Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

Kitüntetéseit a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa alkalmából A Fogyasztási Szövetkezetek VlL Kongresszusa alkalmából az OFT megbízásából Boros Gergely MESZÖV-elnök, a me­gyei szövetség székházában ki­tüntetéseket adott át. Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitünte­tést kapott Kuka János, az új­kígyós! ÁFÉSZ gépműhely veze­tője, Gőg Gábor, a tótkomlós! ÁFÉSZ igazgatóságának tagja, Elek Imréné, a szeghalmi ÁFÉSZ bolti pénztárosa, Ku- rucz Pál, a bucsai ÁFÉSZ elnö­ke, Tóth András, a gádoros! ÁFÉSZ felügyelő bizottságának elnöke. Kiváló Pénzügyi Dolgozó ki­tüntetésben részesült Galambo­sa László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárágá­nak főrevizora. Kiváló Belkeres­kedelmi Dolgozó kitüntetést ka­pott Fabriczi Elemér, a SZCV- KER osztályvezetője. Míg Ko­vács Isván, a MÉSZÖV művelő­dési előadója Szocialista Kultú­ráért kitüntetést kapott Kovács Józsefné, a Gyulavári Takarék- szövetkezet elnöke, a kongresz- szuson vette át Kiváló Szövet­kezeti Munkáért kitüntetését Képünkön: Boros Gergely, a kitüntetettekkel beszélget Kép, szöveg: Balkus Imre Huszonnégyezer forint jutatom Az utóbbi időben, csökkent a pékek munkájára vonatkozó panaszok szánja. Ennék egyik oka, hogy az idei jó búzából kiváló liszt készült. Könnyebb tehát jó kenyeret, ízletes süte­ményt készíteni. A békéscsabai 1-es Sütőipari Vállalat 2-es számú üzemének eredményeihez azonban ezen­kívül még két dolog járult hozzá. Az egyik, a negyedéven­ként kifizetésre' kerülő selejt­csotakentósre ösztönző prémium. A másik: a pékek ieúkiiismereíes munkája. A süteményüzemben decem­ber 20-án megtartott ünnepé­lyes gyűlésen ez utóbbi nyerte el méltó jutalmait. A csoport- vezetők és bizalmiak döntése szerint összesein 24 ezer forint jutalmat osztottak ki az üzem pékmestereinek, betanított és segédmunkásainak. Az egészségvédelem intézete 38-ra emelkedett. Ezzel egyidő- ben felértékelték a japán yent 7.6 százalékkal, a nyugatnémet márkáit és a svájci frankot 4,6 százalékkal, míg az angol font és a francia frank árfolyama változatlan maradt. A különösé, gek természetesen összeadód­nak. A „lebegtetés” előtti utolsó fix árfolyamhoz képest tehát a yen 15,6 százalékkal, a nyugat­német márka és a svájci frank 11.6 százalékkal, a frank és a font pedig 7,8 százalékkal érté­kelődött fel a dollárhoz képest. Ebből is látszik, hogy — ha hozzá is kellett nyúlni a dollár­hoz — ay amerikai követelés alapvető gazdasági része; neve­zetesen a versenytársak devizá­inak felértékelése teljesült. Ezen a tényen semmit sem változtat, hogy Nixon törölte a 10 százaié-’ kos import különadót Először is; ez kezdettől fogva ideiglenes intézkedés volt és célját a fel- értékelés kikényszerítésével el­érte. Másodszor: az import kü­lönadó csak az Egyesült Álla­mokba irányuló exportot drágí­totta meg a versenytársak szá­mára. A vezető valutáknak a dollárhoz viszonyított felértéke­lése viszont az egész világkeres­kedelmi forgalomban olcsóbbá teszi és ezzel ösztönzi av ame­rikai exportot. Az Egyesült Államok tehát — bár pusztán gazdasági szem­pontból gyenge pozícióból indult — voltaképpen •> elérte céljait. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a dollár leértékelését a szenátus­nak még jóvá kell hagynia. Az amerikai kormány — nem is túlságosan gyengéd formában — már közölte szövetségeseivel: erre a jóváhagyásra csak akkor lehet számítani, ha teljesítik az amerikai kereskedelempolitikai igényeket Ezek lényegében a Közös Piac ellen irányulnak és hármas alapvető követelést tar­talmaznak. Először: a Közös Piac megnyitása az emerikai mezőgazdasági behozatal előtt és a mezőgazdaságot támogató protekcionista rendszer meg­szüntetése. Másodszor: meg­szüntetni a Közös Piac, valamint az afrikai és a mediterrán tér­ség tizenkilenc állama között már létrehozott egyezmények rendszerét. Harmadszor: abba­hagyni a tárgyalásokat az angol, dán, norvég csatlakozás után „kimaradó” EFTA-tagállamok- kal; nevezetesen Svédországgal, Ausztriával, Svájccal, Portugá- gáliával és a társult Finnország­gal. Mindez arra mutat, hogy a csata távolról sem ért véget Igaz: az Egyesült Államok ere­deti céljait nem az eredeti for­mában érte el: a dollár leértéke­lését elkerülni nem tudta. Alap­vető gazdasági követelései azon­ban teljesültek és a Közös Piac pozíciói elleni offenzívával egy­ben már meg is nyitotta a tőkés világon belüli gazdasági küzde­lem következő szakaszát. A Közegészségügyi—Jár­ványügyi Állomás működésé­nek jellege a megelőzés. S az egész megyére kiterjedő fel­adatait a járási, városi fel­ügyelőségek útján látja el, melyeknek vezetőd speciáli­san végzett orvosok. A KÖ­JÁL feladatköre kiterjed a település, az élelmezés, a munka, az iskola egészség­ügyre, a járványokra és tu­dományos munkát is folytat. Ennek megfelelően szakosí­tott egységei vannak (osztá­lyok, csoportok). Közeledik az év vége, s felkerestük dr. Maurer Józsefet, a KÖJÁL igazgató-főorvosát és meg­kértük, mondjon el né­hány részletet a megyét át­szövő hálózatban dolgozó 156 ember munkájáról. Milyen feladatok vannak a településekkel kapcsolatban?-— Köztudott, hogy a tele­pülési viszonyok jelentősen megváltoztak. Sok helyen új lakótelepek épültek ki, mind naóvobb méretű a közműve­sítés. A nagy- és kisközségek ivóvízellátása, ha vannak is még gondok, alapvetően meg­oldódott. Á csatornázás jó ütemben halad, bár elmaradt a jelenlegi szükségletektől. Együttesen azt szeretném ér­zékeltetni, hogy az urbani­záció, a városiasodás, amely a települések korszerűsítésé­nek feltételei ártalmakkal is jár, s ezek megelőzésére kor­mányintézkedésekre is sor került. A cél az, hogy egész­séges települési viszonyok alakuljanak ki, hogy csök­kentsük a levegő szennyező­dését, hogy kiiktassuk az ipa­ri, közlekedési zajártalmakat. E célok megvalósulását tük­röznie kell a városrendezési koncepcióknak, a távlati ter­vezésnek. A közélelmezésnél mire kell elsősorban figyelmet fordítani? — Megemlítem többek közt, hogy a gazdasági szer­kezet változásával nagyobb számban létesültek mezőgaz­dasági jellegű kisegítő üze­mek. Mint a baromfifeldolgo­zás, a savanyítás, a tésztaké­szítés. Ezeknél a higiénia kö­vetelményei távolról sem elégségesek. Továbbá: a ven­déglátóipar sok új, korszerű élelmezési egységet létesít, de ugyanakkor a tömegélel­mezést szolgáló jó néhány objektum korszerűtlen. Külö­nösen nagy az elmaradás a gyermekélelmezést szolgáltató ágakban, a napközis étkezte­tésben. Szarvason ebben az esztendőben, decemberben másodízben fordult elő na­gyobb létszámú ételmérge­zés. Szerencsére a decembe­ri enyhe lefolyású volt volt, nem úgy, mint a márciusi, amikor hatósági jogkörömmel élve bírságot is ki kellett szabnom. (Bár a decemberi ételmérgezés okainak vizs­gálata még nem fejeződött be.) A napközis étkeztetéssel kap­csolatban szeretném megemlí­teni: Békéscsabán különösen rossz a helyzet, amely megkö­veteli, hogy a lesürgősebben változtassanak rajta. Megíté­lésem szerint nagyobb beru­1911. DECEMBER *4. házás nélkül is enyhíthető a helyzet. Azt mindenesetre fi gyelembe kell venni, hogy a mi gyermekeinkről, a jövő nemzedékről van szó. De ez már „nemcsak” a közegész­ségügy hatókörébe tartozik. Mit lehetne mondani az üzemi ártalmakról? — Szeretném kiemelni, hogy a mezőgazdaságban a nagyüzemek kialakításával, a korszerű agrotechnika elter­jedésével természetszerűen meghonosodtak a vegyszerek. S ezek az emberre rendkívüli ártalmakat hordoznak ma­gukban, ha nincs meg a kel­lő elővigyázatosság. Ezért a KÖJÁL nagy figyelmet for­dít erre, s rendszeresen el­lenőrzi a növényvédőszerek­kel dolgozókat. Természete­sen valamennyi veszélyesnek minősített üzem dolgozóit rendszeresen vizsgáljuk. Vizs­gáljuk továbbá azokat az üzemeket, amelyekben nagy a zajártalom, vagy amelyek kellemetlen szagokat áraszta­nak. Itt azt tanulmányozzuk és segítjük elő, hogy milyen módon lehetne ezeket az ár­talmakat csökenteni. Néhány üzem pedig „speciális” szennyvizet bocsát ki, s ez veszélyes. Ennek a környe­zetnek az összefüggéseit a vízvédelmi felügyelőséggel együtt tanulmányozzuk és keressük a veszélyeztetettség csökkentésének a módjait. Mit mutatnak a fertőzőscs megbetegedések? — Elsősorban hangsúlyozni kívánom, hogy az előző évek­hez viszonyítva, javulás van a megyében, kevesebb fertőzé- ses megbetegedés volt 1971- ben, mint 1970-ben. Az év ele­jén a kígyósi mezőgazdasági szakiskolában fordult elő na­gyobb vérhas-megbetegedes. Egyébként gyermek-közössé­gekben elszórtan volt kóli-fer- tőzés. Külön utalok arra, hogy jelenleg a világon sokan pusztulnak el kolerában. En­nek egyik oka, hogy a nagy­arányú utas-forgalommal a kórokozók is „zöld utat” kap-, tak. A kolerajárványnak ked­veznek a fegyveres konfliktu­sok, az árvizek. Ebben az esz­tendőben a környező orszá­gokban szórványosan előfor­dult kolera megbetegedés, de lokalizálták. Az egész ország, így Békés megye is felkészült arra, ha esetleg előfordulna kolera-megbetegedés, elhárít­suk a járványt. — A nyilvántartott fertőzé- ses megbetegedések közül a májgyulladásos megbetegedé­sek száma emelkedett. Ez me­gyei jelenség és külön figyel­met fordítunk erre. Az év utolsó negyedében a vártnál hamarabb tört be hozzánk az ázsiai influenza, bár a megbe­tegedések száma kevesebb volt, mint 1970-ben. A jár- ványhullám most már „kial­vóban” Van, s a törvényszerű­ségek szerint az 1972-es esz­tendő elején újabb járvány­hullám nem várható. Kijelent­hetem: az ázsiai influenzajár­vány leküzdésében* nagyban közrejátszottak a széles körű orvosi vizsgálatok, továbbá, hogy az az arra rászuló bete­gek megfelelő kórházi ápolást kaptak, valamint a járvány megelőzését szolgáló védőol­tások. — Itt szeretném megemlíte­ni: ahhoz hogy megyénk jár­ványügyi helyzete kedvezően! alakult ebben az esztendőben, hozzájárultak az időben meg­adott védőoltások. —r Mindez természetese» laboratóriumi hátteret takar.1 Ebben az évben a laborató­rium 222 430 vizsgálatot tar­tott és 75 450 anyagot dolgo­zott fel. A KÖJÁL a jelzett időben 7200 helyszíni vizsgá­latot tartott, • a területi fel­ügyelőségek pedig tízezret. Szeretnénk tudni valamit az intézet „belső” munkájáról i— Elmondhatom többek közt, hogy az intézet az el­múlt három esztendőben több olyan újítást dolgozott ki, amit az Egészségügyi Minisz­térium elfogadott. Nevezete­sen ebben az évben Néma János, laborasszisztens hárcwn olyan újítást dolgozott ki, ami­ért megkapta a Kiváló Üjító címet. Elmondhatom azt is, hogy az intézet munkatár­sai országos konferenciákon, kongresszusokon tudományos előadásokkal is képviselik Bé­kés megyét. Ugyanakkor azt is megemlítem, hogy munkánk magasabb fokú intenzitását gátolja a KÖJÁL elégtelen el­helyezése. A megyei tanács végrehajtó bizottsága meg­vizsgálva a helyzetet, úgy dön­tött, hogy 1975-re új közpon­tot kell építeni, amelyben he­lyet kap az országban először megépülő s a nemzetközi kö­vetelményeknek is megfelelő fertőtlenítő intézet. Az új köz­pont megépítésével, ami ter­mészetesen magával hozza a korszerű műszaki berende­zést is, magasabb fokon, ma­gasabb szinten tudjuk ellátni feladatainkat. Azt is mond­hatom; akkor tudjuk csak a kor követelményeinek meg­felelően ellátni munkánkat. Maurer József dr. búcsúzóul még elmondta, hogy a Köz­egészségügyi-Járványügyi Ál­lomás, mint hatófeg, csak úgy tudja hathatósan megtenni preventív intézkedéseit, ha a gazdasági egységek, intézmé­nyek támogatják munkájuk­ban. Biztosra veszi, hogy in­tézetük ezután is megkapja a szükséges támogatást, hiszen az emberek egészségének vé­delméről van szó. Cserei Pál A DEGÁZ Orosházi Kirendeltsége ELADÓ felvételre keres 1972. őszi átvételre Mezőhegyesre 4 fő gázfogadó kezelőt ipari vagy raktári telepre 42 őrás munkahét. alkalmas, háromszáz Betanítás Mezőhegyesen. négyzetméter alapte­rületű épület, egy Jelentkezés a mező­szolgálati lakással. hegy esi tanácsnál 255263 Gyula város belterületén. Cím a kiadóban. X

Next

/
Thumbnails
Contents