Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

Húsz éve közszolgálatban Üj üzemek a Vegyi Kombinátban Beszélgetés Nyilas Péterrel, Bucsa tanácsának elnökével 1951 október hónapját mutat­ta a naptár, amikor egy korom­fekete hajú, 24 éves fiatalember jelentkezett a községi tanács akkori elnökénél, hogy új mun­kakörét elfoglalja. Szeghalomról érkezett, agrárproletár szülők héttagú népes családjából a leg­idősebb gyermekként kinek ke­resetére nagy szükség volt oda­haza. . Az új munkakör nem volt valami csábító azokban az esz­tendőkben, mert pénzügyi cso­portvezetőnek lenni a beszolgál­tatás, padlásseprés időszakában, nem tartozott a legnépszerűbb feladatok közé. Két kemény esz­tendő telt el ebben a munka­körben, amit 1953-ban a vb- titkári teendők ellátása váltott fel, — Hogyan emlékszik vissza az ellenforradalmat megelőző évekre? — kérdeztük. — Csak azok érzik igazán, akik részesei voltak az akkori munkának, hogy milyen bonyo­lult feladatot jelentett napon­ként birkózni egy község ügyes­bajos dolgaival, s ezzel párhu­zamosan állandó ideológiai rpunkát folytatni a jelentkező káros nézetek ellensúlyozására. Egyébként nagyon érdekes, hogy maga az ellenforradalom a köz­ségben szinte páratlan csendes­séggel zajlott le. Ez arra enged következtetni, hogy a megté­vesztettek többsége még a leg­súlyosabb időszakokban sem a A Magyar Rádió és Televízió világszerte ismert, dr. Csányi László és Botka Valéria vezette gyermekkórusa a héten ismét megyénkben koncertezik. Hétfőn délelőtt 9 órákor Gyula, fél 12- kor Elek ifjú zenebarátai ismer­kedhetnék meg a nagyszerű kommunista eszme ellen harcolt, hanem a demagóg elemek befo­lyása alatt állt. Az utóbbiak vi­szont határozottan kisebbség­ben voltak, amit későbbi elszi­getelődésük, kudarcuk is igazolt. — De térjünk békésebb na­pokra s folytassuk talán azzal, hogy mit sikerült megvalósíta­ni az alatt az egy évtized alatt, amíg vb-titkári teendőit ellátta? — Teendő volt bőven, hiszen a község olyan speciális helyzet­ben volt, hogy minden beruhá­zást újként kellett létrehozni, mert nem volt olyan épület, ob­jektum, amit átalakítással va­lamilyen célra használni lehetett volna. Így került sor egy állat­orvosi lakás építésére, 8 tanter­mes általános Iskola megvaló­sítására, gyógyszertár, autóbusz­váróterem, valamint 8 kilomé­ter hosszúságú betonjárda meg­építésére. Természetesen ezek csak a nagyobb beruházások, ezek mellett számos olyan fel­adat is megoldást nyert, ami sú­lyos ezreket igényelt, örömmel mondhatom el azonban hogy kommunális feladataink megva­lósításában minden esetben számíthattunk a lakosság társa­dalmi munkájára, valamint já­rási és megyei szerveink pénz­ügyi támogatására. — Ha jól számolom a múló éveket, akkor 19S3-tól kell kez­denem, a tanácsi munkában el­érhető legmagasabb munkakör, felkészültségű gyermekművé­szek műsorával; kedden Domb­egyházára és Tótkomlósra, szer­dán Köröeladányba, Füzesgyar­matra és Gerendásra, 25-én Gyomára és Vésztőre, míg 26-án Dévaványára és Sarkadra láto­gat a kórus. az elnöki feladatok ellátásának betöltését? — Igen. Ettől kezdve vagyok a község vb-, majd a tanács el­nöke. Az előzmények ismereté­ben abban a szerencsés helyzet­ben vagyok, hogy ismerem a ta­nácsi munka valamennyi ága­zatát, s ismerem a község la­kosságának igényét, akaratát. Ezt figyelemmel kísérve valósí­tottuk meg az elmúlt évek kö­zös erőfeszítésének eredménye­ként új művelődési házunkat, autóbuszfordulónkat, újjáalakí­tott klub- és könyvtárhelyisé­geinket, valamint egy minden igényt kielégítő orvoslakást is. — És ml a levközelebbi jövő, legfontosabb feladata? — Nemcsak a legfontosabb, de talán az eddigi legnagyobb is. Meg kell oldani a község ivó- vízellátását, mivel a meglevő kút hozama már nem képes az igényeket kielégíteni. Bizakod­va mondhatom, hogy ez irányú törekvéseink jó úton vannak, s úgy érzem, hogy a község lakói­nak legszebb „karácsonyfája” az a világító fúrótorony lesz, mely dolgozik, s minden bi­zonnyal. még ebben az eszten­dőben új kutat ad a községnek. Ennek birtokában 1973-ra ki le­het építeni a község törpe víz­mű-hálózatát is. — A közösségi örömökön Ml, személyesen most minek örül a legjobban elnök elvtárs? — Nem tudom a kettőt elvá­lasztani, hiszen azok a kitünte­tések, elismerések melyeket no­vember 7-én kaptam, nagyon szorosan kapcsolódnak a közös­séghez. Mint 20 éve dolgozó ta­nácsi alkalmazott, megkaptam a Békés megyei Tanács törzsgár- da-jelvényét, valamint az Elnö­ki Tanácstól a Munka Érdem­rend bronz fokozatának kitün­tetését. —■ Gratulálok, s úgy érzem, ebben a gratu’ációban egy egész község osztozik. Szilárd Adám Ismét Békés megyében as MRT Gyermekkórusa pádéit. Az ilyen módon vetett mesterséges legelőkre hektáron­ként 10—12 métermázsa vegyes műtrágyát szór ki évente. Azt mondják, hogy 6—8 évi legelte­tés után újra kell telepíteni a legelőket, mert kipusztulnak be­lőle a pillangós növények. Au­gusztus végén — amikor nálunk a legelők kiszáradtak — ott, az állatok félméteres jő mezőben legelésznek. Amikor az egyik parcellán elfogy a legelnivaló, az állatokat áthatják a másik­ra, tehát szakaszosan legeltet­nek. A fennmaradó területen kévés gabonát, silókukoricát, takar­mányrépát, takarmánykáposz­f* í í' I £§ i il; . is : : >. ifi j giflli iSisf tát, kukoricát termelnek téli ta­karmányozásra. A szántóföldi növénytermesztés alá van ren­delve a szarvasmarha-tartásnak. Jellemző szarvasmarha-fajtá­juk: a tejtermelő, a sajátos nor­mandiai tájfajta, de egyre job­ban terjednek a holland és az amerikai fajták. A hústermelők­nél pedig a Limousine és a Charolais fajták dominálnak. Csoportunk többek között meglátogatta a Rennes környé­kén gazdálkodó Champagnie urat. aki 52 hektáros területén marhahizlalással foglalkozik. Összesen 120 Limousine fajtájú szarvasmarhát tart. Egy alkal­mazottja van. Tejet nem ad el. A borjú addig szopik, ameddig akar. Az év egyik felében le­gelteti, másik felében takarmá- nyozza állatait. A Teheneknél a mesterséges termékenyítés mód­szerét nem alkalmazza. Elmondása szerint az ő hízott állatait szívesen vásárolják a kereskedők. Egy-egy jó minőségű kövér marháért 5 ezer frankot kap. Franciaországban a hízó­marha termelői ára 9—9,5 frank kilogrammonként, a fogyasztói ára viszont 24 frank. A francia állattenyésztésnek tudományos irányítása a Ver- saillesben működő Állattenyész­tési Kutató Intézetből történik: új állatfajták előállítása, a ta­karmányok összetételének vizs­gálata takarmányozási technoló­giák kialakítása tartozik fel­adatkörébe. Itt központi kérdés­ként kezelik az utódok számá­nak növelését. Elvük, hogy a te­hén inkább „Utódgyár”, mint „Tejgyár1’ legyen. Most fejeztek be egy kimagasló eredménnvel járó kísérletet Ennek lényege a következő: — A kísérlet beindításakor Franciaországban 100 tehén után 86 borjú született; — hormonkezel ésisel és szelek­cióval elérték az iker-ellések számának növelését. Az ered­mény: 100 tehén után 140 borjú évente. Jelentős számúak a ket­tő, sőt három borjút ellő tehe­nek; — eredményeik azt mutatják, hogy az egyedül született borjú A magyar szakembercsoport magi kintclte Champagnie tulaj­donos marhahislaió farmját. Kazincbarcikán nemrég avatták fel a Borsodi Vegyi Kombinát két új létesítményét. A PVC—II. és a Nitrogén—II. Dzcmcsoportok felépítése és be­rendezése 4 milliárd forintba korült. A PVC—II. üzem ter­melése a jövőben fedezi az or­szág PVC-alapanyag-szü segle, tét. Képünkön: az új PVC—n. polimer üzemének látképe. (MTI-fotó: Bara István felvétele — KS) A tagol tájékoztatása a medgyesbodzási és pusztaoltlakai Egyetértés Tsz-bea A medgyesbodzási és puszta- ottlakai közös gazdaságnak 1010 tagja van. Érthető, ha a terme­lőszövetkezet vezetősége a köz­350 kilogrammos, az Iker bor­jak 650 kilogramm, a hármas borjak 950 kilogramm összsúlyt érnek el egy év alatt. Másik ilyen előre haladott ál­lapotban levő és sikeres kutatá­si területük a szarvasmarhánál, sertésnél, juhnál a szánkronizá- ció, mely azt jelenti, hogy az egész állomány ivarzását egy időre hozzák össze. Eddigi ered­ményeik azt mutatják, hogy: — teheneiméi az összes ellés két nap alatt lefolyhat; — kikerülik a vasár- és ün­nepnapokat az ellesi időszak­ban; — egyenlő korú, összetételű, tápigényű állományt kapnak; — a dajka tehenek jobban ki­használhatok; — a húsfogyasztási szokáso­kat — ami ott nagyon jelentős — is fegyelembe tudják venni. A szinkronizálást hormonnal éfik el. Igen egyszerű módszer­rel végezhető el még a legelő tehenészetekben is. Nem kívá­nok az intézetben hallott egyéb témákkal fogalkozni, csupán ér­zékeltetni akartam azt a tevé­kenységet, melyet a tudomány a termelés-fejlesztés érdekében kifejt. Most pedig gondolatban ugor­junk több száz kilométert és nézzük meg az olasz szarvas­marha-tenyésztés helyzetét, módszereit Milánó környékén. (Folytatjuk) Molnár Lajos mg. mérnök *1 i ? : ; ■ * ■ H V W » » S ! ' ■ I : ! I ■ ■ : ■ ■ • : : • gyűlések, illetve küldöttgyűlé­sek közötti időszakban nem tud mindenkit informálni. A gazda­ság vezetői azonban mégsem nyugodtak bele ebbe, és megta­lálták a megoldást is. Természe­tesen a választott forma — a Ter­melőszövetkezeti Híradó — nem új ötletként született. Termelő- szövetkezetünkben, az Egyetér­tésben ez mégis a tagok tájé­koztatásának eddig még nem alkalmazott útjának számít. A Híradó Mocsári Mihály üzemgazdász szerkesztésében ez évben jelent meg először még­pedig az I. negyedév végén. Az­óta már napvilágot látott a má­sodik, sőt stencilezik már a har­madikat is. A második negyedév végén megjelent számban a gazdaság főkönyvelője a termelőszövetke­zetben létrehozott „takarékpénz­tár” jelentőségéről írt. Az üzem­gazdász az első félév pénzgaz­dálkodásáról tájékoztat. Ismer­teti az elért eredményeket, az árbevétel alakulását és részle­tezi az 1972-es év termelési cél­kitűzéseit. Fodor Zoltán a háztáji állatok abraktakarmányozásának gond­jait taglalva leírja, hogy a leg­nagyobb problémát az jelenti, hogy a községeik területén a ga­bonafelvásárló vállalatnak nincs takarmányértékesítő tele­pe. Így a termelőszövetkezeti ta­gok Medgyesegyházáról és Csa- nádapácáról szerezhetik csak be — többszöri utánjárással — a szükséges tápot. Az 1971-es takarmánytermesz, tés várható eredményeit figye­lembe véve a küldöttgyűlés olyan határozatot hozott, hogy a továbbiakban a termelőszövet­kezet lássa el táppal a háztáji gazdaságok sertésállományát. A cikk szerzője e határozat gya­korlati megvalósításáról számol be a Híradó olvasóinak, a tép* melőszövetkezet tagjainak. K. P.

Next

/
Thumbnails
Contents