Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

Egy népi ellenőrzés tapasztalatai Csökkent a munkásvándorlás Az elmúlt hónapban, a gyulai járási városi népi ellenőrzési bi­zottság egy kilenc tagú munka- bizottsága megvizsgálta Gyula város munkaerőgazdálkodásának helyzetét. A vizsgálatnak több célja volt. Egyrészt az, hogy a IV. ötéves tervben előirányzott iparfejlő­déshez elegendő-e a munkaerő, másrészt hogyan tudnak munka­erővel segíteni a környező köz­ségek? A bizottság megállapította, hogy 1970-ben a város üzemei­ben. intézményeiben, vállalatai­nál 16 ezer 622-en dolgoztak. Az iparban az összlakosság 25, a mezőgazdaságban 11, az építői­parban négy, a közlekedésben kettő, a kereskedelemben három, míg egyéb területen 17 százalé­ka dolgozott. A város üzemeinek termelésfejlesztési koncepciója a negyedik ötéves terv idején nagyobb arányú létszámemelés­sel is számol. Ez a szám 1975-re meghaladná / a 3 ezret. Mivel Gyulán a negyedik ötéves terv időszakában a munkakénes korú lakosság számszerű fejlődésében ennyi munkaerőt nem tud biz­tosítani, szükséges volt számba venni a környező községek, Sar­kad, Doboz, Gyulavári, Elek, Sarkadkeresztúr, Mezőgyán munkaerőfeleslegét. Az előzetes felmérések szerint a községek 1700—1800 dolgozót tudnának adni a városnak. Mivel a mun­kaerőtartalék túlnyomó többsé­ge nő, így természetes, hogy a nőket foglalkoztató üzemek jö­hetnek elsősorban számításba. Igaz, hogy általában a községek helyi ipartelepítéssel igyekeznek megoldani a nők munkábaállítá- sát. Ha ez mindenütt sikerülne, akkor Gyula elesne ettől a mun­kaerőtartaléktól is. A vizsgálat kiterjedt a munka­erőmozgás helyzetének ellenőr­zésére is. Megállapították, hogy nagymértékben csökkent a dol- kozók fluktuációja, s ez annak is köszönhető, hogy a megyei tanács vb elnöke 1971. április 1- től kötelezővé tette a munkaköz­vetítést. A Népi Ellenőrzési Bizottság a város munkaerőhelyzetének vizsgálati tapasztalatait össze­foglalva megállapította, hogy a negyedik ötéves terv időszaká­ra tervezett termelésfejlődés a jelenlegi munkaerőhelyzetet fi­gyelembe véve, csak « műszaki fejlesztés további fokozásával érhető el. — tő — Vállalati belső ellenőrök tanfolyama A megyei tanács irányítása és felügyelete alá tartotó vállala­tok belső ellenőrzésének megja­vítása érdekében e vállalatok belső ellenőrei december 13— 14—15-én, háromnapos tovább­képzésen vesznek részt. Az öt előadásból álló tanfolyam részt­vevői a megyei tanács pénzügyi osztálya részéről Kropok Lász­ló, Sánta Lajos és Mohai Pálné, míg az ipari osztály részéről dr. Dankó Jánostól kap tájékozta­tást az ellenőrzés feladatainak tökéletesebb ellátásáról. A hétfői két előadáson a hall­gatók megismerkedtek a korsze­rű belső ellenőrzési rendszer ki­építésével és funkcionálásával, illetve a belső ellenőrzés és a vállalatok gazdaságos műkö­désének összefüggéseivel. Ma, kedden meghallgatják „A belső ellenőrzés szerepe a társadalmi tulajdon vé­delmében”, illetve ... a pénz­ügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásában” cí­mű előadásokat. A holnapi zá­rótéma pedig: ,.A belső ellen­őrzés mint a vállalati vezetés segítése” lesz. .Ugyanakkor a fel­merülő kérdések sem maradnak megválaszolatlanul, mert az elő­adásokat minden esetben kon­zultáció követi. Időszerű közgazdasági kérdések December 13-án, hétfőn dél­után a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei Szervezetének Közgazdasági Szakosztálya rendezett előadói konferenciát a TIT Ér elmiségi Klubjában. Filipszky Zoltán, a Pénzügyminisztérium Közgazda- sági és Költségvetési Főosztályá­nak vezetője a gazdasági haté­konyság fogalmát magyarázta és taglal.a az 1971. január 1-én életfceléptetetí szabályzó vál­tozásokat. A Magyar Közgazdasági Tár­saság Békés megyei Szervezeté­nek rendezésében pedig ma dél­után 2 órakor az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat Békés­csaba, Tanáceköz ársaság úti kultúrtermében Illés János kan­didátus tart előadást „Az élet- színvonal időszerű kérdései” címmel. Ot év utalt 10 mííliő forinttal Művelik a termelési értékei* A Medgyesegyháa Vas- és Faipari Szőve kezet idei ter­melése értékben várhatóan 21 millió forint lesz, ami három­millióval több a tavalyinál. Az eredményt — létszámnövelés nélkül — főként szervezettebb munkával, ösztönzőbb bérezés­sel és a technológia fejlesztésé­vel érik eL Szalagszerű terme­lést alakítottak ki a csehszlovák exportra megrendelt százezer biztonsági ajtózár gyártásánál. A termelékenységet növelik az új, korszerűbb présgépek, me­lyek segítségével a vasipari tö­megcikkek készülnek. Eszterga- és marógépekkel is kiegészítette a szövetkezet a gépparkját. A lakatosrészleg az idén, a II. negyedévben kezdte meg a szellőző- és klímaberendezések csővezetékének a gyártását és helyszíni szerelését. A IV. ne­gyedévtől az Orosházi Műanyag- ipari Szövetkezei megrendelésé­re különböző műanyagipari gé­pek vasszerkezetét is gyártják. A IV. ötéves tervidőszak vé­géig a szövetkezet — létszám­növelés nélkül — 28 millió fo­rint éves termelési érték eléré­sét tűzte célul. Négy év alatt új gépek, berendezések beszerzé­sére csaknem kétmillió forintot fordít, egyúttal javítja a szociá­lis körülményeket, bővíti a női fürdőt és öltözőt. Fejleszti a szolgáltató tevékenységet végző kislakásépítő és javító valamint a vasipari javító részleget is. Jön, vagy nem ion...? »>* Nem jól esik a várakozás a latyakos őszi esőben. Pillanat- S kép a békéscsabai autóbusz í megállóban. ggapiMiiM s? Miért nem voltak nyitva Békés megyében az üzletek Ezüstvasárnap? Olvasóink hétfőn az iránt ér­deklődtek szerkesztőségünkben, hogy Békés megyében az üzle­tek miért nem voltak nyitva Ezüstvasárnapon? Kérdésükre választ a megyei tanács keres­kedelmi osztályán kerestünk, ahol elmondták, hogy megyénk­ben a sokévi tapasztalat azt mutatja, lényeges vásárlóerő ezen az ünnep előtti vasárna­pon nincs. Arról is tájékoztattak viszont hogy december 19-én, az Aranyvasárnapon a városok­ban és a járási székhelyeken, a települési központokban levő nagyforgalmú ruházati és egyéb iparcikküzletefc 9—13 óráig nyitva tartanak. Emellett a va­sárnapi nyitvatartásra kijelölt élelmiszer-, az édesség- és do­hány-, valamint a vendéglátó- ipart üzletek vasárnapi nyitva­tartási rend szerint üzemelnek. A Centrum Áruház igazgatójá­tól olyan tájékoztatást is kap­tunk, hogy a több évi tapaszta­lat alapján az áruház reggel tői este 5 óráig tart nyitva. Minden egyéb, fel nem sorolt üzlet egész napon át zárva lesz. (Fotó: Demcny) Ülést (ártott i ■ ■ ■ országgyűlés kereskedelmi bizottsága \ m : ■ Hétfőn, a Parlamentben, ■ ülést tartott az országgyűlés j kereskedelmi bizottsága. A bi- ■ zottság Palkó Sándor elnökle- : tével a Belkereskedelmi Mi- j nisztérium és a Külkereske- ■ delmi Minisztérium 1972. évi : költségvetését vitatta meg. : (MTJ) DEXION—SALGO raktári állványokat és elemeket azonnal szállítanak és beépítenek a kisipari szövetkezetek. felvilágosítás anyagbeszerző iroda Debrecen, Széchenyi utca 8. Telefon.: 11—407. Cselle Pál. 314952 12. A bejelentés azonban mégis csaík furdalta. — És... meddig tart? Soká­ig? — kérdezte, de már út­közben, a végállomás felé me­net — Micsoda? — A dolga. Az öreg Bársony behúzta a nyakát és tovább ragaszkodott. — Az attól függ. — Mitől? — A szerencsémtől. Hogy lesz-e? Mart... lányhoz, asz- szonyhoz szerencse kell. Ne­kem meg lánnyal van dolgom. Vagyis, hogy... asszonykával. Miért érdekel az ügy? Attól félsz, hogy túl fiatal mostohát találok a nyakadra hozni? — Maga meg a nősülés! — legyintett Kati. — Az autó­busz miatt kérdezem. Hogy együtt jövünk-e haza? Én csak hajat rakatok, és már fordulok is. —■ Fordulj csak. Az ebédet kihagyom, de legkésőbb vacso­rára én is itthon leszek... Mit főzöl? Egyszer már... túrós gombócot is főzhetnéd, hallod. — Rendben van. Ezzel kész, ká is fogytak a szóból. Ö, nem azért, mintha a mondanivalónak is szűkében lettek volna! C'sakhát... Kati azon rágódott, hogy amilyen rossz órában született és ami­lyen fordított szerencséje van őneki, lehetséges, hogy Laci éppen ma köszön rá, ma érdek­lődik a hogyléte iránt, ő pe­dig mivé] lesz kénytelen viszo­nozni a várva-várt, éjjel-nap- pa] sóvárgott közeledést? Hallgatással. Legfeljebb... báli utassal. Mintha csak futó. vagy mu­száj ismerősnek köszönne visz- sza. Az öregűr miatt. Mert... tréfál, örökké tréfál a tatus, a fancsali feszületet is megnevettetné, de a tulajdon családját illetően annál zordo- nabb. Könnyen forr, akár a ki­csi fazék. Egyből fölképelné Lacit — ágaskodva, kinyújtott kézzel képei né fel — ha meg­tudná: mikor és md okból ma­rakodtak össze... ? Az öreg Bársony pedig: — Eh, izgul, ideges a lelkem, — gondolta — azért olyan bö­Fenyomag — exportra is Megkezdődött az erdei és a fekete fenyők termékeinek begyűjtése a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ho­moki fenyveseiben. A toboz- szedőknek legalább húsz va­gonnyit kell összegyűjteniük ahhoz, hogy elegendő magot kapjanak az újabb erdősítések­hez és jusson exportra is, A magot szívesen vásárolják a spanyolok, az olaszok és a fran­ciák. »••■■■■■■«■■■•■■•■•■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■«■•I kös a szava. Igazi vadgesztenye tüske. No persze: várják, ta­lálkája van, és azt hiszi — útjában leszek. Pedig dehogy. Csak messziről, suttyomban tartom szemmel. Hess, tubárh, repülj! Hadd lássam, kit vá­lasztottál madarásznak? Ekkor már a megállóban vol­tak. Valaha, a gróf idejében poi’- tás-házikó volt. Mosit inkább fészer, mert utcára szolgáló fa­lát eltávolították, és betonló- cákkal bútorozták be. És ki gunnyasztotó itt? Ká múlatta az időt porba rajzo­lással ? Cifránál cifrább K be­tűk porba írdogálásával ? Laci. Az autóbusz már feiig-ftw- mán volt, és menetkészen resz­ketett. Laci pedig azt játszot­ta, hogy... még ezt a tizen­harmadik K betűt remekbe írom, de ha most se jön „Ö”, akkor már sose látom többé. Már gyűlöletre sem érdemesít, ámen, leszerepeltem nála Ebben a felemás, hol re­ménykedő, hol meg komyadotó állapotban pillantotta meg ka­lauzunkat 'az öreg Bársony. Persze, hogy nyomban rárik- kantott. A természetét hazudtolta volna meg, ha gunnyasztását szó nélkül hagyja. — Mi az, kartárs? — évő- dött vele — Patak híján a porban horgászunk ? De meg se állt, hágott is föl az autóbuszra, mert ki-mi volt számára Laci? Tréfa-alany.

Next

/
Thumbnails
Contents