Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
A negyedik ötéves tervben kitűzött beruházások tervszerű, alaposan átgondolt és gyors megvalósítása valamennyiünk ügye Interjú Supala Pál elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával A második és a harmadik ötéves terv során több kiemelt be. ruházás és jelentős létesítmény valósult meg megyénkben. Ezek a beruházások kedvezően hatottak gazdasági életünkre, elősegítették a megye iparosodását, a foglalkoztatottság növekedését, igen kedvezően befolyásolták a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem fejlődését. Következésképpen sokat javult megyénk lakosságának egészségügyi, kulturális, kommunális és szociális ellátottsága. A negyedik ötéves terv idejére megyénkben 16,8 milliárd forint értékű beruházást irányoztunk elő. Az 1970. évi tény»- adatokból kiindulva — egyenletes fejlődést feltételezve — 1975. ig évenként átlagosan 2,9 százalékos növekedés várható. Ez öt év alatt összesen 14,5 százalékot tesz ki. összegszerűségében a negyedik ötéves terv idején lényegesen több anyagit fordítunk beruházásra, mint a harmadik ötéves tervben. Hogyan valósítjuk meg célkitűzéseinket? Ezekkel a gondolatokkal kerestük fel Supala Pál elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, hogy kérdéseinkre válaszát kérjük. — Békés megye beruházások gyakorlati megvalósításában sok esetben nem érvényesül a gazdaságirányítás reformjának követelménye. Sok vita van annak megértésével, hogy a döntés joga kit Illet meg a beruházások ügyében? Több gazdasági vezető sajnos még nem értette meg azt, hogy a beruházási döntéseknél is szükséges az eddigi gyakorlat, módszer felülvizsgálása, korszerűsítése. Mi erről » véleménye? — Tény igaz, hogy a beruházásokkal kapcsolatban a döntési jogkör megértésével ás alkalmazásával problémáink vannak. Beruházási ügyekben ma lényegében két helyen hoznak döntést. Az állami beruházások döntési joga a központi szervek hatáskörében van. A részben, vagy teljes egészében saját eszközökből megvalósuló fejlesztéseknél a döntési jogkör a helyi tanácsnál, vállalatnál, szövetkezetnél kell hogy érvényesüljön. Az új gazdaságirányítási rendszerben az önálló vállalatok vezetőinek döntési jogköre és felelőssége tehát nagymértékben növekedett. Ahhoz, hogy egy beruházásban valaki helyesen foglaljon állást, több irányban tanulmányoznia szükséges a kitűzött célt és a beruházás gazdaságosságát, hatékonyságát. Az a véleményem, hogy egy beruhá. zás megvalósítására döntés csak akkor születhet, ha a helyi vezetés alaposan ismeri a tényeket, tisztában van azzal, mit akar megvalósítani, miből akarja megvalósítani, kivel csináltatja és milyen módszerrel, technológiával. — Milyen negatív jelenségeket figyeltek meg az eddigiek során? — A Politikai Bizottság 1971. június 29-i határozatának figyelembevételével lefolytatott vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a fejlesztési célok megvalósításában Békés megyében az országoshoz hasonlóan jelentkeznek gondok, probJé. mák, negatívumok. A tapasztalatok közül csak néhányat említek. Amikor e megyei tanács vb tervosztálya áttekintette a megvalósítás útját járó beruházásainkat, kénytelen volt megállapítani, hogy egyes ipari üzemek, a városi és községi tanácsok, továbbá a termelőszóvetkezetek olyan beruházások megvalósításához fogtak, amihez egyszerűen nem volt meg a pénzügyi források garanciája! Amikor megkérdezték az érdekelt intézményeik vezetőit hogyan fejezik be az elkezdett munkát ezt válaszolták: majd a megyei tanács segít. A megyei tanács eszközei a negyedk ötéves tervben programba vett beruházásokra maximálisan igénybe vannak véve. Így nem valószínű, hogy a pénzügyi források garanciája nélkül elkezdett beruházásokat — miután elfogynak — Aranydijas — mondja büszkén s tölt a poharakba. Cségei a napfény felé emeli az italt. Jókedvű, elégedett. — Kihúztuk a méregfogát! — és Zsiga megbotránkozva látja, hogy egy hajtásra leönti a csodálatos, gömbölyű bort amit forgatni, ízlelgetni, gurguláztat- nl kellene a szájban, míg ki nem adja minden titkát. Csegei újra tölt a poharába. Megissza. Jelentősen néz Zsiga szemébe. — Jövőre te leszel itt az elnök, én meg a főagronómus. Zsiga bámul. Nem ért semmit. — Negyven éves vagyok — mondja Csegei. — Húsz éve dolgozom a mozgalomban. 56-ban a forradalmi bizottmány, vagy mi a rossebnek hívták, felakaszt ha idejében meg nem lógok... És még mindig itt rohadok a járásnál. A Moravek, akivel együtt kezdtem, már országos főember.- Itt megvan a fix, isten bizony csak annyi, hogy minden fizetéskor az a régi vicc jut eszembe, hogy aszongya a magyar munkás: én úgy csinálok, mintha dolgoznák, ők meg úgy csinálnak, mintha fizetnének. — Felcsillan a szeme. — Egy tsz? Aranybánya, öregem. Aranybánya! — Nem mondhatnám — mond. ja Zsiga fancsalian. — Egy éve itt vagyok ,de még csak a házam alapjait tudtam lerakni. — Mert a Niklai hülye, puritán ember! Neki nincs szíve több pénzt felvenni, mint amennyit a traktorosa keres!... Egy ekkora tsz-ben, tudod, mennyi fizetése lehetne az elnöknek? Tizenötezer! Havonta! Törvényesen! S ; mellé a prémium, ez az... A tag- • ság megszavaz mindent, ha úgy 3 van neki tálalva... A Szabó, aki j két éve ment ki területre, már 3 villát épített Siófokon... önt a ! poharakba, megisszák. — Tsz- • elnöknek lenni vagy nagy fele- 3 lősség, vagy nagy buli... Erről 3 van szó, barátocskám. — Nem értem — mondja Zsi- • ga. — Rám mi szükség van? Ha 3 főagronómus akarsz lenni, gyere \ ki főagronómusnak. Csegei nevet. — Nem vesz fel a Niklai. Köz- 3 gyűlés elé viszi az ügyet, e az el- 3 utasít— 56 előtt begyűjtő vol- j tam. Sajnos, emlékeznek rám a 3 parasztok. Zsiga tölt. Hallgat. — Az emberek szeretik — f mondja aztán. — Nem tudom 3 elképzelni, hogy leváltsák! — Azt bízd csak rám! — le- \ gyint fölényesen. — Az embe- : rek mindent megszavaznak, ha ‘ úgy van nekik tálalva. Majd • mozgósítom a megyénél, meg a járásnál barátaimat kivonulunk nyolc-tíz autóval, úgy megdolgozzuk a gyűlést, hogy a végén egyszerűen nem tudnak mást csinálni az emberek, mint amit mi akarunk. Zsiga rosszkedvűen hallgat — ahelyett, hogy felvillanyozná a lehetőség, hogy elnök lesz. Csegei bátorítóan a vállára csap. — Elintézem már: jövőre any- nyi dotációt kapsz, hogy ha egész éviben csak bukfencet vettek, akkor is kétszer annyit tudsz osztani, mint Niklai... S ha pénzt adsz nekik, megcsókolják a kezedet. (Folytatjuk) készleteik — be is tudják fejezni. Bizonyos értelemben ezek a fólbenhagyott beruházások hozzásegítenek a közhangulat kedvezőtlen alakulásához. Az érdekelt települések lakóinak figyelmet éppen ezért a helyi vezetők munkájára szeretnénk Irányítani, hogy ne a megyei tanácsot „szidják”, vagy az államot okolják azért, hogy a víztornyot az alapozás után nein építhetik tovább, mert nincs pénzük, hanem saját vezetőiket számoltassák el. Több üzemben megvalósították ugyan a beruházásokat, de berendezésükről nem gondoskodtak. Nem számoltak a forgóeszköz növekménnyel. Ezért a beruházások nagyrésze ma is kihasználatlanul áll. Találkoztunk nem megfelelő tervezéssel is. Ez különösen mezőgazdasági üzemekben fordult elő. Ha aláterveznek egy-egy beruházást, akkor kevesebb saját erőt szükséges letenniük az állami támogatás mellé. Ez kezdetben előnyös ugyan, de később a többletköltség igénye miatt megbosszulja magát. Sajnos előfordult több beruházás esetében, hogy az előkészítés nem volt megalapozott. Igen sok tervmódosítást csináltak, mert időközben rájöttek arra, hogy az eredeti elképzelés nem megfelelő. A sorozatos terv átdolgozások miatt a kivitelezés elhúzódott és elhúzódik, ezzel felesleges terheket vállalnak magukra, költségesebbé teszik a