Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-30 / 282. szám

A Nemzeti Front választási győzelme Csehszlovákiában FLITSCH ISTVÁN, AZ Mii TUDÓSÍTÓJA JELENTI: Prágában vasárnap délután nyilvánosságra hozták a novem­ber 26-án ég 27-én megtartott általános választások eredmé­nyét. Eszerint a választási név­jegyzékbe felvett 10 millió 253 ezer 790 állampolgár közűi sza­vazati jogával élt 10 millió 197 ezer 234 személy, vagyis 99,45 százalék. A szövetségi gyűlés, a parla­ment népi kamarájának képvi­selőjelöltjeire országos viszony­latban 10 millió 153 ezer 572 fó adta le szavazatát, vagyis 99,81 százalék. A Nemzeti Front­nak a szövetségi gyűlés nemzeti kamarájába jelölt képviselőire 10 millió 144 ezer 484 állampol­gár, vagyis 99,77 százalék sza­vazott. A Cseh Nemzeti Tanács képvi­selőjelöltjeire 7 millió 172 ezer 146 választó adta voksát. azaz az érvénye« szavazatok 99,78 szá­zalékával választották meg a Cseh Köztársaság képviselőtes­tületének tagjait. A Szlovák Nemzeti Tanács ese­tében a jelölteket 2 millió 983 ezer 003 választó támogatta, az érvényes szavazatok 99,94 száza­lékával. Mint ismerete«, megválasztot­ták ezenkívül Csehszlovákia egész területén a megyei (kerü­leti), a prágai és pozsonyi vá­rosi, a járási, valamint a helyi nemzeti bizottságok (tanácsok) tagjait is. A Nemzeti Front je­löltjeit ezekre a posztokra is az érvényes szavazatok több mint 09 százalékával választották meg, A központi választási bizott­ság a számszerű eredményeket Ismertetve közli, hogy a szövet­ségi gyűlé«, valamint a köztár­sasági képviselőtestületek tagjai mindenütt elnyerték a megvá­lasztásukhoz szükséges szavaza­tokat. A bizottság *z eredmé­nyeket értékelve megállapítja: a választási előkészületek és ma­guk a választások mindenütt kedvező légkörben, a kommunis­ta párt 14. kongresszusának szellemében folytak. A válasz­tási kampányt az állampolgárok aktivitása jellemezte. Az ered­mények meggyőzően bizonyítják, hogy Csehszlovákia lakosságá­nak túlnyomó többsége egyetért a CSKP politikájával és támo­gatja a Nemzeti Front jelöltjeit. (MTI) Losonczi Pál Afrikában Losonczi Ml, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke hivatalos látogatásra Algériába, Oulneába és Brassavllle-Kongöba látogatott. ALÓ fim A1 ÍS8178S négyzetkilo­méter területű, északon, mediter­rán, délen sivatagos éghajlata or­szág. 11 milliós lakosságának M százaléka arab, 15 százaléka ber­ber, a többi európai. 1518-tó) ísst-ig török uralom alatt állt. 1330-tól francia gyarmat. As isst, novem­ber 1-én meginduló felszabad! tó­harcok eredményeképpen IMS. Jú­lius 3-án Franciaország elismerte a független Algériát, szeptember 25- én pedig kikiáltották aa Algériai Demokratlkua és Népi Köztársasá­got. A függetlenség elnyerése után megindult as önálló gazdaság k'- épltése. A vállalatok államosítása, kisajátítása, at agrárreform ás aa analfabétizmus felsaámolásának megindítása fontos lépés aa or­szág belső helyzetének megszilár­dításában. Fejlődő agrárország. jelentős kő­olaj-, földgáz- és vasérckinccsel rendelkezik, amely még részben francia monopóliumok tulajdoná­ban van. A szocialista országok bitelekkel és műszaki támogatás* sál segítik sió sa algériai gazdaság megszilárdítását. Mezőgazdasági termelés as er­szágterület S3 százalékán folyik. Egyes termékei sllágviszonylatban is Jelentősek: per» tölgy (harma­dik a világon), olívaolaj (a világ­termelés 37 százaléka) éz bér (a világtermelés 3 százaiéira), GUINEA: AZ Atlantl-óeeán part­vidékén elterülő, 345 357 négyzet- kUométer területű, 3,33 millió la­kosú ország, 1350-töl francia gyarmat, »M. október 1-án nyerte el a függetlenséget, Franciaország a Guineában el­vesztett befolyását politikai ét gaz­dasági nyomással igyekezett viasza- szerezni. A meg-megújuló támadá­sokat sikeresen visszaveri és szi­lárdan balad s nem kapitalista fejlődés útján. Gyengén fejlett trópusi mező­gazdaságú ország. A francia gyar­mati érdek aa exportnövény-ter- mesztést (rizs, kávé, banán, ana­nász) és a bánvászat fejlesztését' helyezte előtérbe. A gulneal kor­mány fő gazdasági célkitűzése a mezőgazdasági termelés fokozása,' az Iparosítás fejlesztése. A szoci­alista országoktól kapott támogatás (Szovjetunió: cement-, konzerv- és cipőgyár; Jugoszlávia: bútorgyári Magyarország; üveggyár, stb.) elő-1 segíti ezen célok mielőbbi megva­lósítását. BRAZZAVILLE-KONGO: A Kon- gó-folyótól északra a* Egyenlítő mentén elterülő 343 000 négyzetkilo­méter területű trópusi éghajlatú ország, 440 000 főnyi lakosságát fő­leg bantu négerek adják. léte. au­gusztus 15-én vált függetlenné. Fejlődőben levő agrárország. Gaz­dasági életét á külföldi tőke Irá­nyítja. A mezőgazdasági termelés a hazai lgényekst nehezen elégíti ki. Aa országterület 40 százalékát bo­rító őserdőkben nemesfákltermelés (ébenfa, mahagóni, stb.) folyik. Bányaklncsei (kőolaj, arany, ólom, horgany, foszfát) faltárás alatt vannak, A fóleg kisüzemek­re épülő feldolgozóipar BrazzavlUe- ben és Pointe Noire ban Összpon­tosul, Kosi gin - Brezsnyev —Scheel találkozó Moszkvában Moszkva Alekszej Koszi gin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke hétfőn fogadta Walter Scheelt, az NSZK alkancellárját és külügyminiszterét — aki — mint jelentettük — a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson van a Szovjetunió­ban. Andrej Gromiko külügymi­niszter és más hivatalos szemé­lyiségek Is részt vettek a meg­beszélésen. A kölcsönös megértés légköré­ben folytatott megbeszélésen megvitatták a kétoldalú kapcso­latok továbbfejlesztésének kér­déseit valamint az európai és a mindkét fél érdeklődésére szá- mottartó egyéb nemzetközi prob, lémákat. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra hétfőn fogadta Walter Scheelt, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárját és külügyminiszterét. A megbeszé­lésen főképpen a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatok problémá­iról, azok továbbfejlesztésének távlatairól folytattak eszmecse­rét az 1970. augusztus 10-én alá­írt szovjet—nyugatnémet szer­ződés küszöbönálló ratifikálásá­val összefüggésben. Néhány idő­szerű nemzetközi kérdést is érintettek. A baráti hangulatú megbeszé­lésen Andrej Gromiko külügy­miniszter és más hivatalos sze­mélyiségek Is részt vettek. (MTI) Amerikai üzletemberek Moszkvában Moszkva Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke hétfőn a Kremlben fogadta az amerikai nagy társaságok ve­zetőinek egy csoportját. Az aAme­rikai üzletemberek azért jöttek Moszkvába, hogy kerek asztal- értekezleten találkozzanak a szovjet minisztériumok, szer­vezetek és vállalatok képvi­selőivel és megbeszéljék velük a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehe­tőségeit Jugoszlávia nemzeti ünnepe A testvéri Jugoszláv nép mér­legkészítése nagy nemzeti ün­nepén minket, magyarokat, szomszédaikat örömmel és megelégedéssel tölt el, hiszen azokat az eredményeket, ame­lyeket elértek a sajátunkénak érezzük, a szocialista interna­cionalizmus szellemében. Amint­hogy osztozunk gondjaikban is. A mérleg föltétlenül pozitív. Tegnap, novemzer 29-én két, a jugoszláv nép, de az európai haladó és béke-erők szempont­jából is igen fontos, fényes év­fordulóra emlékeztünk. 28 év­vel ezelőtt, 1943-ban ezen a na­pon alakult meg a Jugoszláv Nemzeti Felszabadítási Bizott­ság, az új jugoszláv Ideiglenes kormány, amely elhatározta, hogy a fasiszta megszállóktól megtisztított országban új ál­lamrendet hoz majd létre. 2« évvel ezelőtt, 1945. november 29-én pedig kikiáltották a Ju­goszláv Szövetségi Népköztár­saságot. A szövetségi államforma kere­tében a hat köztársaság és a két autonom tartomány — amelyek közül természetesen a Vajdaság életének alakulására mi magya­rok különösen figyeltünk — megkezdhette az új államrénd megszervezését. S ma elmond­hatjuk, hogy a soknyelvű és söknemetlségű ország válóban rendkívül tiszteletreméltó ered­ményeket ért eL Jugoszlávia, amely 1,7 millió embert veszí­tett a háborúban — s mindenek­előtt a hősies, minden európai nép csodálatát kivivé partizán- harcában — jól sáfárkodott, el­nyert szabadságával, amelyet saját erőfeszítésein kívüle szov­jet hadsereg áldozatos harcának és világraszóló győzelmének köszönhet A történelmi okokból megle­hetősen elmaradott országban gyökeres társadalmi és gazdasá­gi átalakulást hajtottak végre. Erőteljeseen fejlődött az egész népgazdaság, emelkedett a la­kosság anyagi és kulturális szín­vonala, különösen az egykori királyi kormányzat által magá- rahagyott és rendkívül elhanya- t golt területeken. Az 1971—78 évek időszakára vonatkozó Igen nagyvonalú fejlesztési elképze­lések módozatait jelenleg vizs­gálják. ßvi 7 százalékkal kíván­ják növelni a társadalmi össz­termék mennyiségét, olymó­don, hogy évi 4—5 százalékkal emelkedjék a munka termelé­kenysége. Növekedni fog az ipar részvételének aránya a nemzeti jövedelem termelésében, s az ország kevésbé fejlettebb terüle­teinek a tervidőszakban gyor­sabban kell fejlődniük a fej­lettebbeknél, elsősorban Hor­vátországnál és Szlovéniánál. A foglalkoztatottak számát 900 ezerrel kívánják emelni, s ezzel az ország gazdasági élet* egyik legégetőbb problémájának meg­oldása felé tesznek nagy lépést. Jugoszlávia azonban nemcsak a szocializmus építésében ke­res sajátosságainak megfelelő utakat-módokat, hanem a nem­zetközi porondon 1« Igyekszik kezdeményező szerepet vállalni. E politikája általában egybe­vág a szocialista közösség or­szágainak célkitűzéseivel, min­denekelőtt pedig az antiimpe- rialista világerők harcának szolgálatával. Az utóbbi időik eseményei, elsősorban Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtit­kárának szeptemberi belgrádi látogatása és Joszíp Broz Ti tó­val együtt aláirt közös nyilat­kozat az együttműködésnek ezt a jellegét még jobban aláhúz­ták és újabb ösztönzést adtak a közös cselekvésekhez. Magyarország és Jugoszlávia jószomszédi viszonyát, barátsá­gát és szociálist« együttmüködé, tét is Jóleső érzéssel nyugtáz- hatjuk. Ezt a tendenciát ebben az évben Is több rószletmegállapo- dás erősítette. A bennünket összekötő tényezők, mindenek­előtt a két ország azonos jelle­gű társadalmi rendszere, mély meggyőződésünk szerint, ezután Is a barátság és a kölcsönös bi­zalomra épülő együttműködés erős támasz« lesz. Nemzeti ünnepük alkalmából baráti üdvözletünket küldjük Jugoszlávia testvéri népeinek és szívből kívánjuk, hogy még nagyobb »Ikereket érjenek el ha­zájuk szociálist« építésében, a szocializmus nemzetközi ügyé­nek felvirágoztatásában. Miért követtek el merényletet Jordánia miniszterelnöke ellen? Kairó, Amman Vaszfl Teli, Jordánia minisz­terelnöke, Husszein király „os­tora”, aki a palesztin gerillák százait küldte a halálba, vasár­nap Kairóban merénylet áldo­zata lett A biztonsági szervek még ugyanaznap letartóztatták azt a négy palesztin származású fia­talembert, aki Teli meggyilkolá­séra szövetkezett. Monzer Szulei- man Khalifa, Ezzat Ahmed Ra- bah, Ziad Mahmud Badran és Dzsavad Khalil Baghdadi ellen az egyiptomi közvádló gyilkos­ság, gyilkosságra szőtt bűnös összeesküvés és engedély nélküli fegyverviselés elmén emelt vá­dat. Anvar Szadat, egyiptomi elnök Husszein Jordániái uralkodóhoz intézett részvéttávlratában mél­tó büntetést Ígért a merénylők­nek. Választáviratában ugyanezt nyomatékosan kérte Szadattól Husszein. Időközben a Mena hírügynök­ség nyilvánosságra hozta a Teli elleni merénylet hivatalos vál­tozatát. A Jordániái miniszterelnök Hasszunának, az Arab Liga fő­titkárának ebédjéről tért vissza vasárnap szállodájába. Amint kiszállt gépkocsijából, és elin­dult felfelé « Sheraton Hotel, bejárati lépcsőin, golyó érte ai karját. TeÚ a vastag kettős | üvegajtó felé szaladva megpró­bálta előrántani saját fegyverét, de erre már nem volt ideje, mert a szálló előcsarnokában rejtőző két merénylő közvetlen közelről több sorozatot lőtt ki rá. Jordánia miniszterelnöke összeesett, s az orvosok hiába próbálták életre téríteni. Ne­gyedóra múltán ldszenvedett. A rendőrségen mind a négy letartóztatott beismerte bflnré- szességét. Egy pillanatig sem ta­gadtak, készségesen vállalták a felelősséget Teli haláláért. Ki­szivárogott hirek szerint vezető­jük közölte, hogy « miniszter­elnök ellen elkövetett merénylet bosszú volt Abu AH íjad, geríl- lavezető haláláért Ez év júliu­sában, amikor a Jordániái kirá­lyi hadsereg — Teli miniszter- elnök terveinek megfelelően — utolsó nagy tisztogató akcióját kezdte meg a Jordánia! terüle­ten levő palesztin gerilla-tá­maszpontok ellen, Abu All íjad vezette az ellenállás utolsó ma­radékát a kormánycsapatok az Adzslui. környéki erdőségekben kézre kerítették őt, majd halálra kínozták. Holtteste nem került elő azóta sem. Abu All Íjad — mint « merénylő-csoport veze­tője most elmondta — megkérte társait, ha « kormánycsapatok kezétől halna meg, Teli meg­gyilkolásával álljanak bosszút érte. A palesztin felszabadítási szervezet Kairóban tartózkodó küldöttsége éles szavakkal bé- lyegezte meg a merényletet s utalt arra, hogy az esetleg alá­áshatja az arab akcióegység megteremtésére irányuló folya­matban levő erőfeszítéseket. Az algériai rádió, hírt adva az esetről, Vaszfii Tell-t a P*" lesztinok hóhérának nevezte. A palesztin munkásszövetség, a palesztin nő- és diákszövetség, valamint a palesztin pedagógu­sok szakszervezete táviratban kérte Anvar Szadat elnöktől a merénylet nyomán letartóztatott férfiak szabadon bocsátásét. Hírügynökségi szemleirók a Teli-gyilkosság óhatatlan politi­kai következményeire mutatnak rá. Jelzik, hogy Jordánia újabb belső válságnak nézhet elébe; feltételezik, hogy Husszein ki­rály Ilyen vagy olyan formában fel fogja vetni Egyiptom és Szí­ria felelősségét (a merénylők szíríal útlevelekkel érkeztek), s ez akkor, amikor a7 arab keleti front felélesztése van napiren­den, kedvezőtlen kihatással le­het a katonai együttműködésre.

Next

/
Thumbnails
Contents