Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-14 / 294. szám
Szigorítják a mezőgazdaságban dolgozók szállításának feltételeit A mezőgazdaságban évente “20—30 halálos baleset történik amiatt, hogy nem megfelelőek a szállító járművek, az alkalmi utasok fel- és leugrálnak a teherszállításra kialakított pótkocsikról, máskor pedig a traktoron utaznak és emiatt történik a könnyen végzetessé váló baleset. A MÉM legújabb vizsgálata is azt igazolta, hogy a vállalatok és a gazdaságok gyakran minden biztonsági berendezés nélküli tehergépkocsin vagy pótkocsin szállítják a dolgozókat. Ezért a minisztérium, a ME- DOSZ-szal és az ÉDOSZ-szal egyetértésben felhívta a vállalatok vezetőit, gondoskodjanak arról, hogy a csoportos személy- szállításra megfelelő gépjárművek álljanak a dolgozók rendelkezésére. Ezeket olyan ütemben kell beszerezni, hogy 1975 re minden munkahelyre megfelelő biztonsági berendezéssel ellátott járművel, vagy autóbusszal utazzanak a dolgozók. Ugyanakkor figyelmeztették az üzemeket. hogy a KRESZ előírásainak megfelelően vizsgálják felül a járműveket és különösen a teli hónapokban nagy gondot fordítsanak az előírások betartásara. <MTI) KISZ-védnőkséggel épöl a Tisza II. vízlépcső „Kiváló nBlnuscgui áruéi'í” mozgalom Szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása a Békéscsabai Kötöttárugyárban A textiles szocialista brigádok vezetőinek 1972. február 15-én sorrakerülő országos tanácskozásának előkészítése jegyében zajlott le a minap e brigádok vállalati értekezlete a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Résztvett és felszólalt a tanácskozáson Nádasdi Zoltán, a textilszakszervezet központi kiküldöttje, Lipcsei Imre, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági munkabizottságának vezetője, megjelent Farkas János, t I ban. A kettéosztás tehát gyöt- j relmes operációt jelentett, ame-J lyet a városok és falvak ez-; reiben kellett végrehajtani. • A kettéosztás első eredmé- j xiye ily módon egy szinte min-: dent elárasztó vérfürdő volt,• amelynek emléke mindmáig; mérgezi India és Pakisztán vi- j szonyát! A vérengzés a kettéosztott Pandzsáb területén robbant ki. A Pakisztánhoz csatolt részen mohamedán tömegek megrohanták a sikh vallási közösség templomait, és a hívők százait pusztították el. A határ keleti részén, indiai területein nem késett a bosszú. Naponta szörnyű mészárlásók követték egymást. Közben a menekültek áradata özönlött keresztül mindkét irányban a határon. A hivatalos jelentések arról beszéljek, hogy csak az új ország nyugati i észén ötvenmillió ember menekült át a határokon mindkét irányba és kétszázezren vesztették életüket. A valóság ennél is keserűbb: a valóságban tízmillió ember lépte át a határokat, a halálos áldozatok száma pedig elérte az egymilliót. Az „oszd meg és uralkodj” negyven éve folytatott manőverei véres gyümölcsöt érleltek. India és Pakisztán az egymás iránti gyűlöletben született. S a : felosztás jellege mindkét olda- ■ Ion évtizedekre szóló „tópiáié- I kot” adott a vallási fanatizmus- : nak. GSmöri Endre : Következik: Pokolgép Kasmír- j az SZMT szervezési és káder- munkabizottságának vezetője. Aradszki Andrásné, a vállalati szakszervezeti tanács titkára üdvözölte a megjelenteket és méltatta a megbeszélés jelentőségét, majd Lévay Kálmán, a gyár főmérnöke adott átfogó tájékoztatást a jövő évben, valamint az IV. ötéves terv időszakában megvalósítandó fontosabb feladatokról. Hangsúlyozta: nem a szocialista brigádok munkáján múlott, hogy a vállalat jelenlegi termelési-gazdálkodási paraméterei alatta maradnak az elvárásoknak. Még e nehéz helyzetben is örvendetes tény, hogy a gyár 53 munkakollektívájából 34 már elérte a szocialista brigád szintet. Érthetetlen viszont, hogy például olyan nagy múltú üzem, mint a festődé, nem dicsekedhet ilyen brigáddal. A fÖVŐ évi feladatok közül a mennyiségi fejlesztést tíz és fél százalékra tervezik. A kilátásba helyezett 3,6 százalékos termelékenység-növelésnek fontos szerepet szánnak, mert a növelt feladatokat mindössze hat és fél százalékos létszámfelfutással kívánják megvalósítani. Ebbe az a kényszerhelyzet is közrejátszik, hogy az új munkaerők felvételének lehetősége korlátozott, ezért a létszám- feltöltés mintegy 90 százalékát a szélesebbkörű és magasabb szintű ipari tanuló-képzés során felszabaduló fiatalok munkába állításával oldják meg. Ez utóbbi igényt az is indokolja, hogy várhatóan további nagy teljesítményű, modern gépeket is termelésbe állítanak. A főmérnök a szocialista brigádok konkrét feladataiként elsősorban a minőség javítását, az anyagtakarékosságot, valamint a technológiai és munka- fegyelem megszilárdítását jelölte meg. Ezt k3"et*en a IV. ötéves terv időszakában a békéscsabai, úgynevezett északi ipartelepen megvalósítandó, nagyszabású fejlesztésről tájékoztatott, amelynek során a gyár termelése további ezer tonna készáruval növekszik majd. Kovács Ferenc, a VSZT termelési felelőse visszapillantást adott a vállalat szocialista bri- gádmozgaimának eredményeiről, majd ismertette a verseny új vonásait, egyebek között a Szakma Kiváló Brigádja és a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja új kitüntetés elnyerési lehetőségeit. Indítványozta a „Kiváló minőségű áruért”-moz- galomnak, valamint annak a kezdeményezésnek széleskörű felkarolását, amelyet találóan így fogalmazott meg: „Ismerd meg üzemedet!” A felszólalások summázata számos megszívlelendő gondolatot tárt fel. Elhangzott többek között, hogy az értekezletek, az eredmény-beszámolók, a célkitűzések jobbára a termeléssel foglalkoznak, az „ember”- rel már kevésbé, pedig ez utóbbi a szocialista embertípus nevelésében elengedhetetlen. Arról is szó esett, hogy a jó munkahelyi közérzet kialakításában nélkülözhetetlen szerepük van a munkahelyi vezetőknek és a szocialista brigádtagoknak egyaránt. Többen észrevételezték, hogy kevéssé kerülnek szóba azok a dicséretes társadalmi vállalások, amelyeket a gyári munkakollektívák nem egyszer áldozatok árán is megvalósítottak. A brigádfeladatok meghatározásának, helyes értelmezésének elősegítésére elhangzott olyan indítvány, miszerint a vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetősége — a vállalati újítási feladatterv mintájára — adjon közre a brigádvállalások körvonalazására is megfelelő írásos tájékoztatót, A tanácskozáson megválasztották a februári országos értekezlet küldötteit. Ezek a következők: Gedó Istvánná, a varrodai József Attila aranykoszorús szocialista brigád vezetője, Bánszki Andrásné, a varrodai Dózsa György ezüstkoszorús szocialista brigád vezetője és Molcsányi Mihály, a forgácsolórészleg Munkácsy Mihály zöld- koszorús szocialista brigádjának vezetője. Befejezésül hét brigádnak osztották ki a különböző szintű brigádjelvényeket és okleveleket. Kazár Mátyás A tudatos munka napjaink forradalmi tette zfvós, kitartó munlka kellett ahhoz, hogy ezerki- lencszáznegyvenötöt követő időben, eltakarítsuk a háborús romokat, hogy újjáépítsük a háborús tűzvész pusztította hazánkat. Szívós, kitartó munka kellett ahhoz, hogy az 1956-os ellenforradalom anyagi, szellemi pusztításait kiheverje az ország, hogy társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális éle‘e rendbe jöjjön, hogy a szocializmus építésének stabil körülményeit, feltételeit teremtsük meg. De aligha értelmezi jól a dolgokat az, aki valamiféle állóvíz-stafoili- tásba ringatta magát, aki nem érzi, hogy sürget bennünket az idő, aki nem érzi, hogyha megállunk, alkkor lemaradunk. Bár, aki az állóvíz-stabilitásiba ringatta magát, kinyilatkoztatja nagyon sokszor, hogy „a párt politikája helyes”. Csakhogy ennek hangoztatása nem elóg az üdvösséghez. Ez sablonos gondolkodást fejez ki, mert nem irányítja a figyelmet az el nem végzett munkára, a feladatokra. Már pedig a mi belpolitikai stabilitásunk forradalmi stabilitás, amely ugyancsak szívós, kitartó munkát követel, amely nem tűr lazaságot, késlekedést, mert ez olyan idő, amely megtakarítható. Természetesein a politika, a gazdaság folyamatai konkrétan jelennek meg mindig, S ezek a formálás, sablonos kinyilatkoztatásokra nem rezonálnak, és nem „mozdulnak”, nem is mozdulhatnak, mert csakis az emberi cselekvésnek „engedelmeskednek”, annak a cselekvésnek, amely egyedül képes e folyamatokat a szükséges mederbe terelni és ott tartani. Ez nem más, mint a tudatos munka, napjaink forradalmi cselekvése. Nem elég felismerni a gondokat, hanem a léküzdés módjait is meg kell találná, hogy lássa az ember, mit miért csinál. Ekkor tudja meg, mi az, ami nem jó, ekkor tölti el a jó munka érzése, az alkotás öröme, hiszen nem azért tesz valamit, mert úgy illik, hanem azért, mert ismeri a célt em más ez, mint a forradalmi stabilitás. Egy tsz-tag üzeme közgyűlésén azt kérdezte: meddig akarnak még úgy gazdálkodni, hogy szövetkezetük csak az állam anyagi támogatósával bír létezni. Ennek az embernek a szavaiban ott vibrált, hogy szeretné tudni, mikor állnak saját lábukra. Tehát szeretné látni a célt, és azt, hogy milyen módon kiizd- heti le a gazdaság ezt a gondot, mit kell tennie ennek is, annak is, mindenkinek, bármilyen beosztásban dolgozik Mert ha ez megvan, akkor már meg lehet kérdezni és választ kell adni, ki hogyan teszi a dolgát. Mint ahogyan napjainkban Békés megye százvalahány szövetkezeti gazdasága közül néhányban választ kell adni arra, miért szenvednek krónikus betegségben. Nevezetesen, miért van az, hogy ugyanannak a községnek a határában az egyik helyen ebben az esztendőben 180 mázsa cukorrépa termett holdanként, a másik helyen pedig még száz mázsa sem. Vagy: miért van az, hogy egy ötven kilométeres körzetben az idén egyik helyen 40—45 mázsa kukoricát takarítottak be holdanként, a másik helyen pedig 17 mázsát Azért krónikus betegségeik ezek, mert a jó időjárású esztendőkben — mint az idén 1— ismétlődnek a terméshozamokban a nagy eltérések. Ha csupán a mezöker vácsházi járást vesszük, ahol az idén a holdankénti átlagtermés kukoricából 35 mázsa volt, a battonyai Petőfiben csak 17 mázsa. S szinte már resteilá az ember idejegyezná, hogy Battonyán napraforgóból hárommázsás holdankénti „termés” is volt ebben az esztendőben. J ogos az elvárás: ebben a néhány üzemben a közgyűléseken számot kell adni az okokról, számot kell adni, kit miért terhel a felelősség és körvonalazni szükséges azokat a feladatokat, hogy mit kell tenni a jövőben a helyzet megváltoztatásáért. S akiknek van büszkélkedni valójuk, mert ott fogták meg a dolgot éppen, ahol kellett, legyenek büszkék, akiknek van szé- gvemkezná valójuk, azok szégyenkezzenek. A hanyagság, a felelőtlenség ne kapjon mentséget, a tisztességes munka pedig kapjon megbecsülést. Akármilyen furcsán is hangzik, néhány ilyen mezőgazdasági üzem máris próbálkozik hogy az állaimmal szembeni esedékes anyagi kötelezettség alól mentesüljön, úgymond: „rendezze el az állam”. Olyasféle gondolat kísérti e néhány üzem egyes vezetőit hogy ha a két évvel ezelőtti ár- és belvíz után állami támogatóssal „tiszta lapot” nyithattak, miért nem lehetne ugyanazt tanná most is. De ami a nagy természeti csapás idején indokolt volt most aligha az. Ez afféle „ügyeskedés”, mint az, hogy egyes helyéken a termelési eredményeken felüli jövedelemhez igyekeznek jutni. Még a tehenek megritkítása is eszükbe jut vágómarhának adják él, pedig Békés megyében a szarvasmarha-állomány alig szaporodott az elmúlt esztendőkben, a tehenek száma pedig úgyszólván semmit Márpedig az éleszínvonaii növeléséhez a tej, a vaj is kaLL Ugyancsak észlelhető egyes üzemekben, hogy kevés figyelmet fordítalak a tartalékolásra, a biztonsági alapokra, ami szintén abból táplálkozik, hogy „majd ad az állam megint ha rossz esztendő lesz”. A szarvasi Táncsicsban ezt a gyakorlatot határozottan elítélték és ■— joggal. Kifejezték: ne élvezhessen előnyöket az, aki munkájával erre nem szolgált rá. s bárhová is tekintünk megyénkben, a kitartó, AH- J szívós munkának látjuk az eredményeit Ha a mezőgazdaságban csak a százvalahány szövetkezet rendszeres terméshozam növekedésére gondolunk — a természeti csapásé esztendőt kivéve — akkor minden okunk megvan hinni abban, hogy érzik-látják az idő sürgetését és nem akarnak megállni, nem akarnak lemaradni. Ennek olyan kézzelfogható bizonyítékai vannak, mint az idén a holdankénti 35—40 mázsás kukoricatermés. Cserei Pál S&ílMrgss! 2 1971. DECEMBER U, W (MTI fotó — Kovács Sándor felv. KS)
