Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Haladéktalanul szűntessék meg a VDK elleni amerikai légitámadásokat! A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének állásfoglalása Békés falvak és városok lakóit ismét veszély fenyegeti: a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság légiterében újra feltűntek az amerikai légierődök és a Phan- tomok. Három évvel azután, hogy Johnson akkori elnök hiva­talosan beszüntette a bombázá­sokat. Nixon engedélyt adott a tömeges légitámadások felújítá­sára. — A világ békeszerető közvéle­ménye — így a magyar társada­lom is — felháborodással és megütközéssel fogadta az újabb barbár bombázások hírét — A légitámadások felújítása, ártatlan asszonyok, gyermekek és öregek tömeges legyilkolása — már nem tekinthető „helyi akciónak”, „egyesek túlkapásá­nak”, amire a Pentagon és a Fe­hér Ház szóvivői a leleplezett tömegmészárlások esetében elő­szeretettel hivatkoztak. Jól érte­sült amerikai források szerint a bombázásokra Nixon elnök sze­mélyesen adott engedélyt. Vajon Nixon békeszólamainak mennyi hitelt adhatunk, ha az általa ki­agyalt vietnamizálásl politika kudarcát légierődökkel és va­dászbombázókkal akarja palás­tolni? Bizonyos, hogy az újabb meg­próbáltatás sem töri meg a vi­etnami nép harci erejét, a beto­lakodók elleni izzó gyűlöletét. Ellenkezőleg: szeretteik elvesz­tése, falvaik és városaik feldú- lása megacélozza erejüket s egy­ben milliókat szólít velük közös harcba. Egy táborba tömöríti vi­lágszerte azokat a józan gon­dolkodású milliókat, akik eddig | is fölemelték tiltakozó szavukat korunk legvéresebb, legemberte­lenebb háborúja ellen, s most készek arra, hogy még messze- hangzóan tiltakozzanak az alap­vétő emberi jogok durva eltip- rása ellen. A történelem ítélő­széke előtt az újabb bombatáma­dásokért. ártatlan vietnami éle­tek kioltásáért azoknak keli vi­selniük a felelősséget, akikben Ismét felülkerekedett a pusztítás szelleme. Tetteiket számontartja a világközvélemény. Fölmentést semmilyen körmönfont magya­rázod ás sem adhat. A Vietnami Demokratikus Köztársaság bé­kés településeinek brutális bom­bázása lerántja a leplet az Egye­sült Államok uralkodó köreinek igazi arculatáról. A magyar társadalom nevében erélyesen tiltakozunk a bombá­zások felújítása ellen és követel­jük, hogy az Egyesült Államok azonnal szüntesse be a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni barbár támadásokat! (MTI) Karácsonyi bomba Washing »n A karácsonyi ünnepek «lelté­vel Amerika csak hétfőn reggel döbbent rá, hogy Nixon elnök gyakortatdlag felújította a VDK tömeges légi bombázását. A Fehér Ház, mély hallgatásba burkoló­zik a bombázásról, csupán any- nyit ismert el, hogy az Indokí­nai térségben rendelkezésre álló teljes amerikai légierő bevetésé­vel harmadik napja folyó légitá­madás-sorozat megindítására Ni­xon elnök személyesen adott pa­rancsot. A VDK tömeges légi­bombázása nagyjából akkor kez­dőiért, amikor az amerikai Űr­állomások „A Fehér Ház ka­rácsonya” címmel külön műsor­ban mutatták be családja köré­ben Nixon elnököt. Az amerikai elnök vasárnap este Washingtonból a floridai Key Biscayne-be repült, hogy felkészüljön kedden kezdődő kétnapos eszmecseréjére Willy Brandt nyugatnémet kancellár­ral. Fehér házi források szerint Nixon elnök floridai üdülőjében is „szoros figyelemmel” kíséri a folyamatban levő légi offenzí- vát. Washingtoni megfigyelők sze­rint a VDK bombázásának fel­újítása lényegesen szorosabb kapcsolatban van az elnök pe­kingi útiterveivel, mint a nyu­gatnémet kancellár látogatása. Nixon elnök állítólag attól tart, hogy — a Kambodzsában és La- oszban elszenvedett vereségek után — egy esetleges „Vietcómg offenzíva” meggyengítené alku­dozási pozícióját Pekingben és kínai vendéglátói számára is „kínos” helyzetet teremtene, ha az amerikai elnök fogadása ide­jén „kényszerülne” Washington a VDK bombázásának felújítá­sára. A fenti okoskodás szerint Nixon elnök ennek kívánt „elé­bemenni” amikor a karácsony­kor elrendelt tömeges bombá­zással próbálja „előre figyelmez­tetni Hanoit egy offenzíva kö­vetkezményeire. (MTI) KNDK — nyilatkozat Phenjan 1 A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériu- j ma december 25-én nyilatkoza­tot adott ki azzal kapcsolatban, hogy amerikai repülőgépek fo­kozzák a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területének bombázását — jelenti a CTAK, a KNDK hírügynöksége. A barbár bombatámadások újabb sorozata Észak-Vietnam ellen — súlyos merénylet a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság szuverenitása és biztonsága ellen, nyílt kihívása a világ bé­keszerető népeinek, amelyek kö­Waldheim aklív főtitkár akap lenni Brandt az USA-ban Bonn Bochkor Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti: Willy Brandt nyugatnémet kancellár hétfőn délelőtt Walter Scheel külügyminiszter kíséreté­ben az Egyesült Államokba uta­zott, hogy megbeszéléseket tart­son Nixon amerikai elnökkel. A két napra tervezett csúcs­találkozót a floridai Key Biscay- neben, Nixon elnök üdülőjében tartják. A megbeszéléseken — Nixon közelgő pekingi és moszk­vai utazásának fényében — az általános nemzetközi helyzetről, a kelet—nyugati viszonyról és az amerikai—nyugatnémet kap­csolatokról lesz szó. Az eredeti tervektől eltérően Schiller nyugatnémet gazdasági és pénzügyminiszter nem utazik az Egyesült Államokba, mert a New York Kurt Waldheim, az ENSZ január 1-én hivatalba lépő új főtitkára programnyilatkozatai során vasárnap az egyik New York-i televízió munkatársának adott interjújában ismertette terveit. Waldheim kijelentette, hogy „aktív főtitkár” akar lenni, kezdeményezőként és közvetí­tőként egyaránt szeretne tevé­kenykedni. Bejelentette azt a szándékát, hogy „aktivizálni kí­vánja a Biztonsági Tanácsot”, mint a világbéke biztosításá­nak eszközét. Ezzel kapcsolat­ban amellett foglalt állást, hogy a BT a „preventív diplomácia” eszköze legyen, vagyis, hogy a nemzetközi válsághelyzetékkel kialakulásuk kezdetén foglal­kozzék, ne pedig csak akkor avatkozzon be, amikor „a pa­ciens már halálosan beteg”. A Biztonsági Tanács eddigi tevé­kenységét burkoltan bírálva, a leendő főtitkár kijelentette, a Tanács feladata nem az, hogy leltárba vegye a csőd-tömege­ket, hanem az, hogy akkor kezdjen foglalkozni' a problé­mákkal, amikor még tehet va­lamit. Foglalkozott Waldheim a vi­lágszervezet pénzügyi helyzeté­vel is. Kijelentette, egyik fő­célja az lesz, hogy megszüntes­se az ENSZ 65 millió dolláros költségvetési hiányát, s e célból találkozni szeretne Nixon ame­rikai elnökkel. (MTI) vételik az indokínai agresszív háború haladéktalan megszünte­tését — hangzik a nyilatkozat. A KNDK külügyminisztériuma kifejezésre juttatja a koreai nép­nek azt az eltökélt szándékát, hogy sokoldalú támogatást nyújt a testvéri vietnami népnek az amerikai agresszorok ellen ví­vott szent harcában. (MTI) Szerencsétlenség Becs Bécs repülőterén, a Schwe­chat! repülte ren 9.44 órakor felszállási engedélyt kapott a Swiassair Légitársaság DC—9*es típusú gépe, amely 8i utassal a fedélzetén Zürichbe indult A gép már befordult a kifutó­pályára és nagy sebességgel gu­rult amikor eddig kiderítetlen okból — elébe került egy kis sportrepülögép. Az ütközés kö­vetkeztében mindkét gép ki­gyulladt, de a tüzet hamarosan sikerült eloltani. A sportgép pilótája, egy osztrák férfi éle­tét vesztette. Tüntetések az amerikai Szabadság-szobornál Eszperanfísták nemzetközi téli találkozója A Magyar Eszperantó Szövet­ség budapesti bizottsága decem­ber 28-tól január 2-ig nemzet- j közi téli eszperantó találkozót rendez, amelyre 14 országból! várnak vendégeket Legtöbben j több mint százan, Lengyelország­ból érkeznek. A vendéglátók az első téli találkozóra változatos, színes programot állítottak osz- aze. I nemzetközi valutaválságban ho­zott intézkedések után gazdasá­gi kérdések nem szerepelnek fő helyen Nixon és Brandt tárgya- £ lásaín. j A központi téma várhatóan az j Egyesült Államok és Nyugat- j Európa gazdasági és politikai • együttműködése lesz. Múlt szer- • dal sajtóértekezletén Brandt j kancellár hitet tett az Egyesült : Államok és Nyugait-Európa : „szoros és tartós párbeszédének” • New York Tizenhat amerikai békeharc as bezárkózott a New York-i kikö­tőben levő Szabadság szobor karjába, hogy tiltakozzanak a vietnami háború folytatása ellen. Damato, a vietnami háború ellen küzdő hadviseltek szerve­zetének New York-i összekötője kijelentette, hogy a 16 békehar­cos turistaként ment be az óriási szobor belsejébe. A szobor ki­nyújtott karjában elzárták ma­gukat. Az akció a tervek szerint péntekig tart. A Szabadság szolbor karjának hossza 18,8 méter, szélessége 3,6 méter és üreges belsejében 30—40 személy tartózkodhat. Damato újságíróknak felolvas­ta az akcióban részvevő fiata­lok nyilatkozatát. Ez így hang­zik: „Mi, a Vietnamot túlélők új nemzedéke azért határoztuk el ezt a jelképes akciónkat a Szabadság szobornál, hogy er­kölcsi támogatást nyújtsunk mindazoknak, akik nem hajlan­dók gyilkolni. (MTI) | Külügyminiszteri értekezlet Kairóban Kairó Hétfőn délelőtt Kairóban megnyílt az Arab Ligához tar­tozó országok külügyminiszte­reinek rendkívüli értekezlete. A tanácskozásra 13 arab or­szág a külügyminiszterét küld­te el öt ország különmegbízot- tal vagy nagykövettel képvisel­teti magát Busveirab, Líbia kairói nagy­követe, a hétfőd ülés elnöke, megnyitó beszédében „teljes szolidaritást” sürgetett az arab nemzet ellenségeivel szemben; az Izrael által megszállt arab területek és az Irán által meg­szállt Perzsa-öbölbell szigetek felszabadítását követelte. Till jen gazdag Hajrvaroi'száff? és szilárdabb „társas viszonyé- j nak” megteremtése mellett. Fel- ! tehetően szóba kerülnek a gaz­dasági kérdések között az Egye­sült Államok kereskedelmi kö­vetelései, nevezetesen az az igé­nye, hogy a Közös Piac országai enyhítsék kereskedelmi korláto­zásaikat az amerikai árukkal szemben elsősorban a mezőgaz­dasági termékek vonatkozésá. ban4 Fontos kérdés les, a katonai együttműködés fejlesztése is, te­kintve, hogy egyes nyugat-eu­rópai körökben nyugtalankod­nak az amerikai katonai jelenlét esetleges leépítése miatt, bár Rogers amerikai külügyminisz­ter a brüsszeli NATO-tanácsiko- záson megnyugtatta a szövetsé­geseket. A keddre és szerdára tervezett találkozón Nixon és Brandt két alkalommal három-három órás megbeszélést tart. Rogers és Scheel külügyminiszter párhuza­mosan tart tanácskozásokat. A hivatalos program után Brandt kancellár családjával együtt né­hány napot pihenés céljából Floridában tölt (MTI) A MEGSZOKOTT, naponta is­métlődő, újdonságértékében is némileg megkopott naplhír-tí- pus, a jólismert igealakokra rí­mel: felépült, üzembehelyezték, átadták rendeltetésének... E hí­rek összegezett eredményét amelyet a fejlődés fogalmával körvonalazhatunk a legvalóság- hűbben, alapjábanvéve mind­nyájan látjuk, érzékeljük, ta­pasztaljuk az új lakótelep utcáin sétálva, az új automata gépsor mellett dolgozva. Ezúttal az említett napihírek mozaikjaiból összeálló képet megkíséreljük ámyalatdúsabban és — a statisztika kalauzolásá­val — pontosabban fölvázolni. A kérdés ugyanis, amelyre választ fogalmazunk, így hangzik: mi­lyen gazdag Magyarország? HOZZÁVETŐLEGES értelme­zésben már sokszor, sokféle vá­lasz hangzott el erre a kérdésre; ilyen például az a közismert adat, hogy Magyarországon az egy főre jutó nemzeti jövedelem mintegy 800 dollár, s hogy orszá­gunk a nemzetek fejlődési me­zőnyében nagyjából a közepes helyet foglalja el. Ez — most már összehasonlító becsléssel — azt jelenti, hogy a világ lakosai­nak mintegy negyede—ötödé nálunk gazdagabb, fejlettebb or­szágban, háromnegyede—négy­ötöde pedig a miénknél szegé­nyesebb körülmények közepette él. Kérdésünkre azonban, immár az általános körvonalrajznál pontosabb felelet is megfogal­mazható, a statisztikusok ugyan, is leltárt készítettek országunk javairól, számokban fejezve ki hazánk nemzeti vagyonát. Mielőtt mindnyájunk közös otthonának e sokatmondó, iz­galmas vagyoni leltáráról tudósí­tanánk, megjegyezzük, hogy a nemzeti vagyon fogalmáról, szá­mítási módszereiről a szakembe­rek véleménye is eltérő. A Sta­tisztikai Hivatal összegezése vé- gülis az ország vagyonát a fel­halmozott Javak, a legfontosabb természeti erőforrások és a ház­tartások tulajdonában levő érté­kek mérlegében határozta meg. A nemzeti vagyon tételeit kimu­tatták úgynevezett bruttó, vala­mint nettó — tehát értékcsök­kentéssel mérsékelt — értékben is. E sajátos nemzeti főköny sok­nullás számai önmagukban ter­mészetesen keveset mondanak a közgazdaság szakkérdéseiben avatatlanok számára. Ezért min­denekelőtt olyan kalandozásra Invitáljuk az olvasót, amely ösz- szehasonlítható, tehát mindnyá­junk számára érthető, érzékelhe­tő tényekkel szemlélteti nemzeti vagyonúnkat. Nos, a legfonta- sabb ilyen tény arról ad hírt, hogy tíz esztendő alatt az ország nemzeti vagyona 30 százalékkal nőtt. Jóllehet, ez az emelkedés mérsékeltebb a termelés tízesz­tendős bővülésénél, de a kü­lönbség abból származik, hogy a nemzeti vagyonnak hozzávetőleg 40 százalékát adó föld, erdő és ásványi vagyon tíz év alatt ter­mészetesen nem változhatott. FIGYELEMREMÉLTÓ az úgy­nevezett felhalmozott eszközök — állóeszközök, befejezetlen be­ruházások és készletek — válto­zása; itt az ütem azonos a ter­melés emelkedésével, az arány tehát, a közismert beruházási gondok ellenére sem nőtt. Jelen­tős viszont és az ország korsze­rűsítési irányzatait sűrítve fejezi ki, hogy tíz esztendő alatt a nemzeti vagyon „gépek és beren­dezések” tétele csaknem megkét­szereződött 90 százalékkal bő-

Next

/
Thumbnails
Contents