Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
V A sajtótájékoztató résztvevői megtekintik a korszerűen felsze relt technikai berenőoréseket. (Fotó: Balaton József) Sajtótájékoztató a Belügyin misztériumban: ■ — —*— --------------------------------------------------------------------— F okozott szigorral a közrend védelmében Pénteken Körösi György rend- őrvezérőmagy, belügyminiszter- helyettes az ország közrendjéről, közbiztonságáról, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés aktuális kérdéseiről tájékoztatta a sajtó képviselőit, a Belügyminisztériumban. Megállapította, hogy hazánkban a közrend, közbiztonság szilárd, a lakosság nyugodt körülmények között dolgozhat, él- **het. Az állampolgárok túlnyomó többsége törvénytisztelő és betartja a szocialista együttélés szabályait. A bűnügyi helyzetet elemezve elmondta, hogy évente mintegy 110—120 ezer bűncselekményt követnek el hazáinkban. A bűnelkövetők száma az 1966. évi 88 ezerről 67 ezerre csökkent. Ismertette, hogy az elkövetett bűntettek többsége viszonylag kisebb súlyú és kis kárértékkel jár. Megállapítható az is, hogy a lakosság nyugalmát zavaró, a közrend és közbiztonság helyzetét- súlyosan sértő bűncselekmények aránylag ritkán fordulnak elő, ezeket mind felderítik. Az utóbbi években a bűnözés észrevehetően a nagyvárosok felé koncentrálódik. Jóllehet, Magyarországon nincs szervezett alvilág, mégis tapasztalható volt bizonyos kisebb csoportosulások, főleg a fiatalok körében, akik különböző garázdaságokat követtek el. A bűncselekmények aránya a lakosság élet- színvonalához viszonyítva Budapesten a legmagasabb, a megyék „rangsora”: Fejér, Bács. Somogy, és Csongrád megye. A legalacsonyabb az arány Heves megyében. Tovább csökkent a7 államellenes bűncselekmények száma és a bűnözésen belüli aránya. Az „ elmúlt év azonos időszakához képest lényegesen, csaknem 12 százalékkal alacsonyabb a hivatalos személy elleni erőszak. Jelentősen emelkedett viszont a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetések száma. Ez utóbbi elsősorban a közlekedési ba- . , lesetekkel függ össze. A közbiztonság fokozottabb védelméről szólva a miniszter- helyettes hangsúlyozta: a bűnüldözés legfőbb feladata a visszaeső, a veszélyes bűnözők tevékenységének korlátozása. Ezt követeli meg az is, hogy tavaly, az összes bűntettek több, mint 13 százalékát visszaeső bűnözök követték el. Ehhez a munkához, a visszaeső bűnözők megfékezéséhez, nagy segítséget nyújt a módosított BTK, amely az ed- j digieknél szigorúbban ítéli meg a társadalomra különösen veszélyes bűnözök bűntetteit. Az utóbbi időben aggasztóan elszaporodtak — főként a külvárosokban — néhány szórakozóhelyei. és sportrendezvényeken a csoportos rendzavarások, a garázdaságok. Ez megköveteli a belügyi szervektől, hogy minden súlyosabb esetben büntető- eljárást kezdeményezzenek és ezzel egyidejűleg fokozzák a közbiztonsági ellenőrzéseket az utcákon és a szórakozóhelyeken. A fiatalkori bűnözésről szólva a miniszterhelyettes elmondotta, hogy a bírói ítéletek hatására, a szigorúbb rendőri fellépés eredményeként a fiatalkorúak csoportos bűnözése csökkent, bár itt-ott, a galerik újjászerveződtek és tevékenységük megélénkült. A bűnöző galerik által elkövetett bűncselekmények többsége garázdaság, gépjármű jogtalan használata, a társadalmi tulajdon meglopása, illetne betörés volt. Elítélően nyilatkozott a nyári időszakokban tapasztalható autóstoppolasrói, vadkempingezésről és az ezekkel járó veszélyekről. Ezek megelőzésére jobban ki kellene terjeszteni az olcsóbb ifjúsági társasutazásukat. A népgazdaság elleni bűntettek mindössze 3 százalékát teszik ki az összes bűncselekményeknek. A miniszterhelyettes erről szólva megjegyezte: a Belügyminisztérium feladata a bűnüldözés. a felderítés, a megelőzés, de semmi esetre sem az, hogy beleavatkozzanak gazdasági és termelési problémákba. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopások okait vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy sok helyen elhanyagolják a biztonsági berendezések felszerelését, gondatlanul őrzik a készpénzt és egyéb értékeket, a raktárak elhanyagoltak, el- j avultak. Sok helyen nem veszik elég komolyan a szignalizációs jelzéseket, és ezek nem egy eset- 1 ben megbosszulták a figyelmetlenséget. A mini=7t<?rhelvettes ezután azokról az intézkedésekről bet szélt, amelyeket a közúti balesetek csökkentésére, közjeke- dési fegyelem megszilárdítására hoztak. Az év első felében 4 ezer gépjárművezetői jogosítványt vontak vissza, főként ittas vezetés és olyan szabálytalanságok miatt, amelyek balesetekhez vezetnek. Bevezették az úgynevezett akcióellenőrzéseket, amelyek a megyékre, sőt az egész országra kiterjednek. Erre anflál is nagyobb szükség van, mert a közúti baleseteknél előforduló halálos és súlyos balesetek száma egyre emelkedik. Az elmúlt évben a közúti baleseteik során 1259-en vesztették életüket, 8700-an súlyos, és több mint 13 ezren kisebb sérüléseket szenvedtek. Jelenleg az országban egymillió gépjármű közlekedik és ez a szám a jövőben tovább emelkedik. A Belügyminisztérium tervében szerepel az is, hogy csökkentik az eddig megengedett legnagyobb sebességet és sebességkorlátozást vezetnek be a lakott területen. Kedvezően értékelte az országban tevékenykedő csaknem 50 ezer önkéntes rendőr munkáját, amellyel a belügyi szerveket segítik. A Belügyminisztérium tovább törekszik arra, hogy az állomány szakmai munkáját emelje. Éppen ennek érdekében létrehozták a belügyi főiskolát, a tisztek magasabb szintű képzésére. A rendőrség technikai, anyagi eszközeiről szólva elmondotta, hogy tovább folytatják a gép- járműpark fejlesztését, a technikai felszerelések munkába állítását, korszerűbb, új eszközöket alkalmaznak a bűnöldöző és felderítő munkában. A Belügyminisztériumban nemrég történt szervezeti változás is azt a célt szolgálta, hogy az erők átcsoportosításával több rendőr vegyen részt az utcai járőrszolgálatokban es ezt sikerült is elérni a létszám növelése nélkül. Befejezésül köszönetét mondott a lakosságnak, az önkéntes rendőrök tízezreinek, minden nyugalmat és rendet szerető embernek, akik segítik a Belügyminisztérium szerveit, a közrend, közbiztonság fenntartásában. B. O. F&^<s*es orvosi viaszáig!.,. ÍícJcícI hirdetett a bíróság a gyulai ólomniérgczcs ügyében A Gvulai Vasipari Ktsz-ben az elmúlt év szeptemberében az egyik dolgozót üzemi baleset érte. Novemberben pedig három dolgozó súlyos ólom- mérgezési tünetekkel került a kórházba. Mind a két ügyben büníe'ő eljárás indult a ktsz vezetőivel szemben. Az első tárgyalást szeptember 16-án tartotta meg a Gyulai Járásbíróság. s november 17-én hirdetett ítéletet. Az ügy szövevényessége miatt három ízben napolta el a tárgyalást, 16 tanút és hét szakértőt hallgatott meg. Az Igazságügyi Műszaki Iroda munkatársai pedig három esetben tartottak műszeres vizsgálatot a ktsz-nél. Mire ké*ságet kizáróan sikerült az üzemi baleset okaira fényt deríteni, a bünte‘0 eljárás anyaga csaknem 300 oldalra dagadt. Az elnSk engedélyezte Ki gondolt arra a ktsz különböző szintű vezetői közül, hogy a csiszológép balesetet okozhat? A bizonyítékok szerint csak Budavári Pál főmérnök. 1969-ben egy köszörűgépet csiszológéppé alakítottak át. Védőburkolat hiánya miatt azonban a főmérnök az üzemeltetést megtiltotta. Sőt, utasította Pálinkás Lajos biztonsági megbízottat és Zurmül Ervin termelési osztályvezetőt, hogy védőburkolatot készíttessenek. Ök viszont ennek ellenére az elnökhöz fordultak, aki anélkül, hogy kikérte volna a főmérnök tanácsát, engedélyezte a gép üzemeltetését. Aztán minden ment a maga • rendjén. A csiszológép védő- burkolat nélkül is kitűnően működött. A múlt év, augusztus 26-án azonban a gondatlanság megbosszulta magát. Kincses Géza munkatársával virágállványt készített. Miközben az állvány alkatrészeit csiszolták, a gép korongja elkapta az egvik munkadarabot, s azzal együtt Kincses bal kariát is maga alá csavarta és eltörte. Mindenkit megnyílhatott 1970. áprilisában a ktsz egy akkumulátortöltő- és javítóüzemet létesített Mivel az üzemiben ólommal dolgoztak, a porszívó-berendezéseket is elkészítették a főmérnök terved alapián. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. Az akkumulátor-részleg jól jövedelmezett. A védőberendezések a helyükre kerültek. A figyelmeztető táblákról leoivaslmtGí/orsofvasás A napokban Gyorsolvasás címmel jelentetett meg könyvet a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete. A köny szerzője, dr. Dezső Zsil^ mondné hazánkban elsőként foglalta össze a gyorsolvasás elsajátításához szükséges ismereteket, s egy-egy gyakorlathoz mintákat is mellékelt. Külföldön már négy évtizede foglalkoznak gyorsolvasás- oktatással egyetemeken, főiskolákon és iparvállalatoknál. Ezeken a tanfolyamokon a halL gatók többsége olvasási sebességét kót-háromszorosára növelheti. A hazai gyorsolvasás- tanu’ás elősegítésére a KGM tanulási vezérfonalként gyakorlati tankönyv kiadását tervezi. fák a do’gozők, hogy egészségre ártalmas körülmények között végzik munkájukat. Tehát az előírásokait be kell tartani- ok, étkezés előtt kezet és fogat kell mosniok, nem cigarettázhatnak és nem étkezhetnek az üzemben Az elszívó- berendezéseket pedig annak rendje és módja szerint működtetni kell. Ám ki ad az ilyen apróságokra?! Az sem biztos, hogy jól működnek ezek az elszívóberendezésok. Kissé édeskés a levegő, a fogakra rárakódik az ólompor, nehéz a légzés A rendszeres orvosi vizsgálatok azonban mindenkit megnyutattak. A ktsz vezetői az üzembe- héyezési eljárásról is megfeledkeztek. November 20-án a villámhirtelenségével érkezett a baj. A részleg dolgozói közül hárman megbe‘egedtek. Az orvosi vizsgálat súlyos, ólommérgezést állapított meg. November 25- én már a KÖJÁL is intézkedett. Nagy sebbel, lobbal vizsgálatot tartott a ktsz-nél és az akkumulátor-üzemben leállította a munkát. Formális orvos, vizsgálat Az akkumulátortöltő üzemrész dolgozóinak egészségügyi alkalmassági viszgálatát három hónaponként a gyulai SZTK orvosai végezték. Sajnos, csak formálisain. Az igazságügyi orvosszakértő a munkaköri alikal. massági lapokból megállapította, hogy a vizelet porphyrin és a vörös vérsejtek basophyl punktációjának vizsgálata elmaradt. Emjatt a szervezetben az ólom fokozatos felszívódását nem lehetett kimutatni. Természetesen így a vizsgálatok az üzemi baleset megelőzésére is alkalmatlanok voltak. Ámde a szakértői vélemény azt sem zárta ki, hogy a nagyfokú ólomszennyezettség következtében a dolgozók szervezetében 30 napon belül — tehát az orvosi vizsgálatot követő hónapban — ne rakódhatott volna le olyan mennyiségben az ólompor, ami súlyos mérgezést idézhetett elő. Ezt a feltevést támasztja alá az, hogy az ősz beálltával a műhelyterem ajtaját zárva tartották és így megsokszorozódott a levegő ótamkoncemfc- rációja. A tárgyaláson az akkumulátor üzemrész dolgozóinak a felelősségére is fény derült. A balesetelhárító és egészségügyi rendszabályokat gyakran megszegték. Mindezek a körülmények azonban nem zárják ki- Szűcs Lajos, a ktsz volt elnökének és Budavári Pál főmérnöknek a felelősségét. Hiszen mindkettőjüknek munkaköri kötelességük lett volna az egészséges és balesetmentes munka- körülmények biztosítása. *** A Gvulai Járásbíróság a foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt Szűcs Lajost három hónap, Budavári Pált pedig1 öt hónap szabadságvesztéssel sújtotta. Az félét végreha írását a bíróság három évre felfüggesztette. Sered! János BÉKÉS MiCmS-n 1971. NOVEMBER 21.
