Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
Beruházások és a külkereskedelmi / mérleg A jövő esztendei népgázda- sági és vállalati gazdálkodás egyik icKszerxb teendője a külkereskedelmi forgalom bővítése az egyensúlyi követelményeknek megfelelően. Ebből két feladat adódik: egyrészt növelni kell az ország kivitelét, másrészt a behozatalnál az ésszerű takarékosság jegyében kell szükségleteinket meghatároznunk. Bár mind a kivitel, mind a behozatal a nemzetközi munka- megosztásba való beilleszkedés egy-egy vetülete, nem lehet a külgazdasági kapcsolatokat kizárólag egyoldalúan,, példának okáért csak az import növelésével bővíteni, fejleszteni. Elsősorban azért nem lehet, mert a többletimport árát a tők Írországoknak konvertibilis devizában kell megfizetnünk, úgynevezett finánchiteleket kell felvennünk, ami — ha ez a jelenség állandósul — az ország eladósodását okozza. Ettől függetlenül, nem tekinthető egészségesnek az, hogy az országhatárokon belül az előállított nemzeti jövedelemnél többet költünk. Márpedig az export értékét felülmúló import a gyakorlatban azt jelenti, hogy az itthon előállított nemzeti jövedelmet ily módon „nagyobbft- juk” s valamilyen, célra elhasználjuk. CT osszabb időszakra von atka. * zó elemzések arra utalnak, hogy a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez az importnak valamivei nagyobb mérték 3 bővítésére van szükség. Az Utób- . bi esztendőkben azonban az import növekedési üteme szembetűnő módon felgyorsult: 1968 —1970 között a nemzeti jövedelem kb. 20 százalékkal, a behozatal pedig több mint 40 százalékkal nőtt. Különösképpen egészségtelen méreteket öltött ez a tendencia az elmúlt és az idei év viszonylatában; e két esztendő alatt nemzeti jövedelmünk várhatóan kb. 13—14 százalékkal gyarapszik, míg a behozatal mintegy 50 százalékkal. Mellesleg ugyanebben az időszakban a kivitel növekedése várhatóan 15 százalék alatt maiad. Amikor a behozatalnak a realitásokhoz történő igazítását és mérséklését, vizsgáljuk, elsősorban az ok-okozat összefüggéseket kell tisztáznunk. Hadd ugorjunk a probléma kellős közepébe: a mi gazdaságunkban nemcsak a termelésű hanem a beruházási tevékenység is import- igényes; a beruházások anyagi műszaki összetételéből kitűnik, hogy csupán az importgépek értékhányada mintegy 20 százalék. A beruházások tényleges importtartalma azonban ennél magasabb, mert a hazai gyártmányú gépek és az építési munka is jócskán tartalmaz importjavakat. Aligha véletlen, hogy a beruházási tevékenység fejlődési dinamikája mindig tevőlegesen hat a behozatalra. | devágó bizonyíték: a gé- pék és egyéb beruházási javak behozatala 1970-ben 40 százalékkal, az idei év első három negyedében pedig csaknem 50 százalékkal nőtt két év alatt tehát csaknem megkétszereződött. Nyilvánvaló, hogy ennek az árucsoportnak a növekedési dinamikája — miután ez alkotja a magyar behozatal második legnagyobb tételét, amelynek részesedése kb. 20 százalék — az import egészének bővülésére is hat, A beruházási feszültségek egyéb módon is kedvezőtlenül befolyásolják a behozatalt: 1970-ben és az idei év eddigi hónapjaiban jelentősen — összesen csaknem 30 százalékkal — nőtt az anyagbehozatal. Ezt a növekedési tempót az ipari termelés fejlődési üteme nem indokolja — az két év alatt is csak kb. 13 százalék —, itt is elsősorban a beruházási feszültségek konzekvenciáit kell felismernünk. Hadd jegyezzük meg kőzbeve- tőleg: gyakran előfordul, hogy egy-egy ország gazdaságilag hatékony fejlesztési célok megvalósítása érdekében néhány esztendőn keresztül tudatosan többet Importál, hogy az új objektumok termékeivel a későbbiek során kivitelét növelje. A mi helyzetünkre azonban nem ez a jellemző, hisz a beruházási szektor hatékonysága nem kielégítő a ennek ellenére épp ez a szektor nyeli él az importból származó nemzeti jövedelem „többletet-, mégpedig oly módon, hogy közben példátlanul felduzzadt a beruházások befejezetlen állománya. Az elmondottak arra vallanak, hogy importgondjalnkat nem lehet elszigetelten és csak a külgazdasági kapcsolatok területén megoldaná. Az import irreális növekedése okozat; a külkereskedelmi forgalom s ezen belül a behozatali egyensúlyi követelményeknek megfelelő alakítása azt igényli, hogy a felhalmozást — a beruházást és a készletkép- ződést — a gazdasági realitások határai közé kényszer! tsük. TI ehozatalunk kb. 9 százalékát ipari fogyasztási javak, 11 százalékát pedig élelmiszeripari alapanyagok és élelmiszerek alkotják. Vajon ezekben az árucsoportokban nincs lehetőség az ésszerű takarékosság követelményeinek érvényesítésére? E két árucsoportnak a fogyasztói piac egyensúlyhelyzeté- ben van fontos szerepe, egyes termékeknél a választék bővítésében, másoknál a szükséges árualap biztosításában. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a fogyasztási javak mintegy 80 százalékát a szocialista országoktól vásároljuk, míg az élelmiszerimportban a fejlődő országok termékeinek van számottevő arányuk. Továbbá: a szállítók uralmát a belső piacon itt-ott csak az import termékek versenye korlátozza s ezt a — versenyre és műszaki haladásra késztető — tényezőt még átmenetileg is hiba és kár lenne kiiktatni. Garamvölgyi István A BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR BÉKÉSI GYÁRA felvételre keres esztergályos, lakatos, (betanított lakatos), hegesztő, festő szakmunkásokat, illetve férfi és női segédmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. 44 órás munkahét, minden második szombat S Z ä b 3 (J, jelentkezni lehet: a gyár üzemgazdasági osztályán, munkanapokon : 8—15 óráig. 111340 Megjeleni a Békési Élet 1971. évi 3. száma A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megy« Szervezetének népszerű tudományos és kulturális antológiája a Békés megyei és a Békéscsabai Városi Tanács támogatásával jelenik meg, évente három alkalommal. Az ez évi utolsó szám a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára hagyta el a nyomdát. A több mint 200 oldalas antológia gazdag tartalmával kiemelkedik az 1971. évi három kötet közül, s jól szolgálja a Békési Élet évek során kivívott országos sikerét. Az antológia számos kitűnő tanumánya. recenziója, cikke közül felhívjuk az olvasó figyelmét — többek között — Vonsik Gyula, a TIT főtitkárénak „Permanens művelődés, korszerű műveltség” című cikkére, mely az új műveltségért, a műveltség korszerűségéért folyó harc tudományos elemzését adja. Kifejti véleményét a szocializmus, az ember és a műveltség kapcsolatáról, a műveltség korszerű felfogásáról és a permanens művelődés szükségességéről. Értékes írás Elek László „Vajda Péter emlékezete”. Tábori György „Tótkomlós állattartása”. Szabó Feme „Korai aratósztrájkok Békés megyében 1853-ban” és Csendé Béla „Békés megye „Kiváló” művelődési intézményei” című írása. A Kiállítás rovatban közlik Farkas József összefoglalóját az Achim L. András és az agrár- szocialista mozgalom című békéscsabai kiállításról. Legény Dezső cikkét az Erkel Ferenc Emlékmúzeumról és Búza Barna megnyitóját, melyet Bíró György gyulai emlékkiállításán mondott A Tények, dokumentumok, em. lékek-rovatből különösen nehéz kiemelni egy-egy írást mert valamennyi értékes adalékkal szolgál megyénk történelméhez. Csende Béla a Békés megyei zenei és énekkari életről. Dömötör János Kohán Györgyről, Virágh Ferenc az 1905. január—februári választásról és a nemzeti ellenállás első Békés megyei lépéseiről ír. A Szemle rovat közli többek között G. Vass István tudósítását a békéscsabai Áchim L. András emlékünnepségekről, Sass Ervin tudósítását a gyulai Erkel Diák Ünnepekről az ötödik jubileumi találkozó alkalmából, Kósa László írását Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál című könyvérőt Beck Zoltán írását a Tóth Lajos szerkesztésében megjelenő „A gyorsuló időben” című pedagógiai cikk-gyűjteményről. A Békési Élet 3. számát bibliográfia zárja, melyben az országos sajtóban Békés megye iparáról megjelent cikkeket rendszerezi Szabad Olga könyvtáros. A kötet Gera Katalin, Mihály Árpád, Tóth Sándor műveinek reprodukcióit, valamint Béla Ottó, Demény Gyula. Balogh Ferenc és mások fénykép- felvételeit közli. A Tízek novemberi programjából Rangos sportriportert lát vendégül a békéscsabai Ifjúsági és Üttörőházban» a Tízek Ifjúsági Klubja november 15-én, hétfőn. A sport-világ eseményeiről beszélgetnek ezen a találkozón Novotny Zoltánnal, a Televízió sportrovatának munkatársával. 