termelést. Megfigyeltük azt Is, hogy a nagy állami beruh ázásoknál sok esetben elmaradnak a kapcsolódó beruházások. A beruházók pénzügyi nehézségekre hivatkoz. nak. Ha annak idején ezeket a kapcsolódó beruházásokat is beterveztek volna, akkor többlet- költségekkel a kivitelezés sarán nem jelentkeznek. Gyakori jelenség az is, hogy a kivitelezők sok munkára kötnek egyszerre szerződést azért, ha valahol anyag hiánya, vagy tervezési problémák miatt félbeszakad a munka, dolgozóikat kis átcsoportosítással foglalkoztatni tudják. így az erőket szétforgácsolják. Lehetne ezt a gondolatsort tovább folytatni azzal is, hogy a korszerű építési módok általában drágábbak, mint a hagyományosak. Ezért a vállalatok a régi módszerű építkezésekhez rakaszk ódnak, — Milyen beruházási gyakorlatot követünk » negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában, hogyan foglalt állást ebben a témában az MSZMP Békés megyei Bizottsága? — A negyedik ötéves terv idején 16,8 milliárd forint értékű beruházás valósul meg Békés megyében. Ebben az esztendőben 3 milliárd 150 millió forint kivitelezéséről kell gondoskodnunk. 1975-ben az évenkénti 2,9 százalékos fejlődést feltételezve már 3 milliárd 560 millió forintra nő az évenkénti beruházás összege. A kitűzött beruházások csak tervszerű, alaposan átgondolt, gyors ütemben valósíthatók meg. Az egyes beruházásokra engedélyezett, előirányzott őszszeget csak néhány százalékkal lehet túllépni, annyival, ameny- nyit a beruházó — kifejezetten erre a célra — tartalékol. Mondhatnám azt is, hogy kereten belül kell gazdálkodni, megvalósítani az elképzelést. Ez azt jelenti, ha valahol 100 gyermek befogadására alkalmas kollégiumot terveznek egy bizonyos összegből, és ha ebből csak 80 gyermek elhelyezésére tudnak építkezni, akkor így programozzák további munkájukat. A keretszemlélet nyomasztóan hat, de mit lehet mást tenni, ha egyszer egy beruházásra 10 millió forint lett előirányozva, akkor 12-t, vagy 13-t nem költhetünk él. Miből pótoljuk a többletköltséget? Melyik intézménytől vonjuk meg a fejlesztést? Ha ezt tennénk, akkor ez nagyon fájó lenne. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy az engedélyezett beruházási keretből, a helyi lehetőségek feltárásával valamennyi városban, községben, vállalatnál, ipari üzemben és szövetkezetben oldják meg a feladatot. A tartalékképzés jelentőségéről már szóltam. Beszéltem arról Is, hogy műszakilag jói előkészített beruházások szükségesek, melyek pénzügyileg is megalapozottak. Ha a tervnek megfelelően építkeznek, akkor — gondolom — a gyorsasággal sem lesz különösebb baj. — A köztudatban az terjed, hogy a beruházások mostani rendszabályozásával a kormány csökkenteni kívánja a benn házas ütemét. Mi az igazság ebben az ügyben? — A harmadik ötéves terv időszakában létrehoztunk egy igen jelentős építőipari kapacitást. Ezt az utóbbi években jelentősen bővítettük. így elértük, hogy 1971—1975 között 16,8 milliárd forint beruházást valósíthatunk meg Békés megyében. Ez összegszerűségében több, mint amennyit a harmadik ötéves tervben ilyen célra fordítottunk. Kétségtelen, hogy itt a megyében is szeretnénk rendet teremteni a beruházási ügyekben. A gazdaságirányítás reformjának szellemében járunk él, amikor azt mondjuk, hogy csak műszakilag jól előkészített, pénzügyileg megalapozott, alaposan átgondolt beruházások induljanak. összpontosítani szeretnénk eszközeinket, hogy egy- egy beruházás minél hamarabb valósuljon meg, kezdődjön el benne a termelés, mert csak ez lehet az alapja annak, hogy újabb beruházások induljanak. Mi a beruházások rendszabályozását tűztük célul, nem pedig az ütem csökkentését. Ez két dolog. Vétek lenne a kettőt összekeverni. Mi azt mondjuk; ha a beruházásaink rendben mennek, tervszerűen haladnak, akkor a 16,8 milliárd forint elköltése a társadalmi célkitűzéseket