Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-14 / 294. szám
Ä felek tudományág A szemiotika Alighanem mindenki egyetért azzal, hogy az úttestre festett nyilak, az ucasarkokon felállított közlekedési tábláik: jeleik. Különféle forgalmi viszonyokat jelölnek, bizonyos cselekvések végrehajtására (állj, maximális sebesség 80 km/óra stb.) szólítanak fel, vagy tiltanak (várakozni tilos stb.). De vajon jel-e az úttesten befagyott víztócsa? A bőrkiütéstől a szavakig Tulajdonképpen a bennünket körülvevő világnak minden olyan mozzanatát jelként értelmezhetünk vagy értelmezünk, amely informál, tudósít bennünket világunk valamely részéről, vagy Ítéletet mond róla. Ebben az értelemben még a befagyott víztócsa is jel; a hideg, a ta- lajmen'i fagy jele; amint jelek mindazok a tüneteik, amelyeket a betegség megállapításakor az orvos felderít: a láz, a fejfájás, a bőr elváltozásai stb. És természetesen jelek nyelvünk szavai is. Legfeljebb nem egyformán, nem egyféleképpen jelek ezek. Abban viszont mindannyian közösek, hogy három különféle „dolog” összetartozásáról van szó bennük. Az első maga a jelenség, ami jelöl valamit: a láz, a szó, az útjelzőtábla, ezt pontosabban és tudományos kifejezéssel jelölőnek nevezik. A második az a tárgy vagy jelenség amit megjelölünk (ez a jelölt): egy betegség amire a láz utal, egy tárgy (pl. az asztal) amire a szó utal, vagy egy meghatározott útkeresz eződés, amire az „elsőbbségadás kötelező” tábla utal és így tovább. Végül beletartozik ebbe a hármasba az úgynevezett jelentés, ami nem egyéb, mint a tudatunkban levő tar .alom, kép a megjelölt tárgyról. Ez a három különböző „do-1 log”: a jelölő, a jelölt és a jelentés együtt alkotják a jelet a fogalom szemió.ikai, általános jeltudományi értelmében. Ez a tudomány még alig néhány évtizedes múltra tekint vissza világszerte, Magyarországon pedig csupán években mérhető múltja van. Egyike ez azoknak az ismeretköröknek, amelyek arra vállalkoztak, hogy a múlt századból ránkmaradt tudományos örökséget (továbbfejlesztésük mellett) átrendezzék, rendszerezzék, összefoglaljál?:. Az elmúlt évszázadokban ugyanis a tudomány valamennyi ágára, a társadalomtudományoktól a természettudományokig jellemző volt az ún. analitikus szemlélet, a széttagolódás, a nagyfokú specializálódás. Erre természetesen szükség vau. de egyre világosabbá válik, hogy ezeknek a széttagolt ismereteknek az integrációjára, egységére legalább annyira szükségünk van, hogy komplex, bonyoiul* világunikb*v~ mindinkább eligazodjunk. A pragmatika jelentősége Az efféle kombinációs szabályokat színtaktikaiaknak nevezik. A szemiotika egy másik ága I udomány echníka a jelentéstan, a szemantika, azzal foglalkozik, hogy egy jelsorozathoz hogyan kell „hozzárendelni” a jelentést, hogy pL egy híradástechnikai méréssorozatban hogyan kell a helyes értéket meghatározni, azaz elválasztani az ún. háttérzajtól. Efféle problémák természetesen nyelvünkkel kapcsolatban is felmerülnek. Egy híres példamondat: „A színtelen zöld eszmék dü- hödten alszanak”. Ebben nyilvánvaló, hogy tökéletes, ép magyar mondat, minden színtaktikai kívánalomnak eleget tesz, csak nincs semmi jelentése. Egy másik példa: „Török követ”. Ennek meg épp ellenkezően több jelentése is van (1. Törökország követe; 2. egy török követ az utcán; 3. töröm a követ; 4. egy Törökországból való követ kaptam). A szemiotika harmadik ága az ún. pragmatika, a jelhaszná- iat kérdéseivel foglalkozik. Mikor hatásos egy hirdeés? Milyen indulatok dolgoznak egy művészben alkotás közben? Milyenek újságolvasási szokásaink? A szemiotika friss tudomány, de nagy perspektívák állnak előtte. 11. 0. Fűtés — fűtőanyag nélkül Az irodaépületekben levő világítótestek, irodagépek, hűtőgépek hőcserélő részei, de még maga az emberi test is, tekintélyes mennyiségű hőt adnak le egy munkanap folyamán. Ha az épület ablakfelületei nem nagyobbak a külső falfelület 40 százalékánál, s ha a nyílászáró szerkezetek jól tömítettek, a felfogott és összegyűjtött, majd a hőszivattyú elvén működő berendezésben „koncentrált” meleggel még téli időben is megoldható az épület fűtése. Az egyes helyiségek mennyezeti nyílásain elvezetett meleg levegő csőrendszerben keringő víznek adja át a hőtartalmát, mely a központi gépházba jut. A gépházban a víznek átadott meleget gázközeg veszi át, azt nagyobb nyomásra komprimálják, miközben a hőmérséklet is növekszik. Az így nyert nagyobb hőfokú gázzal ismét vizet melegítenek fel, mely a csővezeték- rendszeren a helyiségek fűtőradiátoraiba jut. A fölöslegessé váló meleget jól hőszigetelt tartályban tárolják, s szükség esetén (pl. éjszaka, munkaszüneti napokon) ezt is fűtésre használják fel. A képen látható ún. melegrekuperáciős berendezés létesítési költsége körülbelül ugyanannyi, mint amennyi a központi kazánok és a hozzátartozó segédberendezések ára lenne. Az üzemköltség viszont csak fele a hagyományos fűtés költségének. Az előzetes számításokat jól igazolták a pittsburghi egyetem épületkohnplexumá- ban megvalósított meleg-visszanyerő rendszer üzemi tapasztalatai. Cipőgyártás automatákkal A nseasiilie:eieilÉsek ellen Évente nyolcezer ember hal meg krónikus vesemegbetegedések következtében az NSZK-ban. Másokat csak költséges kezelés, mesterséges vese alkalmazása vagy veseátültetés ment meg az életnek. Ezért az NSZK orvoskamarájának tudományos tanácsa elhatározta, hogy a mainzi orvostudományi klinika tanárának, H. P. Wolffnak vezetésével tesztprogramot dolgoz ki, fiatalok és fenőttek sorözatvízsgálatára. ............—----M ár az első vizsgálatok is nagyon hasznos tapasztalatokat jelentettek. Például: iskolás korú lányoknál sem ritka a húgyutak valamilyen fertőzöttsége, ez pedig később krónikus vesebetegségekhez vezethet. Ha ezeket a fertőzéseket idejében felismerik és kezelik, elkerülhető a vese károsodása. A cipőiparban világszerte háttérbe szorult a tartósság és előtérbe került a divatos külső és az olcsó ár igénye (a nagyobb élettartamról való lemondás persze nem a rossz minőséget jelenti.) A gyárak átalakítják termelési profiljukat, s a korábban gyártott, sok anyagot és sok munkát igénylő, nehéz, „örök- életű” cipők helyett a könnyű súlyú, tehát kevesebb anyagot igénylő, ezért olcsóbb, hajlékony, főként ragasztott eljárással készített divatcipőket gyártják. Az ár kialakításánál nemcsak a kevesebb anyag játszik szerepet, hanem a modern tömeggyártás) technológia is. A ragasztásos technológia, a melegen vulkanizálás s a fröccs- öntéses elájárás ma legkorszerűbbnek számít. Az előtérben látható kis gépen még szakaszosan, igen rossz hatásfokkal végezték a ragasztást. A mögötte levő „óriáskerék”, a folyamatos talpragasztógép viszont már a korszerű technológia reprezentánsa. „Vigyázat: jegesedés!" „Nyugodt felhőképződés, a felhők alsó szegélye 1000 méter, felső határa pedig két és fél ezer méter magasságban fekszik, köd nincs, gyenge jegesedés” — kapja kézhez az időjárás-jelentést minden felszálló repülő és helikopter pilótája. Ezekben a jelentésekben minden esetben szó esik a jegesedésről. Nőtt a repülési sebesség, hasonlóképpen a repülés magassága és hatósugara is, de a jegesedés mindmáig a pilóták fondorlatos ellensége maradt. A Szovjetunió Országos Radioaktív Tudományos Kutató Intézetében .béta-sugarakat használtak fel a RIO—3 típusú jég szignalizátor tervezésénél. A berendezés jege- sedést észlelve, automatikusan bekapcsolja a repülők, illetve helikopterek jégvédelmi rendszerét. Ezenkívül vezérli azt a jelzőrendszert is, amely azonnal hírt ad az atmoszféra paramétereinek a jegesedést elősegítő megváltozásáról. A műszer érzékelő egységén képződő jégréteg csökkenti a béta-sugarak intenzitását, amelyet az érzékeny műszer azonnal regisztrál. A hengeres, csáp alakú érzékelő egység érintkezik a repülővel szembe áramló levegővel. A csáp felső részén helyezték el a „stroncium—90”-nel működő sugárforrást. A béta-sugár áram intenzitását gázkisüléses számlálóval regisztrálják. Veszélves zónába érve, a műszer állandóan jelzi a legénységnek a jégképződés lehetőségét, de rögtön működésbe hozza a jégvédelmi rendszert is. A műszer érzékelő egysége könnyen elhelyezhető a repülőgép vagy a helikopter törzsén. Egy slukkot se! Pillanatnyi figyelmetlenseg a volán mellett emberek életét veszélyeztetheti. A Frankfurter Allgemeine Zeitung olyan autóbaleseteket ismertet, amelyeknél a cigarettából kihulló parázs megégette a vezetőt, ez figyelmét reflexsze- rűen elterelte, elvesztette uralmát a kocsi felett és balesetet szenvedett, illetve okozott. Nemcsak saját magát, hanem a mellette vagy vele szemben haladó járművek utasait is veszélybe sodorhatja a dohányzó gépkocsivezetőd
