Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Az építőanyagok 6f áráréi Mi változik és hogyan? Az országgyűlés ez évi utolsó alésén bejelentették egyes épí­tőanyagok árának emelését Mint ahogy az a Parlamentben elhangzott: az áremeléstől azt várják, hogy az a gyárakat a korábbinál több építőipari anyag készítésére ösztönzi majd, s ez­által is csökken a hiánycikkek száma. A lakosságot leginkább a tég­la árának emelése érinti. A tég­la előállítási költségei néhány ev alatt ugrásszerűen megnőttek. A költségnövekedést egyrészt a béremelések okozták, másrészt egyéb tényezők, például a drá­gább tüzelőanyag Ami az Im­portot illeti: a legolcsóbb kül­földi tégla is másfélszer drá­gább a hazainál. A veszteséges téglagyáraknak az állami kasz- szábói adtak pénzügyi támoga­tást, s ez például az idén 460 millió forintjába került az or­szágnak, amely ezeket a terhe­ket tovább már nem veheti ma­gára. Mint ahogy azt az Építési és Városfejlesztési Minisztérium ár- és pénzügyi főosztályán kö­zölték: a szakemberek kiszámí­tották, hogy egy 70 négyzetméter alapterületű lakás ára egy vas­beton elemekből készülő házban az áremelés következtében 3000, egy cseréptetős téglaházban mintegy 11000 forinttal lesz ma­gasabb, Táblázatunk azt mutat­ja, miiként változik a legfonto­sabb építőanyagok ára január 1- tőL I. osztályú építőanyagok neve Régi ár/Ft ŰJ ár/Ft Kisméretű tömör falazótégla 1000 darab m,— 014,— Tetőcserép 1000 darab 1120,— 1420,— Gázszilikát falazóelem 1 köbméter 412,— 517,— Cemontkötésű falazóblokk 1000 darab 5160,— 6260r— Tetőfedő pala 1 négyzetméter 16,50 26,40 Vasbeton gerenda 4,2 méter hosszú 292,— 355,— Vasbeton gerenda 3,6 méter hosszú 213,— 259,— Vasbeton béléstest 60 centiméter hosszú 25,10 30,10 17 mm vastag tölgyfa parketta 137,— 163,— 32 mm vastag tölgyfa parketta 167,— 200,— 17 mm vastag 11. oszt. tölgyfa parketta 122,— 146,— 22 mm vastag II. oszt. tölgyfa parketta 138,— 166,— Az árváltozás nem érinti azo­kat az építtetőket, akik már ed­dig megkötötték a szerződést a kivitelezővel. Természetesen, ha a szerződés már eleve azzal á kikötéssel jött létre, hogy az építés közbeni anyagáremelésék többletköltségeit az építtető ma­gára vállalja, akkor az árkülön­bözet nem az építővállalatot, Il­letve a szövetkezetét terheli. Czippán György KOZMOSZ—469 Moszkva Szombaton a Szovjetunió­ban Kozmosz—469 jelzéssel új mesterséges holdat bocsátottak Föld körüli pályára. A szput­vült. Közben számottevően gya­rapodtak, gazdagodtak a háztar­tások is; a lakosság birtokában levő, úgynevezett tartós készle­tek — ruházati cikkek, háztar­tási felszerelések, járművek, kul. túrcikkek stb. — értéke 60 száza­lékkal emelkedett. Ha ezt az arányt a lakosság összes fo­gyasztásával hasonlítjuk össze, kitűnik, hogy az úgynevezett tar. tós készletnövekedés gyorsabb ütemű volt tíz év alatt, mint az összes fogyasztás emelkedése, ami köznapira fordítva azt je­lenti, hogy bevételeinkből mind többet költöttünk a puszta meg­élhetésen túl. a korszerű élet­formát képviselő javak vásárlá­sára. A nemzeti vagyon számoszlo­pai sajátos nyelven tudósítanak a társadalom állapotáról, más szóval: értékeink tulajdonfor­mák szerinti megoszlásáról is. A vizsgálat időpontjában Magyar, ország teljes vagyonának 64 szá­zaléka volt össz társadalmi tu­lajdonban, 17 százalék a szövet­kezetek közös javainak értéke és a lakosság személyi tulajdona a teljes vagyon 19 százalékát tette id. IDŐZZÜNK MEG az iménti sor utolsó tételénél: a szemé­lyi tulajdon — tehát a családok, a háztartások — javainak bemu­tatásánál. Azt mondtuk, a tartós háztartási készletek értéke tíz év nyikon elhelyezett tudomá­nyos berendezések a koráb­ban meghirdetett programnak megfelelően folytatják a vi­lágűr kutatását. (MTI) t a ■ ■ alatt 60 százalékkal növekedett, » s most, a részletekről szólva,» hozzátehetjük: a háztartások tel- E jes vagyoni helyzete — tehát a • tartós készletek, a készpénz és a ! betétállomány, levonva ez utób- ! biból a személyi hiteltartozáso- ■ kát —, még kedvezőbb változá- í sokat jelez, a növekedés tízéves [ aránya ugyanis ilyen módon 90 : százalék. Tovább vizsgálva az i árnyalatokat, kitűnik, hogy a S háztartások birtokában levő tisz- ! ta vagyon 29,6 százalékát képvi- j selik a ruházati cikkek, 37,7 szá- S zalékát a háztartási felszereié- 5 sek, 9,2 százalékát a járművek, ! 15,7 százalékát a kultúrclkkek,: és 7,8 százalékát egyéb javak, s Átlagban egy háztartásra 1970- ■ ben hozzávetőleg 40 ezer forint- • nyi érték jutott. A NEMZETI VAGTON mér- [ lege, mint említettük, tartalmaz- » za a gépek és az épületek, az er- ■ dők, a földek és a bányák ősz- ■ szegezett statisztikáját is, de a ■ jő gazda forint részletességű jj számvetése, a sok-sok részletadat 5 szövevényével, inkább a szakér- £ tők, semmint a gazdagodásban! érdekelt közvélemény számára S jelent sokat. Ezért is emeltük ki : az adatok bozótjából azokat aE tényeket, amelyek voltaképpen E a legfonosabbról, fejlődésünk: céljáról, értelméről — mind- ■ nyájunk gyarapodásáról tudósí- ■ tanok. Tábori András ■, flz idén égetett téglából 7, cserépből 4 millióval többet gyártottak mint tavaly A Békés megyei Tégla- és Cserépiparí Vál­lalat az idén égetett téglából' 7, égetett cserép­ből 4 millióval, 'középfalazó blokkból pedig 2 ezer 300 köbméterrel többet gyártott, mint 1970-ben. Nyerstéglából 21 millióval készült több, így a jövő év tavaszáig az égetéshez szükséges mennyiség nagyrészt biztosítva van. Az 1970 évihez képest jóval kevesebb volt a túlóra. A termelékenység növelését a gyárak­ban végrehajtott számos műszaki fejlesztés, a jobb munkaszervezés valamint a szocialista brigádok törekvése segítette elő. A vállalati nyereség eléri a tervezettet, így várhatóan a nyereségrészesedés sem lesz kevesebb a tava­lyinál. A vállalat 1972-ben tovább növeli a terme­lést Terv szerint égetett téglából 1,. égetett cse­répből 3 millióval gyárt majd többet. Ezt elő­segíti a békéscsabai II-es számú gyárban az új alagútkemence egész évi folyamatos üzemelése, néhány vidéki gyár további műszaki fejlesztése, valamint a békéscsabai I-es számú gyárban egy új olasz cserépprés beállítása. A két bé­késcsabai gyárban bevezetik a cserép vagonba- rakásának gépesítését ,amd megszünteti a nehéz fizikai munkát és csökkenti a munkaerőszük- ségletet A gépgyártó üzem termelését mintegy 20—26 százalékkal növeli a vállalat, amit néhány új gép beszerzésével, a munkaterület bővítésével, valamint az öntöde gépesítésének a fokozásával törekszik elérni. Jövőre nagy feladat lesz az új cserépgyár építésének a folytatása, amire 1972-ben 100 mil­lió forint az előirányzott összeg. Ez a biztosíték arra, hogy 1973. végéig az építkezés befejeződ­jék és a termelés megkezdődjön. Egy kétgyarmskes anya vadalmta Vétőt emelt a szakszervezet Kovács Sándomé 1971 febru­árjában került a MÁV-hoz. Au­gusztusig forgalmi és kereske­delmi képzésben részesült. A tanfolyam elvégzése után sike­resen vizsgázott és jegyviz&gáló (kalauz) lett. Szeptemberben, amikor az egyik állomáson lelépett a vo­natról, a bokája megrándult. A gyógyulás 8 napon túl tartott. Ezután tovább dolgozott, októ­berben azonban ismét baleset érte. Egy utas bevágta az ajtót, a lába ujja megsérült. A kétszeri baleset után felme­rült a kérdés: vajon alkalmas-e Ilyen beosztásra? Be is rendel­ték orvosi vizsgálatra. Először Szegeden, azután Budapesten állt szakorvos elé és az alábbi véle­ményt kapta: „Az 1. csoportba sorolt foglalkozásokra alkalmas, a végrehajtó forgalmi szolgálati munkakörök kivételével. Fél év múlva igazgatósági főorvosi fe­lülvizsgálatát kérheti." Az orvosi vélemény alapján Molnár Gábor, a békéscsabai vasútállomás főnöke november 22-én felmondott neki. A szak- szervezeti bizottság a felmon­dás ellen vétót emelt, mert tör­vénysértőnek tartotta az eljárást. Egyrészt azért, mert Kovács Sándomé egyedülálló asszony, aki két gyermeket nevel, más­részt azért, mert a felmondást az állomásfőnök nem indokolta. A vállalati munkaügyi döntő­bizottság — az áUomásfőnök ké­résére — tárgyalta az ügyet és az asszonyt december 7-én mun­kaviszonyba helyezte azzal, hogy a beosztását az állomásfőnök határozza meg. December t-án — a felmondási határidő lejár­tának a napján — Moráth An­tal munkaügyi előadó megkísé- felte, hogy a munkakönyvét át­adja Kovács Sándoménak, de a szakszervezet közbelépett és megakadályozta. December 8-tól 14-ig admi­nisztrációs munkakörben dolgo­zott az asszony. Közben beren­delték Szegedre orvosi 'elül- vizsgálatra, ahol megállapítot­ták, hogy telj-sen egészséges, végrehajtó forgalmi szolgálati munkakört is betölthet. Decem­ber 15-től tehát szakképzettségé­nek megfelelően, je gyvi zsugáié­ként dolgozik. Kovács Sándoménak két kis­fia van: a 6 éves Sanyika és a 4 éves Attila. Férje — akitől különváltam él — gyermektar- tásdíjat nem fizet. Az asszony Okányban lakik a szüleinél. Onnan jár Békéscsa­bára dolgozni. Távollétében az édesanyja gondozza, nevelj a két gyermeket. A távoliét pedig meglehetősen sok az éjjel-nap­pali utazcszolgálatban. Neki rá­adásul minden szolgálat kezde­te előtt órákkal előbb el kell in­dulnia Békéscsabára, a szolgálat befejezése után pedig utazhat haza Okányba, ami ugyancsak nagyon sok ideiét elrabolja. Meleg ételhez ja ritkán jut. Aligha irigylésre méltó tehát a helyzete. Ö azonban már ak­kor tudta, hogy milyen a vas­úti szolgálat, amikor a több ke­reset reményében előbbi munka­helyét otthagyva, jegyvizsgáló tanfolyamra jelentkezett. Nem is panaszkodik emiatt. Csak­hogy arra nem gondolt, hogy a kisebbik fia közben tüdőszana­tóriumba kerül Budapestre. S akkor már szinte pihenés nélkül utazott szolgálat után egyszer Budapestre, másszor Okányba. Közben — érthetően — a kiseb­bik fia sorsa aggasztotta. A sok gond idegileg is kimerítette, végül beikövetkezett a baleset. — Akadt-e ebben a helyzeté­ben támasza? — Senki. Még csak meg sem kérdezték tőlem, hogy mi a gondom-bajom — mondja. Következett a második bal­eset. ami igazán véletlenen mú­lott. Akkor már a kisfia kijött a szanatóriumból, talán az ide­gessége is alább hagyott. A hi­vatalos eljárást azonban sza­bályszerűen lefolytatták ellene. S ha a szakszervezeti bizottság nem emel vétót, az asszony — képzettségével együtt — egysze­riben az utcán találja magát. — De miért is emelt vétót a szakszervezet? Kalcsó Imre szb-titkár a kér­désre így válaszol: — Mert kétgyermekes anyá­ról van szó. aki nehéz viszonyok között él. Ki vegye pártfogásba, ha nem a szakszervezet. Egyéb­Az év utolsó két napja és az új esztendő első hete alatt is­mét csúcsforgalomra számíthat a MÁV. Meg is tette a szükséges intézkedéseket: December 30-ától, péntektől január 4-ig, keddig ismét körül­belül 100 mentesítő vonatot állí­tanak be. A mentesítő járatok legtöbbje Miskolcról a budapesti Keleti-pályaudvarra és Nyíregy­háza—Debrecen vidékéről a Nyugati-pályaudvarra hozzák majd az utasokat. A fővárosból is indulnak ilyen külön hétvégi- éwégi szerelvények, főleg Hat­van, Szolnok, Békéscsaba és Pécs felé. A Volán Tröszt „évzáró” hí­rei. Salgótarján és Nagybátony lakosságának hasznos „karácso. nyi ajándékot” adott a Volán: forgalomba állították az új au­tóbuszokat, s ezzel csökkentették! a két nagy bányásztelepülés köz­lekedési gondjait Az új év ele- j ként is törvénysértő vólt a fel­mondás, mert azt az állomásfő­nök nem indokolta. Molnár Gábor nem ért véle egyet! — Jegykezelői munkakörön, kívül máshol nincs üres hely. Legfeljebb takarítónőnek oszt­hattam volna be, azt meg alig­ha vállalja. Nem maradhatott a létszámban. Egyébként egy év­nél kevesebb munkaviszony ese­tén nem kell indokolmd a fel­mondási. Egy kérdés marad még. Az orvosi véleményből idézem: „Fél év múlva igazgatósági fő­orvosi felülvizsgálatát kérheti.” Hogyan tudja az megtenni, akinek a vasútnál fél év előtt, sőt azonnyombam felmondanak? Az is érdekes, hogy miután a szakszervezet vétót emelt, az asszony újabb orvosi felülvizs­gálatra került, ahol már alkal­masnak találták végrehajtó for­galmi szolgálati munkakör be­töltésére. Ehhez nem kellett fél év, sőt még egy hónap senk Ha valaki beleképzeli magát Kovács Sándomé helyzetébe, megérti, hogy asszony milyen súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül. Lehet, hogy mindenki szabályosan igyekezett eljárná, úgy, ahogy a paragrafusok elő­írják. Ám a törvényeket ném azért hozzák, hogy olyan em­berek ellen használják fel. akik támogatásra, védelemre szorul­nak. Pásztor Béla jén Debrecenben, Pécsett és Sze­geden mintegy 60—80 nagy be­fogadó képességű csuklós busz beállításával javítják a közle­kedést. Elmondták még a Volánnál: terveik szerint — az útépítések­től függően — a jövő év elején újabb 20 községet kapcsolnak be az autóbuszhálózatba, s így a busszal elérhető községek szá­ma háromezer fölé emelkedik. Szilveszter napján egyébként újabb községekben „nyugdíjaz­zák” a vasútállomásokat. Január 1-én buszok veszik át a vonatok szerepét Jánkmajtis és Kölese, Kaba és Nádudvar, Kisújszállás és Dévaványa kö­zött. Néhány héttel később már Kisvárda és Baktat órántháza, Baja és Hercegszántó, továbbá Fábiánsebestyén és Árpádhalom között is autóbuszok járnak I majd vonat helyett. Szilveszteri napok 100 mentesítő vonat Űjabb községeket kapcsolnak be a buszhálózatba

Next

/
Thumbnails
Contents