Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-29 / 306. szám
Ssaki Demény Gyula felvétele 3gsagasüea2$as®ffiO0®B®ss®saiaB«asaRßE3B32SEC£)BaQ333 Reformtanterv a kertész szakmában Megyeszerte nem ismeretes eléggé, hogy intézetünkben felsőbb vezető szerveink intézkedése alapján reform tan terv szerint folyik a kertész szakmában a képzés. A 13/1969. MüM. sz. rendelet a régi gyümölcstermesztő, szőlőtermesztő és zöldségtermesztő szakmák közös ismeret- anyagának egységesítésével kertész alapszakmai képzést ír elő. A képzés „A” tagozatú, vagyis a hagyományos szintű és a képzési idő 3 év. a A reformtanterv utasítása szerint elérjük, hogy alapszakmai vonatkozásban a kertész szakmunkás rendelkezik általános szakmai ismeretekkel a gyümölcs-, szőlő-, és zöldségtermesztő ágazatokban. Az alapszakmai képzést a képzési idő első 2 évében valósítjuk meg/ Az alapszakmai ismeretek elsajátítása során a kertész szakmunkások betanított munkás szintű képzést kapnak gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztő alapszakmában és növényvédelmi munkákban is. Kiegészítő feladat az, hogy az erőgépek üzemeltetésének oktatásánál a fiúkat felkészítjük a vontatóvezetői jogosítvány megszerzésére, a leányokat pedig a motorok, kerti, és törpetraktorok üzemeltetésére és a vezetői vizsgára. A III. tanév a sizakosítás éve, amikor a tanulók felkészülnek a szabadon választott szakmában a szakmunkás vizsgára, így gyümölcs-, szőlő- vagy zöldségtermesztő szakmunkások lehetnek. A szakmunkás a szakmunkás- bizonyítvány megszerzése után a másak két alapszakma valame- j lyikéből — vagy a növényvédő munkából, vagy áruelőkészítő, manipuláló és a szakmai végzettségének megfelelően gyümölcsfeldolgozás, vagy zöldségtartósító, savanyító, vagy borkezelő szakmában nyerhetnek továbbképzést és — tehetnek kiegészítő szakmunkásvizsgát. A szakmunkás saját szakmájában nyer képzésit a korszerűbb eljárásokról, a technikai eszközök kezeléséről, gyakorlati alkalmazásáról. így az üzemben korszerűen tovább fejlesztett kertészeti ágazatban is szakmunkásszintű munkát tud végezni. A végzett szakmunkások különbözeti vizsgával a kertészeti szakközépiskola II. osztályába nyerhetnek felvételt és tanúiméi nyaik befejezésével érettségi vizsgát tehetnek. A reformterv ismertetésével segítséget kivárnunk nyújtani a pályaválasztás előtt álló leányoknak, fiúknak, hogy ismerjék meg az új rendszerű kertészképzést és azokat a lehetőségeket, amelyek végzettség esetén jobb érvényesülésüket biztosít, ják. • Megyénkben különösen a nagyüzemi zöldségtermesztésnek és hajtatásnak vannak meg a természeti és a közgazdasági adottságai. Fő feladatunk, hogy a közeljövőben olyan intézkedéseket tegyünk, amelyek elősegítik a kertészeti termelés nagyüzemi fejlődését és biztosítják a lakosság folyamatos ellátását. Feldolgozó iparunknak — a konzerv- és a hűtőiparnak — üzemeink termeljék meg a szükséges alapanyagot, hogy lehetővé tegyük a korszerű eszközök hatékonyabb kihasználását Jól képzett szakmunkások nélkül üzemeink vezetői nem tudják megoldani e feladatokat. A szakmunkásképzés nemcsak intézetünk ügye, hanem a termelő üzemeké is. Ezért a termelő üzemek vezetőd legyenek segítségünkre a tanulók kiválasztásában!. beiskolázásában. Közös összefogással oldjuk meg e közgazdaságilag nagyon fontos termelőágazat nagyüzemi fejlesztését. Timkó Béla, a Szabad'" így ősi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója Válaszok 1972-re Néhány héttői ezelőtt orszá- j gos gazdasági aktíva-értekezle- ten jelölte meg a kormány elnöke a gazdasági továbbfejlődés ütemét és fő jellegzetességeit. Ám a jövő évi költségvetésre várt a feladat, hegy a legfontosabb mérőeszközzel, a pénzzel is meghatározza a teendőket és a lehetőségeket, amelyeknek tudatában élünk és dolgozunk majd 1972-ben. Ez az előterjesztés most a Parlamentben megtörtént, s kirajzolódtak a "gazdálkodás kereten. A legfontosabb: az ideinél némileg mérsékeltebb előirányzatok a termelésben és a nemzett jövedelem alakításában, de változatlanul az ötéves terv előírásai szerint. Nem mondunk le és nem is kell lemondanunk a terv- egyetlen fontos céljáról sem, s ha következetesebben törekszünk minden téren az egyensúlyi helyzet kialakítására, az is megfelel a terv kívánalmainak. A hangsúlyos kérdés most a „hogyan.”?, És még egy kérdés, amelyet Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára fogalmazott meg: élhetünk-e úgy, ahogy élünk? A válasz: igen. Mert a lakosság fogyasztása lényegében tervszerűen nő, és az ismétlődő hiányt a tervezettnél gyorsabban növekvő beruházások és készletek idézik elő. A termelés pedig nem fejlődik olyan ütemben és eredménnyel, hogy máris ilyen méretű felhalmozást tegyem lehetővé. Tehát még egyszer: hogyan I biztosítsuk az egészséges ütemet? Először is, a teljes egyensúlyt nem máról hodnapra, hanem csak fokozatosan kell megvalósítanunk. Azután: a jövedelmek növelésiének és a fogyasztás bővítésének a tervein mit sem keli változtatnunk, csak a beruházásokkal bánunk megfontoltabban. A külkereskedelemben a hatékonyságé a döntő szó, és kevésbé az importtakarékosságé. Mindez megóv a megrázkódtatásoktól, sőt még az életszínvonal emelő Intézkedéseknek is helyt ad. Igaz, a bejelentett ármódosítások, azaz inkább növelés«« együt tesesn 1 százalékkal emelik az ár- < színvonalat, a várható szokásos piaci ármódosulások pedig további egy-két százalékra rúghatnak. A kormány azonban, korábbi elhatározásához híven, gondoskodik róla, hogy mindezt a bérekben, jövedelmekben ennél nagyobb mértékben megtérítse. És hogy azt a megállapítást is komolyan értelmezzük, miszerint főleg a sokgyermekesek és a nyugdíjasok sínylik meg az áremelkedést, a jelenlegi lehetőségek szerint emelik a családi pótlékot és még rugalmasabb szabályozással könnyítik a nyugdíjas korúak továbbdolgozási és a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeit A fogyasztást természetesen elsőrendűen jellemzi, hogy milyen árut vehetünk a pénzünkért. A könnyűipari miniszter országgyűlési felszólalása némi betekintést adott a ruházati és a cipő-, valamint a bútor-, a papír- és a nyomdaipar korszerűsítésének már megkezdett, széleskörű folyamatába és várható eredményeibe. Nagyobb választék, jobb minőség, korszerűbb termékek és ha mindez jól szervezett kereskedelmi munkával párosul, nagy fellendülésnek leszünk tanúi a fogyasztás számos fontos ágában. Természetese« rövidlátásl lenne e folyamatokat csupán a fogyasztás oldaláról vizsgálná. Nemcsak azért, mert a termelés 3 ílKBMicra 1971. DECEMBER 29. — még a fogyasztási cikfcéfc területén is — jelentős rész kivitelre is alapozódik, és mert a fejlesztés, az építés minden területét ez nagy mértékben táplálja, hanem mert a társadalom minden tagjának, a legkülönbözőbb beosztásban, munkakörben, nemcsak fogyasztói, hanem termelői minőségében js nélkülözhetetlenül fontos szerepe van. & ez a szerep korántsem változatlan. A termel« korszerűsítése és a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítása el sem képzelhető a dolgozó tömegek cselekvő és mérlegelő részvétele nélkül. Ilyen értelemben esett sző a tanácskozáson a munkaverseny kívánatos új vonásairól, anélkül, hogy a hozzászólóik eltértek volna a tárgytól. Lényegessé válik a gazdasági vezetés, a vállalat irányító munkája a versenymozga- lombain, miután annak minden eddiginél szorosabban kell kapcsolódni a termelő tevékenység tárgyához és céljaihoz. És ezek a célok erősen különbözőek. A mezőgazdaságban az időtényező kerül a figyelem középpontjába, A Munkácsy Mihályrö'l élne- vezett termelőszövetkezet Gyula déli határán terül el, és csak az Állami Tangazdasággal osztozik a hatalmas földterületén. Az egyesülés óta a Szabadkígyóstól Kétegyházáig nyújtózkodó Zöld Mező, a Gyulától Elekig a román határ mentén elterülő Aranykalász és az Újkígyóst meg a Lencsést útra támaszkodó Népköztársaság Tsz területét mondja a magáénak, Nemcsak a három szövetkezet földjét, gazdasági felszerelését örökölte, hanem kérges kezű, becsületesen gazdálkodó dolgozó szövetkezeti