Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

A lakás világ Húsa A rehabilitáció T? r • r I ** #® a|* Egyem es közös erdek A- pmlipr saks®or toGja> ne* tuj sokszor olvas­sa, talán sokszor még mondja is ezt a szót, anélkül, hogy ponto­ssá« tudná, mát jelent, mi van mögötte. Pedig a rehabilitáció nagy és íontoa kérdés; nemcsak egészségügyi, orvosi, szociális» hanem társadalmi jelentősége is van. A sző latin eredetű. Értelmes visszafogadás, visszahelyezés. Tágabb értelemben talpraállitás. Mit jelent ez £ mindennapi gyakorlatban? Mai meghatározása a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet fo­galmazása szerint: a rehabilitá­ló a testi hibák, vagy betegsé­gek következtében korlátozott testi és szellemi csökkentérté- kűség helyreállítása, vagy ki­egyensúlyozása a beteg érdeké­ben, képességének megfelelő le­hetőségek legnagyobb mértékű biztosítása és érvényesítése tes­ti, szellemi, szociális, foglalko- aásd és gazdasági értelemben egyaránt A rehabilitáció miSS olyan tevékenység összessége, amelynek az a célja, hogy a bal­eset, a betegség, vagy bármi­lyen ártalom miatt károsodott fizikai vagy szellemi téren csök­kentértékűvé vált embert meg­gyógyítsák és újra munkaképes­sé tegyék. Ha lehet ugyanott ahol azelőtt kereste a kenyerét Ha ez sehogyan sem sikerül, olyan munkakörbe, foglalkozás­ba helyezik, amit nyugodtan vé­gezhet Tehát valahova... ahol úgy dolgozhat hogy megérde­melje a társadalom és önmaga becs ülését is. A rehabilitációnak két része van. Az első az orvosi talpraállitás, » sérült vagy a beteg meggyó- gyítása. Ez azt jelenti, hogy se­bészeti téren olyan lehetősége­ket kell teremteni, amelyek a végtagpótláshoz vagy egyéb gyógyászati segédeszköz alkal­mazásához a legmegfelelőbbek» a belgyógyászatban pedig, hogy gyógyulás után a könnyebb munka felvétele ne viselje meg a szervezetet. A második KáJSu talpraállitás. Ennél számba kell venni, hogy a balesetet szenve­dett és gyógyult — jelenleg rok­kant — mihez ért, csökkent munkaképessége mellett mit tud, és mit képes elvégezni? Meg kel! gondolni, hogy kell-é valamilyen gyógyászati segéd­eszköz — például műkéz, műláb, gyógydpő, fűző, mankó, szem­üveg — vagy egyéb, ami mun- kábaállását elősegíti és meg kell nézni, hogy milyen a mun­kahelye, mit kell azon a tovább- dolgozás érdekében javítani, változtatni, módosítani. E téren nem a gyógyászati segédeszköz kiutalásán van a hangsúly, ha­nem azon, hogy azok használa­tát a rászoruló el is sajátítsa A szekrény tetején porosodó mű­végtagnak, vagy az éjjeliszek­rény fiókjában heverő műfog­sornak semmi haszna nincs! Néha — sajnos — a rokkant­ság olyan munkaképességcsök­kenéssel jár, hogy a rehabilitált sehogyan sem képes eredeti munkakörébe visszatérni. Ilyen­kor átképzésre szorul. Olyan szakmát választ számára a re­habilitációs tanácsadás, amely könnyen elsajátítható és zavar nélkül végezhető a szervezet károsodása ellenére. Ezt az úgy­nevezett második szakmát aránylag könnyen elsajátítja a rokkant, mert érzi — néha meg­gondoltan tudja —, hogy mun- kábaállása. egyben élete céljá­nak és egyensúlyának vissza­szerzését is jelenti. A baleseti sérülésekből vagy Műit betegségből t'-lpraállók , rendszerint idegileg megvisel­tek. Ha ezt a feszültséget nem sikerül megszüntetni, feloldani, ha a rokkantnak az életbe, a gyógyulásba vetett hitét a reha­bilitáció nem tudja visszaadni, akkor még fél munkát sem vég­zett Az idegrendszeri, szellemi talpraállitás összekötő kapocs az orvosi és egyéb rehabilitációs munkák között, amelyekhez az anyagi helyzet biztosítása, a szociális, a kulturális és társa­dalmi feladatok megoldásához szükséges segítség is szorosan hozzátartozik. Az akceleráciő, pSSSE nos felgyorsulása és a nagyará­nyú fejlődés megnövelte az ár­talmakat és baleseti veszélyeket. Ez a rokkantak számának emel­kedésével jár. Ugyanakkor a fejlődő orvostudomány sok olyan embert megment, akiit a múltban halálra voltak ítélve. A rokkantak talpraállítása és utógondozása, illetve munká- baállítása — egyetlen műszóval kifejezve: a rehabilitáció — ma már nem egy-egy ország, hanem az egész emberiség közös felada­ta, Ezért foglalkozik vele a ■ Nemzetközi Munkaügyi Szerve- jj zet, amely előtt e téren hatal- S más, de eredményeket ígérő ■ feladatok állnak. ■ Br. kh » IPARI NAGYVÁLLALAT ÖNÁLLÓ HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ GYÁREGYSÉGE pályázatot hirdet Közgazdasági egyetemi végzettséget vagy felsőfokú képesítést igénylő üzemgazdász! munkakör, mérlegképes könyvelői, vagy számviteli főiskolai végzettséget igénylő belső ellenőri munkakör és költséggazdálkodói munkakör, anyaggazdálkodási gyakorlatot és közgazdasági technikumi végzettséget igénylő anyaggazdálkodói munkakör betöltésére Egyetemi vagy főiskolai végzettségű kezdő szakemberek is pályázhatnak, vagy megfelelő gyakorlat esetén olyanok, akik­nek a szükséges képesítés megszerzése folyamatban van. A munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatokat legkésőbb november 30-ig kell beküldeni „Perspektíva” jeligére a Békés megyei Lapkiadó Vállalathoz. 3111 A fény, a világítás az ottho­nokban jelentős és fontos dolog. A régi lakásokban általában egy a szoba középpontján elhelyezett fényforrást, csillárt használtak. Ez volt az általános. A mai mo­dern lakásokban viszont a terve­zők és belső építészek a több, sőt a sok fényforrást tartják kor­szerűnek. Hol legyen fény? Még az régi építésű lakások­ban is, egyre többen végeztet­nek olyan elektromos szerelést, amely lehetővé teszi, hogy a szo­bában, vagy a lakáson belül több lámpa, több fényforrás legyen használható. A reggeli borotvál­kozáshoz a férfiaknak és az arc­kikészítéshez a nőknek pl. a für­dőszobában, a tükör előtt elhe­smi #IIÍb issesEffiBasBfasB3«9«eas»»*5B®»3 .ea9Sss§C3sessas«secsseee35S2SS28S»C9£üesefifleeeecsc5*aaaaB ■ I (0 ■ I Tmnadi Varga Éve.® ŐSZ! Csendes az este, őszi szelecske, kap fel a fára, s néz a világra. Bő köpeny rajta, jól betakarja, lábán kis csizma, vajon ki adta? Ablakon néz be a gyereknépre, ugyan ki látja, tanul-e Sára? Szép nagy betűkkel leckédet kezdd el! ■— suttog szelecske, s vidám a kedve. Csitt! Csend! — lemászik az alsó ágig, köd száll a réten, s elalszik szépen. >SS8BSMBSB8KSSBB8SII!£S8BBSC9BfiBSSS9SES832996Bfi0OZSSSB8B9BSB®E9 ESSfiCBSBCBStaSSN Az okos Egyszer volt, hol nem volt — de nem a mesében, hanem a kiskertben történi, a nagyalenafa alatt. Öreg voüJt már az al_ mafa. Repedezett kérgébe® bogaraik tanyáztak, Petéket, lárvákat dúgdostajk oda a gondos rovar-szülők. A vas­tag ágak rovátkái megteltek kis lakók­kal. A pirog fejű fa­kopáncs napjában kétszer is eljött és szorgalmas munká­val irtotta a férge­ket az öreg almaié­ról. Hosszú csőrével komolyan kopogtatta az ágakat, hol, me­lyik repedésben van jő féregfalatocska. Olyan void; a fa­kopáncs, mint a dok­tor bácsi, amint ko­pogtatta a fa hátát, oldalát. Csak még az aranykeretes szemüveg hiányzott az orráról. Szép, tavaszi reg­gelen történt, hogy egy kis hangya igye­kezett az almaiéra. Fényes, fekete há­tán csillogott a nap­fény. A hangya für­gén szedte vékony lábait. A fakopáncs egyik nagy ág hóna alatt dolgozott és hogy, hogy nem, egy lár­vát kiejtett a csőré­ből. A hangya ész­revette, és gyorsan lefelé vette az irányt. Sietnie kel­lett, nehogy a ma­dár ószevagye és föl­kapja előle. Olyan gyorsan mászott, mántiha zsinegen en­gedte dolina valaki. Leért a földre. Nyílegyenesen a lár_ vához rohant Bela- vájta csapocskáját, és húzni akarta, de a lárva akkora volt, mint egy babszem és a kis hangya sehogy sem tudta megmoz­dítani. Körüliszaladgálta, megpróbálta mindem oldalról, de nem ment, nem ment. A lárva meg sem moz­dult. A hangya ide­gesen futkosott; az­tán újra neki feszült, és tolni próbálta. Ügy sem boldogult vele. Arra jött a hőts- cincér. Megállít és jót nevetett. — Már messziről figyellek és jókat mulatok azon. amit te művelsz. Csak nem akarod haza­vinni ezt a roppant terhet?!..i — De haza, én! — válaszold; a hangya munka közben, mert nem állt meg egyet­len percre sem. Üj- ra megpróbálta húz­ni, tolni, lökni. A hőscinoér akkor­ra már úgy nevetett, hogy a szárnyai va­lósággal széjjel áll­tak a jóízű nevetés­től. A kis hangya nem törődött vele, csak dolgozott Annyi időre állt csak meg, amíg hajszál-lábacs­kájával letörölte a verejtékeit izzadó homlokáról és gon­dolkozott, hogy mi­tévő legyen. Aztán hirtelen futásnak eredt. A cincér utá­na kiabált: — Na, te hős! Amit nem lehet, azt nem lehet! A hangya vissza- kiaibált: — Nemsokára visszajövök! Ha van időd. várj meg! — Jól van, de csak azért várok, mert ide süt a nap, és olyan jólesik a lustálkodás. Mikor ránézett a babszemmyi lárvára, megint elfogta a ne­vetés. Kisvártatva megmozdult a virág, ágy szélén a .fűszál, akkor sietett el a hangya alatta. De alig tűnt el, máris újra megmozdult a fűszál, és alóla egy­más után jöttek, gyorsan fürgén a hangyák. Voltak vagy harmáncan is. Elől jött a kis han­gya, a többiek csak Úgy nyüzsögtek utá­na. Gyors mozdulattal nekiestek a lárvá­nál?: és teljes ere­jükből hengeríteni kezdték. A babszem megindult. Átgurult szalmaszálon, lapos homokcsomón. A hősein, cór eflko- molyodott. Szárnyait is összeillesztette és megHletódötten fi­gyelte a munkáit. A hangya nem szólt semmit, csak dere­kasan dolgozott a többiekkel együtt. A lárvának pedig mintha száz lába nőtt volna — egy­szer csak megindult. Ahány hangya álé­iért, mind alá búj, úgy vitték a vállu­kon óvatosan, vi­gyázva. A hőscincér áfflit, és nézett utánuk. A kis fekete népség lassan eltűnt a sze­me elől. A hőscincér nem volt okos bo­gár, de azért így okoskodott. — Lám, még a hegy is elgurul a helyéről, ha sokan akarják. Még akkor is azon gondolko­zott, amikor egy or­gonabokor aljában elhelyezkedett dél­utáni szundikálásra. Láng Ételiem. íróasztalra, vagy olvasólámpád nak egyaránt alkalmas lyezett fénycső vagy villany­égő adja a legmegbízhatóbb vi­lágítást. Olvasáshoz, a gyermeknek ta­nuláshoz, nagyon fontos az asz­tal felett, vagy az íróasztalra el­helyezett olvasólámpa. A vacso­ra, az ebédkészítés is gyorsabban megy, ha a munkaasztal, a tűz­hely jól megvilágított és a házi­asszony feje nem vet árnyékot sem a készülő ételre, sem a tűz­helyre. Arról pedig nem is kell szólni, hogy este elalvás előtt a legtöbb ember az ágyban olvas, tehát ott is szükséges egy olvasó vagy éjjelilámpa elhelyezése. Mi a divat? Még ma is közkedvelt és ke­resett a mennyezet közepén vilá­gító többégős csillár. Ma már a legtöbb nem homályos, zárt üvegbürákból, hanem alul nyi­tott üvegformákból áll, mert ezek adják a legmegfelelőbb fényt. Az átlagos méretű szobák­ban a legmegfelelőbb a három, illetve ötégős csillár, míg a ki­sebbekben a két, háromfoúrás ad a szoba megvilágításához ele­gendő fényt. Kisebb szoba modern csillárja Mivel a csillár a mennyezete» nemcsak a világítás, de a szoba, dísz szerepét is betölti, ezért for­mája, színe sem lehet közömbös. Ez változik a lakásberendezés divatjával. Most a sima üveg- búrák mellett a csiszoltüveg prizmákból összeállított, a fényt jól visszaverő csillár a divat. A helyi megvilágításnál az ol­vasó, az asztali- és az éjjeli- lámpa, formájában, stílusában hasonlítson a mennyezeti csillár­hoz. Ezért árusítanak falikar és csillár garnitúrákat. Milyen égőt? A fénnyel — mert hat a ke­délyünkre, mert segíti a fizikai és a szellemi munka végzését, — nem szabad takarékoskodni. Egy karos lámpához 100-as égőt, ha pedig a csillár többkarú, általá­ban 60-as égőket használjunk. A gyenge fény, a rossz megvilágí­tás rontja látásunkat, befolyásol­ja kedélyállapotunkat, az ott­hon és a család légkörét.

Next

/
Thumbnails
Contents