Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
lyelvművelés és emberművelés a TIT-munkában AZ ÉVBŐL ÉVRE m«gi'Smét_ Ködő nyelvművelési tanfolyamokon. számos új probléma vetődik fal, gyaikorlait közben. E munkában a pedagógiai erő- feszi léseik xnánd iskolai fórumokon, mind a szélesebb értelemben veit kuäJturäiis területen főként két síkon összpontosulnak: az anyanyelvápoló vitafórumok leszűrt elvi gondoltainak és propagandájának hasznosításában és a végrehajtás gyakorlatában már valóban meglevő, munka közben jelentkező hiányosságok lehető leggyorsabb felszámolásában. Elvi síkon a kevésbé képzett rétegek nyelvi tisztánlátásának biztosítása éppen olyan fontos feladat, 'mint a gyakorlatiban az elmaradottabb egyedek nyelvi kultúrájának átlagos szintre emelése. AZ ANYANYELVÁPOLÓ tevékenység az iskoláikon kívül javarészben a TXT keretein belül folyik. De bármilyen fokú legyen is ennek ismeretterjesztő hatása, mindegyik fórumon egységes a nyelvművelés céljának elve: a nyélvet minél alikábnasábbá tenni az árnyalatnyi pontosságú gondolatközlés biztosítására. Itt kapcsolódik a feladatok megoldásába az a rúgó, amely a tanszéki kutatások nyelvművelési kérdéseit tűzte akadémiai szinten napirendre 1971. májusában. Az ott elhangzott „Nyelvművelés-nyelvi műveltség” c. előadás igazolta, hogy már a régebbi korok magyar nyelvműveditségének is fő feladata vóbt a nyelv szó szoros értelmében vett művelése. Napjainkban — már 1951-től, de lényegében a felszabadulás óta is — nem elsősorban nyelv, (központú, hanem emberközpontúvá vált a nyelvművelés. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a nyelvművelésben nem a szabálytalanságok üldözése és nyelvi tilalomfák felállítása döntő. Ez a mozgalom felesleges, sokszor káros túlzásokkal marasztalt el egyes jelenségeket nyelvünk használatában, egyöntetűen elítélve azok súlyos magyartalanságát Éppen a tüzetes és kitartó kutatómunka igazolta sok elítélt nyelvi jelenség létjogosultságát, sokoldalú bemutatással, de főként nagy költőink, íróink stílusának analogikus egyeztetésével. FENTIEK BEMUTATÁSÁRA részleteiben nem térhetünk ki. Csak általánosításként kéU elmondani, hogy az új magyar nyelvművelés alapja az a felfogás, amelyet húsz esztendővel ezelőtt az anyanyelvi konferencia tagjai fogalmaztak meg: ..:.az egyes nyelvi jelenségek helyes, vagy helytelen voltáról senki sem ítélkezhet egyéni ízlése, vagy önkénye alapján; nem mondhat ■fai diktatórikus ítéleteket, nem is gyalázkodhat, vagy fenyegetőzhet ...: a módszer csak nyelvi elemzés, ennek alapján a felvilágosítás, a tárgyi érvekkel való meggyőzés lehet.” E lőrinczed megfogalmazásban a különbség az, hogy a ^ régi nyelvművelés idegenszerűség, súllyal pedig: germanizmus- központúvá lett. A klasszikus nyelvművelés természetesen és szükségképpen is nyelvközpontú volt. Az egész fejtegetésben legdöntőbbnek mégis azt tarthatjuk, hogy egyéni ízlésünket a nyelvben ne lehessen társadalmi normaként elfogadtatni! A mai nyelvművelés ember- központúsága azt jelenti, hogy megállapítsa a nyelvhasználat hibáit és a nyelv pontos, jó ismeretét kiterjessze, népi méretűvé tegye. A MI CÉLUNK is ez: megtanítani a nyelv jobb, helyesebb használatára. Ez a törekvés legalább annyira emberművelés, mint nyelvművelés. Ezzel szeretnénk hozzájárulni magunk is a helyes nyelvi jBözízüés megszilárdításához. HETEDIK ÉVE folynak a TIT nyelvhelyességi, nyelvművelő tanfolyamai megyénkben. Mindenkor a feümerülit igény, szükséglet szerinti Ezek csak annyira voltak helyesírááköz- pontúak, amennyiben erre szükség vont A szükségletet mindenkor a felmérés és az elmélyült elemzés határozta meg. Nagyon szeretnénk, ha Békéscsabán, Gyulán, a szeghalmi és szarvasi járásiban elért kimagasló TIT nyelvművelő munka a megye más területén is jó példaként hathatna és a nagyon szerény költségek sem szabnának ennek határt. Reméljük, és hisszük, hogy az október 28-d előadói konferencia után ez a lelkes munka az igényeknek megfelelően minden területen egyaránt megélénkül. dr. Irányi István a TIT Irodalmi Nyelvi Szakosztály vez. tagja Megjelent az „Információs Szolgálat” A Megyei Művelődési Központ módszertani csoportjának közreműködésével, Fenyvesi Fe- rencné szerkesztésében megjelent a művelődési központ „Információs Szolgálat” című kiadványa A módszertani tanácsadó céllal készült kiadvány 25 rotap- rinttel nyomott oldalon részletes betekintést nyújt a művelődési központ életébe, és hasznos tájékoztatókat ad a bázisközpontokról, tanácskozásokról, tapasztalatcserékről, más megyék népművelési eseményeiről, a társintézmények és társszervek életéből. A kiadvány bevezetőjében hangsúlyozzák, hogy törekvésük elsősorban az, hogy a művelődési otthonokkal kapcsolatos események közül minden olyat megemlítsenek, melyek megyei vonatkozásban is kiemelkedőek, vagy követésük figyelemre érdemes. A szerkesztés elvei között szerepel, hogy néhány eseményt Nemzetiségi klub alakult Szarvason IHHKMUMMINIIIIIMIIIHM Jelenet a „Szarvasi lakodalmas"-bál- Bemutatják: özv Tomar sovszky Mihályné és Sebő Jánosné, a klub tagjai. November 15-én, délután őt órakor Szarvason, a műr/eílő- ctésj központban megalakult a város első nemzetisé® klubja. A megnyitón Csáki Emília, a művelődési központ művészeti előadója köszöntötte a tagságot és a vendégeket: Sebő Jánost, a városi pártbizottság előadóját, Fenyvesi Andrást, a városi tanács népművelési felügyelőjét, Litauszki János nyugdíjas pedagógust, a klub titkárát. Az első összejövetelen Litauszki János klubtitkár körvonalazta a nemzetiségi Iduib programját, melyet a tagok helyesléssel fogadtak. Ezután a nemzetiségi színjátszóosoport két tagja a „Szarvasi lakodal- mas”-ból adott elő részleteket, majd „Középkori szepességi városok” címmel színes fűmet vetítettek. Az új Klub tagsága minden hétfőn délután 5—7-ig tart összejövetelt a művelődési központban. részletesebben — de csupán informatív céllal — elemeznek, és egy-egy hónap várható eseményei közül előre jelzik azokat, amelyekhez társulni, kapcsolódni lehet vagy azokat, amelyek alaposabb megismerésével más művelődési otthonok vezetői is tapasztalatokat gyűjthetnek. Az „Információs Szolgálaf’-ban teszik közzé a Megyei Művelődési Központ felhívásait, ajánlásait, a különböző tanácskozásokról szóló értesítéseket, valamint a bázisközpontok közleményeit is. A fontosabb megyei és országos tanácskozásokról, tapasztalatszerző utakról informatív leírásokat jelentetnek meg, és felhívják a figyelmet a dokumentációs tárban őrzött, az eseménynyel kapcsolatos anyagokra. A most megjelent kiadványban érdekes és jellemző adatokat olvashatunk az egyes járások filmtári kölcsönzésének számairól 1971. január 1-től október 15-ig. Az adatokból kiderül, hogy jó néhány község — például Kétegyháza, Lökösháza, Méhkerék, Csárdaszállás, Nagy- bánhegyes, Végegyháza, Békés- sámson, Csorvás, Kondoros, Füzesgyarmat stb. — egyáltalán nem vette igénybe a megyei filmtár gazdag anyagát. A kiadványról máris megállapíthatjuk, hogy hézagpótló és összeállítása jelentős segítséget nyújt a közművelődésben dolgozók számára, jó eszköz lesz a népművelés korszerű módszereinek kidolgozására és terjesztésére. (—s.) Gz asszony is ember Egy fiatalasszony, aki as egyik állami gazdaságban ugyan egy évnél rövidebb ideje dolgozott, de előző helyén eltöltött munkaidejével megszerezte a jogcímet arra, hogy gyermek- gondozási segélyben részesüljön, szülés után otthon maradt. Bizonyos idő eltelte után azonban elhatározta, hogy gyermekét édesanyjára bízza és visszamegy dolgozni. Ezután férje, aki ugyancsak a gazdaságban dolgozott, kilépett és más munkahelyre ment. Rövid idő múlva a gazdaság különösebb indokolás nélkül felmondott az asszonynak, aki így még a gyermekgondozási segélvre való jogcímet is elvesztette. Mivel pedig családjával együtt a gazdaság tulajdonát képező egyik pusztai házban lakott, a távolság miatt nem volt módja arra. hogy máshová menjen dolgozni. Milyen megoldást választhatott volna ezek után? Elköltözni a lakásból. A gazdaság „zsarolási akciójával” tulajdonképpen ezt akarta. Többet ér, ha a lakás két embert köt helyhez, mint egyet. Mi számít egy család sorsa? „Mádkor jobban Koholja meg a férj, hogy mit csinál”. Csak a szakszervezet közbelépésére rendeződött a dolog. Az asszony tehát mégis a gazdaság dolgozója marad. Dehát milyen alapon is részesítették volna őt hátrányban a férje miatt? Talán elfelejtették a gazdarág vezetői, hogy az asszony is ember? Végül még valami: amit a társadalom a kisgyermekes anyákért magára vállal, attól fondorlattal sem „illik” valakit elütni. Újítók köre alakult Az Orosházi Állami Gazdaságban november elején újítóik köre alakult, amelynek 19 munkás, egy üzemmérnök és egy gépésztechnikus tagja van. Közülük már eddig is többen kitűntek újításukkal, ésszerűsítésükkel. Alig 20 nap alatt 7 újítást adtak be, amelyekért a gazdaság összesen 26 ezer forint díjat fizetett ki. Az egyik újítás például megoldja a növényvédő repülőgép gépesített rakodását, a másik a terményszárító berendezés munkáját gyorsítja, míg a harmadik gépesíti a teher- és a pótkocsik fékberendezésének javítását, felújítását. IMIIHUIHMWIM Tanulmányúton a Közös Piac mezőgazdaságában Szarvasmarhatenyésztés egyszerű körülmények között, hormonkezeléssel o 4 tonnás Csepel Diesel tehergépkocsi állapotban, új olcsó áron eladó üzemképes gumikkal, ÁFÉSZ, Áruforgalom, Békéscsaba, Luther u. 2. 350214 A szarvasit) arhatenyésztésben mindkét országban figyelemre méltó eredményeket értek el. A tenyésztési módszerek, technológiák miatt érdemes a kettővel külöm-külön is foglalkozni. A francia gazdaságokban azt tapasztaltuk ,hogy főleg az állatok természetszerű szabadtartá- sos módszereit alkalmazzák. Módszerüket a következőkkel Indokolják: A mezőgazdaság a nagyvárosi ipar elszívó hatása miatt Nor• mandiában igen nagy munka- « erőhiánnyal küzd. Az élőmunka * nagyon drága. így céljuk, hogy | csökkentsék a munkaerőszük■ ségletet és a bérköltségeket. ■ A konjunktúra az állatállomány gyorsabb növelésére ösztönzi a termelőket. Az állatlétszám növelése viszont beruházást igényel. Az építési költségek így alacsonyabbak a zárt rendszernél, sőt az ilyen beruházásokat az állam is támogatja adócsökkentéssel, árengedményekkel és egyéb kedvezményekkel. Az állatok aimozási munkája és költsége lecsökken. A szabadtartás esetén az állategészségügyi követelményeknek jobban eleget tudnak tenni, így kevesebbe kerül az állatorvos. Gazdasó® épületeik nagy része régi — 80—100 éves —, felújítást, átalakítást kellene rajtuk végezni, ami sokba kerülne, így azokat jobbára terménytárolásra használják és inkább új férőhelyeket építenek. Olyanokat, amelyek adott esetben más célra is használhatók. Tudnunk kell azt, hogy a mezőgazdasági termelés minden ága eléggé specializált, de különösen vonatkozik ez a szarvasmarha-tenyésztésre. Az egyik gazdának tejelő tehenészete van, a másik pedig csak marhahizlalással foglalkozik és abból él. Normandiában zömében csak kisebb — 5—10—15 hektáros — gazdaságok vannak. Egy- egy gazdának 10—15 tehene van. Elmondották, hogy az ország középső részén vannak nagyobb — 150—200-as — tehenészetek Is. A szarvasmarhák koratavasztól késő őszig, éjjel-nappal állandóan kint vannak a legelőn. (Szeretném megjegyezni, hogy e módszer nem azonos a nálunk korábban ismert rideg marhatartással.) A napi gondozás abból áll, hogy a gazda vagy családja reggel és este kimegy megfejni a teheneket — kézzel — s gondoskodik az állatok ivóvíz ellátásáról. Számos helyefl azt láttuk, hogy a legelőn fúróit kútból „szélmotor” segítségével szivattyúzták fel a vizet a vályúba. A kannákba kifejt tejet kirakja az út szélére és onnan vis® el a tejbegyűjtő kocsi — vagy pedig beviszi lakáséra» ott hűtőgéppel lehűti és kétnaponként elszállítják tőle. A tejért 55—60 centimet kap a termelő, a fogyasztó viszont 1,5 frankot fizet érte. Egy tehén évi tejhozama 3500 liter körül alakul. Ugyanilyen legeltetéssel tartják a hizlalásra fogott marhaállományt is. A növendékek a dús füvű .herés legelőn nap! súlygyarapodása meghaladja az egy kilogrammot. Néhány szót a legelőkről. A paraszt területének nagyobb há_ nyadát felosztja 1—2 hektáros parcellákra. A parcellákat élősövénnyel, földgátakkal vagy három szál szögesdróttal körülkeríti. E táblácskákat felszántja, szép simára elmunkálja és beveti füves-pillangós keverékkel. öntözni nem szükséges, mert — mint szó volt róla — évente 800—1000 milliméter az évi csa-
