Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

Szeghalmi szobor Néhány nappal ezelőtt avatták a Sárrét fővárosában Konyor- csik János szobrászművész új al­kotását. A bőségkosarat tartő nőalakot a Járási Hivatal épü­lete előtt állították fel. (Fotó: Kiss Irma) Délszláv-est Battonyán A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége a Mű­velődésügyi Minisztérium Nem­zetiségi Osztályával egyetértés­ben november 28-án, vasárnap este 7 órai kezdettel délszláv kultúrestet rendez Battonyán, a Pécsi Tanárképző Főiskola tánc- együttesének közreműködésével. A műsor előtt Ognyenovics Mi­lán, a szövetség főtitkára mond beszédet. A kultúrcsoport műso­rán délszláv, magyar és román népi táncok, népdalok szerepel­nek. bői 200 mm tavasszal. Nyáron nagyon sokszor 2—3 hónapig nem esik eső és akkor öntözni kell. A Pő völgye valamikor ten­gerág volt A tenger visszavonu­lása után sima maradt. E terü­leten már régen a rómaiak is foglalkoztak öntözéssel. Jelen­legi rendszerük mintegy 600 éve alakult ki. Ez idő alatt kialakí­tották az asztal símaságú — szó szerint értendő — táblákat. Még ma is minden évben bizottság ellenőrzi, hogy a paraszt hogyan simította el termőföldjét. Ahol a felszín úgy kívánja terasz- szerűen alakítják ki az egymás melletti 1—2—3 hektáros táblá­kat. Az öntözés módszere az árasztás. A táblák három oldalán 50—80—100 cm széles csatornák vannak melyekben állandóan ott a víz. Öntözéskor kapával átvágják a csatorna gátját és beengedik a kellő vízmennyisé­get. Láttuk, hogy a tökéletes simaságú táblákat teljesen és egyenletesen beborította a víz. Az öntöző-csatornák vízellátása az állami tulajdonban lévő ka­nálisokból történik gravitációs úton, a tiltok felhúzásával. A kanálisokat főcsatornákból és a hegyekben eredő bővizű, gyors folyasd f oly ókból töltik fel. A víz mindenhova gravitációs úton jut el. Sehol nem láttunk át­emelő szivattyúkat, nyomásköz­pontot vagy szórófejes öntöző- berendezést. Az öntöző vízért hektáronként 9—30 ezer lírát keli fizetni az államnak, attól függően, hogy milyen vízigényű növényt öntöz a termelő. A ri­A megyei tanáén rb-ülésérol jelentluk Növekvő iparssítás az e'kivelkezeaőő öt évben — A tanács psnzögyi támogatása r — Uj munkahelyek A megyei tanács végrehajtó bizottsága november 23-án tar­totta ülését Békéscsabán, Csa­tári Béla megyei tamácseinök- heűyettes etaökietéve.1. A végre­hajtó bizottság dr. Romvári László osztályvezető előterjesz­tése alaipján tudomásul vette az iparfej lesztésről szóló jelentést. Megállapította, hogy az utób­bi éveikben megyénk iparának fejlődése számottevően meg­gyorsult A szocialista iparban a termelés átlagos növekedése 1965—69 között a népgazdasági tervben előirányzott 6 száza­lék helyett 13 százalék volt. Ezen belül az állami szektor 11, a szövetkezet pedig 18 százalék­kal növelte termelését évente. A szocialista ipar állóeszközei­nek bruttó értéke 17 százalék­kal növekedett. Az iparon be­lül legidinamikusabban a szö­vetkezeti szektor emelte ter­melését örvendetes tény, hogy a nehézipar súlya növekszik, az itt foglalkoztatottak száma kétszeresére nőtt. A szocialista iparban foglalkoztatottak szá­ma 40 százalékkal emelkedett, s 1970-ben elérte az 52 ezer 500 főt. Szövetkezetekben 58 százalékos volt a létszámnöve­kedés. A műszaki színvonal növe­kedése, a munkafolyamatok gépesítettségében némi válto­zást eredményezett. A géppark kihasználása azonban nem mindenütt megfelelő, erre a vállalatoknak nagyobb gondot kell fordítaná. Követelmény, hogy a vállalatok korszerű ter­mékeket, korszerű technológiá­val állítsanak elő. Ügy értékelte a végrehajtó bizottság, hogy az elmúlt évek során folyósított 34 mdliió fo­rint támogatás segítette a me­gyei iparfejlesztési politikát. Eddig 1059 új ipari munkahely került betöltésre, a folyamat­ban levő fejlesztések befeje­zése után még 681 iparban dol­gozó elhelyezésére lesz lehető­ség. De az elmúlt háromne- gyedévban is nő t a szocialista ipar létszáma, mintegy 1300-zaL A megye nehéziparában pedig 730 új munkahely került be­töltésre. A fejlesztési támogatásról szólva kitűnt, hogy az arra igényt tartó partnereknek a szükséges saját forrás, bank­hitel rendezése, előteremtése során sok a gondjuk. A képző­dő saját fejlesztési alapnál a múlt év szeptemberi kormány- határozat kihatását, a nagyobb bérszorzót a vállalatok, szövet­kezetek akkor nem mérték fel kellő körültekintéssel, s most az a megállapításuk, hogy a vártnál kisebb összegek állnak rendelkezésre fejlesztési célra. Azokkal a vállalatokkal, ame­lyek számára már 1971. évben támogatást irányzott elő a me­gyei tanács, a szerződéseket megkötötték. Ezek hiteivanzata és a fejlesztések további forrá­sa rendezett volt. A tanács szerződést kötött többek között a Forgácsoló Szerszámgyárral, a Csepel' Autógyárral. Nem volt mód a megállapodás rög­zítésére a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari, a Gyulai Kötő­ipari, a Vízgépészeti, a Fővárosi Ruhaipari, a Békéscsabai Ve­gyesipari Vállalatokikál, mert ezek hiteligényüket, illetve a szerződés egyéb feltételeit ez- ideig nem rendezték. A pénz­ügyi fedezettel lerendezett be­ruházások megvalósításának feltétele, hogy megfelelő épí­tőipari, kivitelezői kapacitás rendelkezésre álljon. E tekin­tetben a vita során kiderült az is például, hogy Szeghalom­ban a Csepel Autógyár annak ellenére fogott hozzá az íizem- fejlesztéshez, hogy a tanács csak a későbbi években tudja adni a támogatás összegét E zsen kívül főleg mesterséges rétet, kukoricát, silókukoricát öntöznek. E termények jó ter­mést Ígértek. A mezőgazdasági termelés mellett megnéztünk olyan üze­meket is, mélyek a terményt terméket feldolgozzák vagy pe­dig a mezőgazdasági termelést kiszolgáló cikkeket gyártanak. Franciaországban — Fougéres környékén — felkerestünk egy tejfeldolgozó szövetkezetét, egy tejporgyárat és egy tejhűtőgép­gyárat A tej-feldolgoző szövetkezet 1953-ban alakult 19 alapító tag­gal. Jelenleg 3 900 taggal műkö­dik. A tagok egyénileg termel­nek. A feldolgozóba 3 300 tag szállít tejet, 100 km-es körzet­ből. A többi 600 tag sertéste­nyésztéssel és hizlalással fog­lalkozik. Évente 100 ezer sertést hizlalnak. A tej-feldolgozót 1961-ben építették. Három üzemrészlege van: a beszállí­tás, a hűtés és a feldolgozás. Naponta 450 ezer liter tejet dolgoznak fel, a tejszínt átad­ják egy másik szövetkezetnek továbbfeldolgozásra, a sovány tejet pedig a tejporgyámak. A szövetkezet elnöke — aki egy­ben a kis 1 500 lakosú falu pol­gármestere is — elmondotta, hogy tagjaiknál többezer tej hű­tőgép van beállítva. így ezek­től a gazdáktól csak kétnapon­ként szedik össze a tejet. Közvetlenül a tejfeldolgozó mellett van a tetporgyár, me­lyet 10 normand szövetkezet épített fel. A beruházás forrá­sai; 20 százalék saját hozzájá­■miiiHHauaiaHHiMHHaiiHiuiHHMa» i rulás a tagoktól. 20 százalék ál- j lami szubvenció, 30 százalék hi- : tel a mezőgazdasági banktól,• mélyet 15 évi leiáratra 6,5 szá- • zalék kamat mellett kaptak és • 30 százalék az „Európa Bank- ; tói”, melyet 13 évi lejáratra 7 l százalék kamat mellett vettek ■ fel. A gyár napi kapacitása 180 S tonna tejpor. (A mi gyulai tej- ! porgyárunknak 10 tonna/nap a \ kapacitása.) összesen 300 álkai- : mazottal dolgoznak, akiket há- : rom mérnök irányít. Az alkal- « mazottak többsége szakiskolát ■ végzett. A gépeket, berendező- ■ eeket 15—20—30 ezer liter/órás j automatika irányítja. A gyárban ■ 14 egyenként 55 ezer literes tej- j tárolót számoltunk meg. A tej- \ porraktáruk 5 ezer tonna befő- j gadóképességű. A tejport papír- § zsákban és konténerekben öm- ! lesztve szállítják. A hűtőgépgyár ugyancsak a : tejfeldolgozó szövetkezeté. Egy • mérnök irányítása alatt 75 al- • kalmazottal 500, 1000 és 2000 li- ■ teres hűtőgépeket gyártanak ! évente 2—2500-at. A gépek hő- : szigetelése: üveggyapot, policsz- : térrel keverve és ezt katalizá- ; cióval keményítik. Tájékoztató- ; suk szerint a tejhűtőgép saját ; találmányyk. „Freon” gázzal ; működik. Terméküket közvetlen J értékesítik a termelők felé, 8— s 10 frankért literenként. Olaszországban egy mezőgaz- j dasági gépgyárban és egy takar- : mánygyárban voltunk. Molnár Lafos 5 mg.-mérnök ■ (Folytatjuk) £ vállalat forrásai !s menetköz­ben korlátozód ak, így egyre nagyobb elvárással, támogatási kéréssel fordult a községi ta­nácsihoz (lakás-, víz, útépítés). A tanácsok pénzeszközei azon­ban igen szorosan beszabályo- zottalk, a jó szándékon kívül többre nincs módjuk. Ügy néz ki, hogy ebben*a tervidőszak­ban ilyen koordinálásra a sa­ját ■ beruházási gondokkal ter­helt vállalókkal nem kerülhet sor. A tanácsi támogatás ered­ményeként Szeghalomban ki­alakul az ipar magja. Erősödik Szarvas városban és Békés nagyközségben az ipari bázis. Megvan a lehetősége Gyomén is az ipar megerősödésének. Mindez kedvezőbbé teszi az ágazat területi elhelyezkedését, hogy csak ezt a néhányat em­lítsük a jelentés alar ári. De megváltozik egyes ipari ágazat részaránya is 1975 végére. A nehézipar 22-ről 30-ra növek­szik, a könnyűipar 50-ről 54-re. az élelmiszeripar viszont 18-ról 17,6 százalékra csökken. Az iparban foglalkoztatottak szá­nnának növekedése meg fogja közelíteni a 10 ezer főt. A je­lentés a vita alapján area a következe tétéire jutott a vég­rehajtó bizottság, hogy to­vábbra is fejlesztési cél a munkaképes lakosságnak az iparban való nagyobb arányú foglalkoztatása, a technikai fel_ tételek korszerűsítése. Mind­ezek az anyagi lehetőségek fi- rvelembevé telével szerepéinek a negyedik ötéves terv jóvá­hagyott céTkitűzéseifoem. összegezve: Békés megyében az ipar súlya és jelentősége az elkövetkező öt év alatt is nö­vekedni fog. A gazdaságos flej’esztésd célkitűzések megva­lósítását a tanács pénzügyi tá­mogatással megfelelően befo­lyásolni tudja. Azonban szét­folyni nem lehet hagyni a pénzt, minden üzemre vonatkozóan ki kell dolgozni az iparfejlesztés hogyan—továbbját — mondot­ta ki a végrehajtó bizottság. Ezt követően a végrehajtó bizottság némi módosításokkal, kiegészítésekkel jóváhagyta Bé­késcsaba, Szarvas városok, Szeghalom. Körösladány, Nagy­szénás, Tótkomlós, Gádoros, Vésztő, Endrőd, Medgyesetgyhá- za nagyközségek, Biharugra, Csárdaszállás, Gerendás, Békés. Sámson, Hunya, Kardos, ör­ménykút, Nagybánhegyes, Vég- egvháza és Dombiratos közsé­gek tanácsainak szervezeti és működési szabályzatát Ülését beie1em*ések tudomásulvételé­vel zárta. Békés megyei Tanács 3. számú Sütőipari Vállalat, Gyula, Petőfi tér 2, egy fő szakképzett villanyszerelőt azonnali belépéssel felvesz. 366073 BdtÉsmWSsr. 