Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

KÖRŰST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Porcelánok, faragások, fémmunkák a Pillangókisasszony korából és hazájából ken saját nemzet! mű!tjá= nak értékeit A Kína-műzeum japán kiállításának elragadó ipar- művészeti remekei azokban az években készültek, ami­kor Puccini legnépszerűbb operáját, a kezdetben bal­sikert aratott Pillangókis­asszonyt bemutatták. Ezért is nézik a látogatók, felnőt­tek és gyermekek oly fi­gyelemmel és érdeklődéssel az 1900-as évekből fennma­radt vázlatkönyveket, a Ki­monó és legyező tervek szép rajzaival, az elemi iskolai első természetrajzkönyv madárillusztrációinak bé­lyeg nagyságú acélmetsze­teit a bécsi világkiállításon aranyérmet nyert arany, és ezüst mustrájú nemes tex­tíliákat A porcelán-gyűjte­mény pedig csodálatos. Leg­nagyobb részük teaedény, változatos formájú, színe­zésű, vastagságú, hihetet­len érzékenységgel rajzolt virág, madár díszekkel. Kannák, csészék, csészécs. kék, tányérok, tányérkák szépségében gyönyörködhet a látogató, hiszen tudjuk Japánban a teafőzés és a tea ivása szertartás. A Hopp Fe­renc múzeum főigazgatója, Horváth Tibor dr. Japán­ban, egyéb tanulmányai mellett három évi szorgal­mas tanulás után nyerte el mesterlevelét a teafőzés tu­dományából. Néhány napja a herendi porcelángyár művészeti ta­nácsadójával együtt néztem végig a Kína-múzeum japán termeit A szakértő is meg­csodálta a porcelánégetés utólérhetetlen technikai tö­kéletességét, a vázák fel­építésének sajátos finom­ságát, forma és dísz szer­ves egységét és mindenek­előtt az invenció kiapad- hatatlanságát. Pedig a ja­pán kerámia készítése csak a XIII. században indult fejlődésnek, addig még s mázat sem ismerték. A fel­lendülés, — mint a művé­szeti lexikonban is olvashat­juk — Toshiró nevéhez fű­ződik, aki 1228-ban haza­térve, kínai tanulmányút- járól Sétában megépítette porcelánégető kemencéjét Ezt is rendkívül jellem­zőnek tarthatjuk Japán nemzeti karakterét illetően. Ha azokra az akár gomb­lukban is hordható zenélő masinákra, parányi rádiók­ra, magnókra, televíziókra gondolunk, melyekkel Ja­pán elárasztja manapság a világot, megértjük, hogy sok évszázados kézműves kul­túra, ujjgyakorlat szüle­tett kézügyesség, kifinomult ízlés, ízléskultúra áll e kül­sejükben is takaros-bájos zenélő szerkezetek mögött Készítőik, tervezőik talár leszármazottai azoknak a mestereknek, akik a Kína- múzeumban most és még 1972-ben is látható gyönyö­rű porcelánok, faragások, ; szövetek, rajzok alkotói vol- , tak a századfordulón. Dutka Mária dr. A lélegzet eláll Oláh Éva Keskeny palló visas át a tengeren. Só, Víz, Idő, S a lélegzet eiáfflls Kisértethajón, De mégis visszatér A déli nyárba fulladt feeskepfe Lágy hasonlóságok moszaijait* Azt a másik arcot Tépdesem. Só, Víz, Idő Telepszik kézfejemre érdesen. Földmaró gép Fordulok jobbra, balra Az idomított idegszálakon. Só, Víz, Idő Bolygó, bongó harangja, S mázsányi köd csap át a vállamon. Ünnepi csendet most az érkezőnek; Élet, Halál Egyarcű két iker. A hónapok rajokban elröpültek. Viseli bronz, Rövidre nyírt haját az őszi cser. Lesz-e idő, S kitől, hogy elköszönjek ' Só, Víz, Víz, Só, Tenger, tengernyi könnyek«. festést). Európáiban akkor jött divatba Japán. Pá­rizsban akkor nyílnak elő­ször színes fametszeteket porcelánokat üvegeket csontfaragásokat árusító fi­nom kis bazárok. Idézzük csak emlékezetünkbe a francia impresszionizmus nagy úttörő egyéniségét, Eduard Manet, s emlékez­zünk kitűnő képmására, melyet jó barátjáról, korá­nak egyik legnagyobb