Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

Irodalmi est és ankét a békési könyvtárban December 13-án, hétfőn este 7 órakor Békés megyei írók és költők irodalmi estjét rendezik meg Békésen, a járási könyvtár­ban. Az esten részt vesz Cserei Pál Filadelfil Mihály, Ö. Kovács István, Mucsi József, Sass Ervin és Szudi Géza. Az írók műveit Körősztös István színművész mutatja be. Az irodalmi esten közreműködnek Bánfi Judit és Fejes Antal né, a békési zeneis­kola tanárai. December 14-én, kedden este 6 órakor a „Kultúránk mérföld­kövei” című sorozat harmadik ankétj át rendezik meg a könyv­tárban. Ez alkalommal Lev Tolsztoj: Feltámadás és Doszto­jevszkij: Bűn és bűnhődő« című művéről beszélgetnek az est résztvevői. Bevezetőt Bakcsi György irodalomtörténész mond. fl TIT mezfigazdaságl és élelmezésügyi szakosztálya a jövő évi Ismeretterjesztésre készül December 15-én délelőtt tart­ja vezetőségi ülését a TIT Bé­kés megyei titkárságán a Tudo­mányos Ismeret terjeszt^ Társu­lat Békés megyei szervezetének mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya. Ezen az 1972. évi szak osztály-munka tervet állít­ják össze, melyhez a vezetőség irányelvet juttatott «I tagjai­hoz. A szakosztály vezetősége első­sorban az ismeretterjesztés tar­talmi munkájának színvonalát kívánja emelni 1972-ben, ezért olyan módszertani feladatok megoldását vette programba, méllyel az előadó közelebb ke­rülhet az érdeklődőhöz. Több fontos szervezési teendőt is meg­vitatnak majd a december 15-i vezetőségi ülésen, több mint három «értendőn át gyártott saját kotyvalékok és a szomszédasszonyok fűrésqoor- ízű remek elései után úgy, de úgy ízlett néki Kati fóztje, hogy arra már kifejezés nincs, fis ó, igen: a palacsintát is vi­lág életében „egyelek meg”-nefc becézte. Ha tékát nagy kanál­lal készült belőle enni, s rögtön az első faláéra sóval ment tele a szája, mi sem természetesebb annál, hogy nemcsak testileg, de lelkileg is megrendült. — Szerelmes Kati! — lett a só gondolat-szilánkja alá a mágnes. — De.~ kábé? Ki • választott? És mert nemcsak higgadt és tapintatos férfiú volt, de gya­korlati észjárása se volt híjá­val, így okoskodott tovább: — Jól van, buszozz csak, lá­nyom. Legközelebb majd én is veled buszozok. A legközelebbi hetivásáros nap kapálás és aratás közé, egy borús, hűvöskés szombati napra esett, A járat — kaüaiuz nyelven szólva — csak hat óra negyven­ötkor indult, de Kata már öt óra előtt talpon volt. Hol a haját tépázta túrta, szidta, hogy... pemet, boglya ez, gya­lázat így emberek közé menni, hol meg az udvarra szaladgált ki, hogy... md lesz, mire szánja el magát az idő, kiskosztümöt vagy nyári öltözékeit paran­csol-e rá...? Kapkodva reggelizett. Mindössze egy bögre aludt­tejet vett magához. tg csak bámult, nem akart Unni a szemének, amidőn pon­Több nőt a közéletbe Szükséges a szolgáltatások fejlesztése — Népfront nőbizottsági tanfolyamok a járásokban Az elmúlt napokban megyénk járásaiban ké napos tanfolyamo­kat szervezett a Hazafias Nép­front megyei nóbizottsága a köz­ségi nőtitkárok, elnökök részére. Ezeken a tanfolyamokon a népfront nőpolitikái tevé­kenységéről, as MSZMP KB határozatának végrehajtásá­ról, annak tapasztalatairól, valamint n pályaválasztási feladatokról tanácskoztak a résztvevők, a ezeken vitaindító előadásokat a megyei népfront nőbizottság