Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
Ifjú szakembereket vár az ismeretterjesztés A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei mezőSzakemberek, vezető beosztásúak és nők a termelőszövetkezetekben Kitüntetések, jutalmak a Haitimé- és Felvonógyárban gazdasági és élelmezésügyi szakosztálya a párt ifjúsági politikája és az ifjúsági törvény szellemében az új isme- retterjesztésd évadban sokkal több ifjú mezőgazdasági szakembert kíván foglalkoztaitni. Ezek a fiatal szakembereik mint a TIT előadói már eddig is elismerésre méltó miunikáit végezték, eddigi sikereikre és hozzáértésükre alapozzák újabb GéLadataikaít Elsősorban azokra a fiaital mezőgazdasági szak. emberekre számítanak, akik a {közelmúltban kerültek ki a főiskolákról, egyetemekről és szívesen vállalkoznak előadások tartására. A TIT Békés megyed Szervezete felkereste a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, mezőgazdasági szakiskolák és kutatóintézetek vezetőit, hogy hívjak fel ifjú szakembereik figyelmét erre a kezdeményezésre, mely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy hatékonyabbá váljon a mezőgazdasági es élelmezésügyi ismeretterjesztés. Filmek a Távol-Keletről A TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában kisfilmbe- mutatót rendezett hétfőn este a Művészeti Klub. A félszáznál több érdeklődő a Bali, az istenek szigete, az Indonézia, a Japán élő művészete és a Kimonó című színes filmeket tekintette meg, melyek angol nyelvű szövegét a helyszínen fordította a tolmács. mi munkát s ez sokat jelent. De... — tanácstalanul megvonja a vállát — ennyit nem. — Jó — mondja Géza rosszkedvűen. — Holnap hajnalban felveszed a munkát. Kimész a halastóhoz. — Mi ez? — mosolyog Zsiga zavartan — próbára akarsz tenni? — Ugyan. Nem vagyunk gyerekek. Géza éjjel kettőkor felkel a felesége mellől. Nem gyújt villanyt, óvatosan kitapogatózik a konyhába. Mosdóvizet készít a gázra, a kredencből előveszi a borotválkozó-készüléket, s a mindig ott álló üvegből — rövid habozás után — tölt magának egy csosza pálinkát. Félmeztelenül leül a konyhaasztalhoz s borotválkozni kezd. Nemsokára a felesége jön a konyhába, hálóingben, de nem támolyogva az álmosságtól, mint máskor. Az egész asszony lappangó figyelem. — Hány óra? • — Kettő. — Hová mész? — Ellenőrzőm a halastót. Tudod, a múltkor is baj volt vele. — Főzzek kávét? — Ugyan, minek vesződnél vele. Jó nekem a pálinka is. Az asszony a gáztűzhelyre készíti a kávét, a kredencnek dől s kutatva nézi a férjét. — Hazajössz reggelizni ? — Nem tudom. Igyekszem. — Olyan sovány vagy már, mint a gebe. Meg lehet számolni a bordádat. — Ez a hét még nehéz lesz — mondja Géza szórakozottan — aztán egy kicsit fétlélegezBékés megye területén 19711 elején 133 termelőszövetkezet gazdálkodott Termelésük eredményessége szempontjából osztályozva soraikban találhatók igen jó, közepes és gyenge gazdaságok. Az utóbbiak között nem egy mérleghiányos is akad. Ezt a tényt gok mindennel lehet magyarázni. Okozóként említhető a föld gyenge minősége, a rossz időjárás, a bonyolult közgazdasági helyzet. Talán ezeknél is nagyobb súllyal esik a latba a pénzügyi gyengeség, amely a nagyobb és a jobb eredményeket biztosító korszerű technika alkalmazását akadályozza. Ezeket valóban lehet magyarázni. Egy valamit megmagyarázni azonban nagyon nehéz: 1971-ben — a termelőszövetkezeti mozgalom 11. évében — még mindig van nyolc olyan termelőszövetkezet, ahol sem egyetemi, illetve főiskolai, sem pedig felsőfokú végzettségű szakembert nem alkalmaznak. Egy