Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

\ A jubiláló Szeghalom A monumentális emlékmű a sá-hajőból kiemelkedő diadalív. Kitűnően jelképezi a hagyományok tiszteletét az alkotó em­ber telteié törekvő, egyre szélesedő képességéit Története a messzi múltba vész. A honfoglalás korában, a község területe lakott hely volt. ' Története sorséi pusztított tatár, török és rác. A lakói sokszor menekültek a Sárrét mocsarai­ba, oda, ahol a réti vad,és a vízi madarak ezre a nádasok csíkja, s a szabadon kanyargó Körös hala gondoskodott élelemről, a nád pedig szállásról. Áz ingo- vány védte, a nád elrejtette a bujdosókat. Ezek a sorok olvas­hatók a Szeghalom Nagyközség november 5-én kezdődött négy­napos jubileumi ünnepségének meghívóján. Ezt a múltat fejezi ki az elsőnapi ünnepségen fel­avatott emlékmű is, melyet Do­hányos András, szeghalmi lakos ■tervezése alapján építettek tár­sadalmi munkában.. öröm az ünneplés, különösen, ha eredményekről adhatunk szá_ mot és ha bizakodva nézhetünk a jövőbe. E gondolatokat tük­rözte már az elsőnapi ünneplés ás. Es ha csak címszavakban em­lítjük meg elöljáróban a nagy ünnepségsorozatot. mozgalmas napról számolhatunk be. November 5-én reggel 7 óra­kor a tűzoltózenekar zenés éb­resztője adta tudtára a lakos­ságnak: megkezdődött Szegha­lom újjátelepülésének 260 éves jubileumi ünnepségsorozata. Ti­zenegykor a helyi párt-, tanács, társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és gazdaságok képviselői megkoszorúzták a szovjet emlék­művet, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 54. évfordulója alkalmából. Majd délután 4 óra­kor felavatták a már említett helyi emlékművet. Ezt követően a Péter András Gimnáziumban tett látogatás után este 7 órakor került sor az ünnepi tanácsülés­re. Azt mondhatjuk, hogy az egész község képviseltette ma­gát a mozi helyiségében meg­tartott tanácsülésen. Ott voltak a nagyközségi pártbizottságnak, a tanácsnak, a Hazafias Nép­frontnak, a KISZ-bizottságnák tagjai. Az együttes tanácsülés elnökségében helyet foglalt Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Varga István, a járási pártbizottság első titká­ra, Sándor József országgyűlési képviselő, Varga. Istvánné, a Hazafias Népfront helyi bizott­ságának titkára, Szűcs Sándor néprajzi tudós, valamint a helyi párt- és társadalmi szervek kép­viselői. Kozák Sándornak, a nagyköz­ségi tanács elnökének megnyitó szavai után Varga István, a já­rási pártbizottság első titkára méltatta e kettős ünnepség je­lentőségét. Szólt a település ko­rábbi elmaradottságáról, a fel- szabadulást követő rohamos fej­lődéséről. Milyen is a jubiláló Szegha­lom? Ennek a településnek van múltja, jelene és jövője — ezt leült a Szervezett Munkásnak: Pártja, kapcsolatot létesítve Bu­dapestem a kommunista párttal. Elismerő módon vettek részt a Tanácsköztársaság védelmében. 1919. március 21-én a szocialista forradalom és az átalakítás után direktóriumot választottak három taggal. Április közepén központi intézkedésekre újravá­lasztottál! a községi, járási di­rektóriumot. A választók titkos szavazással öttagú direktóriu­mot választottak, a jogosultak 90 százaléka leszavazott. A nép nagy győzelme volt ez. De kivet­te részét a fasizmus elleni harc­ból is. Majd az 1947-es válasz­tásokon a választók 70 százaléka adta le szavazatát a kommunis­ta pártra. E mozgalmas múlt ellenére Szeghalom csak az elmúlt év­ben lett nagyközség. Fejlődése azonban már a felszabadulást követő években meggyorsult. Bővültek az ipari üzemek, új iparágak alakullak ki, lakóinak száma egyre nőtt. 1952-ben vil­lanyt kapott a község. 1961-ben elkészült az egész területére szóló távlati fejlesztési terv, kö­vetkező évben a község központ­Varga István elvtárs beszédét olvassa fel áss ünnepi tanács­ülésen. érteímeztük az. elhangzott be­számolóból. . Nem a beszédet foglalom össze írásomban, ha­nem hozzáteszem benyomásai­mat, amit ottlétemkor tapasztal­tam. Különös arculatú ma még ez a település. A régi emlékeket felidéző házakban épper. úgy. mint a korszerű épületekben emberek élnek ,dolgoznak. Mun­kájukkal alkotják újjá az öreg, 260 éves községüket, Szeghalmot. ; At események a politikai és gazdasági változások, Szeghalom arculata a látottak, hallottak a meglepő tényeket, gondolatokat valóraváltásra váró elképzelése­ket szülnek. A nagyközség jövőjét formáló jelen a múltból fakad. Szegha­lom 925 évvel ezelőtt, de főként újjátelepülésétől. 