Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

Megkezdődött az országgyűlés üEésszaha Fehér Lajos interjút adott az A1 Ahram-nak A tekintélyes kairói A1 Ahram hétfói számában interjút közölt Fehér Lajostól, a Miniszterta­nács elnökhelyettesétől, akj a múlt héten egy kormánykül­döttség élén hivatalos baráti látogatást tett az Egyiptomi Arab Köztársaságban, Fehér Lajos az interjúban méltatja a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak ör­vendetes fejlődését, majd ki­emeli, hogy pártunk, kormá­nyunk és népünk elítéli az iz­raeli agressziót és támogatja az agresszió ellen küzdő arab né­peket. „Ügy véljük — hangsú­lyozza —, hogy az izraeli csa­patok feltétel nélküli visszavo­Zulfikar AM Bhutto, a nyu­gat-pakisztáni néppárt vezetője lett Pakisztán új köztársasági elnöke —, jelentették tegnap gyorshírben a nyugati hírügy­nökségek. Jahja Khan távozó elnök, a köztársasági elnöki tisztségen kívül az eddig általa betöltött másik funkciót, a statáriális jogszolgáltatás „főügyintézőjé­nek” tisztét is Bhuttora ruház­ta át. Zulfikar AU Bhutto, mint az ország új köztársasági elnöke máris letette a hivatali esküt Ebből az alkalomból kijelentet­te elsőrendű feladatának tart­ja a „nép küzdőszellemének emelését”. Jelezte, hogy a hét­fői nap folyamán rádióbeszéd­del fordul az ország lakosságá­hoz. A pakisztáni rádió által va­sárnap jelzett „reprezentatív kormány” összetétele változat­Aláírták az egyezményt az NDK és Nyugal-Berlin képviselői nása az 1967. Június 4-1 hatá­rok mögé • elengedhetetlenül szükséges a rendezés megvaló­sításához, ugyanakkor támogat juk a palesztinai nép követelé­seit, jogainak helyreállítására. Támogatjuk Egyiptom erőfeszí­téseit a Biztonsági Tanács is­meretes határozatának végre­hajtására. Képviselőnk 78 más állammal együtt megszavazta az ENSZ-közgyűlés legutóbbi határozatát. Következetesen tá_ mogatjuk a békés rendezést, de azzal a feltétellel, hogy a leg­kisebb engedménnyel sem jár- ‘hat a megszállt területekről va­ló izraeli csapatkivonást illető­en”. lanul bizonytalan a nyugati hírügynökségek szerint nem biz­tos, hogy Nurul Amin kelet- pakisztáni származású politikus, akit Jahja Khan korábban mi­niszterelnökké jelölt, Bhutto el­nöksége alatt is e tisztség vá­rományosa. A UPI amerikai hírügynök­ség a pakisztáni személyi válto­zásokat úgy értékeli, hogy Jahja Khan eddigi elnök „le­vonta a tanulságokat csapatai­nak az India ellen viselt hábo­rúban elszenvedett vereségé­ből és lemondott”. Az AP feltételezi: Bhuttonak, a köztársasági elnöki tisztség­ben egyik elsőrendű feladata az lesz, hogy döntsön a márci­us 26-án hazaárulás vádjával börtönbe vetett Mudzsibur Rahman sejknek, a törvényen kívül helyezett kelet-pakisztáni Avami Liga vezetőjének sorsá­ról. (Rauter) (Folytatás a 2. oldalról) mostani egyensúlyhiányt nem lehet egyszerűen központi vagy helyi hibákra, de csupán hazai okokra sem visszavezetni. Van ennek pozitív oka is, ami szocia­lista alapállásunkból következik. Mégpedig az, hogy 1970-ben, az árvíz, a belvíz és az aszály mi­atti népgazdasági jelentős jöve­delemkiesés ellenére, a védeke­zés és a gyors helyreállítás nagy többletterheinek ellenére, az életszínvonal-emelés folytatása és a fejlesztés folyamatossága ér­dekében hoztunk gazdaságpoli­tikai döntéseket. Vannak, akik erről már meg is feledkeztek, pe­dig a következmények még hat­nak. Van azonban egy másik ok is, ami már hiba. A központi ter­vezés és a végrehajtás későn érzékeltette a felhalmozás túl­futásának veszélyét, a tárcák egy része lebecsülte a veszélyt, nehe. zen jön létre a közös összefogás is az egyensúly megteremtése érdekében. A minisztériumok és a bank-szervek nem figyeltek fel annak veszélyére, hogy jó né­hány vállalat, szövetkezet túl­költekezik, túllépi fejlesztési alapját Végül van egy harmadik, raj­tunk kívülálló ok is, az, hogy a tőkés világpiac ez időben szá­munkra kedvezőtlenül változott, s a külkereskedelem cserearánya —amely a korábbi években ja­vult —, ez időben romlott, s ez szűkíti anyagi alapunkat. Lesz idő, amikor ismét javulni fog — ebben biztosak lehetünk. Milyen életszínvonalat érintő intézkedésekhez kéri támogatá­sunkat és szavazatunkat a kor­mány? — tette fel a kérdést — olyanokra, amelyek pártunk X. kongresszusa határozatának megfelelően egyszerre szolgálják a termelés ösztönzését, az átlag, jövedelmek emelkedését és a jö­vedelem-elosztás javítását. A tervben azt látjuk, hogy a jövő évben minden ágazatban és szakmában a tavalyihoz ha­sonlóan emelkednek a bérek. A vállalati önerőn felül az állam bérpreferenciák útján további 500 millió forintot juttat, ebből az eddiginek megfelelően átlag, bérkiegészítést kapnak az építő­iparban. a közlekedésben, a la­kossági szolgáltatásban dolgozók. Ezenkívül bérpreferenciát kap­nak az öntők, a sütőipari dolgo­zók, a nyomdászok, a fonók-szö- vők. E területen komoly munka­erő-gondok vannak. Nem lenne helyes persze preferenciák révén a rosszul gazdálkodó vállalatok jövedelmét emelni, ott a bizto­sított bérrel kell megelégedni, ezzel is ösztönözve a hatékony­ság növelését. A fogyasztási cikkek termelési tervei, valamint a fogyasztási cikkek importja biztosítja a megfelelő árukészleteket a kis­kereskedelmi forgalom 10 szá­zalékos emelkedéséhez. Mindezek révén a tömegfo­gyasztás terén a mai nemzetkö­zileg is jó színvonalat fenntart­juk és megerősítjük. Igaz, hogy jónóhány iparcikk áruválasztékával nem kelhe­tünk versenyre Párizzsal, vagy Béccsel, de ez ma még nem is célunk. Hallottuk a pénzügyminiszter elvtárs expozéjából, hogy az épí­tőanyagok termelői és fogyasz­tói árát emelni kell, mert már hosszabb ideje nem fedezik a ráfordítás; és fejlesztési költsé­geket. Más okból szükséges ha­tósági áremelés a sörnél, ár­csökkentés a szappan és a mo­sószerek esetében. Ezeket az in­tézkedéseket támogatjuk; nem­csak azokat, amelyek kedvezőek, azokat is, amelyek a gazdálkodás érdekében elkerülhetetlenek, amelyek elnapolása a tömegeik távlati jólétét sem szolgálná. Az utóbbi hetekben egy-egy vidéken lábrakaptak bizonyos híresztelések. Egyesek például tudni vélik, hogy január 1-én széleskörű áremelésekre kerül sor olyan tömegfogyasztási cik­kekben is, mint a cukor, a liszt, a hús és jónéhány más alapvető cikk. Vannak, akik felteszik a kérdést: ha ez nem igaz, miért nem cáfolja meg a kormány? Szerintünk nem helyes és nem szükséges az ilyen híreik cáfola­tán berendezkedni. Hiszen köz* tudottak a párt élvei és ismert a kormánynak az a gyakorlata, hogy hatósági árintézkedések esetében idejében tájékoztatja a közvéleményt, s meg is indo­kolja, mit miért tesz. Az is köz­tudott, hogy semmiféle hatósági árintézkedést nem teszünk bér­intézkedésektől függetlenül, az élért életszínvonal rovására. Fontos intézkedésként kell ér­tékelni azt, hogy 1972-ben sor kerülhet a sokgyermekes csalá­dok anyagi gondjainak csökken­tésére, a családi pótlék bizonyos körben történő emelésére. Ez az első lépés az ötéves tervünk­ben foglalt cél eléréséhez; a má­sodik lépésre a későbbi években kerülhet sor. Azokon a munkaterületeken, ahol még nem volt munkaidő­csökkentés, időről-időre szóvá teszik a dolgozók, hogy mikor kerülhet sor a 44 órás munkahét bevezetésére. Tudomásulvéve, hogy az állami szervek most dol­goznak ennek programján, hangsúlyozni szeretném, hogy nem lenne helyes és reális 1972- ben széleskörű intézkedésre szá­mítani, mert az állam teherbí­róképessége zűkös, a munkahe­lyeken az üzemi és a munka- szerve zésnek még ezután kell felszínre hoznia a nagyobb ter­melékenységet, a jobb munka tartalékait. Pártunk X. kongresszusa állás- foglalásának megfelelően tettek és tesznek intézkedéseket a kor­mányzati szervek az indokolat­lan jövedelmek keletkezésének meggátlására s ahol ez nem le­hetséges, ott adóval való elvo­nására. Ezek a lépések több szempontból szükségesek és he­lyesek. Fokozzák a rendet a gaz­dálkodásban, jobban érvényre juttatják a szocialista elosztás elvét, s a tömegek erkölcsi nor­máit és igazságérzetét. Arra per­sze nem számíthatunk, hogy az indokolatlanul nagy jövedelmek elvonásából komoly társadalmi pénzalap gyűljön össze. A kifo­gásolható jövedelmek társadal­mi végösszege a mi viszonyaink között kisebb annál, semhogy széles rétegek életszínvonalának akár csak kismértékű emelésére is fedezetet nyújtson. A dolog­nak viszont erkölcsi fontossága van, ezért üdvözöljük. Egyetértéssel fogadhatjuk azt. hogy a nyugdíjasok közös óhajá­nak megfelelően, a jövő év ele­jétől életbelépő nyugdíjrendszer kedvezménnyel honorálja a munka folytatását nyugdíjkor­határon túl, emellett nagyobb lehetőséget biztosít a nyugdíja­sok rész-foglalkoztatására, arra, hogy nyugdíjának korlátozása nélkül mindenki évente négy hó­napot dolgozhasson. A minisztériumokat, a taná­csokat és a vállalati vezetőket leginkább kétségtelenül a vár­ható viszonylagos beruházási eszköz-szűke foglalkoztatja. Ez természetes, dé aki a tervgaz­dálkodást komolyan veszi, annak nem a nehézségeket kell mind­ebből meglátnia, hanem segíte­nie kell a tervszerűség helyre- állítását. Semmi ok sincs a ha­rangok félreverésére. A beru­házások jövő évi visszafogása el­lenére a magyar néngazdaság egvetlen évben közel kétszer annyi beruházást teljesít, mint amennyit az egész első ötéves tervben — a gazdaság-történe­tünkben híres felemelés után — akartunk elvégezni. A hatóságoknak, a vállalatok­nak nem kell örökre eltemetniük egyetlen jó, valóban szükséges beruházási tervet sem, legfeliebb a megvalósítást kell későbbre tenni. Az átrendezés átmeneti gond­jait képes lesz a magyar nép­gazdaság rövid idő alatt leküz­deni, ha a gazdasági vezetés döntési fegyelme és a végrehaj­tás rugalmassága ezt segíti. A termelő munka fejlesztése érdekében különösen fontos — mondotta ezután —, hogy a mi­nisztériumok és a vállalatok há­rom feladatot magukra vállal­janak és erejükhöz képest meg­oldjanak. Az első az, hogy bát­rabban nézzenek szembe a gaz­daságtalan termelés problémájá. val, határozottabban keressék a megoldást. A második az, hogy emeljék magasabb szintre az üzem- és munkaszervezést. A harmadik pedig az, hogy job­ban építsenek az öntudatos mun­kásokra, a munkaverseny-moz- galomra. Ezután hangsúlyozta Nyers Rezső elvtárs: — A munka- és az üzemszer­vezés korszerűsítése olyan fela­dat, amelynek révén még in­kább bevihetjük az üzemek fa­lai közé a gazdasági reformnak a munka ésszerűsítésiére vonat­kozó elveit. Ezt az ügyet most ki kell emelni a mindennapi megszokottságból; politikailag is ösztönözni és segíteni kell, j hogy nagyobb lendületet kap- j jón. A következő két-három év- ] ben azért is külön figyelmet kell fordítani erre, mert a népgaz­daság széles területein szervezés­beli elmaradás tapasztalható, mert e tekintetben nagyok a bel­ső tartalékok. Nagyon sokat ta­nulhatunk a legjobb külföldi vállalatok példájából, A munka- és üzemszervezés gyengeségével függ össze, hogy sok vállalatnál a munkaidőalap kihasználása kedvezőtlen, a veszteség-idő jelentős, a terme­lési folyamat láncszemei idővesz­teséggel kapcsolódnak össze, a gépek kihasználtsága alacsony, a korszerű termelőberendezések esetében hiányzik a több-műsza­kos üzemeltetés. Mostani helyzetünkben külö­nösképpen fontos, hogy a beru­házások helyett a termelőbe- rendezések jobb kihasználásá­val, az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésével teremtsük meg ahol csak lehet a termelés növelésének feltételeit. Gazdaságpolitikai céljaink el­érésében nagyobb szerepet kell kapnia a szocialista munkaver­seny mozgalomnak. Szükséges, hogy a munkavereeny-mozgal- mat megújítsuk, teljesebben hasznosítsuk a munkásság leg­jobbjainak tettrekészségét és lendületét. A megújítás és to­vábbfejlesztés két irányban szükséges. Az egyik irány az, hogy a versenymozgalmat az eddigi túlságosan mennyiségi célok helyett a gazdaság inten­zív fejlesztését segítő célok fe­lé fordítsuk. Ez csak a gazda­sági vezetés és a szakszervezetek gondos együttműködésével old­ható meg. A másik irány az, hogy a munkaverseny révén fokozottan engedjünk teret a kiváló és a jó munkának, na­gyobb anyagi és társadalmi el­ismerést biztosítsunk annak a munkásrétegnek, amely tehet­séggel, szívvel és jó eredmény­nyel dolgozik. A vezetésről mondotta: — A gazdasági vezetők egy része több megértést és megbe­csülést kér munkájához, a köz­vélemény bizonyos része vi­szont több kritikára és keve­sebb türelemre hajlik. Ügy vé­lem, a gyenge vagy éppen ru­tinszerű vezetés kritikáját tényleg fokozni kell. De van­nak kiváló vállalati vezetőink és szakembereink, akik külön­leges nemzeti értéket jelente­nek — neveket is sorolhatnék, de nem teszem — ezeknek min­dig érezniök kell a bizalmat és a támogatást, hogy alkotni tud­janak. Mert ez a típus nem azt nézi, hogy mit kaphat, hanem azt keresi szenvedéllyel, hogy miként tehet még többet, job­bat az eddiginél, hogyan mű­ködhet korszerűbben, hatéko­nyabban egy egész dolgozó kol­lektíva, esetleg egy egész ága­zat. Az állami költségvetés jövő évi előirányzatát a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadásra ajánlom — fejezte be nagy taps közben felszólalá­sát Nyers Rezső. Nyers Rezső elvtárs beszéde után felszólalt Sándor József, Békés megyei (holnapi szá­munkban közöljük beszédét), Gajdár Pál bánvász (Nógrád megyei), dr. Vida Miklós (bu­dapesti), Szabó Mátyás (Bara­nya megyei) képviselő. Ezzel a hétfői ülés véget ért. Az országgyűlés kedden a költ­ségvetési törvényjavaslat vitá- I jával folytatja ülésszakát. I (MTI) A Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában, a Minisz­tériumok Házának dísztermé­ben hétfőn aláírták az NDK kormánya és a nyugat-bérli ni szenátus között december 11-én parafáit két egyezményt. Dr. Günther Kohrt, az NDK külügyminisztériumi államtit­kár és Ulrich Müller szenátus igazgató pontban 11 órakor lé­pett be a terembe és foglalta el helyét az íróasztalnál. Az egyezmények aláírása után tartott rövid beszédében Saigon A amerikai katonai parancs­nokság hétfőn bejelentette, hogy az elmúlt héten csaknem 10 000 amerikai katonát vontak vissza Dél-Vietnamból. Ez volt több, mint másfél év óta a leg­nagyobb arányú amerikai csa­patkivonás Vietnamból. Az amerikai katonai parancsnokság szóvivője közölte még, hogy je­lenleg 162 500 amerikai katona állomásozik dél-vietnami terü­leten. Vientiane Vientiane! katonai körök be­ismerték, hogy hétfőre virradó­an a laoszi hazafias erők elfog­lalták a Kőedény-síkság keleti részén levő Mustang támasz­pontot. Az amerikai légierő és DC—3 típusú laoszi bombázók szombat óta éjjel-nappal tá­madták a hazafias erőknek a síkságon elfoglalt állásait. Vien- tdaneban a helyzetet rendkívül súlyosnak minősítik. Hinoi A DIFK megalakulásának 11 évfordulója alkalmából vasár­dr. Günther Kohrt kijelentette, kormánya jelentős eseménynek tartja az aláírás tényét. Ez is bizonyíték rá, hogy a realitások elismerése alapján meg lehet oldani földrészünk bonyolult problémáit is. Ulrich Müller, a nyugat-ber­lini szenátus nevében is üdvö­zölte a megegyezések aláírását. A négyhatalmi megállapodással megnyílt a lehetőség a megér­tés meg* erem tésére a szenátus és az NDK kormánya között — mondotta. (MTI) nap este Hanoiban ünnepi gyű­lést rendeztek, amelyen a töb­bi között jelen volt a Vietna­mi Hazafias Front, valamint a különböző politikai pártok és tömegszervezetek, a vietnami néphadsereg, s vallási szerveze­tek sok képviselője, továbbá a diplomáciai testület számos tagja és külföldi vendégek. Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja beszédében a többi között hangsúlyozta, hogy a Dél-Vietnamj Nemzeti Fel­szabadítás! Front vezetésével Dél-Vietnam lakossága és fegy­veres erői az elmúlt 11 évben meghiúsították az ellenség po­litikai és katonai terveit Az évforduló alkalmából Tton Duc Thang, a VDK elnöke éB a Vietnami Hazafias Front KB Elnökségének elnöke táviratban üdvözöl teNguyen Huu Tho-t, a DNFF KB Elnökségének elnö- két (VNA) Jelentés Vietnamból Bhutto lett Pakisztán új elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents