Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
1 magyar—NDK gazdasági és műszaki kapcsolatok továbbfejlesztéséről — A számitástecbnikaí központi programról - Az üzletek nyitvatartási rendjének tapasztalatairól tárgyalta Minisztertanács rA Ikormány Tájékoztatási Hi— J futaia közli: a Minisztertanácsi «sülwrtököm, ülést tartott; Dr, Tímár Mátyás, a Mimiisz-j tertanács elnöfehel yettese jelentest tett a kormánynak a magyar—NDK gazdasági és műsza-í jd-tudományos együttműködési 'bizottság október 23-tól 26-ig Berlinben megtartott ülésszakáról, Az együttműködési bizottság áttekintette a gazdaságig és a műszaki-tudományos együttműködésben elért eredményeket, megtárgyalta a külkereskedelmi és az ipari együttműködés ■feladatait. A Német Demokratikus Köztársasággal gazdasági kapcsolataink dinamikusan fejlődnek. A szocialista gazdasági integráció elmélyítését a komplex prog- Bun kétoldalú megvalósításával is elő kell segíteni. Hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodásaink 1971—1975. között az áruforgalom mintegy 60 százalékos növelését irányozzak élő. Ezen j belül a gépipart termékek kölcsönös szállítása emelkedik a legdinamikusabban. Egységes technológiák, géprendszerek és alkatrészek kialakítását, vala-1 mint szakosított gyártásának feltételeit biztosítjuk az útépítő-,! építő- és építőanyagipari gépek, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari géprendszerek, az elektromos építőelemek, a számítástechnikai berendezések stfo. gyártása során. Az együttműködés a jövőben kiterjeszthető a köny- nyűszeitaezetes építkezés kialakítására és a szerszárogépgyái'- tásban való együttműködésre is. Műszaki együttműködést alakítunk ki az Olefin-program keretében tervezett beruházások kivitelezésében. Foltozzuk az együttműködést a fogyasztási cikkek cseréje és termelése területén. A kormány a jelentést tudomásul vette és felhívta az érintett tárcák és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a bizottság legutóbbi ülésszakának I jegyzőkönyvében foglalt határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket tegyék meg. Péter János külügyminiszter beszámolt Otto Winzemek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének októBefejezték a bűzavetést, a kukorica 90 százaléka került biztos fedél alá megyénkben Emberemlékezet óta nem volt megyénkben olyan jól szervezett az őszi munka, mint most. A szeszélyes időjárás ellenére november 4-én befejezték az őszi búza vetését megyénkben. Egyedül a termelőszövetkezetek 212 543 holdon vetettek búzát, ami három és fél ezer holddal haladja túl az elmúlt évi tényeket. A búzavetés minősége felülmúlja a sok évi átlagot. Nagy körültekintéssel végezték a munkálatokat a kollektív gazdaságok. Hat termelőszövetkezet teljes vétőmagcserét alkalmazott, mások összesen ezer tételből szállítottak mintát vizsgálat céljából az Állami Felügyelőségre. Megyeszerte mintegy 690 vagon nemesített búzavetőmagot mek s a termelőszövetkezetek 40 millió forint értékkel több műtrágyát szórtak a búzaföldekre, mint 1970-ben. Jó ütemben haladnak a többi időszerű munkákkal is. Az ossz kukoricavetés 90 százalékáról biztos fedél alá került a termés, pedig az idén a terület nagysága és a terméshozam egyaránt magasabb a tavalyinál. A cukorrépa és napraforgó betakarító brigádok szintén az utolsó holdakon tevékenykednek. Kukoricaszárból kétszer olyan nagy terii- leteftakarítottak be, mint a múlt év hasonló időszakában. A mélyszántás félidőhöz érkezett, amiből az idén 58 ezer holddal többet végeztek, mint tavaly november 4-ig. vásároltak a mezőgazdasági üze*#saBe*BS8a*asB®s*«Hassssss*ss*is«»ssss*83ass*SK!*MS«ssa!a**sa9»*iisaMiiisM*BTCíSsaraas^ bér 25 és 30 közötti magyarországi hivatalos baráti látogatásáról. A baráti légköriben lefolytatott tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, valamint a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdéseket. A tárgyalások során a két fél valamennyi kérdésben azonos álláspontot képviselt. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok jól fejlődnek és ez további lehetőségeket nyújt az együttműködés kiszélesítésére. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a számítástechnikai tárcaközi bizottság előterjesztését a számítástechnikai központi fejlesztési programról. A számítás- technikai kultúra megalapozása és széles körű elterjesztése a társadalmi tevékenység hatékonyságát növeli, a gazdasági növekedés lényeges feltétele. A számítástechnikai központi fejlesztési program a szocialista országokkal való együttműködésén alapul. Ez teszi lehetővé a számítástechnikai eszközök gazdaságos hazai gyártását. A IV. ötéves terv időszakában megvalósuló távadat-feldolgozó rendszerek, mintahálózatok és alkalmazásuk tapasztalataira, valamint a kutatási és fejlesztési tevékenységre támaszkodva a számítógépes iávadatteldolgozást fokozatosan, széles körben, él kell terjeszteni. A közép- és a felsőfokú oktatásiban, valamint a továbbképzésben megfelelő helyet kell biztosítani a számítástechnikai képzésnek. A számítástechnikai ismeretek váljanak az általános műveltség szerves részévé. A Minisztertanács egyetértett az előterjesztés alapolveivel, felhívta a figyelmet a számítógépiek alkalmazásához szükséges szervezettség emelésére és a gondos előkészítő munkák szükségességére. A kormány intézkedéseket hozott a program megvalósítása feltételeinek biztosítására. A kormány meghallgatta és jóváhagyta az űrkutatási kormány- bizottság jelentését a bizottság eddigi tevékenységéről, az űrkutatási. kormánybizottság felegész az utcáig kísér bennünket. Az üzem parkosított udvarán óriási teáskanna és csésze hirdeti gyártmányainak kiválóságát. Kiva Anyiszimovics búcsúzóul ajándékként díszes dobozba csomagolt extra-finom grúziai teát nyújt át. Gáti István (Folytatás következik) Egy kis tea-kostolö az írkutszki tea-gyárban. Kirnoszov Kiva Anyiszimovics (balról) a szerző társaságában nagy szakértelműmet ízleli a fenséges italt, (A szerzó felvétele) ■ adatairól és terveiről. A kor■ mónybizotiság a jövőben foly- § tatai kívánja a szocialista orszá- S gok kollektív tevékenységéből 5 eredő azon feladatok megolda- S sőt, amelyek összhangban állnak ; hazai adottságainkkal, a tudo- * mányos-műszaiki fejlesztés táv- 5 lati terveivel, s amelyeknek jo- : vőbeni felhasználása a népgazdaság fejlődése szempontjából számításba vehető. A 'belkereskedelmi miniszter _ a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete elnökségével egyetértésben — terjesztett elő jelentést az üzletek új nyitvatartási rendjének Tapasztalatairól. A belkereskedelmi miniszter rendelete értelmében az elmúlt érvben a nyűt árusítású üzletek nyitvatartási rendje megváltozott. A rendelet értelmében, a nyitvatartás idejét úgy kell megállapítani, hogy az. jól igazodjék a vevőik vásárlási szokásaihoz. Az elmúlt év végén megállapított nyitvatartási rend megfelelőnek bizonyult. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyait. Ii | tó&MUms. 3 5 193K NOVEMBER 5. Intézkedések a számítástecnikaí program megvalósítására Népgazdságunk fejlődése elérkezett ahhoz a szakaszhoz, amikor a hatékonyság, a minőség került előtérbe. Az intenzív fejlődés alapvető feltétele a vezetés színvonalának és a termelési kultúrának folyamatos emelése, amely ezen a fokon már nem képzelhető el a számítástechnika segítsége nélkül. A már nálunk is egyre gyorsabban gyarapodó számi tógép-park mutatja azt a nagy érdeklődést, amely a vezetésben, a kutatásban, a termelésben egyaránt megnyilvánul a számítástechnika iránt. Jelenleg mintegy* 150 számítógép üzemel hazánkban, és a fejlesztés ütemére jellemző, hogy az utóbbi egy évben 30-at állítottak munkába. A számítógép-állomány csaknem egynegyed része már a magyar ipar terméke, amely részben a hazai fejlesztés, részben p>edig francia licenc alapján a Videotonban gyártott ■ gépekből áll. A számítástechnika alkalmazásában, a számítástechnikai kultúra elterjesztésében a népgazdaságnak valamennyi ága érdekelt. Sokrétű feladatról van szó, ezért tárcaközi bizottság dolgozta ki a számítástechnika fejlesztésének koncepcióját, majd ennek alapján a számítástechnikai központi fejlesztési program, mot. Ez a komplex program az 1971—85 közötti időszakra vonatkozik és részletesen foglalkozik a hazai gyártás és alkalmazás feltételeivel, a szocialista integrációval, a kutatással, valamint a program végrehajtását, hoz szükséges szakemberek képzésével és az egyéb feltételekkel A számítógépek alkalmazása számos és sokrétű szervezési munkát is igényel. Köztük elsősorban az információs-rendszer kiépítését, hiszen a gépek csalt a megbízható és a célnak megfelelő adatok birtokában segíthetik a vezetőket a döntésekben. A számítógépek hatékony felhasználásához egyre több szakemberre van szükség, és ezért a negyedik ötéves terv időszakában évi átlagban 5000 főt képeznek ki különböző szinten. A Minisztertanács ülése elfő-’ gadta a számítástechnikai központi fejlesztési program előterjesztését, és határozatokat hozott a megvalósítás érdekében. Az alkalmazás fejlesztéséhez az állami költségvetés 1,4 milliárd forintot bocsát rendelkezésre, amelynek mintegy felét az oktatásban kell hasznosítani, továbbá négymilliárd forint hitelkerettel biztosítja a határozat a vállalatok számára a programban előirányzott számítógépek beszerzését a vállalati saját erőforrásokon felül. A számítógépek alkalmazására minden minisztériumban számítástechnikai alkalmazási bizottságot hoznál; létre. A számítástechnikai eszközök gyártásának fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forintot fordítanak a negyedik ötéves tervben. Javította a vásárlási körülményeket az üzletek űj nyitvatartási rendje A kormány egyik tavalyi határozatára megjelent belkereskedelmi miniszteri rendelet a vásárlási lehetőségek bővítését, javítását szolgálta. A vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetői a rendelet irányelvei szerint alakították ki egy évvel ezelőtt az üzletek nyitvatartási rendjét. Ezek szarint Budapesten, a megyeszékhelyeken és egyéb városokban a korábbinál mintegy ezerrel több iparcikküzlet és áruház tart nyitva hétköznaponként — elsősorban csütörtökön és pénteken — tovább este 18—• 19 óráig. Az ennél később záró boltok üzemi ideje nem változott, így a városokban több mint 15Ő0 szaküzlet és áruház áll késő délután is a vásárlók rendelkezésére. Az ipareilcküzletek szombati nyitvatartási idejét — az eddig is 15—17 órakor záró boltok számának csökkentése nélkül — sok helyen az igényeknek megfelelően fél—másfél órával meghosszabbították. Ez végső soron azt eredményezte, hogy több mint 1600 iparcikküzlet fogad vevőket szombaton délutánonként is. Vasárnaponként az egész országban nyitvatartó 288 élelmiszerüzlethez és ABC-áruházhoz újabb százat nyitnak ki vasárnaponként a vidéki városokban átlagosan négy, Budapesten 5 és fél órára. Megállapítható, hogy az uj nyitvatartási rend bevált, a vásárlási lehetőségek bővültek. Ezt mutatja az is, hogy hétköznapokon a meghosszabbított nyitvatartási idő egy-egy órájában az iparcikkforgalom általában, eléri, egyes területeken, meg is haladja a nap más óráira jutó forgalmat. Lényegesen alacsonyabb a forgalom viszont szom- bant délutánonként. A vasárnaponként nyitvatartó üzletekben elsősorban az ABC-áruházakban — Budapesten és vidéken egyaránt — igen sokan vásárolnak, s a forgalom jelentősen meghaladja a hétfőtől szombatig terjedő időszak egy-egy órájában elért szintet. A Belkereskedelmi Minisztérium és a szakszervezet együttes véleménye, hogy a rendelet iáelégítő végrehajtásával javultak a vásárlási körülmények. Egyes helyeken azonban kívánatosnak, indokoltnak látszik, hogy az üzletek nyitvatartási rendjét a helyi igényekhez még jobban alkalmazkodva „finomítsák”, alakítsák tovább. (MTI) A társadalombiztosítási jogszabályok betartását vizsgálta a Vasas Szakszervezet elnöksége Húsz üzemben es tíz SZMT-, nél vizsgálta meg a Vasas Szak- szervezet, hogyan tartják be a társadalombiztosítási jogszabályokat, illetve hogyan intézkednek vitás ügyekben. A szakszervezet elnökségének csütörtöki ülésén összegezték a tapasztalatokat, s megállapították, hogy a dolgozók társadalombiztosítási szolgáltatásainak elbírálása alapjában véve az érvényes jogszabályoknál! megfelelően történik. A juttatásak bővülésével—gyermek- gondozási segély — növekedett az ügyintézések száma, ugyanakkor a munka színvonalát kedvezőtlenül befolyásolja az ügyi intézők nem kielégítő anyagi es erkölcsi megbecsülése. A legtöbb vitát a táppénz-elvonást elrendelő határozatok szülik. (Táppénz-elvonással sújtják azokat, akik szándékosan betegséget idéznek elő, szimulálnak, illetve betegségük idején szabálytalanságot követnek el). Ezek az összes vitás ügyeknek körülbelül 80 százalékát teszik ki. Az év első felében a vasas üzemekben 247 esetben, tiltották le a táppénzt, ebből 130 alkalommal feloldották a tilalmat — a többi 117 esetben pedig megvonták a táppénzt, összese» 333 nap időtartamra.