író­járól, a minden igaz ügyért teljes testtel kiálló Zola Emilről festett. E jellemző portré hátterében, Zola dol­gozószobájának falán egy színes ja páni fametszet függ. Több ez puszta deko­rációnál, kompozíciós dí­szítménynél. Szinte hitval­lás, a felfedezés öröme és átadása. Nemes propagan­da valami szép, újszerűség érdekében. A japán metsze­tek érzékeny vonalvezetése, az árnyék kiküszöbölése, a mélység, a tér három kiter­jedésének teljes elhanya­golása, figyelembe nem ve- vése, egyszóval a lényegre, az összefoglalásra való tö­rekvés, tudjuk, mekkora hatást tett az impresszio­nista és főleg az impresszio­nizmust követő művész­nemzedékre. A tragikus éle­tű és sorsú Vincent Van Gogh is egy színes japán fametszetet helyezett annak az önarcképnek hátterébe, ahol gézzel pólyáit bal fül­lel ábrázolja önmagát, ideg­rohamában elkövetett ön­csonkítása után. A nyugati kultúra és mű­vészet megismerése a „kul- túrkapcsolat” az akkor ka­pitalizálódó Japánt szinte teljesen kiforgatta hagyo­mányaiból. Addig ismeret­len szervezetek alakulnak, művészakadémiák, művé­szeti szövetségek, nyugati, főleg olasz művésztanárokat hívnak meg s százával in­dulnak fiatal japán művé­szek európai tanulmányút­ra. Ekkor ismerik meg a perspektívát, anatómiát, az új művészeti techniká­kat, stílusokat Európa né- mikép „megrontotta” Ja­pánt. Olyannyira, hogy Nyugat gyűjteni kezdi az ősrégi színes fametszeteket alig maradt hírmondó eb­ből a nemes műgyakorlat­ból Japánban s az utóbbi években horribilis árakon vásárolja vissza a felkelő nap országa európai és ame­rikai gyűjtőktől, árverése­Koszfa Rozalia Napraforgók ÉNEK Zsadányl Lajos fflasráxs «árnyán száll a Na$fc Ki vigyáz a fényre? Szived zeng mint a haraag» Hangja: béke, béke. Kinyitod az ablakot, kilincs «irren félve. Ráülnek a csillagok az ég kötényére. Fe.crmann libor Csendélet Gorfdj fasor­ban, Budapes­ten Ráth György nemzet­közi hírnévnek örvendő mű­gyűjtő egykori villáját Ráth György és fele­sége Melsiczky Gizella nagylel­kű végakaratá­ból, az államra, a magyar népre hagyományozott pom­pás kis múzeum helyét 15 éve kelet-ázsiai műtárgyak kiállítására használják feL Ráth György egykori ott­hona azóta a Kína-múzeum nevet viseli. A Hopp Ferenc alapította Kelet-ázsiai mú­zeum (Népköztársaság útja 103.) testvére. Nagykoncep­ciójú műgyűjtők több nem­zedékének áldozatos mun­kája,adományozása olyan óriási kelet-ázsiai gyűjte­ményt hozott létre, hogy anyagának, együttes kiállí­tására helyhiány miatt nincs lehetőség. Ezért cseré­lik gyakran mindkét mú­zeumban a kiállítások da­rabjait. A Kína-múzeum néhány hete olyan gyönyörű kiállítással kedveskedik lá­togatóinak, mely párját ritkítja s elég egy pillan­tást vetni a múzeum ven­dégkönyvébe, mely java­részt külföldi szakértők, műbarátok nevével van te­le, hogy véleményünket az elismerő, őszintén lelken­dező sorok megerősítsék. Ferenczy László dr. a japán és általában a keleti mű­vészetek alapos, érzékeny tudósa az intim múzeum két, kertre néző termében modem japán iparművé­szeti kiállítást rendezett. A modem szó alatt, jelen esetben nem kortárs művé­szetet kell értenünk. Fe­renczy László egy rendkí­vül érdekes korszakát mu­tatja be az egyetemes mű­vészetnek, amikor hidat vernek Európa és Japán kö­zött. Azoknak a századfor­dulói éveknek, évtizedeknek törekvéseit, eredményeit, melyek nagy, mondhatnók döntő hatással voltak az eu­rópai művészet alakulására. De egyidejűleg az európai művészet is befolyásolta Ja­pán műgyakorlatának út­jait. (Addig Japánban pél­dául nem ismerték az olaj­

Next

/
Thumbnails
Contents