termelőszövetkezetünkben pedig még csak középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember sem dől-, gozik. Összeségében közös gaz- ] daságaink 19 százalékának i nincs egyetemet, főiskolát vég-1 zett szakembere. Így azután egy mezőgazdasági mérnökre átlagban még mindig 2660 katasztrá- lis szántóterület jut. Bár ebben 1968-hoz képest — amikor ez a terület még 3134 kh volt — je-1 lentős az előrehaladás. Az előbbi adatokat figyelembe véve azonban a helyzet egyáltalán nem megnyugtató. Bár a 2660 kh ugyan „csak” egy közepes nagyságú termelőszövetkezet földterületével egyenlő, a valóságos helyzetet mégis súlyosbítja, hogy 25 termelőszövetkezet egyáltalán nem alkalmaz diplomás szakembert, Egv helyütt már leírtuk,! hogy a szakemberek alkalmazásából származó eredménytöbblet nehezen mutatható ki. De leírtuk azt is, hogy a korszerű technika alkalmazása — ami pedig; alapvető feltétele a fejlődésen1 mosolyog az asszonyra, de An- : na nem viszonozza a mosolyát. | Egy pillanatra feltűnik Gézá- ■ mák, aztán nem törődik vele. ! Öltözködni kezd. — Éjszaka van. Géza a tsz- ■ iroda udvarán leállítja a mo- ■ tort, körülnéz, nem látja-e vé- ■ tétlenül valaki s elindul a böl- 5 csődé felé. Óvatosan kopog az egyik ab- ■ lakon. Odabent nem gyullad ; fény, de kinyílik egy ajtó s a ■ hálóingets Zsuzsa beengedi Gé- £ zát. Géza nem viszonozza a lány ; ölelését, áll az ajtóban. — Mindent elrontottál, Zsu- : zsa. Nem lett volna szabad ki- £ jönnöd a faluba. A lány arcáról eltűnik a mo- • éoly. — Nem jöhetek többet hoz- : zád — mondja Géza komoran. " — Nékem itthon minden lépésemre vigyázni kell. Dermedt csend után mondja a lány: — Dahát... te is szóltál... Azt mondták: a te kedvedért intézik ed. — Becsaptak — mondja Géza utálattal. — Csaléteknek akartak felhasználni. Gondolták: jó támadási felület leszel nekem. A lány nem tud mit mondani. — Nem érted? Nem ismered a falut, Zsuzsa. Egy házasságtörő férfit... családapát kivet magából ez a közösség. Nem kell neki ... elnöknek pláne nem. (Folytatjuk) át a termelőegységek „életben-] maradásának” — hozzáértő, jói | képzett szakemberek foglalkoz-1 tatása nélkül mást, mint csődöt nem mondhat. Sőt: éppen a veszteségek forrásává válik. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta két alkalommal — 1968-ban és 1971-ben — mérte fel a szövetkezetek szakemberellátottságának alakulását. Az ez évi felmérés arról informál, hogy jelenleg 451-gyéL dolgoznak többen a termelőszövetkezetekben szakmai, műszáki és adminisztratív munkakörben, mint 1968-ban. (Számuk most: 4154). Ennek alapján megállapítható, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jóval kedvezőbben alakul a termelőszövetkezetek szakemberellátottsága. Figyelembe véve azonban az egyetemekről, főiskolákról, felső- és középfokú iskolákról, szakmunkásképzőkből kikerülők évről évre növekvő számát, ez a 12 százalékos emelkedés igazán nem felel meg az elvárhatónak. Különösen, ha az előbbi munkakörökben foglalkoztatottak, illetve a gazdaság vezetői munkakörökben dolgozók végzettség szerinti megoszlását vizsgáljuk.; 0 felmért 4154 termelőszövetkezeti alkalmazott (dolgozó) 46,3 százalékának csak általános . Iskolai végzettsége van. 1968-ban ez az arány 53,2 százalék volt. A javulás tehát valóban jelentős. Az eredmények eléréséhez, az előrehaladáshoz hozzájárult az is, hogy tertnelőszö- vetkezetekben bevezették a személyzeti munkát.' Ennek ered- . menyeként a közös gazdaságok túlnyomó többségében szakeln- ber állományfejlesztési és elosztási terveket készítettek. Következetes megvalósításuknak köszönhető, hogy 1971 elején ösz- szesen 151-gyel több felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember tevékenykedett már a tsz-ekben 1968-hoz képest. A javulást a különböző— az eddig említetteken kívül — egyéb szakoktatási formák alkalmazása is elősegítette. A felmérés eredményénék részletezése, elemzése során bebizonyosodott az is, hogy a legfontosabb és a legsürgősebb feladat: a termelőszövetkezetekben vezető beosztásban levő szakemberek képzettségének növelése. A 928 szakvezetői beosztásúból 171 (18,4 százalék) csak általános iskolát végzett. Legkirívóbb ez a főkönyvelők esetében, ugyanis a 133 számviteli szakemberből 35-nek nincs az általános iskola nyolc osztályánál magasabb végzettsége. Orvén- ] detes viszont az, hogy közülük huszonötén végeztek mérlegképes könyvelési tanfolyamot. Az üzemegységvezetők 28, az üzemvezetők 74,5 és a brigád-, telep-, illetve ágazatvezetők 66,7 százaléka nem rendelkezik semmiféle képzettséggel. Tekintve, hogy közülük többen rövidebb- ho&szabb idejű — dev képesítést nem adó — tanfolyamon vettek részt és általában sok éves szakmai tapasztalat birtokosai is, feladatukat jelenleg még többé- kevésbé el tudják látni. B tapasztalai azonban nem j pótolja, nem is pótolhatja minden területen az elméletileg megalapozott szaktudást. Törekedni kell tehát arra. hogy legalább a vezető beosztásúak szak- képzettségét emeljék a megfesrn magsai Jj 1971. NOVEMBER 5. V fi hetünik. — Rajtakapottal! rá- £ lélő szintre. Továbbképzésükkel is rendszeresebben kell foglalkozni. A brigádvezetők továbbképzése egyébként a megyén belül szervezetten folyik, de a rendszeres iskolai képzésben való részvétel levelező és esti tagozatos formáit, lehetőségeit még alig használják ki. Jelenleg 49-en képzik tovább magukat egyetemi, 26-an felsőfokú, 37-en középiskolai és 76-an tanfolyami szinten; összesen tehát a felmérésbe bevont dolgozók 4,3 százaléka. A felmérés során vizsgálták a szakemberek és a vezető beosztásúak politikai végzettségét is. Megállapították, hogy 11 százalékuk vett eddig részt valamilyen pártoktatásban. Legtöbben az elnökök, elnökhelyettesek, illetve a függetlenített személyzeti vezetők és az ellenőrzési bizottsági elnökök közül. Ez idő szerint további 96-an kapcsolódtak be hallgatóként a rendszeres politikai képzésbe. A felmérésben szereplő nők termelőszövetkezetbeni helyzetének vizsgálatakor kitűnt, hogy legtöbben (91,7 százalék) adminisztratív munkakörben dolgoznak. Elnöki, elnökhelyettesi, főkertészeti, főagronómusd, főmérnöki, osztályvezetői, állatorvosi, üzemegységvezetői és építésvezetői munkakörben nőket egyáltalán nem foglalkoztatnak a termelőszövetkezetekben. Vezető beosztásban a nők közül legtöbben főkönyvelőként és üzemgazdászként tevékenykednek. Békés megye közös gaz. daságaában egyetlen nő dolgozik főállattenyésztőként, növénytermesztő agronómusként, illetve traiktorosbrigád-vezetőként. A statisztikai felmérés alapján kiderült az is. hogy a szakemberek körében a termelőszövetkezetekben igen nagy a fluktuáció. Ezen dolgozók 30 százaléka két éve vagy éppen még rövidebb ideje dolgozik csak a jelenlegi munkakörében és nem nagyobb a több mint 5 éve ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott szakemberek száma, aránya sem. I vizsgálatnak -heiyzetfelmérési jellegéből következően — közvetlenül nem volt célja a termelőszövetkezetek szakemberellátottságában jelentkező hiányosságok okainak feltárása. Annyi azonban mégis megállapítható az adatokból, hogy közös gazdaságaink egyötödében a szakértelem gyarapítására lett erőfeszítések még mindig nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után. Nem egy esetben, nemcsak a szakemberek, hanem az említett erőfeszí.' tések is hiányoznak. Ezt, ha nem is a legmegbízhatóbban, de mindenképpen jelzi az is, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek csaknem 8 százalékának nincs lakása. Kőváry E. Péter A Hajtómű- és Felvonógyár békéscsabai gyáregységében november 4-én ünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóját, mély alkalommal Szentesi László, a pár talapszervezet titkára tartott beszédet Ezután Tóth Antal a vállalat műszaki igazgatója tájékoztatta a dolgozókat a gyáregység további fejlesztéséről, majd Nagy Mihály, a gyáregység igazgatója kitüntetéseket, jutalmakat adott át. Kiváló Dolgozó jelvényt kapott Oláh Tamás lakatos, Filyó Mihály, Hajdú János, Gajda János esztergályos, Tóth Lajos- né betanított műszerész, valamint — félmillió kilométer balesetmentes vezetésért — Mészáros Pál, 250 ezer kilométer balesetmentes vezetésért pedig Mező József gépkocsivezető. Jutalomban részesült a munkaversenyben első helyezést elért Bercsi Ferenc esztergályos KISZ-brigádja és még néhány brigád. • • Ünnepség — vetélkedővel A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyárában novemberi 6-án délután 1 órai kezdettel emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójáról. Bállá Illés igazgató mond ünnepi beszédet, majd a gyár KlSZ-alapszervezeste szellemi vetélkedőt rendez, mélyen hat 4 fős csapat indul. A kérdések november 7 jelentőségével, a gyár fejlődésével, a kulturális és a sportélettel kapcsolatosaik, A három legjobb csapatot díjazzák. A vetélkedő után a társadalmi munkában is élenjáró dolgozik és a törzsgárda- tagok jutalomban részesülnek. Budapestre érkezett az SZMBT küldöttsége Szerdán a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására J, F. Karpovánák, az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettesének, az SZKP KB póttagjának, az SZMBT elnökhelyettesének vezetésével Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társa., ság háromtagú küldöttsége, hogy részt vegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54, évfordulójának magyarországi ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Ligeti Lajos akadémikus, az MSZBT alel- •nöke. Nagy Mária főtitkár és Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője fogadta, Ott volt V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet. Üzemi pszichológus vizsgálja a nőkre káros körülményeket Európa egyik legnagyobb kenderfeldolgozó vállalata, a Szegedi Kenderfonó és Szövő mintegy 6000 dolgozójának többsége nő. Élet- és munkakörülményeik javítását állandó feladatnak tartja a vállalat, a szakszervezet vezetősége. Az erre kidolgozott részletes intézkedési tervet folyamatosan megvalósítjálc Üzemi pszichológus, illetve az üzemi orvosok közreműködésé- val határozták meg a női szervezetre kedvezőtlenül ható speciális kendergyári körülményeket, s hozzáláttak azok megszüntetéséhez. Egyebek között a minimumra szorítják az éjszakai műszakot. Erre, ahol lehet, önként jelentkező, nem családos fiatalokat osztanak be. Nagy gondot fordítanak a zajcsökkentésre: hangszigetelt audiológiai vizsgálóhelyiséget építenek, külföldi műszereket szereznek be, hogy kidolgozzák a zaj elleni védekezés legjobb módszereit. Addig is Svédországból különleges szigetelő anyagot hozattak, mely a fülre helyezve, elviselhetővé teszi a szövőgépek zaját. /
