Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-30 / 282. szám
CA WEGrEftp'ÁR'r&lZO'T. fSÁG- ÍS\ AMEGYE/ TANÁCS LAPJA I9TL NOVEMBER 30., KEDD Ara: F6 SXVL ÉVFOLYAM. SS8. SZÁM Hely a mezőnyben Manapság sűrűn hivatkozunk * nemzetközi összehasonlítás tényeire, s a törekvést, amely — ha olykor pontatlanul is — fejlődésünket, teljesítményeinket a nemzetközi egybevetés mércéjével próbálja minősíteni, üdvözölni kelL Nem könnyű feladat azonban országok fejlettségi színvonalának megbízható, tárgyilagos ösz- szehasonlítása. A műszer, amely ezekhez a vizsgálatokhoz rendel, kezesre áll — a nemzetközi statisztikai adatsorok — olykor pontatlanul tükrözik a valóságot, hiszen országonként és országcsoportonként eltérőek a statisztikai fogalmak, illetve azok alkalmazási módozatai Mégis, bármily bonyolult a nemzetközi mezőny valósághű feltérképezése, nem tekinthetünk el tőle, mert a napi feladatok meghatározásához csakúgy, mint a távlati tervek kidolgozásához, feltétlenül szükségünk van e térkép irányjelzéseire. Egy-egy ország gazdasági fejlettségét egész sor tényezőből vezetik le a szakértők; ilyen mérce például a termelés, a tér. melékenység, a fogyasztás, sőt, néhány alapvető termék — például: műanyag papír srtb. — egy főre jutó felhasználási szintje. S3 sokrétű, szövevényes osz~ szehaeonlításj mutató-dzsungel többé-kevésbé megbízhatóan kifejezhető egyetlen adattal is, amely sűrítve tükrözi a részleteket: ez pedig az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Különböző vizsgálódások egybehangzóan arra az eredményre jutottak, hogy — 1970. évi adatok szerint — az egy főre jutó nemzeti jövedelem hazánkban hozzávetőleg 800 dollár. Ha már most ezt a tényt a nemzetközi mezőny adatsorába illesztjük, kitűnik, hogy Magyarország gazdasági színvonala, világméretekben ősz. szehasonlítva, közepesnek ítélhető. Ez — ismét csak igazodási körvonalakat rajzolva — azt jelenti, hogy a világ lakosságának mintegy a negyede-öíőde él nálunk gazdaságilag fejlettebb, és háromnegyede-négyötöde fejletlenebb színvonalú országban. Más oldalról megközelítve: a gazdasagj fejlettségben elóttünk járó országok egy főre jutó nemzeti jövedelme két-három- szorosa a miénknek, míg a világ országainak többségében a mi színvonalunk felét, negyedét ha eléri az egy főre jutó nemzeti jövedelem mutatója. Érdemes e számokhoz hozzákapcsolni azokat a megfigyeléseket is, amelyek a már elért szint előzményeit — a növekedés dinamikáját — érzékeltetik. Erről szólva természetesen nélkülözhetetlen a hosszabb távú múltbapillantás is, hiszen a fejlődési adatsorok csak így érzékelhetők. Nos, a két háború között a növekedés évenkénti üteme mintegy 1,5 százalék volt; azóta ennek az ütemnek hozzávetőleg a három-négyszeresét érjük eL Ha az utóbbi két évtizedet vizsgáljuk, a aesnaeü jövedelem évenkénti emelkedése 5,6 százalék volt; azonos időre számítva Ausztria megfelelő arányszáma ennél alacsonyabb 5,3 százalék. A fejlődés középmezőnyében elfoglalt hely körvonalazódik az ipar nemzetközi összehasonlító adataiból is. A Központi Statisztikai Hivatal egyik ilyen ősz. szehasonlító elemzése 35 ország adatsorait tekintette át, s kitűnt, hogy hazánk az egy főre jutó ipari termelés szempontjából is középen helyezkedik éL (Ez a mutatószám nálunk hozzávetőleg azonos a finn és az olasz adattal, s ha figyelembevesszük a háború utáni startvonalat, ez önmagában is jelzi erőfeszítéseinek eredményeit, az iparfejlesztés sikereit.) Az ipar színvonaláról szólva ismét utalnunk kell a növekedés dinamikájára, tehát a fejlődési grafikonvonalak egybevetésére. Nos, iparunk 1950 és 1967 között évenkénti átlagban mintegy 10 százalékkal növelte termelését, s ha ehhez hozzátesz- sziik, hogy a gazdaságilag fejlett országok azonos időszakra számított ipari növekedése évi 5 százalék körül volt. fejlődésünk gyorsasága nem érdemel rossz osztályzatot. A nemzetközi összehasonlítás •adatsoraiból — az alapvetően jóirányú tendenciákon túl —, természetesen azok a feladatok is kiolvashatók, amelyekre a következő esztendőkben erőfeszítéseinket összpontosítjuk. Ebből a szempontból elsősorban arra a követelményrendszerre kell utalnunk, amely mostanában egész gazdálkodásunk középpontjába kerül: a jobb beruházáspolitikára. A nemzetközi adatok arra mutatnak, hogy magas nálunk az egységnyi nemzeti jövedelemre jutó felhalmozás, beruházás. Ez még akkor is figyelmet érdemel, ha hozzátesszük, hogy — hosszútávú nemzetközi megfigyelések szerint —magas eszközigényesség jellemzi általában az iparfejlődést megalapozó országokat. Tanulságos és feladatainkra figyelmeztet a termelékenység határainkon túli szintjének vizsgálatára is: egy nemzetközi elemzés, amely Európa 24 országát hasonlította össze, azt bizonyította, hogy a termelékenység növekedési ütemét tekintve Magyarország mindössze a 14. helyet foglalta el (miközben a termelés emelkedési dinamikájában az előkelőbb 9. helyre került). A nemzetközi összehasonlításnak ez a vázlatos rajza csupán érzékelteti, mennyire nélkülözhetetlen eszköze előrehaladásunknak a világméretű versenymezőny folyamatos áttekintése, értékelése. Természetesen az is. hogy a mezőny összegező adatai sok részletténybői kerekednek teljessé — ezeket pedig a vállalatoknál, a gazdálkodás hétköznapjaiban „írják”. T. A. Losonczi Pál Algírba érkezett Losonczi PáJ, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn reggel repülőgépen Afrikába Utazott, ahol hivatalos baráti látogatást tesz az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Guineái Köztársaságban és a Kongói Népi Köztársaságban. Az Elnöki Tanács elnökét a látogatásra elkísérte dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Garamvölgyi József művelődés- ügyi miniszterhelyettes, Veress Péter külkereskedelmi minisz. terhelyettes és Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese Losonczi Pált és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dv mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Barcs Sándor, Szabó István, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács tagjai, dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Hollai Imre külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. • Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Algírba érkezett. A repülőtéren Losonczi Pált Huari Bumedien fogadta. Hétfőn délután Losonczi Pál és Huari Bumedien megtartotta első. megbeszélését a két ország közötti gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésből. (MTI) A hazának tett fogadalom Eskütétel es tissihe1yett.es iskolám Vasárnap, november 28-án Békéscsabán, a Dugonics laktanyában pontosan 9 órakor felharsant a dísz jel és megkezdődött az ünnepélyes aktus. Az ősszel bevonult katona fiatalok tetteik fogadalmat, esküt a hazának. Az alakulat parancsnokának jelentését Koloncsák István alezredes, a Központi Tiszthelyettes Iskola parancsnokának helyettese fogadta, s köszöntötte az eskühöz felsorakozott katonákat. Ezt követően Komjáti László honvéd, az iskola katonája mondta el a Honvédeskü c. verset, majd ismét az iskolaparancsnok- helyettes lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédében kiemelte annak jelentőségét, hogy az élet során tett fogadalmak közül a legjelentősebb a katonai eskü, mivel ékkor az állampolgár a hazának tesz fogadalmat Hangsúlyozta, hogy a Magyar Néphadsereg katonai esküjének minden sora az igaz ügy szolgálatát tartalmazza. Az ünnepi beszéd után Kis Lajos honvéd olrvasta fel az eskü szövegét és a fiatal katonák hittél mond ák utána a fogadalmat. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Vantara János, a békéscsabai városi tanács elnökhelyettese, valamint Illovszki Lajos, a KISZ békéscsabai bizottságának titkára és a Magyar Néphadsereg magas- rangú tisztjei. Müs A lakosság ellátásához jobb kínálatot! »Iám Ülést tartott a Békéscsabai Tanács ®lda!> Lottó tárgynyeremény» sorsolás €10. oldal) Külügyminiszteri értekezlet Varsóban Péter János külügyminiszter hétfőn a kora reggeli órákban elutazott Varsóba, ahol hazánkat a Varsói Szerződés tagálla- mai külügyminisztereinek kedden kezdődő értekezletén képviseli Péter Jánost, a Keleti pályaudvaron elutazásakor Roska István külügyminíszterhelyettes, Barity Miklós, & Külügyminisztérium csoportfőnöke, valamint* Csaba Ferenc, a Külügvminisz- térium protokoll osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lenevel Nér>köztársa«úe buda_ pesti nagykövete is. (MTI) Űj gépek az utak tisztításához A behavazott utak felszabadításában, megtisztításában jelentős szerep jut a különböző speciális gépjármüveknek. Az elmúlt évben n-olcvan millió forint, az ’C én 90 millió forint értékbe. impc-r tabunk -.ommurá- •is naszong-^ .árműveket szocialista és nyugati partnerektől. A Szovjetunióból seprő- és locsológépeket, Csehszlovákiából olyan locsolókocsikat, amelvekre szükség esetén hóeke szerelhető, Lengyelországból tűzoltó-autókat. az NDK-ból szerelőkosaras járműveket hoztak be (MTI) Esküszöm, hogy hazáméi Q,e
