Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
s'4Sj(äP Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának űléséröi (Folytatás & 1. oldalról) fiához vezető reális és járható útnak. Ez felei meg az e térségben élő valamennyi nép alapvető érdekének is. A haladó arab országok több ízben kinyilvánították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konfliktust; pártunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést. • A Központi Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisztánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbál tatásokat jelent a bengál lakosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség békéjét és biztonságát is. Elítéli a kelet-pakisztáni néptömegek el. leni kegyetlenkedéseket; elismerését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekültek segítségében vállalt áldozatáért. A Központi Bizottság megállapítja, hogy csak az vezethet igazságos megoldáshoz, ha Kelet-Pakisztánban olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politikai rendezésére és minden államnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult helyzetét. Égik A nemzetközi helyzet és a W világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik az anti- imperialisTa akcióegységet. Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az imperializmus ellen harcoló erők sorainak tömöri'ésáre és közös akcióik előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint minden más. az antümperialásta harcban érdekelt párttal és szervezettel széles körű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kifejezi meggyőződését. hogy a kommunista pártok és más antiimperialista erők közös erőfeszítésével megfékezhetek az agresszió, a régi és az új gyarmatosítás erői. a népek nemzeti függetlensége, a demokrácia, az emberi haladás érdekében. A Központi Bizottság áttekint tette és összegezte a X. kongresz- szus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat. O A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresz- szus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében 1971-ben tett intézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. ötéves terv megvalósításának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971- ben jelentős szervező munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a nép jólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, 1811. DECEMBER 3. jő álapot biztosítanak azok végrehajtásához, a további tervszerű és magasabb szintű munkához. 1 A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödő az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971-ben lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozások is hozzájárultak. Ezek eredményeképpen gazdaságpolitikánk eredményei, végrehajtásának problémád, a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt. A gazdasági élet. áttekintése megerősíti: népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970—71-ben túlzottan nőttek, túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A vállalatok és szakszövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem «lőtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésével, a fejlett üzem- és munkaszervezési módszereik elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a Vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg keű oldani. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben is dinamikusan fejlődött. a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb, mezőgazdasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint a nagymértékben felgyorsult beruházási tevékenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési 'programokban megjelöli; módon — a tervezett szerkezeti változások irányában — fejlődött. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Folytatódott a technikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. Egyes szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területein okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyagipar termelése elmaradt a tervezettől és a szükségletektől, s növekedett az építőanyagok importja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista nagyüzemeik, korszerűsödtek a termelési módszerek, emelkedett az össztermelés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére kenyérgabonából az idén az eddigi legjobb termést takarítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére szintén nagyobb a tervezettnél. Szálastakarmányból, cukorrépából, zöldségfélékből a tervezettnél kisebb a termés. Nagymértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarha- állomány viszont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakosság reáljövedelem és fogyasztása egyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építő munkai 1972. évi feladatait is a X. pártkongresz- szus határozatai a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelőéin: — a nemzeti jövedelmet 5—6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjék a felhalmozás; — az ipari termelés 4—6 százalékkal, az építőipar termelése 4 százalékkal növekedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2-—3 százalékos emelése; — az állami költségvetésben a bevételek növelésére, a Idád ások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támogatását és a fogyasztói árak állami támogatása nem haladhatja meg az eddigi színvonalat. .Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást, szolgáló pénzgazdálkodásban; — a termelői ágazatok fejlesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; — a népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a 4. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgazdaság szerkézetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, gazdaságossága. a gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — a beruházások összértéke ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamatban levő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni keli a gazdaságos exportot, szigorúbb és szabályozo'.tabb eljárásit kell alkalmazni az importforgalomban és a devizagazdálkodásban. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági munka eredményeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében, a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—. 3,0 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban, továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és több- gyermekes családok — valamint az egy- és kétgyermekes' egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fél — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmeik igazságo- . sabb adóztatásáról. • O A Központi Bizottság fnegállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem. és munkaszervezés színvonalának növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnék ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és üj szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized folyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevonását, a nagy- vállalatok %kialakítását, majd a gazdasági reformot, mind ez megfelel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményeinek és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, növeli a terv- szerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy népgazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésével széleskörű akció bontakozzék ki a vállalaton belüli tizem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb munkaerőgazdálkodás, az adóalapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s tőgye meg a kellő intézkedéseket. . Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem. és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében^ a területi és termelőhelyi párt- szervezetek fokozzak politikai aktivitásukatt, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági Vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy támogassa a vállalati szervezési tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a jő módszereket és eredményeket, segítse ezek elterjedését. O Á Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve, tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaverseny-mozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket ' teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaverseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élenjár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaversenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói a szövetkezetek tágjai is. A munkaverseny általános céljait a IV. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok & feladatok a dolgozókhoz közel- állnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredmények reális számbavételére, s annak a verseny résztvevői által történő ellenőrzésére, A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, fegyelmezett, lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásához. A munkaverseny alapvető for. mája továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyen, amely eddig is a dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. A „Szocialista brigád” cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a termelésben, a művelődésben, a közösségi életben, érvényesítsék a köl06önös segítség elvét, lépjenek fel a munka- és technológiai fegyelem lazaságai ellen, harcoljanak a minőségért. Változatlanul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalomban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műszaki veztők is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a munkaversenyben élenjáró kollektívák és dolgozók eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitüntetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a népgazdasági és vállalati terveb teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a munkaverseny értékelését, a kitüntetésekre, jutalmazásokra vonatkozó javaslatok megvitatását, a versenyben résztvevő dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kell lebonyolítani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatáskörükben, differenciáltan osszák fel. A munkaver- senybeft kimagasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munkacsoportok a legkiválóbb versenyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitüntetéseket (Szocialista Munka Hőse, Állami Díj, Munka Vörös Zászló Érdemrend). Javítani kell a munkaverseny propagandáját. Folyamatosan és sokoldalúan népszerűsíteni kell a jelentős kezdeményezéseket, versenyeredményeket, nyilvánosságot kell adni a kimagasló eredményeket elért brigádok, munkások, műszaki és gazdasági szakemberek, munkájának, segíteni kell a jó kezdeményezések széles körű elterjesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a szocialista építőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tömegek részéről széles körű támogatásra talál és a kommunisták, akik eddig is élenjártak, továbbra is példamutatóan vesznek részt a munkaver- seny-mozgalomban. O A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékenység és a politikai munka hatékonyságának növelését; gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát. A Központi Bizottság felhívja a gazdasági" területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességüknek a terv megvalósításának elősegítését; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség javítására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésére, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére, a takarékosságra. 111. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1972. évi m unka tervét (MTI)
