Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
Kosarak, tálcák, bútorok fűzfavesszőből Kiállítás a Megyei Művelődési Központban A beruházások főszereplői Akik megváló síi fák A kiállítás egy részlete. Békéscsabán, a Megyei Műve- j lődési Központban november 29-1 én nyitották meg a Fűz_ és Ko-1 .sáripari Vállalat Békési Gyára-1 Tíz év alatt az idei lesz a második esztendő, amikor bevételi és alaphiány nélkül zárja az évet a köröstarcsai Petőfi Tsz. A növénytermesztés, az állattenyésztés és a tsz segédüzemága terv szerinti bevételt hoz. Búzából ez az év rekord hozamot adott, mivel 2400 hold átlagában 11 mázsa termést takarítottak be! Ehhez hasonló termést csak 1968-ban takarítottak be. A rizs !68 holdon díszlett. Holdanként 15 mázsa termést értek el. Legutóbb 1964-ben volt az ideihez hasonló jó rizstermés. Az állattenyésztés 18 millió forinttal járul hozzá a közös gazdaság idei bevételéhez. A tsz egyik majorjában három dunaújvárosi színt körülfalaztak és átalakították csibenevelőnek. Október 30-ig 13 vagon húsbaromfi átadását tervezték, ezzel szemben 16,4 vagonnal értékesítettek. Pecsenye-libaként adtak el 39 ezer 533 libát is 3—3,5 kiló átlagsúllyal. Szentesi Sándor tsz-elnökhelyettes azt is említette, hogy tavaly az alaphiány pótlására 2,7 millió forintot kaptak az államtól. Ezt az összeget termelési célokra fordították. Ennek tudható be, hogy év végére elérik a 49 millió forint bruttó bevételt. A jövedelem felosztásánál — mivel nem léphetik túl a 6,6 millió forint munkabért — a felhalmozást elsőrangú feladatnak tartják. Ezért az utóbbi tíz esztendőben ez lesz az első olyan esztendő, amikor 100 forint jövedelemből 25-öt felhalmoznak, 75-öt pedig a tagok részesedésére fordítanak. A korábbi évek sorozatos mérleghiánya miatt a többi közös gazdasághoz képest, tempóvesztésben vannak a fejlesztést illetően. Hogy a hátrányos helyzetet felszámolják és utolérjék a békési járás hozzájuk hasonló körülmények között gazdálkodó tsz-eit, erre a felhalmozás gyarapítása a legjobb mód. Ebben látják a különféle termelési elképzelések, beruházások megvalósításának jó anyagi alapját Növeli a szövetkezet bevételét a háztáji gazdaságokban szervezett állattartás is. Ebben az esztendőben 8—9 millió forint pénz- forgalomra számítanak. A nagyüzemi felár egy részének megtartása — hízómarha és hízott (Fotó: Demény Gyula) nak termékkiállítását melyen megjelent Kolozsi Gyula, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője és sertés kilogrammonként — ugyancsak kedvezően befolyásolja a közös gazdaság pénzbevételeit. (dupsi) A jelen, különösképpen pedig a jövő szempontjából igen időszerű tennivalóról tanácskozott legutóbbi üléséin a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége. Nevezetesen arról, hogy a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában hogyan kellene és lehetne megteremteni az építőipar ipari hátterét. Vagyis, milyen fejlesztést szükséges elérni a nyílászáró szerkezetnek, a beépített bútorok, különböző borítóanyagok, lakatosipari termékek gyártásában, valamint az építőipari anyagok (például kavics) feltárásában. Nos, mindezek teljesítésében elsősorban a megye kisipari szövetkezeteire hárul a feladat. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának kezdeményezésére ugyanis olyan bizottságot hoztak létre, amelynek rendeltetése az építőipari kapacitás és az ehhez szükséges ipari háttér megfelelő koordinálása. Az említett bizottság felkérésére a megye kisipari szövetkezetei elkészítették az építőipar ipari hátterének bizr tosításót szolgáló 1972. évi programjukat. A MTESZ megyei szervezete elnökségének ülésén az erről szóló tájékoztatót Goldberger János, az ideiglenes bizottság elnöke terjesztette elő. A je- [ lentés szerint a ktsz-ek a jövő esztendőben 125 millió forint értékű hagyományos és új építőanyaggal kívánnak hozzá já- f rutai az ipari háttér megteremtéséhez és fejlesztéséhez. Ennek megfelelően több tízezer fa nyílászáró-szerkezetet:. ajtót és ablakot készítenek ai Kovács Imre, a vállalat igazgatója is. A szépszámú közönség előtt Fekete László, a gyár párt- alapszervezetének titkára ismertette a kosárípar helyzetét. Elmondta többek között, hogy a gyár három, békési, az elekí, a békéscsabai, a dévaványai, a kö- röstarcsai, és a körösladányi telepén 1300 dolgozó évi 66 millió forint értékű terméket állít elő. Mintegy 600 fajta cikket készítenek, különböző fajta kosarakat, tálcákat, bútorokat. Ezek Európa csaknem valamennyi országába, sőt a tengeren túlra is eljutnak. A legnagyobb vásárló Franciaország, az NSZK, Olaszország, az Egyesült Államok és Kanada. A megnyitó után a nagyterembe vonult a közönség, ahol a vállalat és a gyár vezetői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Így többek között megtudhatta a közönség, hogy a gyár évente 160 vagon hántolt fűzvesszőt használ fel, amiből 600— 700 vagon kosár készül. Az idén is sok elismerő levél érkezett a nyugati országok megrendelőitől, melyekben az áruk minőségét dicsérik. Ennek tulajdonítható, hogy már most, előre lekötötték 1972-re a kapacitás 95 százalékát. Elmondták a vállalat vezetői, hogy egyre inkább törekednek a hazai igények kielégítésére is. Beszélgetés közben Kovács Mihályné, Domokos Mihályné és Rónási Katalin bemutatta, hogyan készül a kosár és a ke- nyártálca. Rendkívül ügyes és gyors munkájukkal nagy tapsot érdemeltek ki. A páratlanul szép kiállítás mindenki előtt nyitva áll. P. B. ktsz-ek. Ezenkívül a Békés megyei Állama Építőipari Vállalat és a Békés megyei Tanácsa Építőipari Vállalat szükségleteinek kielégítésére fémszerkezetek és fém nyílászárók előállítására is vállalkoznak. A terveik szerint például a Békéscsabai Faipari Ktsz négyszáz garnitúra korszerűen, felületkezelt beépített bútort készít. Figyelemre méltó, hagy olyan úgynevezett hiánycikkek gyártásának fejlesztését is szorgalmazzák, mint amilyenek jelenleg a betoncsövek és a már- ványlap>ok. Az igények és a termelési lehetőségek felmérése és egyeztetése folyamatban van. Ennek befejezése után véglegesen kialakul majd a jövő esztendei program. Az elnökség ezután a Bolyát János Matematikai Társulat megyei tagozatának 1970 —71. évi munkáját értékelte. A tagozat eddigi tevékenységének és erőfeszítéseinek elismerése mellett a résztvevők kérték, hogy ezután is törődjön a tehetséges középiskolai tanulók matematikai képzésével. Ehhez az időközben megszűnt szakköri foglalkozások helvett me", felelő lehetőséget nyújtanak az SZMT-vel közös rendezésben tartandó öt-hatnapos téli és tavaszi tanfolyamok. Többen javasoltak azt is, hogy a társ- tudománvos szervezetekkel egvütt jó és hasznos lenne valamilyen módon, elsősorban matematikai továbbképzéssel felkészíteni a különböző képzettségű szakembereket számítás-technikai tanfolyamra. P. P. Avagy— mint azt az építőipari vállalatoknál mondják — akiken az ostor csattan. Okkal, de: ok nélkül is! Az építőipar 1960 és 1970 körött a nemzeti jövedelem 10—11 százalékát adta, a saját fejlődését szolgáló beruházásokból viszont csak 2,1 —2,3 százalékkal részesedett. Az egy foglalkoztatottra jutó állóeszköz állomány az összes ágazat közül itt a legalacsonyabb, az építőipar szerepköréhez mérten a foglalkoztatottak száma — mind népgazdasági értelemben, mind más országokkal összehasonlítva — kevés, s a meglevő munkaerő szakképzettsége alacsony. Ugyanakkor a gazdasági környezet olyan — monopol- helyzet, kedvező nyereség —, hogy nincs megfelelő gazdasági kényszer a termelésszervezés javítására, a korszerű módszerek — hálódiagram stb. — alkalmazására, laza a munkafegyelem, nem ritka az anyagpocsék olás, a rossz minőségű építés-szerelés... A% első lépések Megtörténtek az első lépések, hogy az építőipar a s/ó igaz érteimében iparrá válhassék Az építőanyag-iparban '-*,2 milliárd forinttal többet fordítottak beruházásokra 1930—1970 között, mint a második öt j\r<*s tervben. Vz építőipar beruházása: i,D-ről 8.2 milliárdra nőttek ugyanebben az időszakban. A szőri a.ista szektorban 345 ezer főre emelkedett az építőipari munkán dolgozók száma, a termelésben a három legfőbb terület, a lakások. az ipari és a mezőgazdasági épületek aránya, időbeli eloszlása egyenletesebb. Javult a gépesítés, az összes földmunkák 74, a parkettcsiszolás 96 százalékát gépek végzik, de még alacsony a vakolás és a festés gépesítettsége; 21 és 23 százalék. Igaz, van a mérlegnek másik serpenyője is. A monopoihelyzet utat nyit az áremelésnek, a kivi telező sűrűn diktál, követel, a szakaszos elszámolási rendszer segítségével úgv is pénzhez jut. hogy a beruházás jól fizető részeit — mint mondják — „kimazsolázza”, de a beruházás egészének határidőben és jó minőségben történő átadásában alig érdekelt 1970-ben 44 nagyberuházást kellett volna befejezni, de ez ténylegesen csak egyharma- dánál történt meg. Az építmények átlagos kivitelezési ideje 12 hónap volt 1970-ben, de az ipari épületek átlaga már 16 hónap. Nemcsak építőipar! Amint Ismételten hangsúlyozni kell: a kivitelezés nemcsak az ipar ügye. Anyag, és szerelvény szállítóké, szerelő vállalatoké, minden rendű-rangú alvállalkozóé. A múlt esztendőben az összes építési-szerelési munkák 68,4 százalékát végezte az állami építőipar, 19,2 százalékát a szövetkezet. Világos, hogy a fejlesztés súlya is az állami építőiparra jut, de a tényleges haladás csak úgy érhető él, ha arányosan minden terület — más iparágak érintett részei is fölzárkózik a megnőtt követelményekhez. A negyedik ötéves tervben évi 7—8 százalékos építőipari termelésnövekedésre van szükség, miközben a termelés összetétele módosul. (Növekszik a nem termelő beruházások aránya, elsősorban a lakásépítésé, az ipari és a mezőgazdasági beruházások növekedési üteme közelebb kerül egymáshoz stb.) Az építőipar összes fejlesztési beruházásaira 15 milliárd forintot fordíthat; soha ekkora összeg még nem állt rendelkezésre. Mlyen főbb irányokban halad a kivitelező ipar ezekben az esztendőkben fejlesztéseivel? A koncentráció, az építés meggyorsítása érdekében növekednek a közműépítési kapacitások és korszerűsödnek a technológiák — sok esetben a víz, villany stb. hiánya akadályozza beruházások átadását! — bővülnek a meglevő házgyárak és újak épülnek, végre sor kerülhet megfelelő telephelyek létrehozására, a beton- és habarcsgyártás megszervezésére. S ezek mellett folytatódik a @éi>- állomány bővítése, korszerűsítése, az anyagmozgatás gépesítése, s kibontakozik a könnyűszerkezetes program, Forrást a szervezettség Gyorsítani: az építés iparosításával lehet. Az előregyártás növelésével, a helyszíni munkák csökkentésével — szerelvények stb. a jól felszerelt központi telephelyen hamarabb elkészíthetők — az élőmunka ráfordítások mérséklésével, az anyagösszetétel módosításával, így a hagyományossal szemben a kohászati, gépipari, műanyagipari termékek arányának növeléséveL Mindezek — sok más mellett — lehetővé teszik, hogy a termelés- növekedés 70—75 százaléka a termelékenység emelkedéséből származzék. Gyorsítani: a szervezettség növelésével is lehet, sőt kell. Igaz ugyan, hogy a szabad vállalási rendszer lehetőséget nyújt többlet nyereségre, de olykor furcsa szelekciójával nemcsak társadalmilag szükséges igények kielégítését odázza el, de végső soron az erők szét- forgáesolásával, a géppark elaprózó savai. az emberek ismételt átcsoportosításával növeli a vállalat „rejtett” veszteségeit. A túl sok beruházás megkezdése; a késedelmek ígérete, a kötbérek veszélye, a rossz minőség „előre szervezése”-. Az apróságok becsülete Sok más szintén elengedhetetlen a gyorsabb kivitelezéshez. Nemcsak arra gondolunk, hogy például a szállítás — akár a vasúti, akár a közúti — szervezettségének is javulnia kell. hanem arra is, hogy a kivitelezők szemében a látszatra apróságoknak legyen nagyobb becsülete, így annak, hogy a kivitelezési tervek felülvizsgálata rendben megtörténjék, s ne a pallértervnél bukkanjanak föl szarvashibák... Időben f*1"-5 az anyagrendeléseket, megkössék az alvállalkozói szerződéseket — a ne gépszerelés kezdetekor derüljön ki, hogy a szigetelési munkákra senkivel sem állapodtak meg — megejtsék a nagyon alapos helyszíni szemléket, megszervezzék a fölvonulási, az anyagtárolást s sorra tovább. Mert itt is az előkészítésre fordított több sokszorosan vissza térül a folyamatos, egyenletes épí. tés, szerelés révén. Híre megy a jő munkának — mondják. A rossznak is. Mert nemcsak a kivitelezés közbeni, hanem az átadáskor föllelhető hibák lassú, vontatott fölszámolása is sokat árt az építők rangjának. Azaz. erre is biztosítani kell embert, anyagot; kapacitást. Mert valami csak akkor kész igazán, amikor rendeltetésének megfelelően működni kezd, használatba vehető. Megfelelően: a társadalomnak a várt hasznot hajtva. S mert e haszon valamennyiünké, az érte való munkálkodás is közös erőfeszítést követel, Mészáros Ottó (Vége) sMjmim 3 1971, DECEMBER A fiz évi jövedelem 25 száza!ékos felhalmozására készül a küröstarcsai Petőfi Tsz 1972 terveiből: Elkészült az építőipar ipari hátterének fejlesztési programja
