Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
Világ proletárjait egyesüljetek l MAS A MEGYEI" PÁRT 8i JÖTT SÁ'G ÉS A.MEGYEI TANÁCS MP JA 8971. NOVEMBER 28., VASÁRNAP Áras 1,2® Ft XXVI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Egyéni és társadalmi érdek Frank Ferenc írása C3. oldali A fiatalok Mitől kiváló a vállalat? A vállalati gazdálkodás színvonalát legátfogóbban a nyereség alakulása jellemzi. A nyereségtől függően képződnek — növekednek, stagnálnak, vagy csökkennek — a dolgozok jövedelmének emelését, az álló. és forgóeszközök bővítéséi szolgáló talapok. Ügy tűnik tehát, hogy a gazdálkodó egységeket automatikusan rangsorolja, minősíti ez az átfogó mutató. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. A nyereség nem mindig a vállalat eredményes, jó munkájának következménye. Jónéhány vállalat például veszteségesen gazdálkodik, s nyereségre az állama támogatásokból, költségvetési juttatásokból tesz szert Az egyébként jövedelmező üzemek sem minden esetben hatékonyabb munkával növelik nyereségűket, hanem a magas árszint tartásával, vagy esetenként áremeléssel, más vállalatok, a fogyasztók rovására. A nyereség alakulása nem csupán a gazdálkodás színvonalétól, hanem a piaci viszonyoktól is függ. A hazai piac feszültségei — szemben a tőkés piacokkal — Bem átmeneti konjunkturális okokra, hanem hosszabb távon ható kapacitás hiányra, mono polhelyzeíre vezethetők vissza. Sgy viszonylag tartósan, ha nem is örökérvényűen a piád helyset haszonélvezői az anyagok és alkatrészek szállítói, az építőipari vállalatok stb. Ok — leg eiábbis egyelőre — úgy alakíthatják az árakat és diktálhatják a szállítási feltételeket, hogy' megtalál ják számításukat Partnereik, vevőik viszont növekvő költségeiket már nem mindig tadják rendelőikre áthárítani. Vagy azért, mert az exportpiac ezt nem veszi tudomásul, vagy pedig azért, mert belföldi eladási áraik hatóságilag meghatározottak. A hazai gazdasági verseny te- hát nem azonos feltételek közepette folyik a különböző vállalatok között A kedvező piád helyzetben levők például nem kényszerülnek arra, hogy olcsóbban, jobban, hatékonyabban dolgozzanak, mivel jövedelmezőségüket a másutt megtermelt nyereség megszerzésével is javíthatják. A megtermelt nyereség újraelosztásával kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a nagy kooperációs igényű termelők míg a bedolgozó, az alkatrészeket szállító kisebb üzemek viszonylag nagy nyereséget raalS sálnak. A többi között ez az alapja egyes ítisüze*Mek pffla natnyi kedvező, s némely nagyüzemek hátrányos helyzetének, az ezzel kapcsolatos társadalmi feszültségeknek. (De nemcsak ez va kisebb üzemek általában rugalmasabban képesek alkalmazkodni a piaci igények változásához, iránt a nehézkes nagyvállalatok.) A megoldás nem az, hogy visszaállítjuk a reform előtti módszereket s az árukapcsolata kát központi tervutaeítéssai, az- árakat pedig hatósági előírásokkal diktáljuk. A cél a meglevő piaci feszültségek felszámolása. A jelek szerint azonban hose- szabb Időbe telik, amíg az eladók piaca a vevők piacává válik. Legalábbis ami a vállalatok árukapcsolatait illeti. (A fogyasztási javak piacán, ha nem is egyértelműen, javult az áruellátás és a vevők pozíciója.) Így az üzemek éves mérlegbeszámolóiban kimutatott nyereség sem tükrözi a gazdálkodás lényleges színvonalát és rangsorolja a vállalatokat, a szövetkezeteket teljes tárgyilagossággal. Am ezt a reform bevezetésekor is pontosan tudtuk. Ezért nem egyetlen esztendő jövedelmezőségét, hanem a nyereség tartós növelését tekintettük eredetileg is a gazdálkodási színvonal reális mércéjének. A változó piaci feltételek miatt mindenkor elkerülhetetlenek az évünkén« ingadozások. Etet a ciklust jelenleg megnyúljak, torzítják az említett feszültségek. A nyereség tartós növelésére tehát már most kell felkészülniük azoknak az üzemeknek, amelyek pillanatnyilag még válogathatnak a rendelések toeeött és egyoldalúan diktálhatják a szállítási feltételeket. Csak Így találhatják meg anyagi számításukat hosszabb távon is A piackutató munkában, a gazdálkodásban nélkülözhetetlen az előrelátás. A- vevő, ® rendelő megbecsülése, a termelékenység emelése, a hatékony ség fokozása, a nyereség oedema növelése akkor is fontos feladat, ha a piaci viszonyok ezt nen* kényszerítik ki Az igazén kiváló üzemeket nem kápráztatja el a könny*ű haszonszerzés átmeneti lehetősége. A nyereség tartós, hosszútávé növelése csak érdesei munkával valósítható meg. Az éves gazdálkodás értékelésénél, a váTalatók rangsorolásánál, minősítésénél is az összefüggések elemzése és az előrelátás mérlegelése a döntő. Magyar—román fizfigyí siemle a halármeoli ár- és belvízvédelmi művében A Körösvidéki Vízügyi I#aa-- gatóság az országhatár ment? területen elhelyezett ár- és bel- • vízvédelmi művek megtekintésére meghívta a szomszédos Román Szocialista Köztársaság. Nagyváradi Vízügyi Hiwnts'ánok« i#fßfgetäjftk. A saemléuöl jegyzőkönyvet írtak alá, melyben közösen megállapították, hogy a magyar határ men ti ár- és belvízvédelmi művek megfelelően karbantartottak, a védekezéshez szükséges anyagok és berendezések megfelelő mennyiségben Fendeífeeuósre áftoek. Elutazóit Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök Sztanko Todororv. a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke — Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány elnökének meghívására fett — hivatalos baráti látogatásáról ‘szombaton délelőtt elutazott Magyarországról. A bolgár minisztereinökkel együtt elutazott felesége. Szónja Toöorova, valamint kísérete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke és felesége, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese és több más magyar vezető. Sztanko Todorov magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki. (MTI) bizonyítanak (5. oldal) Egyhónapos tüzérek között 48. oldal) Í994 ember faluja 49. oldal) Karácsonyi előzetes (11, oldal) Sebészek konferenciája Békéscsabán Tagnap délelőtt Békéscsabán a városi tanács nagytermében a gyógyítás szempontjából rendkívül fontos konferenciát tartottak. A Magyar Sebésztársaság Délmagyarországi Csoportja három megye — Békés, Csongrád és Szolnok — kórházi, intézeti főorvosai, szakorvosai és a megyék körzeti orvosai részére rendezett kerékasztal konferenciát. Fő téma: a heveny hasi megbetegedések sebészeti kérdése. A konferenciát Dr. Juhász László békéscsabai vátosá főorvos nyílótta meg. maid dr. Petri Gábor egyetemi tanár vezette le. Szó volt ezen a tanácskozásom az alapvető vizsgálatok szükségességéről, a betegségek időbeni felismeréséről, és a gyógyítás föltételeiről. Az utóbbiban döntő szerepe van a körzeti orvosok és sebészek kapcsolatának. Sok múlik azon, hogy a körzeti orvos időben észlelje a sebészeti beavatkozás szükségességét, s ennek eredményeként mielőbb kórházba kerüljön a beteg. A vitában többek között felszólalt dr Juhász László városi főorvos, dr. Szűcs István, dr. Takács László, dr. Vitaszek László, akik munkájuk során szerzett tapasztalataikat ismer1969-ben írták alá az első szerződést az NDK részére készítendő úszó szivattyútelepek szállítására. A berendezést a VÍZGÉP gyulai egysége készítette el s tavaly helyezték üzembe a Drezdától északra levő Riesa város melletti partszakaszon. A próba alatt a vízügyi szakemberek 19 különböző adatot mértek óránként és gépenként 72 órás folyamatos üzemelés mellett. Az első megrendelést követte g második, amely két úszó egységet igénylő rendszer első építési lépcsőjeként valósul meg az idén. Ez a 10 ezer hektáros öntözőterület Torgau város körül terül el, ez lesz az NDK legnagyobb automatikusan működő öntöző rendszere. A megrendelő teljesen automatizált üzemet kívánt. Ezt az úszóművet és berendezéseit is a gyulai üzem, a szivattyús gépcsoportot pedig a kunhegvesi gyáregység készítette alvállalkozóként tették, s ezzel segítették a kot*» ferencia sikerét. A tanácskozás dr. Gombos Imre kórházi főorvos zárszavával ért véget A berendezés a jövő évben kezdi el üzemelését és annak, sikerén sok múlik. Ettől függ ugyanis, hogy a német partner fejlesztési tervében szereplő 20— 25 vízkivételi műből hány lesz az úszás megoldású? A gyulai üzem ennek tudatában készíttette el kunhegyesi testvérüzemével a seivattyútelepet. Kedvező döntés esetén ez az export- lehetőség, amint azt Szögi Antal gv áregységvezető elmondotta, hosszú időn keresztül évente visszatérő feladatot jelent a víz- gépészeti vállalat számára ami aztán tovább öregbíti a vállalat jó szakmai hírét Közismert, hogy az úszó szivattyútelepek exportja a VÍZ- GÉP-nél meglehetősen régi hagyományokkal rendelkezik. Az 1950-es években Jugoszláviába, 1966-ban Indiába, 68—69-ben Vietnamba szállítottak több egységet. Úszó szivattyútelepek az Elbán Békés megyéből csnaosasgaecoasDi aaosaBQeoeasa&CBBeaeBcaoQaBBQasaiaeoQoasooa cJEJDOQaoanaoDoaoaEeBeoosa! A BDV békéscsabai gyárában Csomagolják a konyhakész baromiig (Fotó; üemérayí
