Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

Igy Wa a liefet kommenlUoninW. Réti Enrn: Remények és borúlátások Már szinte közhelynek tű-1 nik, ha a kommentátor elmond­ja: ismét eseményektől zsúfolt hét zárult a világpolitikában. A helyzet bonyolultságát és ellent­mondásosságát tükrözi, hogy a nemzetközi életben egyaránt 'megtalálhatók a kedvező és ked­vezőtlen jelenségek. Az elmúlt napokban egyes válságterülete­ken tovább növekedett a feszült­ség, másutt viszont az enyhülés veménytkeltő jelei mutatkoztak. Ami a viharfelhőket illeti, tazok elsősorban az ázsiai konti­nens felett gyülekeznek. Hétfőn megkezdődött a saigoni csapatok inváziója Kambodzsa ellen, s be­özönlő» ük egész héten át tar­tott A háttérhez tartozik, hogy az utóbbi időben Kambodzsára tevődött át az indokinai csatá­rozások súlypontja és a szabad­ságharcosok már Phnom Penh, a főváros közvetlen közelében építették ld állásaikat A Lón Nol-rendszer megmentésére úgy látszik nem maradt más út, mint az amerikai pénzzel, amerikai fegyverekkel és amerikai kikép­zőkkel a „vietnamizálási” prog­ram keretében létrehozott saigoni elitalakulatok bevetése. A tüzér­ségi és légitámadást azonban változatlanul az Egyesült Álla­mok hadserege biztosítja, sőt a hét derekán amerikai gépek új­ból több ízben bombázták a de­mokratikus Vietnamot is_ Üjabb adalék ahhoz, hogy Washington úgy akar menni In- dokínából, mintha jönne. Érthe­tő tehát, hogy folytatódott a hiá­bavaló csütörtökök sora: ezen a héten immár a 138. Vletnam-ér. tekezletre került sor Párizsban, az előrelépés azonban ismét el­maradt. Iz iniTal szubkontinens-* sel kapcsolatban azok a pakisz­táni hírek keltették nagy izgal­mat, amelyek négy indiai had­osztály állítólagos behatolásáról szóltak. Új Delhi cáfolt s hoz­záfűzte: Valóban voltak heves harcok, de kelet-pakisztáni ge­rillák és kormánycsapatok kö­zött Ugyanakkor indiai részről is megerősítették, hogy bizonyos, korlátozott összetűzésekre sor került a határvonalak mentén. A zavaros helyzetben egyre na­gyobb teret kapnak a szélsősé­ges hangok. Jellemző, hogy mi­közben a pakisztáni elnök vi­szonylag visszafogott kijelenté­seket tett, a pakisztáni héják szinte a végletekig mennek. Saj­nos a kiböntakozás változatlanul távolinak tűnik, sem a kelet­pakisztáni rendezésre nem tör­tént újabb erőfeszítés, sem a tíz. r';,,iönyi menekült visszatelepí­tésére. Borúlátó sajtóvélemé­nyek a héten már „több eszten­deig tartó válság” kilátásairól cikkeztek.« N ncs nyugalom az ázsiai földrész „bejáratánál”, a Szuezi- esatorna térségében sem. Lénye­ges harci cselekmények nem tör­téntek ugyan, de kölcsönös a készenlét. Szadat egyiptomi el­nök több beszédében hangsú­lyozta az időtényező fontossá­gát fezen a héten emlékezhetünk meg a nevezetes Biztonsági Ta­nács-beli határozat negyedik év­2 fordulójáról. Az évek múlnak, de az amerikai—izraeli maga­tartás következtében a válság nem mozdulhatott ki holtpont­járól Kairóban a harg szüksé­gességét fejthették ki, az ajtót azonban nem csapták be a poli­tikai rendezés lehetősége előtt sem. Ez a harc a mindenirányú nyomás fokozását jelenti a meg­szállt területek kiürítése érdeké­ben, de nem a háború végső sza­vának kimondását. A szocialista országok politikája változatlan a közel-keleti krízisben is: szo­lidárisak a térség antiimperia- lista erőivel, s a politikai ren­dezés valamennyi tartalékának kihasználása mellett vannak. A jelenlegi, veszélyekkel terhes ál­lapotnál alighanem csak egy rosszabb van, ess pedig a hábo­rú _ A z ázsiai hadi jelentések mel­lett, saját kontinensünkről jobb, békésebb hírek érkeztek. Bécs- ben valószínűleg gyorsít a Salt, a hírek szerint az év végéig újabb részegyezményeket kíván­nak kötni a a stratégiai leszere­lési tárgyalásokon. A két német állam képviselői négy napon át egyhuzamban tanácskoztak s a maratoni megbeszélések ugyan­csak a megállapodás közelségét látszanak jelezni. Vendéget vár­nak Skandináviában, rövidesen Koszigin szovjet kormányfő folytatja a személyes csúcsdiplo­mácia gyakorlatát, Észak-Euré­pában. Moszkva vendége viszont Scheel nyugatnémet külügymi­niszter. , Jóeső érzésekkel nyug­tázhattuk azokat a moszkvai hí­reket is, amelyek az SZKP KB plénumáról, illetve a Legfelsőbb Tanács ülésszakáról tudósítot­tak, Ismét kitűnt, hogy szovjet részről — az SZKP XXIV. kong­resszusának szellemében — kö­vetkezetesen folytatják a sokat emlegetett béke-offenzívát. Er­re utaltak a tárgyalások diplo­máciájával foglalkozó határoza­tok, ez tükröződik az egész szov­jet népgazdaság tervezésében, a munkás hétköznapokban, ame­lyek során különös hangsúlyt kap az életszínvonal-program a békés építés valamennyi ága, a fogyasztási cikkek termelése. Mindenki olvashatott azokból a számokból és adatokból, ame­lyek ezen a héten Moszkvában nyilvánosságra kerültek. Nem panaszkodhatott tétlen­ségre a magyar diplomácia sem. Sztanko Todorov bolgár kor­mányfő magyarországi látoga­tása jó alkalmat nyújtott kap­csolataink sokoldalú áttekinté­sére — ezek a látogatások a KGST által elfogadott komplex fejlesztési program fényében még nagyobb lehetőségeket tár­nak feL Moszkvában» aláírták a magyar—szovjet árucsereforgal­mi megállapodást, amit joggal nevezhetünk különösen fontos politikai eseménynek is, hiszen a Szovjetunió legfontosabb kül­kereskedelmi partnerünk. A köl­csönös érdekek jegyében került sor Péter János bukaresti tár­gyalásaira is. Közeli barátaink mellett messzebbre is tekintünk most: a következő héten az afrikai kontinensre indul Losonczá Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Útja Algériába, Guineába és Kongó­ba minden bizonnyal tovább erősíti majd hazánk és a fiatal, fejlődő afrikai országok és álta­lában a szocialista államok, s a harmadik világ kapcsolatait. Szovjet-kínai vita az ERSZ-keit Heves vitára került sor pén­teken az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság között azzal a szovjet javaslattal kapcsolatban, amely leszerelési világértekezlet össze­hívását indítványozza. Csiao Kuan-hua külügymi­niszterhelyettes a kínai ENSZ- küldöttsé-g vezetője azzal vádol­ta meg a Szovjetuniót, hogy „összejátszik” az Egyesült Álla­mokkal. A szuperhatalmakról szóló ismert érvelés étlapján az­zal rágalmazta meg « Szovjet­uniót, hogy „törvényt akar dik­tálni” a világpolitikában és erőpolitikával akarja érvényre juttatni akaratát Csiao Kuan- hua a továbbiakban egyenlő­ségjelet tett a Szovjetunió és az Egyesült Állomok közé, azt állítva, hogy mindkettő nukle­áris támaszpontokat tart fenn a világ különböző pontjain. Jakov Mtelik, a Szovjetunió ENSZ-képviselóje elutasította a szuperhatalmak hegemóniájára vonatkozó kínai érvelést és ki­jelentette, hogy Kína éppen ez­zel a politikájával igyekszik saját magát „szuperhatalomként feltüntetni és rákényszeríteni akaratát a harmadik világra. A - szovjet küldöttség némileg mó- j dosí tóttá a leszerelési világér­tekezletre vonatkozó javaslatát, késznek nyilatkozott arra, hogy a konferenciát az ENSZ kereté­ben tartsák meg. Ezzel kapcso­latban a kínai delegátus meg­ismételte ellenvéleményét, s ki­jelentette, hogy nem vesz részt a szavazáson — amennyiben arra sor kerül — és nem veszi figyelembe a szavazás végered­ményét. A kínai MHügyminiszterhe- lyettes felszólalásában a köz­gyűlésen elitélte a Szovjetunió és India között kötött megálla­podást és újból támogatásáról biztosította Pakisztánt „az ide­gen agresszió ellen, szuverenitá­sa megvédéséért és nemzeti egy­sége fenntartásáért vívott har­cában. Azzal vádolta meg In­diát — anélkül, hogy az ország nevét említette volna —, hogy „arcátlan fegyveres agressziót folytat Pakisztán ellen”, á Szov­jetunióval kötött megállapodást érezve maga mögött támogatás­ként (AFP) Az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepén valamennyi szocialista ország — így hazánk — népe is tisztelettel emlékezik meg azokról az albán hazaiak­ról, akik hat esztendőn át hősi­es harcot vívtak az olasz és né­met fasiszták ellen. Küzdelmük nagymértékben hozzájárult Al­bánia felszabadulásához, abban a történelmi pillanatban, amikor a szovjet hadsereg csapásai nyomán a hitleristák a Balkán- félszigetről is véres fejjel me­nekültek. Szegény, mostoha és visszama­radott* ország volt Albánia. An­nál meggyőzőbb a szocialista át­alakulásnak, az albán nép kivá­ló adott-ágainak és a szocialista országok szolidaritásának és testvéri segítségének az a pél­dája, amely nagyszerű fellen­dülést, pezsgő életet teremtett a szabaddá lett országban. A szo­cialista országok, mindenekelőtt természetesen a Szovjetunió egész gyárakat, erőműveket szál­lított Albániába, s ezzel megte­remtődtek a fejlődés biztos alap­jai. Sajnos a közős fronton való előrehaladásnak ez az albán nép számára igen kedvező irányzata megváltozott, mert az albán ve­zetők megváltoztatták politiká­jukat és viszonyukat a szocialis­ta közösséghez, a Varsói Szerző­Aláírták az 1972. évi magyar—albán árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet Befejeződtek Budapesten a magyar—albán árucsereforgalmi tárgyalások, amelynek alapján szombaton a Magyar Népköz- társaság Kormánya nevében Tordai Jeni külkereskedelmi miniszterhelyettes, a az Albán Népkötársaság Kormányának képviseletében Zifa Rexa keres­kedelmi miniszterhelyettes alá­írta az 1972. évi magyar—albán | árucsereforgalmi én fizetési jegyzőkönyvek Az albán delegációt az alá­írás előtt fogadta dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter. déshez és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsához is. Ez az irányvonal — amelyet sajnos az Albán Munkapárt nemrégiben lezajlott VT. kongresszusa meg­erősített — kárt okoz a szocia­lizmus albániai ügvének és a né­pek imperial istacllcnes közös harcának. A szocialista közösség, így ha­zánk is, ma is nagyra beesüli az albán nép erőfeszítéseit és elis­meri eredményeit a szocía’ista építésben. Azokhoz a szép célki­tűzésekhez, amelyeket az 1971— 75 évekre szóló ötéves terv meg- je'öl — a nemzeti jövedelem 55 —60 százalékos emelése, Albá­niának a mezőgazdasági-ipari országból ipari-mezőgazdasági országgá vá’toztatásának meg­gyorsítása — a legjobb kívánsá­gainkat fejezzük ki. Tesszük ezt annál is inkább, mert meggyőző­désünk, hogy a szocialista közös­ség egysége, valamennyi szocia­lista ország együttműködése a legerősebb fegyőcr az antiim- perialísta harcban. Országaink kapcsoltainak normalizálására, az együttműködés helyreállításá­ra, az albán néppel való barát­ság erősítésére törekszünk. Ebben a szellemben kívánónk az albán népnek nemzeti ünne­pén a lehető legj"bbakat hazája szocialista irányú feVesztesében és boldogulásában. (KS) Eredmény várható az NDK—NSZK tárgyalásoknál A két német állam Michael Kohl és Egon Bohr vezette kül­döttsége szombaton reggel — a 30. találkozó immáron negye­dik egymást követó napján — teljes létszámban folytatta tár­gyalásait. Csak szombaton vált ismere­tessé. hogy a két államtitkár pénteken este ismét négyszem­közt konzultált, majd az éjfé­lig tartó „intenzív munkava­csorán” folytatta eszmecseré­jét Bonnban az gt általános véle­mény, hogy az államtitkári szintű német államközi tárgya­lások „legkésőbb” december elejéig befejeződnek, * jövő hé­ten számítani lehet az NDK és a Nyugat-Berlin-i szenátus kép­viselői tárgyalásainak „pozitív eredményére is”. (DBA) Rissossíás Dssahartában Évente egyszer, a mohamedán k egyik ünnepén. Ingyen rizst osztanak a dzsakartai elnöki palotában. Képünkön: szegény és otthontalan indonézek rizs osztásra várnak. (Telelő tó — AP—MTI—KSÍ Un. NOVEMBER 28. Albánia ünnopén

Next

/
Thumbnails
Contents