tagságát és ezzel együtt a közös gazdálkodás, a kollektiv gondolkodás, az emberségesebbé alakuló élet hagyományait is. Ezek az összetartó erők késztették nemrég a szövetkezet nőbizottságát arra, hogy a .becsü- lettel végzett munka mellett gondoljanak azokra az asszonyokra, akiknek az idő felemésztette erejüket, akik életük során ezt a szépen termő óriási határt bekószálták néhányszor kapájuk után gyalogolva, végigtérdelték cukorrépát egyelve, át meg át görnyedték, marokra szedve az aranyló kalászokat. A nőbizottság fiatal,, hiszen ez év elején alakult, de fiatalos tevékenysége és vezetősége fáradhatatlan. Szabó Andrásáét, a bizottság elnökét nemcsak a szövetkezet dolgozói ismerik: ő a kertészet egyik szorgos munkássá, Szilágyi Istvánná a helyettese — adminisztrátor, így ő az, aki a szervezés egy részét magára ■vállalja, Lovász Antalné és Parászka Mözesné a növénytermesztésben dolgoznak. Baji Istvánná pedig a baromfitelep dolgozója. Öté öten a vezérkar, mindegyikük egy-egy fontos területen él és szervez, segít, dolgozik a gazdaságban. • A baromfi- és kacsatelep 2S asszonya mellett alig dolgozik férfi. Ez a nőbrigád mintegy 240 ezer csirkét tenyésztett az idén. A szárnyasokból 11 millió forint bevétel dicséri ezeknek az asz- szonyoknak az ez évi munkáját. A szövetkezetben közel 200 aktív nődolgozó van. Fiatalok és a szállításban a pontosság, « kereskedelemben a legszélesebb értelemben vett figyelmesség és így tovább. Ezek az új formák, ha ugyan újaknak nevezhetjük azokat. Mini ahogy a vezetésed! szemben támasztott követelmények többsége sem új, legfeljebb magasabb szintű és most már alig halasztható. Sok az elavult termék és viszonylag nehezen születnek meg az újaik, a korszerűek; nem kielégítő a drága berendezések kihasználása s így tovább. Mindez napi“ rendre keli, hogy kerüljön akár a verseny-mozgalom megújítása, akár a vezető és szervező munka tökéletesítése van soron; Persze, mindkettő halaszthatatlan. Emberi feltételeik pedig: a kimagaslóan dolgozó munkások egyértelműbb anyagi és erkölcs« elismerése, nemkülönben az eredményesen tevékenykedő, kiváló vezetők nyíltszívűbb társadalmi megbecsülése. Nem ritkán éppen egymásnak tartoznak ezzel Vagy ha úgy jobban tetszik: egy társadalom önmagának, 1». J. kevésbé fiatalok, de csaknem ugyanennyi a nem fiatal szövetkezeti nyugdíjas és járadékon asszony is. Pontosan 176-an vannak. A nőbizottságból 24-en vállalták, hogy december elején minden idős asszonyt felkeresnek. Egy-egy főre 8—10 család jutott, másodikén kezdték el és 7-én fejezték be ezt a látogatást. Gyulának nincs olyan utcája, ahová nem vitte volna el őket a szeretet, a megbecsülés idősebb asz- szonytársuk iránt. Mit vittek? Kis csomagocska volt náluk, amely ajándékot rejtett, de az, amit szívükben vittek, még több volt, mint az a pár forintnyi érték, amely csafc szimbóluma az idősek iránti tiszteletnek. A zuhogó eső, havas eső és « járdákon felgyűlt latyak sem alcadalyozta ezeket az asszonyokat missziójuk teljesítésében, hogy meleg szavakkal köszöntsék, személyes látogatásukkal éreztessék a szövetkezet, a pártszervezet, a nőbizottság gondoskodását: Ne feledkezzünk meg azokról, akiknek a szerszám kiesett a kezéből, akiknek az idő, a munka felemésztette erejét. Leírni, elmondani e látogatás hatását nehéz, hiszen mi nem tudunk olvasni a Icönnyektöl homályos szemekből. Valami nagyon szép, nagyon meleg, mély érzés csalta ezeket a kristálygyöngyöket a ráncokkal körülölelt szemekbe. A beszélgetések célja voltaképpen az volt, hogy megtudják, hogyan élnek, milyen problémákkal küzdenek, hol kell segíteni. A nőbizottság a januári ülésén elmondja a látogatásokon szerzett tapasztalatait, és a termelőszövetkezet vezetősége, pártvezetése pedig megígérte, hogy ahol kell, ott segítenek. C supán ez történt: A Munkácsy Termelőszövetkezet nőbizottsága százhetvenhat idős asszonyt közelebb hozott fiatalabb társaihoz, gondviselő szövetkezetéhez. Molnár Jféams, a gyulai Munkácsy "Steaa párt titkába Gondoskodó látogatások