22-én, hétfőn este pedig Angliában jártam címmel rendhagyó élménybeszámolót tart Balogh Ferenc könyvtáros. A filmklub műsorában 25-én, csütörtökön Pygmalion című amerikai filmet mutatják be Papp István tanár bevezetője után. Népművelők jutalmazása A közelmúltban Békéscsabán, a megyei tanács művelődésügyi osztályán kiváló népművelőket jutalmaztak meg. A tíz megjutalmazott között volt Gyürkéi Gyula, gyula—galbácskerti népművelési ügyvezető, aki tíz éve nagy hozzáértéssel és figyelemmel látja el feladatát. Képünk: Gyürkéi Gyula átveszi a jutalmat Csende Bélától, a népművelési csoport vezetőjétől. (Fotó: Barnácz István) Fogalmak — fókuszban Hatékonyság, vagy pontosabban ••• Hatékonyság, vagy porrtosáb- ! ban: gazdasági hatékonyság. A ; „vagy pontosabban” már jelzi: ; sokak előtt nem egészen vilá- ! gos fogalommal van dolgunk. ■ Talán ezért, hogy karriert esá• nált Hatékony népművelésről. : a tanácsi munka hatók on vsá- : gáról éppúgy szó esik — újság- : cikkekben, tv-interjükban, éríe- S kezleteken — mint a sportkö- i rak hatékony nevelő tevékeny• ségéről, s „a legutóbbi horgász. ■ verseny hatékonyságáról”, ■ amint ezt egy hírlapi tudósi• tásban olvashattuk. : Mi ez a fogalom? Mindenre • ráhúzható uniformis, vagy ép- : pen nagyonis szigorúan körül- : határolt terminus technikus, ; amit gyakran ok és alap nél• kül emlegetnek. Az 1960-ban ■ kiadott Üj Magyar Lexikon ; még nem ismeri. Tehát? An• nak előrebocsátása mellett, • hogy a fogalommal kapcsolat- ’ ban még rengeteg kérdés tisz■ tázatlan a legszűkebb szakkö• lökben is, leírhatjuk: a haté■ konyság nem aktuális jelszó, : hanem gazdaságpolitikád kate- ! górta. Kifejezője a gazdálkodás : eredményességének, azaz a rá- ; fordítások és az eredmény ará- ; nya. Viszonyt fejez ki tehát, • valamilyen hozam (eredmény), ■ s az ehhez szükséges erőforrá• sok (befektetések) egymáshoz való viszonyát. Elvben azt, hogy adott eredményt milyen ráfordítással, vagy az adott ráfordítással milyen eredményt értek eL Optimum — változatokkal A hatékonyság ezek szerint egybeesik az optimális ponttal, mert nem minden áron való érvényesítéséről van szó; a költségeket úgy is csökkenthetik, hogy értékesebb helyett silányabb anyagot dolgoznak fél termékké, a hozamot úgy is növelhetik, hogy emelik az árakat ... Mindkettőre van példa. Csak éppen ez nem hatékonyság! Változatok sokasága alapján lehet csak dönteni, valójában melyik terv, befektetés, stb. a leghatékonyabb. Ezért, hogy különbséget kell tenni népgazdasági és vállalati, illetve rövid és hosszú távra szóló hatékonyság között. Tovább bonyolítva: a népgazdasági hatékonyság az összeredmény és az összes ráfordítás aránya. Igen ám, de -rövid távon akkor érvényesül, ha a rendelkezésre álló termelőerők a legnagyobb eredményt hozzák, hosszú távon akkor, ha a gazdasági növekedés a nép- gazdasági egyensúly javuláséval valósul meg. És vállalata értelemben? Ma a. vállalati eredmény (nyereség) határozza meg, de korábban elég volt a kötelező tervmutatókat teljesíteni ... Azaz .nincs örök érvényű hatékonyság, a gazdasági környezet szabja meg, hogy adott esetben mit tarthatunk annak, s mit nem. Bonyolult? Nagyon. Pedig még nem szóltunk a hatékonyságot jelentősen befolyásoló piaci hatásokról, a termelési tényezők egymást helyettesítő lehetőségeiről, a munkaerő újratermelésének olyan, aligha lebecsülhető költségeiről, amelyek nem a vállalati kiadásokban tükröződnek, holott az eredrriény ott képződik... A szakemberek a ráfordítások arányában elvárható „normatív hozam”-ként jelölik napjainkban a hatékonyságot. Maradjunk ennél. Bár ez sem egyszerű. Néhány ellentmondás Nem egyszerű, — mert ugyan leírhatjuk, hogy <— például — az ipari termelés hatékonysága javult, de rögtön hozzá kell tennünk: a fogyasztói ártámogatáson túl 1971-ben az ipar és a külkereskedelem 20 milliárd forint állami támogatást kap. Aminek egy része szükséges, de másik részét fokozatosan csökkenteni kell, mert különben, a kialakult termelési szerkezet konzerválásával, éppen a hatékonyság ellenében hat. Azután: a hatékonysági mérce jóval nagyobb eltéréseket — szóródásokat — mutat, mint a jövedelmezőségi. Számi tások szerint