jól szolgálja. — Mit tehetnek a pártszervezetek a beruházás-politkai célok valóraváltásáért? — Az MSZMP megyei bizottsága a közelmúltban állást foglalt a következőkben: A Politikai Bizottság 1971. június 29-i határozatában foglaltakat a területi pártszervezetek feladatának tekinti és a demokratikus centralizmus értelmében kéri ennek maradéktalan megvalósítását. A megyei pártbizottság külön a területi pártalap- szervezetek figyelmébe ajánlja, hogy a fejlesztési elképzelések kidolgozásánál és megvalósításánál vizsgálják meg a népgazdasági érdekek érvényesítésének lehetőségét. Politikai súlyukkal akadályozzák meg a szükségleten felüli beruházásokat, a pazarlást, a luxuskiviteleket. Szorgalmazzák a műszaki fejlesztést. Egyetemet, főiskolát végzett szakembereket állítsanak munkába. Tekintsék politikai követélménynek a beruházási fegyelem, tevékenység megszilárdítását, a tartalékok képzését. Ügyeljenek arra, hogy a fejlesztési célok komplexen, a pénzügyi forrásokkal összhangban kerüljenek meghatározásra. A megyed pártbizottság állásfoglalását a városi és a járási pártbizottságok titkárt értekezleteken ismertették az alapszervezetek vezetőivel. Ezt követően a nagyobb beruházást lebonyolító vállalatok, intézmények pártszervezetei még külön taggyűlésen is foglalkoztak beruházási politikánk időszerű kérdéseivel — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Supala elvtárs. Oupsi Károly I m Ünnepség a békéscsabai ruhagyárban A Férfi Fehémeműgyár békéscsabai gyárában november 5-én emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójáról. Az ünnepi beszédet Zöld Jánosné, a pártalapszervezet titkára tartotta, maid a társadalmi szervek aktíváinak jutalmat adott át. Ugyancsak átadta az MSZMP KB emléklapját három 25 éves párttagsággal rendelkező dolgozónak, akiket a KISZ-fiatalok virággal is köszöntöttek. Mézes Pálné, a Vöröskereszt titkára a Vöröskereszt-jelvény aranyfokozatát kapta meg, Laczó Zsófia pedig a SZOT oklevelét. Többen jó munkájukért részesültek kitüntetésben, amit Nagy Lajos gyárigazgató adott át. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója jelvényt Csabai Imréné, Marik Mihályné, Fetrik Ilona és Csepregi Lász- lóné, a Kiváló Dolgozó jelvényt pedig Laurinyecz Katalin, Óvári Mihályné, Kocziha Pál. Marik Mihály és Wagner László kapta meg. Fülöp Árpád gépkocsivezető 750 ezer kilométer bnlesetm'»nt»« vezetésé t jelvényt, oklevelet és pénzjutalmat kapott. Húszéves fennállását ünnepelte a MEGYEVILL November 5-én kettős ünnepet tartottak a Békés megyei Villanyszerelési Vállalat dolgozói. Ezen a napon emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. és a vállalat fennállásának 20. évfordulójáról Az ünnepségen először Kovács Ferenc, a pártalapszervezet titkára tartott beszédet, majd Lábos András igazgató ismertette a vállalat történetét, fejlődését. Elmondta többek között, hogy a termelési érték a létszám megháromszorozódása mellett — húsz év alatt mintegy tizenötszörösére emelkedett és egyes termékei a megye határain túl is ismertté váltak. A vállalat minden évben nyereséges volt. Az egy főre jutó átlagkereset is háromszorosára nőtt. Ezután dr. Takács János, a Békés megvei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának vezetője üdvözölte a dolgozókat és átadta a vállalatnak a megyei tanács elnöke dicsérő oklevelét. Ugyancsak dicsérő oklevelet kapott még Lábos András, Göttler Vilmosné és Somlai László. Lábos Andrásnak ezenkívül átnyújtotta az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt Az ünnepségen Kiváló Dolgozó jelvényt kapott Komlósi István, Aszódi János, Csipái Zoltán, ' egyi Zoltán, Mészáros Ferenc. Istók Pál, Kola- rovszki Pál és Veres István. Hatvan törzsgárdatag és sok dolgozó részesült pénzjutalomban, melynek együttes összege meghaladta a 47 ezier forintot bíkIs mm 19U. NOVEMBER 7. 5