1711-tő] halla­tott magáról. A három Körös, a Berettyó táplálta azokat a roppant kiterjedésű réteket, le­gelőket, melyek új hazául szol­gáltak. Az ott élők rossz lakás- viszonyai, az embertelen bánás­mód sztrájkokat, bérharcokat idé­zett elő. Ezek a megmozdulások rendre ismétlődtek. A századfor­dulóban a lakosság, a katonák gyűlése Szeghalmi Gyula és Zsí- la Gyula tanítók vezetésével 1918. november 24-én a munkás­párt megalakításához vezettek. 1918. december 29-én megala­tok gyermekei. Az ünnepi szó­nok mondta a jövőről: — Kiindulva a negyedik öt­eves tervtörvény elveiből, pár­tunk X. kongresszusának hatá­rozataiból, melyek szerint az iparfejlesztésre fordítható álla­mi támogatást koncentráltan kell felhasználni. Egyetértésben a megyei pártbizottsággal, a megyei tanáccsal 27,5 millió fej­lesztési segítséget kaptunk. Fel- használásakor két vállalattal tárgyaltunk. A fővárosi Ruha­ipari Vállalat 32 millió forintos költséggel paplangyártó üzemet hoz létre, mely 400 nőnek nyújt foglalkoztatást. Ehhez 7,5 millió forinttal járulunk hozzá. A Cse­pel Autógyár ebben az ötéves tervben 850 főre emeli a foglal­koztatottak számát, ezért 20 mil­lió forintos fejlesztési hozzájá­rulást kap. A negyedik ötéves terv nagyobb beruházásai közé tartozik még a Gabonafelvásár- lő 2000 vagonos tárolósilója. A negyedik ötéves terv időszaká­ban 868 új lakás építését ter­vezzük, ebből 44 állami, 120 OTP- és 704 magánlakás. Óvo­dai férőhely bővítése 1972-ben megtörténik, 125 hellyel szapo­rodik az ellátás. Az ötéves terv során 100 tanuló részére az ál­talános iskolai kollégiumot hoz­zuk létre. Ez szolgálja a ta­nyán levő szülők iskolás korú gyermekének elhelyezését, azok tanulásánál! megkönnyítését. Sor kerül a Péter András Gimná­zium két tanműhelyének meg­építésére is. E néhány példa is azt igazol­ja, hogy a városiasodás stádiu­mában van a nagy múltú Szeg­halom. Ez jóleső érzéssel tölti el az itt lakókat. Az utóbbi idő­ben tapasztalt mozgás, a telepü­lés kusza képe már nem hat idegesítően az emberekre. A jának városiasodé átalakítására szolgáló részletes rendezési terv. Az új építkezések e tervei! sze­rint történnek. Üj ipartelep a községben a vasipari ktsz-rész- leg helyén a Csepel Autógyár­nak alkatrészt gyártó üzeme. A fővárosi Ruhaipari Vállalat te­lepet hozott létre, s ma már a szeghalmi lányok és asszonyok közül kettőszázan Készítik azo­kat a fehérneműket, melyet kül­földön is keresnek. Sorolhatnánk még néhány vívmányt, olyat, mint a lakások felújítása, hiszen 400 fölé emelkedett az új laká­sok száma, amit a lakosság sa­ját erőből épített. Szorgos kezek, gondolkodó fe­jek — így jellemezhetjük Szeg­halom lakosságát. Aktív részvé­telüknek köszönhető a község­politikai tervek elkészítése, meg­valósítása. A termelés eredmé­nyek elérését az értelmiség számszerű növekedését és fejlő­dését jól segítettél! a nagyköz­ség oktatási intézményei. Dicsé­retes, hogy a Péter András Gim­náziumban a 460 tanulónak 80 százaléka munkások és parasz­közseg vezetői türelmei kértek az ott lakóktól, mert a jelen­legi átalakulás türelmet kíván a szeghalmiaktól. Az, hogy az át­építés miatti munkák miatt ren­detlenség, összevisszaság ural­kodik a községben azért kap helyeslést, mert tudja a lakos­ság, hogy ezzel új arculata kép­ződik Szeghalomnak. A Haza­fias Népfront, az állami és tár­sadalmi szervekkel, üzemekkel, intézményekkel együttműködve széles társadalmi összefogással kívánja a községépítési akciót megvalósítani. Szeretnék elérni, hogy Szeghalom sok részén oar- kok, pompázó virágok, gondozott előkelték, járdák és járdaszegé­lyek jellemezzék majd a nagy- nagy változást. Biztosai! abban, hogy szép nagyközségük lesz. De amíg ez megvalósul, addig át kell élniük a jelent, amely ne­héz és sok munkát követel. Tü­relmet odaadást, okos politikai munkát követel, hogy a biztos jövőt valóra váltsák és kibonta­kozhasson Szeghalam városiaso­dó arculata. Az ünnepi tanácsülés egyet­len határozatot hozott, miszerint a nagyközség tanácsa és a Ha­zafias Népfront-bizottság javas­lata alapján Szűcs Sándor bi~ hamagybajomi írót — a község érdekében több évtizedeken ke­resztül kimagasló tevékenységé­ért, a község helytörténetének és néprajzának felkutatásában szerzett érdemeiért a politikai és mozgalmi munkában tanúsí­tott helytállásáért — Szeghalom nagyközség díszpolgárává vá­lasztja. Az erről szóló oklevelet és emlékplakettet a jelenlevők nagy tapsa közepette Kozák Sándor tanácselnök adta át a 68 éves írónak, mint Szeghalom első díszpolgárának. Rocskár János mih NOVEMBER % Szűcs Sándor néprajztudós — a nagyközség első díszpolgára — Miklya Jenő tanár kíséreté' m az új Szeghalommal ismer­kedik,

Next

/
Thumbnails
Contents