1971. NOVEMBER 24, s A hízelgés Sok kritika éri a hízelgést és mégis naponta találkozunk vele. E jelenség különös és nagyon bonyolult Némely állampolgár ugyanis miközben mélységesen elítéli munkatársa dörzsölődő természetét aközben a múltból örökölt kispolgári természetével, ízléstelen módszerekkel — ami­kor csak teheti — keresi felet­tese kegyeit. Az elvtelenségnek az is velejárója, hogy az egy­kor mindenben legtökéletesebb politikai, állami vagy kulturá­lis vezető egyszeriben tehetség­telenné válik, amikor megérde­melten. vagy érdemtelenül ala­csonyabb beosztást kap. És az egykori „tehetségtelenről”, a- mint megkapja vezetői kineve­zését. a tisztségviselőhöz min­dig mézes-mázas, megállapítja annak zsenialitását. A hajbó­koló különös érzékkel azt is fel­fedezi, hogy nemcsak főnöke, ha­nem annak felesége és gyermeke is a „leg”-ek közé tartozik. Ismerjük azt a típusú embert; akinek soha, semmire nincs ide­je, de a leglázasabb elfoglaltsá­ga közepette is megjelenik ott, ahol a főnökkel való kapcsola­tait, vagy legalábbis barátságá­nak látszatát keltheti. És a csú­szás-mászás, ha legtöbbször nem is, de itt-ott bizony kifizetődik. Hogyan? Megtörténik, hogy a főnökkel való barátságnak a puszta lát­szata is előnnyel jár. Az üdülő­felelős (hiszen neki mindegy)* miért ne adná a főnök barátjá­nak a vállalati üdülő legjobb szobáját? A külföldi kapcsola­tok osztályának vezetője is hasz­nosnak tartja, ha úgy dönt (hi­szen neki is teljesen mindegy), hogy a direktor baráti körébe tartozó utazzák Párizsiba, Lon­donba, vagy éppen Rómába. A talpnyalásból azonban előbb-utóbb „igazi barátság” is lehet. A közös vadászatokban, ki­rándulásokban, a futball-mérkő- zések együttes megtekintésében egymagában semmi kivetni való sincs. Ám a felületen ártatlan­nak látszó jó kapcsolatból elv­telen, szubjektív tanácsadások is keletkezhetnek. Az alázatos ügyeskedő igyekszik mindent el­intézni, legfőképpen azt, hogy fe­lettese azt érezze: körülötte minden a legnagyobb rendben van. A hajbókoló jól számol. Ho­vatovább már nincs szükség az osztályvezetők és hasonlók jó­indulatára. A simulékony, min­dent szépnek bemutató ügyét saját maga, az intézmény veze­tője intézni. Emelkedik a fize­tése, szaporodik a jutalom. A megtévesztett főnök és elv­telen kiszolgálója kölcsönösen segítik egymást. A tömj én érés­től megszédült vezető nem ve­szi észre, hogy miközben a „di­csőség” mind magasabb lépcső­jére hág, vészes gyorsasággal közeledik a zuhanás. Elgondolkodtató, hogy népi demokráciánk 27. évében, ami­kor a társadalmi kritika magas fokra emelkedett, még mindig akad vezető, aki eltűri vagy el is várja a hízelgést. * A vezetői önteltség és talonya- lás olyan mélyre gyökerező kis­polgári tulajdonság, amelytől a társadalmat nem lehet egyik napról a másikra teljesen meg­szabadítani. Minden felismert fogyatékos­ság ellen türelemmel és szilárd elvi következetességgel szüksé­ges hadakozni. Kiemelkedik eb. ben a pártszervezetek feladata. Azt a légkört kell hevítenünk — és ehhez a kommunistáknak példát is kell adniuk! — ahol egyedül csak a jó munka adja az emberek értékét. A teljessé váló szocialista társadalmi kri­tikai légkörben a beosztott alig­ha próbálkozik a vezető hiúsá­gának legyezésével. A kommu­nista eszmeiségtől áthatott, marxista vezetői készséggel ren­delkező politikai, gazdasági és kulturális tisztségviselő egyebek között az elvtelenség elleni harc­cal is küzd a jó munka becsü­letéért Lonyai Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents