolgozó termelőüzemek nem tudták teljesíteni. Emiatt egyre több üzem morzsolódott le elsősorban a konzervgyári zöld­1971, DECEMBER ségnövényéfc termesztéséből. En­nek viszont az lett a következ­ménye, hogy a 6300 vagon zöld­ség tartósítására tervezett Bé­késcsabai Konzervgyárnak az idén alig lesz 3000 vagon tartó­sított áruja. EBBEN az esztendőben a kor­mánynak már intézkednie kel­lett a friss zöldségexport leállí­tására, hogy a lakosság igényét, a fogyasztók piacát kereskedél- má szerveink hazai termésből elégítsék ki. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a népgazdaság igen jelentős devi­zától esett el, amiért olyan cik­keket tudott volna importálni, mellyel a zöldségtermesztés fellendítését segítette volna. Kétségtelen igaz, hogy a gaz­dasági reform bevezetése óta és azt azt megelőző években is kor­mánykörökben úgy nyilatkoztak, hogy a termelőüzemek csak olyan növényeket termeljenek, melyek jól jövedelmeznek. A zöldségtermesztésen nincs jöve­delem, sőt az ágazat ráfizetéses, így érthető, hogy a jövedelem tömegének növelésére felszámol, ták az áagzatot. Az egészben viszont az az elgondolkoztató, hogy Tiborcz György MÉM osz­tályvezetőhelyettes a ráfizetéses ágazat tudatával állt ki a megyei ankét elé, s úgy elemezte a helyzetet, hogy ez most már évek óta akuttá vált. De miért a megye szakembereinek mond­ta el ezt? A zöldség felvásárlási árakat nem Békés megyében ha­tározzák meg, hanem magasabb régiókban. Ott kellene rámu­tatni az akuttá vált problémák­ra, ha a gyakorlati életből vett példákból eddig nem vontak le következtetéseket. Való igaz. hogy most már hat­hatós intézkedést igényel az ágazat fejlesztése. A jövedelme­zőség fokozásával azonban már nem hozható egyenes vágányra ez az ásazat. Nagy összegeket kellene beruházni ahhoz, hogy a zöldségtermesztés felzárkózhas­son a lakosság igényeihez és az exoort lehetőségek kihasználá­sához. Békés megye legtöbb nagyüzemében erre sajnos nincs pénz. mert korábban olvan ága­zatok fejlesztésére kötelezték el nagukat, mint a húsprogram.. A tavalvi nagy árvíz és belvíz’á- rás után a gazdaságok tartalékai csaknem tel lesen kimerültek. A megkezdett beruházások egy ré­szét a későbbi évekre kellett ha­lasztani. Így 1973—74-ig a szö­vetkezetek fejlesztési alapjukat lekötötték. Ezért kérték a szö­vetkezetek képviselői azt, hogy a zöldségtermesztésre tervezett állami támogatás műszaki fej­lesztésében jusson kifejezésre. Ezzel együtt nyilvánvaló, hoay az árkérdéf-'ben is szükséges elő­re mutató állásfoglalás az anya­gi érdekeltség, a jövedelmezőség megteremtése végett. A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS fellendítésében tehát lent is és fent is lennének feladatok. Sür­gősen állást kellene foglalná az anyagi érdekeltség megteremté­sében. hogy a termelők száma ne csökkenjen tovább. Azután napirendre kellene tűzni — ez is nagyon sürgős feladat lenne — a műszaki fejlesztés lehetőségei­nek megteremtését, hogy a IV. ötéves tervben előirányzott ter­melésfejlesztési célokat megva­lósíthassuk. Olyan termeléspoli­tikát kellene kialakítani, hogy ez az ágazat kénes legyen ön­magát eltartani és bővített újra­termelést folytatni. A zöldségtermesztés helyzetét ma már nem lehet az üzemek kapcsolatára leszűkíteni. De az üzemek közötti jó kapcsolat nél­külözhetetlen ahhoz, hogy ez az ágazat fellendüljön. A zöldségtermesztés fejleszté­sével a korábbi években foglal­kozott a Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság is. Két évvel ezelőtt társadalmi úton már megállapították, hogy az ágaza­ton a válság jelei tapasztalha­tók. Sürgősen intézkedni kellene még mielőtt súlyosbodna a hely­zet. A két évvel ezelőtti állás- foglalás azonban pusztába kiál­tó szó maradt. Az ágazat fejlesz­tésére nem hoztak hathatós in­tézkedéseket. Két évvel ezelőtt és azóta is nagyon sok hasznos javaslat elhangzott a Békés me­gyei zöldségtermesztés fellendí­tésére. Sajnos, ezeket itt a me­gyében nem szívlelte meg egyik termeltető válallat sem. VALAHOGYAN hiányzik az ágazat iránti együttes felelős­ség érzése. A termelő üzemek jóformán csak a maguk gondjá­val törődtek, az ágazat megyei jellegű problémáival nem fog­lalkoztak. Ezért ismét szóba hozzuk a NEB két évvel ezelőtti egyik javaslatát, mely szerint létre kellene hozni a Békés me­gyei zöldségtermesztők valami­lyen érdekképviseleti szervét, amely a termelő üzemek képvi­selőiből, az ipar és a kereske­delem vezetőiből állna, s a piaci igényekhez orientálná a friss zöldségtermesztést és az ipari zöldség előállítását. A zöldség- termesztésben ugyanis adódnak olyan feladatok, melyek közö­sek. jól koordinálhatok a fej­lesztésben, az értékesítésben és a termelésben egyaránt. Dupsi Károly Csak tisztességesen! Építőipari javító szolgáltatást végző kisiparosok is vállalhat­nak családiház építést a belvíz- károsultaknak. Ilyen esetben az építtető család tagjai, rokonai segédkeznek neki, akiknek hiva­talosan 9 forint órabér jár. A munka gyors befejezése mindkét fél érdeke. A kisiparos általában minél rövidebb idő alatt akarja megkeresni a pén­zét, a családtag pedig fedél alá akarja juttatni hozzátartozóit. Az egy órára jutó termelési érték így jóval magasabb lesz, a kis­iparos azonban ez esetben is 9 forintot fizet. A különbség olyan hasznot jelent számára, amiért — bár ő is „hajt” —, csak rész­ben dolgozik meg. Egy-egy családi ház építése kb egy hónapig tart. A vállalás ősszege 25—30 ezer forint. Ha ebből a kisiparos 6—7 ezer fo­rintot fizet ki mondjuk 2—3 csa­ládtagnak, marad neki 18—23 ezer forint. Ha azt is számításba vesszük, hogy adóval sem ter­helik túlságosan, akkor nem ne­héz megállapítani, hogy ez a ke­reset indokolatlanul magas. Eh­hez az összeghez mások rászo­rult helyzetének a kihasználásá­val jut. Van olyan kisiparos a megyé­ben, aki ilymódon már 6—8 csa­ládi házat felépített. Kell a szak­értelme és a munkája, amit sen­ki sem von kétségbe. Olyan fel­adatot old meg, ami a károsult családok számára létszükséglet A törekvése tehát elismerést ér­demel. A jogtalan haszonszerzés azonban — mégha az eléggé bur­koltan is történik — elítélendő. Mit kellene tenni? — Nem elég a minimális órabér megálla­pítása. Azt is szabályozni kelle­ne, hogy mennyi az a legkeve­sebb óra, ami egy-egy családi ház normális ütemben való épí­téséhez szükséges. Ha igyekszik, a családtag és hamarabb elké­szül a ház, akkor is kapja meg a segédmunkáért járó teljes bért. Talán helyes lenne, ha az adó­hivatal is körültekintőbben jár­na el ilyen ügyekben. A megyeszékhely élelmiszerkereskedelméről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a decem­ber 3-án megtartott ülésén a helyi ismeretterjesztési felada­Megkoszorfizták Gyomén a fasizmus áldozatainak emlékművét (Tudósítónktól) Gyomén a fasizmus áldozatai­nak emlékművén 68 név fogadta a megemlékezőket: 1942—44-ben elhurcolt lakostársaik, munka­társaik, szomszédaik nevei. Itt szerepel Kner Imre neve is, aki községének, hazájának tovább öregbítette a hírnevet. Emlékbeszédet Vámhídi La­jos, az MSZMP községi bizottsá­gának titkára tartott. Felidézte az emberiség történelmének leg- szömyűbb korszakát, amely mil­liószámra szedte áldozatait. Megható volt a korra oly jel­lemző Radnóti idézet: „Oly kor­ban éltem én e földön, / mikor az ember úgy elaljasult, / hogy önként, kéjjel ölt...” A koszorúzáson az áldozatok hozzátartozóin kívül jelen volt Varga Zsigmond országgyűlési képviselő, Juhász János, a nagyközségi tanács vb titkára, Herzberger Tibor, a Hazafias Népfront községi titkára, s meg­jelentek a társadalmi szerveze­tek képviselői, a mártírok egy­kori ismerősei és barátai. Kádár Lajosné tok megtárgyalása után a Békés megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat városi tevékeny­ségét értékelte. Az előadmány mindenekelőtt a vásárló lakos­ság élelmiszerellátás helyzetéről, az áruforgalom fejlődéséről adott számot. A város élelmiszeráru forgalmának növekedése ez év háromnegyedében 10 százalékos volt. A negyedik negyedév első hónap eredményei is biztatóak. Az ünnepi csúcsforgalomra is jól felkészültek: a Télapó és a kará­csonyi cikkek, továbbá a sertés­vágáshoz szükséges árukat be­szerezték és árusítják. Az áru­forgalom ilyen irányú növekedé­se arra is utal, hogy a vásárlói kereslet állandó növekvő ütemű. Ez igazolja azt is, hogy a válla­lat a megyeszékhelyre kialakí­tott éves üzletpolitikai célkitűzé­seinek megfelelően dolgozott. A továbbiakban a végrehajtó bizottság folyó ügyeket tárgyalt. st Egymást se bírják, egy pár ünneplő csizmán is képesek voltak összemarakodm. Jósze- rint azt se várták meg, hogy apjukra rászegezzék a koporsó- fedelet. öt meg kisemmizték az örökségből. Abban igen, abban egyetértettek, és hazahívás he­lyett is inkább biztatnák. Hogy igazad van, éljed világodat, fa­luhelyen csak begubóznál, öltözz be kalauznak Lacink. Űr leszel, úr bizony. Munkában soha, csakis az evésben és ivásban iz­zadsz meg. Ruhára se lesz gon­dod, mindennel elláit az állam. Ha pedig „hazai'’-ra támad gusztusod, elég egy levelezőlap, és olyan pakkot küldünk, hogy el se bírja, sérvet kap tőle a kézbesítő postás. Érdemes neheztelni rájuk? Dehogy. Még csak egy zok­szó vagy hátsó gondolat erejéig se. Ahogy a cimborát: Tömböly Ferkét se érheti szemrehányás. És miért is érthetné? A hiba — mert van — nem a körülmé­nyekben és nem is a kalauz, szakmában, hanem az ember­ben tulajdon magában van. Ami­ért más természetű. Amiért... komolyabban fogja tol az éle­tet, mint Tömböly Ferkó és még jónéhány városi kolléga. De vegyük csak a nőket... Ki tehet róla, hogy az olyanokhoz, akiknek csak a táncon, mozin, presszózáson jár folyton az eszük, és akiknél csupán han­gulat vagy flegma kérdése a gyors lefekvés, neki se kedve, se ándungja. Igaz: az ilyeneknek se őhozzá. Tuskónak. falusi bdkficnek tartják, és még csúfinevet is ra­gasztottak rá. Bika-bébi. Így hívják, így keresztelték el a há­ta mögött. Tegyék. Bánja az ördög. Annál nagyobb baj — baj? valóságos tragédia! — hogy akit aoesáhítaht, áj akinek 1« ■■■■■■■■«——i—■■■nHwim———» már a meglátása is lázba hoz­ta Kati is maflának nevezte. Maflának. Pedig ami eddig még sose esett meg vele, és amit a könnyűvérű nőcskék is a fér­fiasság netovábbjának tarta­nak: a ierahanására is képes lett volna. Eh, mindegy már, Kati érdekes! Szépnek nagyon szép, és ta­lán kedves is, hanem a nyel­ve a könyöke.., ? Aztán férje is van, meg... meg hazudós... Peren teli születésűnek mondta magát. Holott micsoda Peren- tel? Vakondtúrás! Nemhogy egy gyönyörűséges, remekbe szabott fiatalasszony, de még termetesebb bolha is ne­hezen tudna észrevételül megbújni benne. Ámbár... Kit tudja? liehet, hogy mégis igazat beszél, osak mórikálva, asszonyi furfanggai rakja össze a szavait. Itt szü­letet, de elszármazott, másho­va vitték férjhez, és mos lá­togatóban van itthon. Ugyan kicsoda-micsoda lehet a férje? És... szívből, szerelemmel szereti-e? Ekkor egy vad, horgásgbotofc «grasztó rántás. A nádfal meginog, bctoode lést nyit. Bugái — megannyi borzas szenteltvíz hintő — suhintva preckelik szét a harmatcseppe- bak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents