Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról) aránya, szerkezete, továbbá a támogatások viszonylag magas színvonala miatt a kiadások a bevételeknél gyorsabban növekedtek: az állami költségvetés 1971. évi hiánya várhatóan mintegy 3,4 milliárd forint lesz, ami az előirányzottat meghaladja.

Faluvégi Lajos a továbbiakban a jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés főbb előirányzatait taglalta. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem 1972-ben várhatóan 5—6 százalékkal emelkedik, ami megfelel a IV. ötéves terv átlagának. Hasonló mértékű növekedésre számíthatunk az ipari termelésben is. A mezőgazdaság termelése a terv szerint 2—3 százalékkal haladja meg az idei magas szintet

— A törvényjavaslat szerint

az állami költségvetés bevétele 1972-ben 212,6 milliárd forint, kiadásainak teljes előirányzata pedig 215,8 milliárd forint. A hiány 3,2 milliárd forint, valamivel kevesebb, mint a várható idei deficit

A költségvetés bevételeiről a következőket hangsúlyozta:

— A lakosságtól származó bevételek megállapításánál jogos és társadalmi igény, hogy a kiugróan magas jövedelműek az átlagosnál többel járuljanak hozzá a közös feladatokhoz. Hiba lenne azonban ezt a mércét egyszerűsítetten értelmezni: az adóztatásban határozottan megkülönböztetjük az átlagosat meghaladó jövedelmet, azoktól a jövedelmektől, amelyek megszerzési módja és mértéke ellenkezik társadalmi normáinkkal. '

— Indókoltnak tartjuk a lakossági Jövedelemadóztatás némi módosítását. Adórendszerünk a kisiparosok és kiskereskedők esetében az eddiginél érzékenyebben reagál majd a jövedelem-különbségekre, de nem korlátozó jellegű, mert a lakosság szükségleteit kielégítő, hasznos tevékenységüket sem most, sem a jövőben nem nélkülözhetjük. Ezt úgy értelmezzük, hogy a nagy jövedelmű kisiparosoknak és kiskereskedőknek több adót kell fizetniük, ugyanakkor mérséklődik a szerényebb jövedelmű vagy lakossági szolgáltatásokat végző kisiparosok adóterhe.

— Hasonló alapelvekre épül az önálló szellemi szabadfoglalkozásúak adózási rendszere. A tevékenység társadalmi értéke szerint differenciálódik az adó, olyan módon, hogy a társadalom számára különösen értékes tevékenység jövedelemadó-terhei változatlanok maradnak.

— Az ingatlanforgalomban emelkedik a különösen nagy értékű ingatlanok után fizetendő illeték és néhány járadék jellegű jövedelem adóterhe.

Ezt követően a költségvetés kiadásairól szólt. Bejelentette, hogy jövőre csökkennek a költségvetési ártámogatások, mindenekelőtt az építőanyagiparban. Ugyanakkor az építőanyagipar termelésének ösztönzésére és fejlesztésének stabilizálására január elsején felemelik egyes építőanyagok termelői és fogyasztói árát. A tégla- és cserépfélék termelői árának átlagosan 32 százalékos felmelésével a gyártás jövedelmezőbbé válik és ez a következő években feltétlenül javítja az ellátás szívonalát. Hasonló céllal emeljük a beton és vasbeton termékek, a tetőfedő pala. a cementkötésű falazóblokk és a parketta árát. A cementnél csak a termelői árat emeljük 10 százalékkal, így igazodunk a termelési költségekhez és csökkentjük az importtal együttjáró terheket.

— Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében. A sör (keresletét az utóbbi években jelentős importtal elégíthettük ki, növekvő külföldi árak mellett. Ezt is mérlegelve emeljük átlagosan 20 százalékkal — a sör fogyasztói árát. Egyes külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek

életbe. Az év elejével növeljük a

személygépkocsi-gumiabroncs árát is. A kedvező áruellátási helyzet, a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat lehetővé teszi, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek árait január elsejétől 17—25 %-kal csökkentsük. összességében a piaci heyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a fagyasztód árszint várhaté 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv a bér- és éleitszínvonal-poliitíká- ban figyelembe vett

— Az 1972. évi állami költségvetés előkészítésekor fontos követelmény volt az is, hogy a költségvetési szervek kiadásai a nemzeti jövedelemmel azonosan növekedjenek — mondotta a továbbiakban Faluvégi Lajos.

— Leszögezte, hogy az építőanyagok hatósági árának emelése miatt a lakásépítkezéseknél bekövetkező ártöbbleteket — a tervben foglalt lakásszám és technológiai ' paramétereknek megfelelően — a központi kőit. ségvetés a tanácsoknak megtéríti. Ez — többek között — lehetővé teszi, hogy az alacsony jövedelműek lakásellátásálban nagy szerepet játszó bérlakásoknál és tanácsi értékesítésű lakásoknál az építőipari áremelések miatt a lakosság terheit ne kelljen növelni.

Az 1971. évben meghirdetett mértékű készpénzelőtörlesztés és értékesítési ár tehát érvényben marad, nem változik a lakásépítési hozzájárulás és a lakáshasználatbavételi díj összege sem.

Ezután a vállalatok és szövetkezetek jövő évi várható jövedelmeiről tájékoztatott a pénzügyminiszter.

Elmondotta, hogy a vállalatok és szövetkezeteik jövedelme 12—13 százalékkal emelkedik. A nyereségtöbbletnek csaknem a fele a termelés és a forgalom bővüléséből, jelentős hányadában a hatékonyság javulásából származik. Az adórendszer nem változik, így a vállalatok és szövetkezetek nyereségükből az 1972. évi gazdálkodás eredményeként 48 milliárd forintot fordíthatnak érdekeltségi alapjaik képzésére.

A hitelpolitika elemzése után az iparvállalatok feladatairól szólt.

— Az Iparvállalatok állandó feladata most — a tartalékok feltárása, nevezetesen: a jövedelmezőség javítása, elsősorban a költségszínvonal és a gyártmányszerkezet korszerűsítése. Szembetűnő, hogy az utóbbi évek egész sor eredményével — például a termelékenység emelkedésével — nem tartott lépést a költségszínvonal csökkenése. Nőtt a termelés anyagköltséghányada és a termékkibocsátás bővülésével sem mérséklődött az általános költségek aránya.

— Nem nyugodhatunk bele

abba sem, hogy néhány üzemben nem működtetik a gyakran külföldről beszerzett gépsorokat több műszakban vagy folyamatosan, s hogy a technológiai lehetőségekkel nem mindig párosul a munka szervezettsége.

— A legkézenfekvőbb népgazdasági érdek, hogy visszaszorítsuk és fokozatosan megszüntessük a gazdaságtalan tevékenységeket,

— hangsúlyozta, majd a bevezetett szabályozók hatásairól beszélt

— A mezőgazdasági üzemek és termelők nagyon érzékenyen reagálnak a szabályozó-rendszer által közvetített hatásokra. A gazdaságok nem elégítik ki a szükségletet zöldségből, cukorrépából, dohányból és komlóból, ezért a jövedelmezőségi viszonyok javítására emeljük e termékek felvásárlási árait

A világnak csak néhány országában haladja meg az export a nemzeti jövedelem 40 százalékát Ezekben az országokban — «minit nálunk is —

re:: dk ívű’, szoros a kapcsolat a gazdaságfejlődés, a külkereskedelem és a nemzetközi pénzügyi elszámolások között — — mondotta a pénzügyminiszter a külkereskedelmet taglaló- an. Megállapította, hogy az elmúlt 10 esztendőben külkereskedelmi forgalmunk növekedése évről évre jelentősen mégha, ladta a nemzeti jövedelem ütemét. Ez jó irányzat mert megfelel gazdaságunk szerkezetének, fejlettségi szintjének és távlati gazdaságpolitikai céljainknak is. Nem elég kiegyensúlyozott azonban a kivitel és a behozatal, mert az import az utóbbi években gyorsabban növekszik az exportnál.

— Az egyenletes fejlődés fel. tétele, hogy a népgazdaság exportképessége évről évre javuljon, mert ez nagyban behatárolja az egész népgazdaság dinamikáját

Ezután ismertette, hogy a külkereskedelmi forgalom kedvező irányzatait 1972-ben több intézkedéssel erősítjük. Az intézkedések egyfelől az import tervezett keretek között tartását másfelől és főként az export fokozott növelését célozzák.

Végezetül az életszínvonal alakulásáról s a szociálpolitikai intézkedésekről szólott

— Gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi, hogy az életkörülményeik jövőre is a IV. ötéves terv szerint javuljanak. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—6 százalékkal lesz magasabb az ez évinél, az egy keresőre jutó reálbér a terv szerint 2—3 százalékkal emelkedik. A megtakarítások aránya változatlan színvonalon lehet jó áruellátás mellett

Folytatjuk a lakásépítési program végrehajtását. 1972- ben 74 500 lakás épül, ebből 25 600 tanácsi kezelésben. Bővül a víz- és csatornahálózat, a gázszolgáltatás, a távfűtés.

— Kulturális és egészségügyi kiadásaink' 1972-ben elérik a 25 milliárd forintot, ami több mint 4 milliárd forinttal halad, ja meg a harmadik ötéves terv utolsó évének színvonalát. A családok a költségvetésből — a pénzbeni juttatásokon felül — átlagosan 7 500 forint értékű társadalmi szolgáltatást kapnak évente.

— Szociálpolitikánk legfontosabb feladata most a több-1

gyermekes családok helyzetének könnyítése. Január elsejétől ha. vi 100 forinttal emeljük a három. és többgyermekes családok gyermékenkóniti családi pótlékát. Családi pótiék-rend- szerünk bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülőket Néhány további kedvezmény-bővítő változtatással — például a pótlék kiterjesztése az ipari tanulókra —, így a költségvetés 900 millió forint többletterhet vállal.

— Az állam jövőre 12 százalékkal fordít többet nyugellátásra, amit résziben az új nyugdíjasok száma, részben a nyugdíjak automatikus emelkedése indokol. Sokoldalú vizsgálat alapján javaslat született a tovább munkában maradók nyugdíjfeltételeinek javítására, a nyugdíjasok foglalkoztatási és kereseti lehetőségeinek bővítésére. Az intézkedés tervezetét a kormány az Elnöki Tanács elé terjesztette.

— Az egészségügyi előirányzatokból egy lakosra számítva átlag csaknem ezer forint jut. Több új rendelőintézet épül. Javítja az egészségügyi ellátást, hogy tovább csökken az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma.

— Az élmúlt évekhez hasonlóan emelkednék a táppénz- kiadások. Nem teszünk azonban olyan pénzügyi intézkedéseiket, amelyek a táppénzcsalókat és a vétleneket egyaránt sújtják.

— A dolgozó nők társadalmi megbecsülése gazdasági intézkedésekben is kifejeződik. Ebben az évben növeltük a béreket olyan területeken — , az egészségügyben, az oktatásiban — ahol főleg nők dolgoznak. A könnyűiparban jövőre engedélyezett bérkorrekciók szántén hozzájárulnak a kereseti arányok javításához A nőkre háruló nagy terheket könnyíti a gyermekintézmények hálózatának tervszerű bővítése, amit a vállalatok és a szövetkezetek anyagi hozzájárulása is elősegít.

— A diákjóléti intézményekben ma már 114 ezer általános, közép- és felsőfokú tanuló kap kollégiumi ellátást. Fejlesztjük a hátrányosabb körülmények. között élő gyermekek elhelye- j zésére alkalmas kollégiumi há-'

lózatot és a Jogosan elvárható segítség más formáit A jövő év első negyedében leszállítjuk néhány írószer árát is. Előkészítjük a kiemelkedő tehetséges fiatalok anyagi támogatásának bevezetését a középiskolákban. A kultúrára, sportra, turisztikára fordított növekvő anyagi esziközök elősegítik, hogy az ifjúság igényesen és -tartalmasán töltse el szabad idejét.

— Az 1972. évi terv és állami költségvetés összeállítását körültekintő elemzés, a javasolt intézkedéseket tárgyilagos mérlegelés előzte meg.

— A gazdaság helyzetiének megítélésében és a tennivalókra vonatkozó nézetekben időnként lehetnek ' különbségek. A gazdálkodás feltételeitől, azok változásaitól függően — sajáit szempontjaikat figyelembe véve — másként közelíthetik meg a kérdéseket az irányító szervek, a vállalatok, a szövetkezetek, vagy a fogyasztók. De közös döntéseink után arra van szükség, hogy a cselekvés egységes legyein, mert csak ez szolgálhatja a további előrehaladást és a legfontosabb érdekeket: valamennyiünk érdekét

A kormány nevében, kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy az 1972. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be expozéját a pénzügyminiszter.

Faluvégi Lajos expozéja után Apró Antal szünetet remidéit eOL Ezután Varga Gábomé elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Felszólalt Inokai János, a terv- és költségvetési bizottság titkára, Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek Igazgatója, Ispánovits Márton, a kiskun halasi járási pártbizottság első titkára, Marton János, a Győri Textilipari Vállalat igazgatója, Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh István, a balmazú i városi Lenin Tsz elnöke, Varga Gábor- né, a Borsod megyei tanács elnökhelyettese, ár. Pethö Ferenc, a Nyinségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Igazgatója, Kollár József, a Csepel Vas- és Fémművek motorkerékpár gyárának főművezetője.

Ezután szünet következett, majd Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra:

Nyers Rezső elvtárs beszéde

Tisztelt Országgyűlés!

— Mi kommunisták, a gazdasági elszámoláskor és a tervezéskor elsősorban azit kérjük számon önmagunktól, meg a kormányzattól, hogy hala- dunk-e a magyar és a nemzetközi munkásosztály fö célja, a szocializmus megvalósítása felé — mondotta többek között. Erre nyugodt lélekkel felelhetjük: a választott irány jó, az 1971. évi gazdasági munka ösz- szegezése mutatja a fő cél felé haladunk. Dolgozó népünk eredményeire határainkon túl is felfigyelnek. Népgazdaságunk szilárd alapokon és dinamikusan fejlődik. A IV. ötéves terv céljai — most már a gyakorlat tényei is igazolják — helyesen fejezik ki politikai és gazdasági érdekeinket. Gazdaságirányítási rendszerünk megfelel gazdaságpolitikánknak, a legfőbb célok szempontjából jól orientálja a gazdasági terv fejlesztési céljainak i lágyrésze teljesült. A fejlődés legátfogóbb mutatója, a nemzeti jövedelem az 1970. évi 5 százalékos emelkedés után 1971- ben a tervezettnél jobban, valószínűleg 8 százalékkal nő.

Majd így folytatta Nyers Rezső elvtárs:

— örvendetes, hogy Idén az ipari termelés növekedése teljes egészében az élőmunka termelékenységének emelkedéséből adódik, a mezőgazdaság szintén növelte hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. Az építőipari termelés növekedésének csaknem háromnegyede a munkatermelékenység javu’ásábói ered. Mindezek folytán az ország nemzeti jövedelem növekményének csaknem teljes egésze a népgazdasági termelékenység emelkedéséből származik.

A reáljövedelem és a fogyasztás 6 százalékos növekedési üteme azt mutatja, hogy a jövedelmeik és a teljesítmények emelkedése között ma már szoros a kapcsolat. A fogyasztói piacot stabilitás, bővülő áruellátás, korszerűsödő áru- vá’as'zték —, és minőség jellemzi.

Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép ma jobban él-e, mint egy évvel előbb, nyugodtan mondhatjuk, hogy valamivel jobban, tehát a közvetlen érdekekek is érvényre jutnak.

A többségében kedvező eredmény mellett a gazdasági élet részproblémáinak száma nagy és egyelőre nem csökken a kívánt mértékben. Joggal emlegették itt is, hogy lemaradás mutatkozik az építőanyag termelésben, sok kifogásolni való akad az építkezések terén. Nem kielégítő a cukorrépa, a dohány, számos zöldségféle termelése és a szarvasmarha-tenyésztés helyzete. Nem csökken a fővárosi tömegközlekedés zsúfoltsága. Változatlanul megoldatlan az iparban a gazda^agtalan termelés részarányának erőteljesebb visszaszorítása.

Pártunk Központi Bizottsága, helyzetünket elemezve, arra a következtetésre jutott, hogy a (Folytatás a 3. oldalon)