Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-14 / 294. szám
Megkezdődött a szerrezé st ado mányi konferencia Héfőn, a Technika Házában I megkezdődött a szervezés tu do-1 mányi konferencia, amelyet a MTESZ szervezési és vezetési tudományos társasága rendezett. A megnyitó ünnepségen részt vett dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes is. A háromnapos tanácskozáson Lázár György munkaügyi miniszter központi előadását követően, négy szekcióülésein vitatják meg a szervezés időszerű kérdéseit. Foglalkoznak a szervezés-elmélettel és metodikával, önálló szekcióülés tárgyal a munkaszervezésről, a számítógépek alkalmazásáról és a szervezés tudományának oktatásáról. A konferencia témáját időszerűvé teszi, hogy gazdasági életünk jelenlegi szakaszában mind nagyobb jelentőséget kap a szervezés, mint a hatékonyság biztosításának elengedhetetlen feltétele, népgazdasági és vállalati szinten csak a jól szervezett irányítással biztosítható az egyensúly. A tanácskozás egyik érdekes témája lesz: hogyan szervezzék meg a szellemi munkát? Erről Költsfgvetssi vita a Parlamentben Gácsi Miklós elnökletével ma délelőtt a Parlament Gobelin termében ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Varga Gábomé, az ország- gyűlés alelnöke, dr. Csanádi György közlekedés, és postaügyi miniszter, valamint Keserű Jánosné könnyűipari miniszter — a képviselők megvitatták az ipari tárcák jövő esztendei költségvetés-tervezetét. A témáról Madarasi Attila pénzügyminiszter-helyettes tartott vitaindító előadást. (MTI) Peches pasas, aki újból az utcájába tévedt Annál nagyobb lett aztán a 'meglepetése, amidőn már fenn az autóbuszon — egy kofa és a helybeli esperes szomszédságában — azt kellett látnia, hogy Kati falfehér, szédeleg, és már-már az ájuláshoz van közel. — Hát te, lányom? — ijedt meg az öreg — Mi bajod? Rosszul vagy? — Á, — tiltakozott Kata — Csak a lábam. — Mi van vele? — Fáj. Ráhágtak. Sarokkal hágtak rá. — Affen ét?! — méltányolta a bajt teljes együttérzéssel az öreg. Ha Kati mértéket tart, ha füllentésére hallgatással tesz pecsétet, később, a jegyváltásnál se keveredett volna gyanúba, De Kata — mint minden másban — a kíváncsiságban is Éva lánya volt. Hallgatás helyett valahova a kocsi eleje felé intett, és szaggatottan, a nekirugaszkodó autóbusz bakugrásaival hadakozva kérdezte: — I-i-i-ismeri? — Kicsodát? — értetlenkedett az öreg — Kit kéne, hogy ismerjek? Aki a lábadra hágott? — Ugyan. Azt ni, ott élői. Azt a kalauzt. — Hogyne ismerném! De mennyire isimerem. Három hete sincs, hogy kibabráltam vele. «- Mit csinál*0 beszélni azért is fontos, mert az ipari tevékenységben, a technológiák fejlődésével együtt nő a szellemi munka aránya. A növekvő létszámú mérnökök, technikusok munkájának ilyen jellegű szabályozására, szellemi tevékenységük hatékonyságának mérésére is szükség van. (MTI) A könyvsorsjáték főnyereményei Skoda személygépkocsi: ITI. o 384 szám. Spanyolországi utazás egy személy részére: XIII. o. 401? szám. Egyiptomi utazás egy személy részére: XXIII. o. 20 223 szám. 10 000 forintos vásárlási utalvány: XV. o. 3149 szám. Párizsi utazás egy személy részére: XITI. o. 68S szám. 10 000 forintos vásárlási utalvány: XXI. o. 24 914 szám. Jugoszláviai körutazás egy személy részére: VIII. o. 10 920 szám. Krím félszigeti utazás egy személy részére: XI. o. 11412 szám. 5000 forintos vásárlási utalvány: III. a 3738 szám. Ausztriai utazás egy személy részére: XXIII. o. 21 888 szám. 5000 forintos vásárlási utalvány: XX. o. 16 634 szám. Leningrádi utazás egy személy részére: I. o. 13 874 szám. 5000 forintos vásárlási utalvány: VI. o. 16 951 szám. Erdélyi körutazás egy személynek: XXL o. 16 468 szám. 5000 forintos vásárlási utalvány: IV. o. 22 023 szám. Üdülés a Gyilkos tónál egy személy részére: XXIII. o. 16 971 szám. * Ezenkívül sok sorsjegyet könyvnyereménnyel húztak ki. A nyertes sorsjegyek listája december 14-töl megtekinthető a könyvesboltokban a nyereménnyel ki nem húzott könyvsorsjegyek névértékben tetszés szerinti könyvekre beválthatók. (MTI) Az öreg Bársony elégedetten nevetgélt: — Amit az ilyen beképzelt fícsúrakikal szokás csinálná. Csőbe húztam a komát — Hol? — A kastély mögött, a patak folyásánál. Ahonnét iszapot szoktam talyigázná. — Te jó isten! — Miért? — mulatott Kati rémületén az öreg — Se lángesze egy ilyen kalauznak, se hatalma, hogy visszatréfálhasson. Persze, hogy kibabráltam vele. És most is megugratom. Megugrass zam? — Ne... Nem akarom. — Félsz? Egv ilyen mitug- rásztól félsz? Menyecske létedre? Ide vigyázz! Így kell móresre tanítani az ilyen ß- csú rakat. Azzá] akcióba is lépett, hiába próbálta Kati lefogni hadonászó karját: — Hé, kalauz úr! Egy szóra! — hívta magához Lacit — Nekünk is adjon jegyet. Laci elsápadt. Egészséges, barna-piros bőre citromsárga lett Gondolta magában: most jön a megszégyenítés. Ez a kaján, bosszúálló vénember úgy megszégyeníti a lánya előtt, hogy iziben mások vonalra helyezteti át magát. — Hány jegyet tetszik? Kettőt? — kérdezte szemlesütve. — Annyit. — hagyta rá az öreg Bársony. (Folytatjuk) A szakszervezeti agitáció soron levő feladatai Az agitáció a tömegkapcsolatok erősítésének, a vezetésnek, irányításnak egyik alapvető és elengedhetetlen eszköze — a a szakszervezeti munka minden szintjén. A SZOT Elnöksége 1971. október 25. határozatában megjelölte az agitáció fejlesztésének soronlevő feladatait. A fő cél, hogy a szakszervezeti agitáció segítse elő a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa és a szakszervezetek XXII. kongresszusa által megjelölt politikai, gazdasági, ideológiai feladatok és az ebből fakadó mozgalmi teendők végrehajtását. A szakszervezeti agitácói tartalmát a marxista—leninista esz. mék, a szocializmus építésének soronlevő feladatai, s az ezekről született különböző szintű szakszervezeti testületi állásfoglalások, a napi konkrét tennivalók és a tagság körében felvetődő kérdések alkotják. Ezen belül különös gonddal kell foglalkozni a termelés, a szocialista demokratizmus és a dolgozók szocialista közgondolkodását segítő agitációs, politikai tennivalókkal. A termelés és egyre hatékonyabb munka, a termelés és fogyasztás közötti elválaszthatatlan összefüggés, a termelés alapvető, meghatározó szerepének megértetése, a szocialista munkaverseny fejlesztése hitelesen, elvszerűen kapjon helyet a szakszervezeti munkában. A fogyasztási igények és a reális lehetőségek nem választhatók el a termeléstől, az anyagi javak a nemzeti jövedelm előállításától. Ezért ennek helyes értelmezése, értelmeztetése állandó feladat. Nagyobb teret kell biztosítani a mindennapi szakszervezeti munka eredményeinek, a mozgalmi élet nyilvánosságának, illetve az e téren jelentkező gondok megoldását segítő törekvéseknek. A szakszervezeti agitációs tevékenység az egész megyére kiterjedő tömegpolitikai munka szerves része, szervesen kapcsolódik, illetve kell kapcsolódnia minden szinten a pártszervezetek és más társadalmi szervek ilyen jellegű munkájához az országos és a helyi soros feladatokban. Része az átfogó tömegpolitikai munkának, de ugyanakkor önállóan, felelősségteljesen kell teljesítenie az iránta támasztott követelményeket. Jobban kell érvényesülnie annak az elvnek és gyakorlatnak, hogy a szakszervezeti munka valameny- nyi területét a legfőbb kérdésekben átfogja az agitáció. Ezért sem tekinthető elkülönült reszortfeladatnak. A szakszervezeti mozgalom hatóköre a megyében kiterjed a bérből és fizetésből élő dolgozók szinte egészére az üzemekben és munkahelyeken. Az agitáció közvetlen és közvetett úton képes tolmácsolni a legszélesebb dolgozó rétegekhez a párt politikáját, a szocialista építés feladatait. Fontos társadalom- politikai kérdések elfogadtatását segíti segítheti, s ezzel a feladatok megvalósítására tudja mozgósítani az érintett területek dolgozóit. A szakszervezeti agitációs munka magába foglalja a mozgalomnak azt a felelősségét is, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élők. az egész szak- szervezeti tagság részéről érkező minden lényeges jelzést, a megszületett döntések — gazdasági, politikai — hatását, tapasztalatait rendszeresen feltárja. Kedvezőt és kedvezőtlent egyaránt. Az agitáciönak bátrabban kell a szocialista építés országos és he. lyi eredményeiről szólni, a való. Ságot feltárni. A reális helyzet, a valóságos és nem a vélt pillanatnyi érdekek feltárása, magyarázása és elfogadtatása a legigazibb részvétel a politikai, a társadalmi élet eseményeiben, a megye politikai életében. Ez szorosan hozzátartozik a szakszervezeti politikai információs munkához. A szakszervezeti agitáció a mozgalom legfontosabb tevékenységi köreihez, feladatai, hoz kapcsolódik. Elegendő ennek bizonyításaként utalni a szak- szervezeti mozgalom termelést segítő munkájára, a gazdaság- politikai, termelési agitációra. A bérből és fizetésből élő dolgozók élet- és munkakörülményeivel, szociális, kulturális ellátottsásával, a munkások jogait és kötelességeit rögzítő törvények, rendeletek, kollektív szerződések ismertetésével összefüggő politikai felvilágosító munka sok vonatkozásban agitáció. Mindez feladatokra mozgósít, de a világnézeti, tudati formálást is segíti, ha a kölcsönhatás megfelelően érvényesül. Az agitációs munkában állandó figyelmet kell fordítani az országos, átfogó politikai kérdésekre, az általános társadalmi érdekek, érdekeltség magyarázására. (Például a szocializmus építésére, a IV. ötéves tervre, a szociálpolitikai célkitűzésekre, az igazságos szocialista bérezésre, a rétegpolitikára, a jogos igények sorolására, stb.). Szorosan kapcsolódik ehhez és nagy figyelmet érdemel a dolgozóknak a helyi döntések, állásfoglalások meghozatalába való bevonása, a munkahelyi feladatok sokoldalú ismertetése. A társadalmi és helyi kollektív, valamint egyéni érdekek sokféle kötődése, ösz- szefüggése nem hagyható figyelmen kívül. Felvilágosító, ideoló- tatkozás szükséges állandóan ahhoz, hogy a társadalmi és munkahelyi érdekeket, az egyén érdekét a dolgozók egyre nagyobb többsége szocialista alapról ítélje meg, illetve fogadja el. Az üzemi, munkahelyi döntés, légkör a legközvetlenebb hatást jelenti, s ezért sokban befolyásolja a dolgozók hangulatát. Erről sem lehet megfeledkezni, ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni a szakszervezeti szerveknek. A szocialista építés soronlevő, összetett feladatainak teljesítése ugyanis sokban függ attól, hogy az egyén hogyan tudja beilleszteni magát a kollektívába, mi köti a munkahelyhez — erkölcsileg, anyagilag —, mennyire ismeri feladatait. A differenciáltságra és a szakmai sajátosságokra különös gondot kell fordítani. A szervezett dolgozók védelme, a rétegpolitika a szakszervezeti munka fontos eleme, ezt különösen figyelembe kell venni a tömegpolitikai agitációs munkában. A szakszervezeti mozgalom, így az agitációs munka hatókörébe is a politikai képzettség, a tudati és világnézeti színvonal legkülönbözőbb fokán álló szakszervezeti tagok tartoznak. Ezt figyelembevéve, a szakszervezetek felelősségteljes feladata a politikailag még nem megfelelően képzett, illetve tájékozott rétegekkel megismertetni alapvető politikai céljainkat, s hozzásegíteni őket a politikai életben való eligazodáshoz. A szakmai sajátosságok figyelembevételét a szakmai megyebizottságok központi vezetőségeik állás, foglalása alapján tudják megyei szinten kimunkálni és megjelöl, ni az alapszervezetek feladatait A szakszervezeti agitációs munkát a nők, a fiatalok, a műszakiak, a törzsgárdatagok. a szocialista brigádvezetők, a bejáró munkások körében azonban szükséges továbbfejleszteni. —■ Ezért a már jól bevált módszerek mellett újabb lehetőségeket is hasznos keresni. A szakszervezeti agitációnak folyamatosnak kell lennie, hogy hatása is állandóan érezhető legyen a szakszervezeti tagság körében. Ezért kapjon megfelelő helyet a szóbeli agitáció, a közvetlen és őszinte tájékoztatás. A sajtó, a tájékoztató eszközök és lehetőségek fejlődése idején sem pótolható mással, a közvetlen szóbeli, személyes agitáció. Ebben is sokat lehet és kell előrelépni az alapszervezeteknél és a munkahelyeken. A szóbeli felvilágosításnak különösen jó lehető, sége a szakszervezeti bizalmi csoportokban, a közvetlen személyes munkában rejlik. A dolgozókat foglalkoztató kérdésekre elvszerű, meggyőző választ, magyarázatot várnak mindenütt A megvalósíthatatlan igényekre, a jószándékú, de nem helytálló nézetekre — ahol és amikor ilyen felmerül — türelmesen tagadó választ is tudni kell adni. A felelősség és őszinteség növeli a kimondott szó erejét. Ezen az úton valósul meg a szavak és tettek egysége. A szakszervezetek nevelő, agitációs munkája a különböző szinteken nem választható el a szakszervezeti munka egészének általános fejlődésétől. A politikai tömegmunka és agitáció fő lehetőségei: az országos és megyei írásos szakszervezeti, mozgalmi kiadványok; a politikai tömegoktatás adta keretek; a szakszervezeti választott testületek munkájából adódó lehetőségek; a szakszervezeti taggyűlések; a termelési tanácskozások; bizalmi értekezletek;'a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom; a szakszervezeti kulturális munka. De ide sorolható a szervezett dolgozók egyéni ügyeinek, jogos észrevételeinek orvoslása is. Ha ezek tartalmasak és szolgálják a célt: „egyre inkább bevonni a dolgozókat a döntések meghozatalába”, akkor fejlődik az agitációs munka is. E rövid felsorolás is mutatja, hogyha az adott, illetve kialakult lehetőségeket egyre gazdagabban, céltudatosabban felhasználják a tömegpolitikai munka további javítására, akkor jelentős előrelépést lehet elérni. Ezenkívül természetesen még más lehetőségei is vannak a szakszervezeti agitációs munkának. A szervezett dolgozók körében kifejtett politikai munka, felvilágosítás, agitáció szorosan kapcsolódik az érdekvédelemhez, sokban hozzájárul a szakszervezeti munka sokoldalúságának, törekvéseinek megismertetéséhez, politikai céljaink segítéséhez. A szakszervezeti választott testületek állásfoglalásai alapján a szakszervezeti munka minden szintjén a tisztségviselők: bizalmiak, propagandisták, társadalmi aktívák képezik azt a legfontosabb bázist, akik élő, közvetlen szóval vagy közvetetten agitálnak, agitálhatnak. Megyénkben a 298 szakszervezeti alapszervezetben a 7629 tiszség- viselő, a 6942 bizalmi és helyettese. az 550 szakszervezeti propagandista — hogy csak ezeket említsük —, komoly bázisa a szakszervezeti agitációs munkának. Bocskai Mihályné SZMT-titkár BlKÉS 5 1971. DECEMBER 14* ”
