Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
Hűség a néphez, hűség a párthoz ... Homola Csaba, a KlSZ-bizottság titkára számol be két év munkájáról. Ez á jelmondat díszítette Békéscsabán az Ifjúsági és Űttörő- ház nagytermét, ahol november 1-én, hétfőn a Központi Tiszthelyettes Iskola KlSZ-bizottsága tartotta küldöttértekezletét. Ezen jelen volt Nagy József vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg pártbizottságának tagja is. Az elnöki megnyitó után a Sziklai Sándor honvédelmi úttörő zászlóalj köszöntötte a tanácskozást, majd a tisztségviselők megválasztását követően a Központi Tiszthelyettes Iskola KISZ-bizottságónak titkára adott számot a KISZ VII. kongresz- szusa óta végzett munkáról. A beszámoló kritikusan elemezte az alapszervezetek .és a bizottság munkáját. Megállapította, hogy a katonafiatalok magatartását a tennivágyás és a hasznos cselekvés jellemezte. Ennek bizonysága az a helytállás, amelyet a KISZ-bizottsághoz tartozó katonák az 1970-es árvíznél tanúsítottak és méltán nyerték el a KISZ KB vándorzászlaját. S hogy a jelmondat, amely a tanácskozás résztvevőit fogadta, nem frázis, annak jó bizonyítéka, hogy a katonafiatalok ebben az évben elismerő oklevelet érdemeltek ki a KISZ KB-tól. A jövő feladataival foglalkozva, a beszámoló felhívta a figyelmet arra: „nem lehet közömbös, hogy a végzett tiszthelyettesek hogyan állják meg helyüket jövendő beosztásukban”. A vitában többek között felszólalt Szakái József, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, s arról beszélt, hogy a megye és Békéscsaba város lakossága nagyra értékeli a tiszthelyettes iskola katonáinak a tavalyi árvízi helytállását és a honvédelmi nevelőmunkában kifejtett tevékenységét. Antal János őrvezető a nős, családos sorkatonák gondjairól beszélve, megköszönte az alapszervezet tagjainak, hogy belvíz sújtott háza helyett egy modern, kétszobás lakást építettek otthon maradt családjának. A vita után a küldöttek megválasztották az új KlSZ-bizott- ságot és a VIII. kongresszus Békés megyei katonafiainak küldötteit, Sz.Z. Legfőbb gond az óvodai elhelyezés Nőfelelősök tanácskozása Békéscsabán Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságán élelmiszeripari üzemek, valamint kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok nőfelelősei részére tartottak tanácskozást. A tanácskozáson Gyurkó Jánosné, az MSZMP városi bizottságának nőfelelőse tartott tájékoztatót egy vizsgálat tapasztalatairól, melyet az MSZMP KP határozatának végrehajtásáról tartottak a város több üzemében, vállalatánál. A vitában többen mondták el tapasztalataikat saját területükről, s a legfőbb gondként a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezését említették. Egybehangzó véleményük volt a hozzászólóknak, hogy nemcsak beszélni kell erről, hanem tettekben is meg kell nyilvánulnia a segítőkészségnek, elsősorban az üzemek, vállalatok részéről. A tanács ugyanis lehetőségeihez mérten mindent megtesz azért, hogy bővítse az óvodákat, s több gyermek nyerjen elhelyezést. Azonban ezek a lehetőségek végesek, s feltétlen szükséges az üzemek hozzájárulása. Szó volt a fizetési arányokról is, s a tanácskozáson jó példát hallottunk az élelmiszerkiskereskedelmi vállalatról, ahol nincs lényeges különbség női és férfi dolgozók fizetése között, ha azonos munkakörben vannak. Ünnepség az építőknél Tegnap, astítört^cön délután a Szakszervezeték Megyei Tanácsának székházában az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága aktívaértékezletet tartott. Közös ünnepségen emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójáról. Bocskai Mihályné, az SZMT titkára ünnepi beszédében méltatta a nagy történelmi sorsforduló jelentőségét. Ezt követően Kneif el Antal, az; Építők Szakszervezete megyei; bizottságának titkára értékelte * a szervezet moagalmd miunká-; járnak fejlődéséit a társadalmi s aktívák tevékenységét, majd a! legeredményesebben és a leg- > régebben dolgozók közül 57 S aktívát az ünnepség alkalma- • ból jutalomban részesítettek. £ A jutaimazottak sorából kü- jj lön ki teli emelni Hrabooszki Mihályt, aki alapító tag volt és Slimbarszki Jánost, aki több minit hatvan éve tagja az Építők Szakszervezetének. Az „Építőipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést Medovarszki Mátyás, az Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának bérfelelőse kapta meg. NDK-ba utasó fiatalok A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg mintegy 12 ezer magyar fiatal dolgozik, akik | bővítik szakmai ismereteiket, erősítik a két nép közötti baráti kapcsolatokat. Az államközi szerződés 13 évre szól, s ez idő alatt körülbelül 40 ezer fiatal szakmunkás dolgozik majd váltott csoportokban az NDK különböző ipari üzemeiben. A közeljövőben újabb csoportok érkeznek. A munkáltatók és a berlini KISZ-bizottság már felkészült fogadásukra. Kenesei Istvántól, a KISZ-bizottság titkárától kérdezem: — több éves tapasztalata alapján — mit tudna a most kiutazóknak tanácsolni, milyen nehézségekkel keil számolniuk a kezdjed időszakban? — Legtöbb problémát az első időszakban a munkaügyi kérdé-| seit okozzák. Nekünk és a szakmunkásoknak is. A fiatalok egy- i része ugyanis mindenáron ki! akar jutni, így otthon a szer-1 ződés aláírásakor bármilyen j munkát vállal. Még olyat is, ami nem kapcsolatos szakmájukkal és amihez kedvünk sincs — arra számítva —, majd a helyszíneit elintézik, hogy más munkahelyre kerüljenek. A valóságban azonban nem ilyen egyszerű a helyzet Nem mindig áll módunkban segíteni azoknak a fiataloknak, akik időközben meggondolták magukat és nem az eredetileg vállait munkakörben kívánnak dolgozni. A munkáltató ugyanis szám szerint és szakma szerint kér magyar munkásokat. — Módjuk van-e az itt dolgozó fiataloknak intenzív nyelv- tanulásra? Elsajátíthatják-e a német nyelvet három év alatt? —‘ A lehetőség adott. Sajnos, fiatal munkásaink egy része nem él ezzeL A vállalatok nyelvtanárt és munkaidőkedvezményt is biztosítanak, de mindez kevés, ha a fiatalokban nincs meg a készség, a szándék, hogy megtanulják a nyelvet. Márpedig a nyelvtudás hiánya szakmai fejlődésüket is gátolja. — Mit mondhatna az NDK* ban dolgozó fiatalok anyagi helyzetéről, mennyit keresnek és milyen körülmények között élnek? — Az elhelyezéssel, lakáskörülményekkel kapcsolatban eddig semmiféle reklamáció nem érkezett hozzánk. Sőt Inkább azt kell mondanom: irigylésre méltó körülmények között élnek az itt dolgozók. Ha valaki jól és lelkiismeretesen dolgozik, 3— 4000 forintnak megfelelő összeget kereshet havonta. Ez különösen akkor nagy szó, ha figyelembe vesszük, hogy elsősorban az iskolapadból kikerülő fiatalokról, szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező munkásokról van szó. Az itt dolgozó fiatalok átlagos életkora 19 és fél év, — Hogyan töltik szabad idejüket a fiatal magyar munkások? Mit tesz a KISZ-szervezet a szabad idő hasznos eltöltéséért? — Az ide érkező gyerekek, kikerülve a családi és baráti körből, eleinte nem nagyon tudnak mit kezdeni szabad idejükkel. Különösen az első időben rendkívül fontos, hogy milyen programokat tudunk nekik nyújtani, sikerül-e őket a hasznos és aktív időtöltésre szoktatni. Megemlíteném, hogy KlSZ-eseink nagy része már elvégezte vagy most végzi a marxista—leninis. ta középiskoláit. Szeretnénk tovább fejleszteni az NDK-ban dolgozó fiatalok olvasómoagal- mét. Sajnos, a magyar sajtótermékek terjesztése sem zökkenőmentes. A lapok gyakran késve érkeznek. Magyar nyelvű könyvek sem állnak elegendő meny- nyiségben rendelkezésünkre. Sajnos, az a tapasztalatunk^ hogy • a kiérkezők nem mindig informáltak. Olykor csak kósza hírékből értesülnek a rájuk váró lehetőségekről.. Hasznos volna a jelentkezőknek is és a munkáltatóknak is, ha a szerződés megkötése előtt pontosan, részletesen ismertetnék a fiatalokkal a várható körülményeket, A. E. Megemlékezés az 1956-os ellenforradalom áldozatairól Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kegyelettel emlékeztek meg csütörtökön a főváros dolgozói. A Köztársaság téren levő Budapesti Pártezék- ház védelmében elesettek emléktáblájánál koszorúzás! ünnepséget tariottak.. Először a budapesti pártbizottság nevében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona Imre, Nagy Richárd, Somogyi Sándor, a pártbizottság titkárai és dr. Vida Kálmán, a pártbizottság osztályvezetője rótta le kegyeletét. Ezt követően a pártbizottság apparátusának dolgozói helyezték el virágaikat a máiványtáiblánál. Mező Imiének, a budapesti pártbizottság egykori titkárának emléktáblájánál Somogyi Sándor és dr. Péter János, a pártbizottság osztályvezetője helyezett el koszorút, Virágokkal díszítették a Kerepesi temető pantheonjában nyugvó mártírok sírjait, majd az ellenforradalom elleni küzdelemben hősi halált halt katonák, rendőrök emlékének adózták tiszteletteL A Kerepesi temetőben nyugvó hősi hatottak emlékművénél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget A Himnusz után gyászdallamok hangjai közben helyezték el a kegyelet virágait. A Honvédelmi Minisztérium nevében Czinege Lajos vezér- ezredes .honvédelmi miniszter, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes és Tárcsái Tibor vezérőrnagy, az MSZMP néphadsereg! bizottságának első titkára helyezett el koszorút. Kegyelettel emlékeztek az ellenforradalom áldozataira az újpesti, a rákoskeresztúri és a csepeli temetőkben is (MIT) 17. — Eg}' székkel több van ■— közli tárgyilagosan. Géza ráordít: — Vigye ki! Az ellenőr sértődötten szék nélkül távozik. Mi ő, cseléd? Géza a csukott ajtón keresztül kikiált: — Pista bácsi! Az öreg abban a pillanatban az irodában van — talán hallgatózott áz ajtó előtt. Géza pénzt nyom a markába. — Hozzan egy üveg pálinkát! De siessen! Visszaül az íróasztalához, bámul maga elé. Selyem Zsiga lép az irodába. Udvarias, szerény. — A Területi Szövetség nem helyesli az elbocsájtásomat. Itt a levelük. Géza nem nyúl a levélért. Töprengve nézd Zsigát. Végül elszánja magát. — Intézd el, hogy állítsák le ezt a vizsgálatot. — Hogy tudnám én ezt elintézni? — kérdezi Zsiga riadtan. — Gondolom, Csegei elvtárson keresztül. Zsiga nem ért semmit. így aztán nem is hisz abban, hogy el tudja intézni. — Ez a feltétel? — kérdezi csalódottan. — Ez — feleli Géza komoran. Zsiga csalódottan zsebregyűri a levelet. Csorvás irodájában Müllert kérik a telefonhoz. Pista bácsi most ad be két üveg harmatos sört. A kupakok már meg vannak rajtuk lazítva. Csorvás átveszi a sört, Müller pedig fontossága tudatában veszi fel a telefont. — Igen, én vagyok, Csegei elvtárs... Nem. még nem találtunk semmit. Eddig még minden rendben van... — Hirtelen csa' lódottá válik az arca. — Gondolja, Csegei elvtárs?... — Hagyjuk abba? Dehát még nem végeztünk!... Hát... ha ez az utasítás... — Visszateszi a kagylót, bután néz maga elé. — Mi van? — bámul rá riadtan Csorvás, mert ért mindent. Müller odamegy az íróasztalhoz, félrelöki az iratokat s egyik sarokból, amely tele van üres sörösüveggel, előveszi hatalmas diplomtatáskáját s pakolni kezdi a holmiját. — Ügy látszik, a Niklai mögött is áll valaki... — Csóválja a fejét. — Az isten se ismeri ki magát! Csorvás — kezében a két sörösüveg — meg van ijedve. Nem vetette-e el nagyon a súlykot Niklai ellen? Sápadtan nyújtja az egyik üveget: — Ezt most már igyuk meg... Az ellenőrök a téesz legkülönbözőbb területem abbahagyják a munkát. Beszállnak az autókba. Az autókavarán elindul a város felé. A parasztok éppoly értetlenül bámulják, mint amikor megjelentek. ■Géza a kertjükben levő lugasban érett fürtöket válogat egy kis kosárba, amit Kati tart boldogan a kezében. Közben magyarázza, hogy melyik szőlőnél? mi a neve s milyen a zamata. A két gyerek olyan ritkán van együtt az apjával,., hogy mint a szivacs, issza minden szavát. Selyem Zsiga jelenik meg a lugas bejáratánál, arcán inkább zavart, mint megkönnyebbült mosoly. — Elintéztem, Géza. Géza a tele kosárral elküldi a gyerekeket. — Menjetek anyukához — s fürkészve nézi Zsigát. — Hogyan sikerült? Zsiga tanácstalanul megvonja vállát. — Őszintén szólva, magam sem tudom. Szóltam Csegei elvtársnak, s ő megígérte, hogy beszél az elvtársakkal. Géza hosszan nézi az agronö- must. — Nem vagy te őszinte hozzám, Zsiga. — Mondtam, hogy én sem értem. — Zsiga megbántódva magyarázkodik. — Régi barátság fűzi Csegeihez. Húsz évvel ezelőtt együtt kezdtük a mozgat*
