Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
MA: A MUNKÁSOSZTÁLY VEZETŐ SZEREPÉRŐL ÉS A SZÖVETSÉGI POLITIKÁRÓL (£3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK «4. oldal) Létszám, munka — irodák A vállalataik, üzemek egy részénél felduzzadt az irányi fék- adminisztrálók létszáma. Sokan állítják — nem alaptalanul —, hogy a munkaerőtartalékok igazi nagy forrását nem a műhelyek rendszerint teljesítménybéres munkásai körében találjuk, hanem az irodákban. S az elektronikus számítógépektől, mint valami csodaszertől várják az irányítóadminisztráló munka szigorú ésszerűsítését, a létszám számottevő csökkentését. Mit várhatunk valójában a jövőtől és a kibernetikától? A fejlődés iránya félreérthetetlenül — és világszerte — az irodisták, az improduktív létszám növekedését jelzi. A műszaki—gazdasági fejlettség viszonylag magas szintjén a termelő-fizikai munkát végzők száma abszolút mértékben is csökken, miközben az alkalmazottaké tovább növekszik. Ha ez a kettős folyamat a termelékenység egyértelmű és gyors emelkedésével párosul, létjogosultságát aligha vitathatjuk. Vagyis, ha ügy gyarapszik az információkat gyűjtők, rendszerezek, a piackutatók, a számítógépprogramozók, a döntéselőkészítők, a technológusok, a konstruktőrök, stb száma, hogy közben a vállalat összteljesítménye, jövedelmezősége ezáltal gyorsabban nő, mint a műhelyek munkáslétszámának emelkedésével, akkor a dolgozók összetételének változása kívánatos és hatékony. Rosszul terveznek tehát ott, ahol a tíz- és százmilliós értékű számi tógéptől elsősorban, vagy kizárólag néhányszor tíz bérelszámoló, könyvelő megtakarítását várják. A gép költségei az így megtakarított bérekből soha nem térülnének vissza. Viszont ha az irodai létszám néhány tucat magasan kvalifikált számítógépes szakemberrel, programozóval, elemzővel gyarapszik e nem elsősorban manuális adminisztrációra, hanem eddig ismeretlen statisztikai és konstrukciós számításokra, döntési változatok és optimumok kiválasztására, gyors informálódásra és döntéselőkészítésre használják őket — százmilliókkal javíthatják a nagyvállalat, az iparág jövedelmezőségét. A szellemi, az irodai munkával szembeni ellenszenv, a kisstílűség rossz tanácsadó. A társadalmi—gazdasági fejlődés irányát egyébként sem lehet szubjektív alapon megváltoztatni. Ezzel persze egyáltalán nem kívánjuk az improduktív létszám jelenlegi nagy arányát mindé« áron igazolni, a munkaerőtartalékok valóban az irodákban számottevőek. Részben azért, mert az itteni feladatok nem „normázhatók”, s ügyrendileg sem mindig körülhatároltak Részben pedig a dzükai munkától való húzódozás, a közvetlen termeSő tevékenység alacsony társadalmi tekin- télve, hiányos erkölcsi megbecsülése a .könnyű és tiszta” irodai állásokat teszi vonzóvá. A gazdaságirányítási reform bevezetését követően a létszámhígításra ösztönző átlagbérgazdálkodás óhatatlanul az improduktív dolgozók számát gyarapította nagyobb mértékben. Nemcsak a képzett szakemberek, de esetenként a betanított és segédmunkások jövedelem emelését is a kiskeresetű és megfoghatatlan beosztású alkalmazottak felvételével ellensúlyozták. Napjainkban, mivel a szabad munkaerőforrások már elapadtak, alig van mód létszámhígításra, a módosított bérszabályozás sem ösztönöz erre. Am a vállalaton belül két-három év alatt felhalmozott lé'számtartalékok mozgósítása, átcsoportosítása napjaink intenzív fejlesztésének, a termelékenység emelésének időszerű feladata, Egyesek megkérdezhetik: mi. ért nem kötelezik a vállalatokat központilag a felesleges adminisztratív létszám csökkentésére? Ez a módszer nemcsak a helyi önállóságot sértené, hanem a létszámcsoportosítás hatékonyságát is veszélyeztetné. Nem lehet központilag eldönteni, hogy milyen alkalmazotti létszám szükséges és mennyi felesleges. Az öntevékeny helyi létszámátcsoportosítást viszont nemcsak az nehezíti', hogy az irodisták húzódoznak a termelő munkától; a bürokrácia logikája is oda vezetett, hogy az íróasztal, a kreált beosztás időközben munkát talált, igyekezett nélkülözhetet. lenné tenni magát. S e folyamatot gyakran erősítette az irányitószervek időközben megnövekedett adatszolgáltatása és jelentés igénye. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén a jövő esztendő és a negyedik ötéves terv, egyik fontos feladatává tette a munka és üzemszervezés javítását. Ez az átfogó ésszerűsítés, amely a munka termelékenységét és hatékonyságát hivatott fokozni, tulajdonképpen az irányítás színvonalának emelését, magasfokú belső szervezettségét feltételezi. E társadalmi méretű gazdasági akciót célszerű tehát a vállalaton, intézményen belüli irányítási rendszer korszerűsítésével, a feladatok és munkakörök pontos ügyrendi meghatározásával és elhatárolásával kezdeni. Az új helyzetnek és feladatoknak megfelelően rendezni kell tehát az irodákban dolgozók, a műhelyek, a raktárak, stb. alkalmazottainak tennivalóit, sorait. Méghozzá úgy, hogy egyszerűsödjenek és ésszerűsödjeneik a feladatok, s felszabaduljanak a jelenleg még rejtett létszámtartalékok is. Ko JL Munkacsoportokban folytatja tanácskozását a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa Szerdán reggel három szekcióban kezdte meg a munkát & fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának 720 küldötte. Ülésezik a lakásszövetkezeti csoport is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezeti szekció elsősorban azokkal az időszerű problémákkal foglalkozik, amelyek nemcsak a szövetkezetek működését hátráltatják, hanem nehezítik a lakosság ellátását is. A takarék-szekcióban a szolgáltatások körének bővítéséről esik szó. Paulik Jánosnak, a gyulai ÁFÉSZ elnökének felszólalása a szekcióülésen skála kiegészítéséi; szolgáló saját hizlalásü sertésvágást. Nagyon szeretnénk, ha a kangiresz- szus szekcióülése állást foglalna az előbb szóvá tett két témában és hathatós támoga ásít javasolna a falusa lakosság építő- és tüzelőanyag-ellátásának javítására, továbbá az élelmiszer áruskála kiegészítésére szolgáló saját hizlalásü sertésvágás megvalósítására. Békés megye fogyasztási szövetkezetei a III. ötéves terv során szép eredményeket ér ek el — mondotta többek között Paulik János. — A bolti kiskereskedelmi forgalom- 70 százalékkal növekedett. Ezzel az évenkénti 12 százalékos fejlődést elérték. A szakma legdinamikusabban fejlődő ágazata a vegyesiparcikk főárucsoport volt, amely évenként 16 százalékkal növelte az ÁFÉSZ-ek forgalmát. A vendéglátóipart forgalom 54 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak végién elért eredményeket. Ez azért jelentős, mert az ételforgalma zásban nagyobb előrelépést tettünk, mint a szeszes ital árusításában. Az ÁFÉSZ-ek krkeresteedelmi forgalma a megye ossz kiskereskedelmi hálózatához viszonyítva elérte az 54 százalékot, a vendéglátói pari forgalom részesedése pedig 66 százalékot. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szőve kezetek nvere. sége 1966-hoz képesít majdnem megkétszereződött, elérte a 125 millió forintot 1970 végére. Ebből a nyereségből a tagság 56 millió forintot kapott vissza. A közös alapokra 45,3 millió forint jutott, így a szövetkezetek fejlesztési céljaira 143 millió forintos alap képződött. Az önálló gazdálkodásra nagy figyelmet fordítottak a Békés megyei ÁFÉSZ-ékben. Szervezték, koordinálták a munkát, a választott testületekre alapozták a feladatok megvalósítását. A gazdaságii összefogás révén leküzdötték a kis, vállalati jellegükből adódó hátrányokat. Több közös vállalkozást, gazdasági társulást hoz afc létre, hogy a lakosság növekvő igényét mindjobban kielégíthessék. Ez ideig sajnos nem sikerült az összefogásoknak, társulásoknak megoldaniuk az építő- és tüzelőanyagok szövetkezeti értékesítését és az élelmiszer áruÖsszehívtók az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1971. december 30. napján (hétfőn) délelőtt li órára összehívta. Több száz gyermsk vár óvodára A Hazafias Népfront megyei nőbizottsága december l“í-én Békéscsabán tartotta tanácskozását, melyen három téma szerepelt. Fábián Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsa munkatársa, a november 29—30-i országos nőkanferpneia munkájáról tájékoztatta a résztvevőket. Többek között elmondotta, hogy ennek célja volt áttekinteni az MSZMP KB nőkre vonatkozó határozata óta eltelt idő tapasztalatait, valamint az új helyzetnek megfelelően újjáalakítani a Miagyar Nők Országos Tanácsát. A konferencián egyébként 250 javaslat hangzott el, ezeket rövidesen kidolgozva továbbítják a nőbizottságoknak. Ezek között van olyan is: javasolják az éjszakai műszakok folyamatos megszüntetését; az óvodák társadalmi úton való bővítését; a szolgáltatás ütemesebb fejlesztését Ezt követően Lapusnyik lajosné, a nőbizottság elnöke beszámolt az eddig végzett munkáról. A bizottságok tevékenysége nyomán a munkahelyeken is jobban odafigyelnek a nők munkájára s a javaslatok alapján a lakóterületeken több helyen megkönnyítették a nők otthoni tennivalóit. Például üzletek nyitvatartását megváltoztatták, az ÁFÉSZ-bbltokban hűtőpultokat állítottak be, ruha- tisztító és patyolatfelvevő helyeket létesítettek, gázcsere-telepeket, gázolaj-lerakatokat és tejivókat építettek. Beszélt a népszerű szakkörök működéséről és új nőklubok alakulásáról is. A tanácskozás harmadik napirendi pontja volt a nőbizottság 1972. évi munkatervének megvitatása, mely igen gazdag programot tartalmaz. K. J. saBaBBaaBBaacBBaaaaaBBBSBaBBaaBBasssaBaesassssassssaaBaeaaessasasssaaesaBi A jugoszláv miniszterelnök Budapesten Hivatalos, baráti látogatáson Bu lapesten tartózkodik Dzsemál Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának (Kormányának) elnöke. Képünkön: a jugoszláv miniszterelnök Fock Jenő magyar miniszterelnökkel. fflm taté) — ES)
