Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
Vietnami vendégünk Gyulán Folytatódtak a magyar- jugoszláv tárgyalások Mint már lapunk tegnapi mámában hírt adtunk róla, a Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front megalakulásának közelgő évfordulója alkalmából megyénkben Magyar—Vietnami Barátsági Napokat rendeztek. Képünkön Fazekas Imre, az MSZMP gyulai járási bizottságának titkára, a vietnami tolmács, Duong Phuong Sön, a Dél-Vietnami Köztársaság nagy- követségének titkára, Perei András, a Hazafias Népfront Gyulai Járási Bizottságának titkára, dr. Ludvig József, a tanács járási hivatalának elnök- helyettese és dr. Pirityi Károly, a Békés megyei Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottság elnöke gyulai városnézésen vesz részt. A vietnami vendég Lő- kösházára és Elekre is ellátogatott. (Fotó: Demény) Magyar felszólalás az ENSZ különleges politikai bizottságában Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága annak a különbizottságnak a jelentéséről tárgyalt amely a megszállt területek lakosságának emberi jogait sértő izraeli tevékenységet vizsgálja. A vitában elhangzott felszólalásában Zádor Endre a magyar delegáció tagja rámutatott, hogy a kérdés tárgyalásának hátterében maga a megszállás áll. Teljesen egyetértünk a bizottság jelentésének azzal a megállapításával — mondotta —, hogy az emberi jogok alapvető megsértése maga a megszállás ténye. A megszállt területek lakossága emberi jogainak biztosítására ezért a leghatékonyabb út e területek megszállásának megszüntetésére. A megszállás azonban folytatódik^ ízJarring tárgyalásai Az ENSZ-közgyűlés hétfői határozatának megfelelően Gun- nar Jarring, a főtitkár közel-keleti különmegbxzottja megkezdte tárgyalásait békéltető missziójának „módozatairól”. A világszervezet egyik szóvivője közölte, hogy Jarring egyfelől U Thant-tal, másfelől az érdekéit felekkel találkozott Nincs hír arról, hogy a svéd diplomata Egyiptom és Izrael külügyminiszterével, vagy a két ország ENSZ-képviselőivél tanácskozott-e. Tahszin Besir, az egyiptomi kormány sajtótitkára időközben — Kairóban — kijelentette: Izrael kormánya megakadályoz minden politikai megoldást és szembeszáll minden olyan rendezéssel. amely kizárja a területi változásokat az arab államok kárára. Izrael továbbá bojkottálja a különbizottságot és miközben nem hajlandó együttműködni vele, nem engedi be a megszállt területekre, s azzal vádolja, hogy egyoldalú bizonyítékokra hagyatkozik. I Szerdán az Országházban folytatódtak a magyar—jugoszláv tárgyalások. A tárgyaláson folytatták az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos eszmecserét, majd áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, ezek további fejlesztésének lehetőségeit. Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke és felesége szerdán díszebédet adott Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének és feleségének tiszteletére az Országház Vadásztermében. Részt vettek az ebéden a jugoszláv kormányfő kíséretének tagjai is. Dacca ostroma Cj-Delhi Tovább folyik Dacca ostroma. Az indiai tüzérség több irányból lövi a várost, míg a gyalogság szűkíti az ostromgyűrűt. Egyelőre nem világos — írják a nyugati hírügynökségek —, hogy a kelet-pakisztáni főváros elfoglalása, ami elkerülhetetlennek látszik, símán lebonyolódik-e, vagy véres utcai harcokat követel. A legutóbbi jelentések szerint a pakisztáni hadsereg főparancsnoka kitart amellett, hogy „az utolsó emberig védeni fogja a várost”. i Az indiai kormány szóvivője kedd esti tájékoztatójában elmondotta, hogy az ostromgyűrű sugara északkeleten kilenc kilométer, északon