elnökségi tagjai, az MSZMP já­rási bizottságainak előadói tar­tottak. Az első ilyen tanfolya­mot Szeghalmon rendezték meg nagy sikerrel, melyen értékes hozzászólások, javaslatok hang­zottak el. A békési járásban de­cember 10-én került sor a tan­folyam megtartására, s ez volt egyben az utolsó ilyen népfront nőbizottsági összejövetel. A békési tanácskozás első na­pirendjének előadója Cserei Pál- né, a megyei népfront nőbizott­ság elnökségi tagja volt. Vitain­dító előadásában beszélt az MSZMP KB határozatáról, a népfront nőpolitikái tevékenysé­géről. Többek között foglalko­zott azzal a szemlélet*el. amely — bár az egyenjogúságot az al­kotmány biztosítja a nők részé­re •— még mindig fennáll, ta­pasztania ó, s így igen gok a tennivaló a nők egyenjogúságának gyakorlati megvalósításában. Találkozunk még ma is is olyan szemlélettel, különösen gazda­sága vezetők részéről, hegy a női munkaerő drága. Hivatkoz­nak arra, hogy különböző szo­ciális intézményeket kéül létesí­teni. Pedig a gyermekin! ézmé- nyek nem a nők, hanem a csa­lád érdekében, s így az egész társadalom érdekében is szüksé­gesek. Beszélt a közéleti tevékeny­ségről, melyben fontos szerepe van a népfront nőbizot'.eágok- nak, hiszen a különböző tevé­kenységek révén lehetőségük van minél több nőt bevonni a közélett munkába. Érdekes pél­dákat mondott el a bérezéssel kapcsolatban, s bár az utóbbi időben lényeges javulás van e téren, még m® is tapasztalható olyan eset. hogy például ha szakiskolából kerül két fiatal valamely munkahelyre felvétel­re, a férfit már eleve magasabb bérbesorolásba osztják. A szol­gáltatásokról is szó volt e ta­nácskozáson, elsősorban a szol­gáltatás fejlesztésének szüksé­gességéről. Az előadó elmondotta, hogy Pfogrzm a kJvezülin adóiig« termclőszőiiereze'.ek gazdasági (elemelkedésire A Körösök Vidéke Tsz-ek Te­rületi Szövetsége december 14- re összehívta küldöttközgyűlé­sét Ezen elsősorban a kedvezőt­len adottságú termelőszövetke­zetek gazdasági felemelkedésére összeállitott programot vitatják meg, melyet Nagy Mihály, a • 1971. DECEMBER 12. 5 megyénkben a népfront nő- bizo.tságokra nagy feladat há­rul, s az eddig eltelt másfél év alatt megálltak helyüket sok helyen kezdeményezőek, javas­lataik révén tovább javult a nők helyze.e. A megyei népfront elnökség nevében köszönetét mondott azoknak % áldozatkész aktíváknak, akik részt vesznek a munká­ban. A vitában több érdekes javas­lat és észrevétel hangzott el. A tanfolyamon előadást tarott még Kassai János, az MSZMP járási bizottságának előadója és Szabó Ferencné, a járási hivatal művelődésügyi osztályának elő­adója. 80000 négyzetméter íalicsempe és padlóburkoló anyag A lakásépítést közvetlenül szolgáló beruházáson dolgoznak a Zala megyei Kerámia és Cse- répkályhagyár tófeji telepén. Az új üzemben a konyha és fürdőszobafalak csempé zésére, valamint padlóburkolásra alkal­mas burkolóanyagot gyártanak majd. Az üzem technológiai be­rendezéseit Olaszországból vá­sárolta a vállalat, s a szállító cég dolgoz a ki a gyártástech­nológiát is. Ennek alapján he­lyi, tófejj nyersanyagot használ­nak a csempe és a padlóburkoló anyag gyártásához. A tófeji ke­rámiagyár területén, ahol eddig jobbára csak díszkerámiát állí­tottak elő, évenként mintegy 80 000 négyzetméter falburkoló­csempét és padlóburkoló anyagot állítanak elő. Az új üzem ter­melésbe állításával várhatóan hazai gyártmányból elégíthetik ki az építőipar ilyen igényeit. Rendelet-magyarázat Sorompó a manipuláció alá Ha olvasgatja az ember a Jö­vedelem adót szabályozó új rendeletét, szembetűnik diffe­renciáltsága. Cseppet sem való­színű, hogy az érintettek ováció­val fogadják, viszont annál na­gyobb lehet a megelégedés a bérből, fizetésből élőik, valamint a saját munkájából élő kisipa­rosok, kiskereskedők körében. Bégen beszédtéma már az in­dokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóz­tatása. A beszélgetések közben elhangzott indokolások aligha szakszerű meghatározások vol­tak, inkább a napi életben ta­pasztaltak alapján keresték a jövedelemé1 os ztás, a tehervise­lés helyes és elfogadható ará­nyait. fippen ezért is jóleső ér­zéssel nyugtázhatjuk az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésének megállapításait, hogy a gazdasági munka eredményei­vel összhangba tovább kell ja­vítani a lakosság életviszonyait. Hozzáfűzte: intézkedni kell egyes társadalmilag indokolat­lanul magas személyi jövedel­mek igazságosabb adóztatásá­ról.” Ennek jegyében alkotott ren­deletét a kormány, mely a jö­vedelemadóztatást szabályozza. Erre azért körülit sor, mert a személyi jövedelmekben az utóbbi években bizonyos arány­talanságok keletkeztek, sok esetben különféle manipulációk útján. Hazánkban az önálló szellemi foglalkozásúak, a kis­iparosok, kiskereskedők és egyéb szabadfoglalkozásúak fi­zetnek általános jövedelemadót, tehát az új rendeletek a bér­ből és fizetésből élő dolgozó­kat nem érintik. Űj módszer az is, hogy a kisebb jövedelmek az eddigiekhez képest adóked­vezményben részesülnek, a nagy jövedéknek adóját pedig eme­lik. Kedvezményben részesül az értékes alkotómunka, s figye- lemfbeveszik a rendeletek a la­kosság számára nyújtott szol­gáltató tevékenységet, továbbá az adózók szociális helyzetét is. A társadalmilag értékesebb szellemi tevékenységből szárma­zó jövedelmek adóterhe általá­ban nem változik. Differenciál­ják viszont a másodállásból és meUékfoglalk ozásból származó jövedelmek adóját olymódon, hogy az eddigi felső határ a jövedelemtől függően emelke­dik. A másodállásban, vagy mellékfoglalkozásban végzett fizikai murika bére továbbra is adómentes. Ha adódnak !s kezdetiben bi­zonytalanságok, különösen a kisiparosok és magánkereske­dők körében, a rendelet isme­retében tisztázódhatnak. A jól felkészült tanácstagok a válasz­tóik előtt tartandó beszámoló­ikban „tiszt® vizet önthetnek a pohárba”. Ugyanis a rendelet azzal, hogy novels az alkalma­zottakat tartó ragyjövedolmű kisiparosok és magánkereske­dők adóját, ezzel erőteljesebben korlátozza a mások munkájá­ból származó előnyöket, s csök­kenti a könnyen jött nagyjöve- delmck képzését. A rendelet másik főcélja: a kisebb jöve­delmet biztosító javító-szolgál­tató tevékenységet folytatók adójának csökkentése. Ezzel is segíteni kívánj* * lakosság szolgáltatási igényeinek kielé­gítését. Az eddigieknél nagyobb adókedvezményt kapnak az idős és csökkent munkaképességű kisiparosok, kiskereskedők. Lehetőséget ad * rendétet adóközösségek létesítésére. Meg­szervezését 1972. december 31- ig határozza meg. Az adóközös. ségbe fizetett jövedelmi adózás elejét veheti a sokszor észlel­hető rendéiért kijátszásának, a „mindenhol van kfakapu” gya­koriságának. Egyszóval jobban biztosítja a társadalmi ellenőr­zést, vagyis azt, hogy az adót valóban a jövedelmekkel ará­nyosan állapítják meg. Meg vagyunk győződve, hogy a rendelet helyes végrehajtása — melyhez a tanácsok pénzügyi apparátusainak jő odafigyelése szükséges — nagyon hasznos­nak bizonyul és erőteljes so­rompót állít a további manipu­láció elé, Rocskár János A BÉKÉSCSABAI HÜTÖHÁZ FEIL VÉTELRE KERES: mechanikai műszerészi, villanyszerelőt, vizsgázott gázkazánfűtőt, VALAMINT női és férfi segédmunká­sokat. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 250396 szövetség titkára terjeszt elő. A T!sz-ek Szövetsége szaké nv berek és szakértők felkérésével több hónapos tanulmányt foly­tatott a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben. hogy elkészíthesse a gazdasági fel- emelkedés programját. Hangsú­lyozza a tervezet, hogy a szövet­ség egyik lényeges feladatának tekinti a kedvezőtlen adottságú tsz-ek segítését, támogatását, ér­dekképviseletét Az elnökség azért tűzte napi­rendre e téma megvitatását, mi­vel úgy ítéli meg, hogy nem egy két intézkedésen múlik az adottságok megváltoztatása, ha­nem egy sor alapvető, megha- tározó tényező feltárása, elem­zése és a szükséges intézkedések sorozatának ütemes, összehan­golt megtételére van szükség. A programtervezet ezért kiterjed a természeti viszonyok elemzé­sére, benne elsősorban a belvi­zek gyors elvezetésére, a gazdál­kodás hatékonyságára, a nö­vénytermesztés szerkezetére, a közgazdasági körülményekre, a gazdálkodásra, a vezetés színvo­nalára. a munkaeszközök nagy­ságrendjére, a rendelkezésre ál­ló eszközökre. Következteteseket von le, melyben meghatározza a Tsz-Szövetségnek, mint érdek- képviseleti szervnek a feladatát, az üzemek tennivalóit és ja­vaslatokat fogalmaz a központi szerveknek, hogy a társadalom erőfeszítései egybeessenek a he­lyi törekvésekkel. A küldöttközgyűlés bizonyára sokoldalúan elemzi majd az elő­terjesztett tervezetet és a testü­let bölcsességével olyan dönté­seket, javaslatokat hoz, melyek következetes valóraváltásával a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek elindulhatnak a gazdasági felemelkedés útján. tasan M hőikor az öreg Bár-: sonyt látta lehorgonyozná a! szobája — a kísebbük szoba — j küszöbé». Kimenősesu, Frissen beretvátkozva, égnek pedert bajitsszai, továbbá bot­tal és kalappal a kezében. — No lányom! — mosolygott az őre®, — Készen vagy? Me­hetünk? — I-Mgen, — mondta nagy- sokára és akkor is inkább csak a pillantásával Kati Egészen odavolt, az esze is megállt a gondolaitra, hogy ap­ja szintén Fehérvárra készül. Amikor fogadalmat tett. Arra tett fogadalmat, hogy... süllyed­jen el ott, ahol van, csapjon bele a kénköves istennyila, ő bizony többé a lábát se teszi be Fehérvárra. Ügy rémlik — meglopták, vagy valami ehhez hasonló kellemetlensége volt, és dühében fogadott örök-haragot. Állta is, keményen állta a sza­vát. Jó tíz esztendeje már kép­pel se fordult Fehérvár félé. Nem is állta meg Kati, hogy meg ne kérdezze! — Hát a fogadalom? Mi van a fogadalommal? — Lejárt — Igazán? — Dolgom akadt. Fontos, — hunyorított az öreg. — Leány­nézőbe megyek. Kati vállat vont! — Felőlem. összekapkodita a holmiját, s ha nyomatékkaü mondják neki, akkor se hitte volna el, hogy róla beszélt, őt akarja szemmel tartani az őre® (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents