Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-12 / 293. szám
KÖRŰST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Porcelánok, faragások, fémmunkák a Pillangókisasszony korából és hazájából ken saját nemzet! mű!tjá= nak értékeit A Kína-műzeum japán kiállításának elragadó ipar- művészeti remekei azokban az években készültek, amikor Puccini legnépszerűbb operáját, a kezdetben balsikert aratott Pillangókisasszonyt bemutatták. Ezért is nézik a látogatók, felnőttek és gyermekek oly figyelemmel és érdeklődéssel az 1900-as évekből fennmaradt vázlatkönyveket, a Kimonó és legyező tervek szép rajzaival, az elemi iskolai első természetrajzkönyv madárillusztrációinak bélyeg nagyságú acélmetszeteit a bécsi világkiállításon aranyérmet nyert arany, és ezüst mustrájú nemes textíliákat A porcelán-gyűjtemény pedig csodálatos. Legnagyobb részük teaedény, változatos formájú, színezésű, vastagságú, hihetetlen érzékenységgel rajzolt virág, madár díszekkel. Kannák, csészék, csészécs. kék, tányérok, tányérkák szépségében gyönyörködhet a látogató, hiszen tudjuk Japánban a teafőzés és a tea ivása szertartás. A Hopp Ferenc múzeum főigazgatója, Horváth Tibor dr. Japánban, egyéb tanulmányai mellett három évi szorgalmas tanulás után nyerte el mesterlevelét a teafőzés tudományából. Néhány napja a herendi porcelángyár művészeti tanácsadójával együtt néztem végig a Kína-múzeum japán termeit A szakértő is megcsodálta a porcelánégetés utólérhetetlen technikai tökéletességét, a vázák felépítésének sajátos finomságát, forma és dísz szerves egységét és mindenekelőtt az invenció kiapad- hatatlanságát. Pedig a japán kerámia készítése csak a XIII. században indult fejlődésnek, addig még s mázat sem ismerték. A fellendülés, — mint a művészeti lexikonban is olvashatjuk — Toshiró nevéhez fűződik, aki 1228-ban hazatérve, kínai tanulmányút- járól Sétában megépítette porcelánégető kemencéjét Ezt is rendkívül jellemzőnek tarthatjuk Japán nemzeti karakterét illetően. Ha azokra az akár gomblukban is hordható zenélő masinákra, parányi rádiókra, magnókra, televíziókra gondolunk, melyekkel Japán elárasztja manapság a világot, megértjük, hogy sok évszázados kézműves kultúra, ujjgyakorlat született kézügyesség, kifinomult ízlés, ízléskultúra áll e külsejükben is takaros-bájos zenélő szerkezetek mögött Készítőik, tervezőik talár leszármazottai azoknak a mestereknek, akik a Kína- múzeumban most és még 1972-ben is látható gyönyörű porcelánok, faragások, ; szövetek, rajzok alkotói vol- , tak a századfordulón. Dutka Mária dr. A lélegzet eláll Oláh Éva Keskeny palló visas át a tengeren. Só, Víz, Idő, S a lélegzet eiáfflls Kisértethajón, De mégis visszatér A déli nyárba fulladt feeskepfe Lágy hasonlóságok moszaijait* Azt a másik arcot Tépdesem. Só, Víz, Idő Telepszik kézfejemre érdesen. Földmaró gép Fordulok jobbra, balra Az idomított idegszálakon. Só, Víz, Idő Bolygó, bongó harangja, S mázsányi köd csap át a vállamon. Ünnepi csendet most az érkezőnek; Élet, Halál Egyarcű két iker. A hónapok rajokban elröpültek. Viseli bronz, Rövidre nyírt haját az őszi cser. Lesz-e idő, S kitől, hogy elköszönjek ' Só, Víz, Víz, Só, Tenger, tengernyi könnyek«. festést). Európáiban akkor jött divatba Japán. Párizsban akkor nyílnak először színes fametszeteket porcelánokat üvegeket csontfaragásokat árusító finom kis bazárok. Idézzük csak emlékezetünkbe a francia impresszionizmus nagy úttörő egyéniségét, Eduard Manet, s emlékezzünk kitűnő képmására, melyet jó barátjáról, korának egyik legnagyobb írójáról, a minden igaz ügyért teljes testtel kiálló Zola Emilről festett. E jellemző portré hátterében, Zola dolgozószobájának falán egy színes ja páni fametszet függ. Több ez puszta dekorációnál, kompozíciós díszítménynél. Szinte hitvallás, a felfedezés öröme és átadása. Nemes propaganda valami szép, újszerűség érdekében. A japán metszetek érzékeny vonalvezetése, az árnyék kiküszöbölése, a mélység, a tér három kiterjedésének teljes elhanyagolása, figyelembe nem ve- vése, egyszóval a lényegre, az összefoglalásra való törekvés, tudjuk, mekkora hatást tett az impresszionista és főleg az impresszionizmust követő művésznemzedékre. A tragikus életű és sorsú Vincent Van Gogh is egy színes japán fametszetet helyezett annak az önarcképnek hátterébe, ahol gézzel pólyáit bal füllel ábrázolja önmagát, idegrohamában elkövetett öncsonkítása után. A nyugati kultúra és művészet megismerése a „kul- túrkapcsolat” az akkor kapitalizálódó Japánt szinte teljesen kiforgatta hagyományaiból. Addig ismeretlen szervezetek alakulnak, művészakadémiák, művészeti szövetségek, nyugati, főleg olasz művésztanárokat hívnak meg s százával indulnak fiatal japán művészek európai tanulmányútra. Ekkor ismerik meg a perspektívát, anatómiát, az új művészeti technikákat, stílusokat Európa né- mikép „megrontotta” Japánt. Olyannyira, hogy Nyugat gyűjteni kezdi az ősrégi színes fametszeteket alig maradt hírmondó ebből a nemes műgyakorlatból Japánban s az utóbbi években horribilis árakon vásárolja vissza a felkelő nap országa európai és amerikai gyűjtőktől, árveréseKoszfa Rozalia Napraforgók ÉNEK Zsadányl Lajos fflasráxs «árnyán száll a Na$fc Ki vigyáz a fényre? Szived zeng mint a haraag» Hangja: béke, béke. Kinyitod az ablakot, kilincs «irren félve. Ráülnek a csillagok az ég kötényére. Fe.crmann libor Csendélet Gorfdj fasorban, Budapesten Ráth György nemzetközi hírnévnek örvendő műgyűjtő egykori villáját Ráth György és felesége Melsiczky Gizella nagylelkű végakaratából, az államra, a magyar népre hagyományozott pompás kis múzeum helyét 15 éve kelet-ázsiai műtárgyak kiállítására használják feL Ráth György egykori otthona azóta a Kína-múzeum nevet viseli. A Hopp Ferenc alapította Kelet-ázsiai múzeum (Népköztársaság útja 103.) testvére. Nagykoncepciójú műgyűjtők több nemzedékének áldozatos munkája,adományozása olyan óriási kelet-ázsiai gyűjteményt hozott létre, hogy anyagának, együttes kiállítására helyhiány miatt nincs lehetőség. Ezért cserélik gyakran mindkét múzeumban a kiállítások darabjait. A Kína-múzeum néhány hete olyan gyönyörű kiállítással kedveskedik látogatóinak, mely párját ritkítja s elég egy pillantást vetni a múzeum vendégkönyvébe, mely javarészt külföldi szakértők, műbarátok nevével van tele, hogy véleményünket az elismerő, őszintén lelkendező sorok megerősítsék. Ferenczy László dr. a japán és általában a keleti művészetek alapos, érzékeny tudósa az intim múzeum két, kertre néző termében modem japán iparművészeti kiállítást rendezett. A modem szó alatt, jelen esetben nem kortárs művészetet kell értenünk. Ferenczy László egy rendkívül érdekes korszakát mutatja be az egyetemes művészetnek, amikor hidat vernek Európa és Japán között. Azoknak a századfordulói éveknek, évtizedeknek törekvéseit, eredményeit, melyek nagy, mondhatnók döntő hatással voltak az európai művészet alakulására. De egyidejűleg az európai művészet is befolyásolta Japán műgyakorlatának útjait. (Addig Japánban például nem ismerték az olaj
