Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

1994 ember faluja A hő is szállingózott néha, hi­deg voi-t, s bál nikkel-ragyogás­sal tündökölt a napfény a gló­buszon, az ember nyakig burko­lózott a télikabátjába. Az utcá­kon jeges szél nyargalt, és a falu főterén, ahoi együtt van az új. étterem, a kultúrház meg az is­kola, és körbe® új és új, és egy­se csak új családi házak; szóval a főtéren autók parkoltak, és jó illatok terjengtek az étterem konyhája felől. A járdán húszegynéhány ap­róság oailagott, az óyonéni a sor elégéről jilktoMa őket: „Pis*, vi­gyázz, el ne csússz! Tessek bel­jebb jönni, ne az árok szélén men#!” Jöttek kipirulva, egyszer­re beszélt mind a húsz, aztán az étterem előtt megpillantottak egy vadonatúj, bordó színá au­tót. A sor elején egy ötéves pa­lánta rázendített: „Zsiguli-i-i-i! Zsiguli-i-M!«. Mondanom senarkell, hogy tel­jes megdöbbenéssé} hallgattam a! már kórussá erősödő aprónép1 éneklő játékát: Zsiguli-i-i!._ A titok nyitja a tanácselnöknél., Nagy Károlynál derült ki. „Ne csodálkozzon, mondta,, Kamuion lakik 1994 ember, és* 'fö5-nek van autója, itt az autót már a csecsemő is felismeri”,, nevetett Az autós falu AMs» eaiiékeztesm vissza ré­gebbi rrporlutaimra, meg a kol­légáim elbeszélésére, hegy Ka­mut autós Mi Ügy is mond­hatnánk, hogy gazdag fala. Egy időben Kamutól emlegettük mindig, ha a tsz-mezgalomról kiemelkedően jót akartunk írni. „Nem voitemk ml erre érdem­telének, mondta a tanácselnök, de azért három dolgot nem árt feljegyezni, hogy miért vám itt annyi autó, meg motorbicikli, meg új ház. Végeredményben, 'tátiba ugye, hegy az égé® fala egy új ház?” Megfontolt, Mggadt ember Nagy Károly. Később aeon sem csodálkozom, hogy majdnem vele egykorú férfiak, jönnek be sb irodába, és ágy szólítják, hogy „Karcsi bácsi”. Csak vél-etteKÜl úgy, hogy „Károly bátyám”. Azt, hogy „tanácselnök elv társ”, asm hallotta®«*. Nagy Imre, a kultúrház igazgatója, későbbi beszélgető-partnerem mondta, hogy Nagy Károly mindenkinek „^Karcsi bácsi”. És nem is kér más titulust, eaí szereti. Van emögötí valami roppant erő, és tisztelet, éreztem akkor, és most ás, ahogy ezeket a sorokat írom. ©ti van mögötte a „tanácselnök elvtárs”, és a régi barátság, jó- jsmsrős ség, meg a mai megbe­csülés. Az. hogy az övéké ez a» ember, olyan, mintha Sc, a kamut iák ülnének ott a te- nácselnSfci székbe«, általa. Persze, ahogy mondasd szok­ták ez elvileg mlede- jfjütt így van. Be gyakorlatilag» hogy miként van, az né­hol már más kérdés. Kamuion egy ez elvileg, és a gyakorlati­lag. De ne kalandozzunk el más­felé. A tanácselnöké volt a'szó-' „Bárom e%® van annak. hogy annyi itt aa autó. meg nem ól­mok rosszul az emberek. Az el­ső: jó a föld, ee természeti adott­ság. Sőt. Nagyon jó a főid. A második:: jó a gazdasági veze­tés. Itt a tsz-ben nem ismerik azt, hogy elnökválság, meg ha­sonló. Balogh Sándor hő éve el­nök. Szeretik, tisztelik, eiisnae- 'rfk. A harmadik: szorgalmas nép lakik itt. Az volt mindig, régebben is. A jó föéd mindig a saorgalmasabbját vonzotta, áld akart is valamit kihozni belőle. Most is előfordul sokszor, ha gyűlésre hrvjujk őket, aem na­gyon szeretik, mert — mondják —, amíg gyűléseenek, a munka áll. Ha nincs is égés*® igazuk. áeöesBző dolog, ugye?” A falu története érdekes. Az te az itteniek arca. Valamikor' Bé­késhez tartattam, és a W enck- heim-grófoké vett itt a KM egy részé. Cry umoieses, s*ájJ>. ogy is hívták ezt a részt akkoriban, hogy Kamwt-kert. Aztán a gróf beleunt a dologba, és kiparcel­lázta a gyümölcsösét Ez még a műit szazadban volt. Akkor épültek ezen a központi részen, a kert körül az első házak. Tá­lé® 16 vagy 20 van meg bető- 1luc.„ Ázván jött a két Viiagná- bora, 44 októbere. Öt év múlva, •.üaU-Den lettek önálló tanácsú község. Ifi ezer katesatráiis hoidual váltak le Békésről. Még abban az évben megalakult az első szöveteeset, és négy követ­te. Aztán az öt tez-böl egy lett, a Bäte. 1987-bem törtéirt az egye- auies. Sokan eúenezt^K, sokan követelték. Nekik volt igazuk. Ezt mér mindenki így látja Ka­maton. ©j utcáit, áj hózéfn. Kétaiáa- kesak, háromáblakosak. Fürdő­szobásak, ahová még kannákban hordják a vizel, de nem sokáig, mert a feamu-tóak váamőtársulást alakítottak. Állami támogatás nélkül. Négymillió 200 ezer f®- rintot vá fialtak 1978-ig. Akkorra készül el a mű, és kötik be a vi­zet 249 házba. Csak egyedül a tsz évi 32 ezer farinjtos ad a tár­sulásnak. Egyszeri számok. SfégyíniB&é 260 eaer, 52 ezer, aztán tovább: hat éve egy kultúrház, 3 millió 400 ezer, városi színvonalai étte­rem, ahová ételhordókkal jár a fél falu délben, a másik fele meg mérnkéből ruccan át a böaétkee- tetésre, szóval egy étterem, a tsz költségé»-: 8 millió forint... Egy­szerű számok. Nem is dicsérem őket, ki sem emelem egyiket sem! Csak a viszonyításra ké­rem, odafigyelni. Kétezer lakes, pontosabban 1994 ember miUkSfc- ból éprűsezik. És százezrekből családs otthont. Meg autót vesz. Motorkerékpár, mosógép, televí­ziós masina? Ilyesmi már csak természetes. Az élet velejárója. Item is újság, ha valaki vesz. Wsz és kész, Meat például 45-en szeretné­nek telket vásárolni, mert építe­ni akarnak. De telek egyelőre nincs. Bosszankodik is miatta a tanáoselnfik. És intézi» hogy Je­gyen. Legutóbb 2 év alatt 5? tel­ket adtak ei A régi falat hiába keresnénk „És is mondom, kezdte az interjút Nagy Imre. a kultúr- ház igazgatója, hogy a régi falut itt hiába keresné. Még azt is megkockáztatnám, hogy nálunk, Kamuion, kétszer olyan gyorsan halad az idő. Már ami a fejlő­dést illeti. De azért dühöngünk is. Képzelje, most azt szeretné a község, hogy önálló ifjúsági ház épüljön ide, a kultúrház mellé. Az a pár százezer forint, arai kell rá, megvan. De nincs építő­anyag. Tudja, hogy van ez. Az ifjúsági ház az raern kiemelt építkezés. Ami meg nem M- emett, annak aaázsaor rossz. Szó­val nincs tégla. Egy darab se. Pénz viszont van, de abból tég­lát kellene varázsolni. Nem tud ilyen varáasszert?” Miközben mondta, arra gon­doltam. nem varázsszer kellene ide nekik, hanem varázsszó. Hogy azt mondaná valamelyik téglagyár, adok én téglát. Per­sze, nem ilyen egyszerű. Kis. és BsagyfóruHwfe beleszólna^ és közben a feamutS fiatalok a kialtúrház nagytermében ping­pongoznak. a könyvtár bét kis szobájában oweenak, vagy szak­köri foglalkozásra járnak, és van még egy harmadik utolsó helyi­ség is, oda pedig 12—13-an fér­nek be mindössze. Nagyon kel­lene az ifjúsági ház, aztán sehol semmi... | Nam Imrén IáÉszSkí hogy t&= rekvö, ügyes ember. Két éve ugyan úgy került a kultúr élére, mint Pilátus a krédóba, nem te tudott róla, hogy ilyen tervek foglalkoztatják a társadalmi ve­zetőséget. Szakképzettsége sincs mini népművelő, de most feltett szándéka, hogy jelentkezik a fő­iskolára és megszerzi a diplo­mát. Mert az érettségi, az bizony már nagyon kevés. Meg nem szakmai, és ő még a könyvtárat is vezeti, nemcsak a kuliárt. An­nak viszont nagyon örül, hogy a helyi pedagógusokkal jó a kap­csolata, és annak még jobban, hogy a napokban a megyétől is felkeresték, és segítettek neki. „Ez voH az első alkalom, két év óta. Bárcsak többször jönné­nek”. A fgz-e!nok Békésen található Ezt mondták az irodán, ami­kor Balogh Sándort kerestem. „Oktatáson van egyig, akkor megy érte a kocsi. De vigyázzon, wert kettőtől meg pártvezetőségi ülés lesz, oda hivatalos. Hogy utána hova kell mennie, azt nem tudónk’. Megmondom őszintén, átvil­lant az a svamon, hogy ilyen és hasonló válaszokat egyse több­ször kap az ember, ha keres va­lakit. Akár iskolában, akár tár­sadalmi szervnél, akár üzemben, termelőszövetkezetben, vagy bár­hol. Megint átestünk a ló túlsó oldalára, azt hiszem. (Ha nincs igazam, mentségem csak egy le­het: az alkotó embert féltem. Féltem a tsz-einoki székben, a katedrán, az esztergapad mellett és a brigádok élén). „Értekezik. Délután meg gyűlésre megy. Az­tán este megint értekezik”. És mikor néz tévét, futball­meccset. mikor olvas könyvet, és mikor gondolkozhat el zavarta­lanul — a munkáján? A szájba- ségós és önismétlő értekezletesdi a tunyák időtöltése, szerintem. Akik úgy gondolják: azzal, hogy beülne!: egy kollektívába, és unos-untalan elmondják ugyan­azt a szöveget, megnyugtatták a lelkiismeretüket. Illetve: dolgoz­tak. De Balogh Sándor mégis elő­került. Tényleg rohant. Ezért egyetlen kérdésem maradt a szá­mára. „Ha most azt kérném, mondja meg, mi foglalkoztatja leginkább, de úgy, hogy mindig arra kell gondolnia, mit vála­szolna ?” Habozás nélkül válaszolt „A munkaerő-foglalkoztatás. Kevés a munkalehetőség. Téli időszakban a tagságnak csak 45 — 50 százaléka dolgozhat rend­szeresen. Ez nem állapot. Ter­vezzük, hogy fejlesztjük az épí­tőbrigádot, építési alkalom any- nyi van a községben, hogy csak győzzék. Ugyanakkor jelentős segédüzemet nem akarunk léte­síteni, tervezzük egy nagyobb felületű üvegház kiépítését, és külön fóliatelepet is. Ez sok munkaerőt kíván. Most 60—70 asszony paprikát és hagymát tisztít a csabai konzervgyárnak. Ez azonban csak két—három hó­napig tart”. Az autós falu tsz-elnöke autón rohant hazafelé, Békésről, hogy elérje a vezetőségi ülést, és köz­ben még ebédeljen is valahoL Kétezer ember ez a Kamut. Pontosabban 1994. Mennyi meg­írni valót rejthet még? Egyszer azokra is sort kerítünk. Sass Ervin smimiKm Q WM» NOVEMBER 28, Ü Épfilfőn-c a foronyliáz Békéscsabán? Módosítások a város általános rendezési tervében Tegnap Békéscsabán a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya városrendezési tervis­mertetőt tartott. A meghívottakat Szarvas László osztályvezető főmérnök köszöntötte, majd tájékoztatta arról, hogy a város általános rendezési terve még 1966-ba« el­készült, amit három évvel ké­sőbb jóváhagytak. Az azóta el­telt időszak követélménye, va­lamint a lakosság új igénye szükségesség tette a tervek fe­lülvizsgálatát, módosítását. Az általános városrendezési terv két részét, a Tessedik utca, Kölcsey utca, Vilim utca, Élő­víz-csatorna, Békési út, valamint a vasútállomás által határolt te­rület. és a Luther útra, valap- mint a Szarvasi út közötti terü­let módosított tervét ismertette Ihrig Dénes, a budapesti Mű­szaki Egyetem városépítési tan­székének adjunktusa. Az első­ként említett területen a módo­sított terv szerint lakótelepek helyett inkább egyéni építési va­riációkat dolgoztak ki. Termé­szetesen ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy állami, vala­mint OTP és szövetkezeti be­ruházásból társasházak épülje­nek. Legideálisabb az lenne, ha négy, öt-tíz, valamint a tíz szin­ten felüli házak épülnének ezen a területen. Részletesen ismer­tette azokat a tervezői elképze­léseket, amelyek szoros össz­hangban vannak a város veze­tőinek, valamint lakóinak igé­nyeivel. Kérte, a jelenlevőket, hogy elgondolásaikkal, javasla­taikkal továbbra is segítsék a tervezők munkáját. A beszámoló után elsőként dr. Haraszti János, a városi tanácsa elnöke kért szpt. Nagy általános­ságban helyesélte a módosított tervet, amelyhez néhány javas­latot. kiegészítést adott Többek között, hogy szükség van-e as úgynevezett toronyházakra, a- mely építését egyébként is kor­mányrendelet tiltja. Persze ez nem zárja ki az úgynevezett kö­zépmagas épületeket, amelyek kategóriájába tartoznak a tíz­szintes építmények. A résztvevők nagy érdeklődé­sét és aktivitását bizonyítja, hogy sokan mondták el észrevé­teleiket. tapasztalataikat a mó­dosított városrendezési tervvel kapcsolatban és hasznos segítsé­get adtak a tervezőknek a tervek további finomításához. Ifjú kirakatrendezők vetélkedője Eárakatversenyt hirdettek a kereskedelem és az ifjúsági szö­vetség illetékesei a fővárosban a szakma ifjú dolgozói részére. Mivel az ízlést, hozzáértést pró­bára tevő versengés időpontja egybeesik az ajándékozási „csúcsszezonnal”, & szervezők elsősorban a főútvonalakon és a peremkerületek bevásárló köz­pontjaiban levő üzletek kiraka­tait figyelik kritikus szemmeL December 6-án értékeli a zsűri a kirakat-szépségverseny eredmé­nyeit «•G«atwoeßBMBa*co»«maBa®«eMBeeaeaeBasae®eMae»®B00BB«a9®B0at3BaB33aBB8oaBOoa®0sra0BDOsaBaQ Én is írok tudományosai! Azt hiszem "kár lenne tit­kolnom, hogy tudományos ba­bérokra pályázom. Ügy érzem, ez nem túlságosan nagy szé­gyen. Még ha az is lenne, irigy­ségem akkor is leküzdeni, el­nyomná szégyenérzetemet. Tud­niillik, én bizony megirigyel­tem azokat a szerzőket, akik hosszas önfeláldozó kutatások­nak szentelték az életüket. Csak azért, hogy megfigyelé­seik eredményét átadva a köz­nek segítsenek rajtunk, szeren­csétlen laikusokon. fgy születnek és ezért szü­letnek azután egyre-másra a tudományos munkák, könyvek. A gyors olvasásról A lassú ol­vasásról. Meg a közepes ol­vasásról. Elhatároztam, ogy én is se­gítek rajtuk. Könnyítek ma­gunkon. Hogy egy cseppet én is belehwllajtok a tudomány, az élet tengerébe. Ezért az­után életem hátralevő részét én is a kutatásoknak szentel­tem. Higgyék el nagyon-na- gyon fáradságos munka volt ez már idáig is. Manapság igen nehéz szűz területet találni. Mármint• a tudományban. Éjt nappallá téve. kutattam, ké­rem. Kerestem, hogy mit lehet. ne kutatni, megfigyelné. Va­lami nagyon hasznosat. Vala­mi nagyon égető problémát. Valamit, ami egy lépéssel előbbre visz. Ami szabad utat nyit arrafelé, amerre eddig le­hetetlen volt tovább haladni, Amiről még nem írt soha sen­ki S ha írt is, hát nem tudo­mányosan. Nem a jelenség lé­nyegét megfogva, a maga dia­lektikus valóságában. És ami­vel beírom majd a nevem va­lamelyik lexikonba. Mindegy hogy melyikbe, csak jó vastag legyen. Maguk — bocsánat a kifeje­zésért — hozzá nem értők el sem tudják képzelni, micsoda gyötrelem rábukkanni .a Itg- megfe&elébb kutatási területre. De én rábukkantam. És Önöknek kötelességük kérem, már ezt is becsülni bennem. Nézzék. Az az igazság, hogy nem adatik meg mindenkinek az, hogy koponyája lángelmét rejtsen. A magükfajta legfel­jebb csak sütkérezhet a mi lángunk mellett. Azért mon­dom, hogy „mi”, mert mos$ már én is ide tartozom, d tu­dósok közé. Elfogadták ugyan­is a munkámat. Illetve csak a címét. Bár a kiadó meg a két lektor először eléggé értettem- leedve állt hozzá az egész ügyhöz. De én megmagyaráz­tam. Ok megértették. Sőt, any­agira fellelkesültek, hogy még azt ás felajánlották, írjuk együtt az egészet. Ügy, hogy most hármójuk neve alatt jelenik meg majd a» könyv. De ígéretet kaptam ar­ra, hogy engem is megemlíte­nek az egyik lábjegyzetben, mint ősforrást. Megígérték azt is, hogy ettől függetlenül egye­dül végezhetem a kutatásokat és írhatom meg @ könyvet. Bevallom, kicsit bajban völ­gyök, mert holnapra készen kell lennem és nincs ajtóm. Ugyanis egy elhagyott sátor­ban lakom. Ajtóra meg azért lenne szükségem, mert erről írom ezt a nagy fontosságú tu­dományos munkát. A címe: Az ajtónyitás, mint a tovaháladás útjában álló akadály elhárítá­sának mozzanata, El kellene adnom ® sátrat, hogy a megfigyeléshez vehes­sek egy ajtót. fTudniillik <s kiadó előlegkerete már kime­rült a hónap közepén.) De ak­kor velem mi lesz? Éhl Félre kishitűség! A nép ügye elő­rébb való. Hadd tudja meg min­denki, hogy kell kinyitni az ajtót! Mert én már tudom, a Megfigyeltem. El is mondanám. De tudják, hogy van ez: Pénz nélkül minden nagyon nehe­zen megy}

Next

/
Thumbnails
Contents