harminc kilométer, északnyugaton negyven kilométer és az északról, valamint északnyugatról közeledő indiai csapatok hamarosan egyesülnek. Egy másik indiai katonai szóvivő a nyugati front helyzetét elemezve elmondotta, hogy Kasmír déli részén elcsendesedtek a harcok, az északi övezetben pedig az indiai erők elfoglalták azokat a pakisztáni állásokat, amelyek veszélyeztethették volna a Ladakhba, az indiai-kínai határra vezető főközlekedési utat. i Pakisztán tűzszünetet kér Az indiai kormány szóvivője! bejelentette, hogy a Kelet-Pa- kisztánban harcoló pakisztáni fegyveres erők főparancsnoka A. K. Niazi tábornok, az új-delhi II horvátországi tüntetésekről raelnek végre választ kell adnia Jarring ez év februári emlékiratára. „Mi a legnagyobb mértékben együttműködünk” (Jarringgal) — mondotta, míg „Izrael a legnagyobb mértékű ellenállást tanúsította. Izrael csak abban az esetben folytathatja ezt a politikáját, ha maga mögött érzi az Egyesült Államok támogatását”. Washington mint ismeretes, tartózkodott a Biztonsági Tanácsi határozat végrehajtását és a Jarring-misszió haladéktalan felújítását szorgalmazó közgyűlési határozat megszavazásától. Kilencvenhárom személyt tartóztattak le kedden Zágrábban azt követően, hogy a horvát főváros főterén egymást követő második este robbantak ki tüntetések A Tanjung közleménye szerint egy csaknem 400 főnyi nacionalista, reakciós jelszavakat hangoztató csoport akadályozta a közlekedést, provokálta a járókelőket és támadásokat intézett a biztonsági erők ellen. A rendőrség több ízben is távozásra szólította fel a tüntetőket. Miután a kiadott utasításnak nem engedelmeskedtek, a kivezényelt karhatalmi alakulatok megfelelő erélyt alkalmazva helyreállították a rendet. A Zágrábban kiadott rendőrségi közlemény köszönetét fejezi ki mindazoknak az állampolgároknak, akik kedd este a karhatalmi alakulatoknak segítséget nyújtottak a közrend helyreállításában. amerikai nagykövetségen keresztül tűzszünetet kért az indiai csapatoktól. Maneksav tábornok, az indiai fegyveres erők főparancsnoka ugyancsak az amerikai nagykő- vétségen át azonnal válaszolt, közölve, hogy a tűzszünetet azonnal elrendelik, amint a pakisztáni fél megerősíti, hogy megadja magát az előnyomuló indiai csapatoknak. Az indiai főparancsnok közölte még, hogy „jószándékának bizonyítékaként, elrendelte Dacca bombázásának ideiglenes beszüntetését. Maneksav tábornok hangsúlyozta, hogy kímélni kívánja a pakisztáni katonák és polgári személyek életét, ha azonban a pakisztáni fél nem tesz eleget kívánságának és „nem lesz más választása” csütörtökön hajnalban ismét megindítja az offenzívát. isaaeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaawaaami Ismét elnapolták a Biztonsági Tanács ülését Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az indiai—pakisztáni válsággal foglalkozó eredetileg kedden délutánra tervezett újabb ülését későbbre, szerda délutánra — magyar idő szerint csütörtökre virradó éjszakára — halasztották, hogy időt adjanak a brit és a francia küldöttségnek közös béke javaslatuk végleges formába öntésére. Bár a konzultációk titokban folynak, diplomáciai körök szerint a javaslat lényege, hogy a szembenálló felek kössenek tűzszünetet, ugyanakkor a7 indítvány nem tesz említést a csapatok visszavonásáról. Eugeniusz Kulaga, a Lengyel Népköztársaság ENSZ-küldötte benyújtotta javaslatát, amelynek értelmében egy bevezető jellegű, 72 órás időtartamú tűzszünet során a pakisztáni csapatoknak meghatározott területekre kell visszavonulniuk, ezt követően állandó tűzszünet lépne életbe. A hatalmat pedig a törvényes választásokon fölényes győzelmet arató Mudzsibur Rahman vezette Avami Liga ke- _ zébe kell átadni. A két szem- • benálló kormány — a javaslat értelmében — katonai képviselői útján kezdjen azonnali tárgyalásokat Kelet-Pakisztán sorsá- S róL 3 Pakisztán: Egy tragédia gyökerei A két axárny A második „politikai pokolgép” szerkezete még sokkal raffináltabb volt. A Kasmír birtokáért vívott harc fizikailag megfogható jelenség volt, amely az évtizedek során látványos összecsapásokhoz vezetett. A második, már rejtett akna: Kelet-Pakisztán. Ez sokáig a felszín alatt rejtőzött, pedig a jelenlegi válság gyökerei itt is a kettéosztás talajából táplálkoztak. Amikor India felosztása során az angolok létrehozták Kelet-Pakisztánt, kettévágták India Bengál nevű tartományát. A kettéosztást úgy hajtották végre, hogy a legfontosabb nyersanyagot, a jutát termelő területeket a kelet- pakisztáni oldalon — a feldolgozó ipart pedig a határ indiai felén hagyták. Ennek kettős következménye volt. Az egyik az, hogy megbénították Kelet-Pakisztán fejlődését és gazdaságilag alárendelt helyzetbe hozták Nyugat-Pa- kisztánnal szemben. A második, — a jelenlegi események megértése szempontjából is fontos — következmény pedig az volt, hogy a kelet-pakisztáni burzsoázia érdekelt lett volna az Indiával való ésszerű együttműködésben. Hiszen ez tette volna szá.nára lehetővé a jutatermő területek és az indiai oldalon lévő feldolgozó üzemek hatásos kihasználását. Bengál kettévágásának módszerével így az angolok kiélezték az ellentéteket az egységes pakisztáni állam felett uralkodó nyugat-pakisztáni burzsoázia — és a keleti országrész nemzeti tőkései között. Ezek az ellentétek az évtizedek során egyre mélyebbekké váltak. Két okból is. Az első ok az volt, hogy óriási különbségek választották el egymástól a két országrészt. Egy francia újságíró szavai szerint „Kelet-Pakisz- tánból Nyugat-Pakisztánba utazni olyan, mintha valaki Dániából Afrikába menne. A nyugati szárnyon homok, szárazság, öntözőcsatornák. kapcsolatok a Közép-Kelettel, és vad gyűlölet India ellen, Kasmír miatt. A keleti részen pedig víz és iszap, minden kapcsolat Délkelet-Azsia felé mutat, Kasmír kétezer kilométerre van és a bengáliak fő törekvése a kiegyezés Indiával”. A különbségeket még áthidalható tl-anabbá tette, hogy az ország nyugati részén az urdu, Keleten a bengáli nyelv az uralkodó. A természetes ellentétek éleződésének másik oka a távolság volt. Pakisztán keleti és nyugati része között a tengeri út hat napig tart, hiszen meg kell kerülni Indiát. Említésre méltó vasúti teherforgalom sohasem bontakozott ki, mivel a szerelvényeknek indiai területen kellet volna megtenniük kétezer kilométert. Negyed évszázadig az ország két részét csak „légihíd” kötötte össze egymással. A légihíd költségeit a pakisztáni állam szubvencionálta, s így egy repülőjegy csak 50 dollárba került. De ez az 50 dollár egyenlő volt az egy főre eső kelet-pakisztáni évi átlagjövedelemmel! (Nyugat-Pakisztánban az s egy főre eső évti átlag 60 dollár.) Ily módon az immár több mint 100 millió lakosságú országban évenként mindkét irányban ösz- szesen mintegy százezer ember vette igénybe a légiforgalmat Ezek is a dolog jellegénél fogva katonák, üzletemberek, magasrangú köztisztviselők voltak. A „légihíd” tehát mit sem változtatott azon. hogy az ország két fele egymástól teljesen elszigetelten élt. Az elszigeteltség azonban nem gátolta a nyugat-pakisztáni kézben levő kormányt abban, hogy ki ne zsákmányolja a keleti tartományt! A jutát Kelet-Pakisztánból szállították külföldre és ez adta az összes pakisztáni exportjövedelem több mint felét Az exportért kapott pénz
