Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

Űj hidat építenek a Koroson Szerződéskötések, sok reménnyel Gyűlik a pens as új óvodák építéséhes A Hídépítő Vállalat az UVA- TERV, tervei alapján új közúti hidat épít a Körös kunszent­mártoni szakaszán. A régi köz­úti hídtól mintegy k-'t kilomé­ter távolságra épülő átkelőhely ártéri és vízíeletti hossza együt­tesei. 222 méter lesz. Tizenkét méter széles pályateste biztosít­ja a Kecskemétet Békéscsabával összekötő 44-es számú főútvona­lon közlekedő járművek zavar­talan áthaladását. A hídépítők új technológiát, úgynevezett szabadon szerelt módszert alkalmaznak. Az al­győi hídelemgyártó üzemben, illetve a helyszínen öntött elő­regyártott elemeket állványozás nélkül, mértani pontosságai il­lesztik egymásba. Egyidejűleg a negyvennégyes számú útvonal mintegy ötkilométeres szakaszát is korrigálják. Háromszázezer köbméter föld megmozgatásá­val új útszakaszt csatlakoztat­nak a hídhoz. Uzembehelyezé- sével a közúti forgalom elkerüli Kunszentmártan nagyközséget (MTI) ■r Újdonságok gyermekeknek karácsonyra Az év végi ünnepekre számos újdonsággal lepi meg a gyer­mekeket a játékkészítő háziipari szövetkezet. A Triál-hoz most szállítják ki a karácsonyi vá­lasztékot bővítő újfajta játéko­kat, köztük a 85 centiméter ma­gas, szürke plüsből készült Fifi kutyáikat és a csaknem egymé­teres, érdekesen hosszúlábú „táncoló oroszlánokat”. Ez utób­bi újdonság, mint mozgójáték is jól leköti majd a kicsinyek figyelmét. A Panda-mackóhoz hasonlóak a 40 centiméter ma­gas ülő mackók, amelyek kék, piros, rózsaszínű és sárga válto­zatban készülnek. Közös ismer­tetőjelük: mindegyiküknek fe­hér a pocakja. Egyébként a jelentős számú bedolgozót is foglalkoztató szö­vetkezet 23—24 millió forintos termeléséből 10—11 millió forint értékű játék belföldön, a többi pedig határainkon túl talál gaz­dára. Az export a KONSUM EX Vállalat útján bonyolódik 16 or­szágba. A legnagyobb tételeket Nyugat-Európába szállítják, de megrendelői között tartja szá­mon a szövetkezet Irakot is. Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlament Gobelin termében értekezlet kezdődött: a fővárosi, a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsok elnö­kei megvitatták Magyarország távlati energiapolitikái koncep­cióját. A fontos témáról dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tá­jékoztatta a tanácsi vezetőket, akinek előadásához Hász István, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője fűzött kiegé­szítéseket. Az értekezleten megtárgyal­ták a tanácsok és az Országos Takarékpénztár együttműködé. sét is — az ezzel kapcsolatos bankreformokról Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója tájékoz­tatta a tanácselnököket. A 7 iifnhhi íd5ben solk f<5-' UlOODl rumon kapott teret Békéscsabán a bölcsődék, | óvodák jelenlegi helyzetének tárgyalása. Nemrég az MSZMP városi bizottságának ülésén na-1 pirendként szerepelt a nők I helyzete, és ezen belül termé-1 szetesen e téma is. Akkor több hozzászólásban hangzott el: nem elég beszélni a gondokról, tenni is kell azok megszüntetéséért. Ml történt a tanácskozás óta, és mit tett a városi tanács? Er­ről kérdeztük Babák Györgyöt, a városi tanács elnökhelyette­sét. — Már évekkel ezelőtt gondot okozott a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezése — válaszol­ta. — A tanács felfigyelt a je­lenségre és a lehetőségeihez mérten gondoskodott az intéz­mények bővítéséről. Az idén felmérést végeztünk. Megállapí­tottuk, hogy a természetes sza­porodást figyelembe véve 1975- ig várhatóan 2800 lesz az óvo­dáskorú gyermekek száma. Fi­gyelembe véve, hogy sokan meg tudják oldani elhelyezésüket, így összesen 2100 lesz azok szá­ma, a,kik az óvodát igénylik. Ez azt jelenti, hogy 1975-ig a jelen­legiek mellé 600 hellyel kell nö­velni az óvodák befogadó ké­pességét. természetesen több újat is kell építeni. A városi ta­nácsnak 250 gyermek elhelyezé­sére, illetve ilyen mérvű bőví­tésre van anyagi fedezete. A to­vábbi 350 óvodai hely létesítése csakis a vállalatok, üzemek se­gítségével, koordinációval old­ható meg. Éppen ezért határoztuk el ez év júniusában, hogy értekezlet­re hívjuk az érdekelt vállalatok, üzemek vezetőit, és1 megbeszél­jük a tennivalókat. A tanácsko­záson csaknem valamennyien meg is jelentek, azonban már akkor felmerült, hogy miből üzemeltetik ezeket a koordinált új óvodákat, ki biztosítja erre az anyagi fedezetet? Gondot okozott a bérezés is, de azóta már a Pénzügyminisztériummal való tárgyalás során ez szintén megoldódott. mes termelni az adó és az admi­nisztráció növekedése, valamint a munkaerő hiánya miatt A Tours mellett gazdálkodó Michel Simié birtokosnak 22 ha-os gyü­mölcsöse van, Golden Delicous, Starking és más amerikai alma­fajtákból. Hat állandó alkalma­zottal évente 600 tonna gyümöl­csöt termeszt. A termés 80 szá­zalékát exportálja a Közös Piac országaiba és Brazíliába! Erre az exportra 50 gazda társult. Lét­rehozták kereskedelmi irodáju­kat így a több ezer tonna ter­mést jobban tudják értékesíteni. Az átvételi árakat nem a terme­lő, hanem a társulás kereskedel­mi irodája határozza meg. Mic­hel a január—februári értékesí­tést úgy érte el, hogy 4500 köb­méteres teljesen gépesített hűtő­tárolót épített Az építkezéshez hosszúlejáratú hitelt vett igény­be. „Kaptam, mert még fiatal vagyok, 4 százalékos kamatra” — mondotta. A törpe gyümölcsfákat általá­ban 2—3 méter sor- és tőtávol- ságrá. bakhátra telepíti. Sövény­korona rendszert alakít ki. A ta­lajt nem kapálja, hanem évente 6—7-szer lekaszálja a füvet. Ön­tözés mellett nagyadagú műtrá­gyát használ, melyet nyomele­mekkel egészít ki. Az öntözést a bakhátba telepített perforált műanyagcsőrendszerrel oldja meg. A fák metszését és a szüretet kézzel végzi. Az almaszüret ide­jére időszaki munkásokat alkal­maz felemelt órabérrel. Vélemé­nye szerint a termelési költségek 60 százalékát a munkabér teszi ki. . A sző1őterme1ést, feldolgozást és értékesítést Franciaországban félig szövetkezeti módszerrel oldják meg. A mezőgazdasági szövetség titkára szerint a szőlő termelése ma még egyénileg tör­ténik, de az a tendencia, hogy a termelésre is kiterjesszék a szö­vetkezést. Voltunk egy 1925-ben alakult szőlőfeldolgozó és értékesítő szö­vetkezetben. Itt 8—10 hektáros gazdaságok társullak, összesen 600 hektár szőlőterülettel. Évi termelésük 35—40 ezer hektoli­ter bor. Az egyénektől beszállí­tott szőlő után a szövetkezet a mennyiség és cukortartalom alapján előleget fizet. A feldol­gozás, a tárolás és az értékesítés közös feladat a végelszámolással együtt Egy másik szövetkezetben — Cave Cooperative Voucoranyban — a bort adják át a gazdák, a szövetkezet azt kikésziti, palac­kozza és értékesíti. E szövetke­zetnek 45 tagja van, 400 hektár szőlővel. A borfeldolgozó 1 ki­lométer hosszúságú pincerend­szer 20 méterre a föld alatt, 12 Celsius fok évi állandó hőmér­■ séklettel. A minőségi bort palac- • kozzák, a gyengébből pedig — • mely 40 százalék körül van — j pezsgő lesz, melyből a mi isme- • reteink szerinti habzóbort készí- ! tenek. Mivel arra kevesebb a j napsütéses órák száma, a must ■ cukorfoka is alacsonyabb. így ■ Tours megyében az állam meg- i engedi, hogy egy hektoliter; mustba 2 kilogramm cukrot te- ■ gyenek. A szőlőt 150 centiméter i sor és 80 centiméter tőtávolság- ; ra telepítik. Évente 8—10-szer • permeteznek. Tőkefejes művelés- c ben rövid csapra metszenek. Két • sor drót mellett 120—130 centi- ! méter magasra engedik nőni a : szőlőt — tovább nem, mert sok- ■ ba kerül a szedés. Saját francia • fajtákat telepítenek, újabban a : gombabetegségeknek ellenálló s hibrideket. » Molnár Lajos ; mg. mérnök ■ (Folytatjuk) ; Az MSZMP városi bizottsága ülésén elhangzottak után kü­lön beszélgetéseket folytattunk a vállalatok, üzemek vezetőivel, örvendetes, hogy jó néhányan már kész tervvel jöttek hozzánk, felajánlották segítségüket. Ilye­nek többek között a Kner Nyomda, a Tejipari Vállalat, a GELKA, a Szerszám- és Gép­elemek Gyára, a Békés megyei Beruházási Vállalat, a Megyei Tanács Építőipari Vállalata, az Ingatlankezelő és a Víz- és Csa­tornamű. P'voL-L'ol a vállalatokkal ijZchncl már megkötöt­tük a szerződéseket is. Érdemes megemlíteni, a szerződés felté­teleiből néhányat Eszerint a vállalat a dolgozók létszámához viszonyítva megfelelő összeggel .köteles hozzájárulni új óvoda, vagy bölcsőde építéséhez és évi meghatározott összeggel segíti a működését. Ennek ellenében a városi tanács biztosítja az in­tézmény működtetéséhez szük­séges tárgyi és személyi feltéte­leket, ugyanakkor gondoskodik, hogy az illetékes vállalat dol­gozóinak gyermekei elhelyezést nyerjenek. Amennyiben a vál­lalat a működési költséget meg­szünteti, ez azzal jár, hogy a ta­nács nem köteles sem óvodai, sem bölcsődei elhelyezést bizto­sítani e vállalatnál dolgozók gyermekeinek. A szerződés ter­mészetesen egyéb kötelezettsé­gekre is kiterjed. A megbeszélésék és szerződés- kötések alapján eddig 3 millió 379 ezer 400 forint jött össze új óvodák létesítésére, illetve a ré­giek bővítésére, a működésre pedig 308 ezer 200 forint. A ltnráhhi «^egyezés KUldUUl szerint a Kö­töttárugyár 1 millió 200 ezer fo­rintot, a Tégla- és Cserépipari Vállalat 1,5 millió forintot, a KISZÖV pedig — négy szövet­kezet dolgozóinak érdekében — 1,6 millió forintot ajánlott fel új óvoda létesítésére. Természete­sed éz még csak egy része a szükséges összegnek, hiszen ahhoz .hogy 600 gyermek elhe­lyezését tudják biztosítani zök- . kenőmentesen 1975-ig, 21 millió forint kellene az óvodák fejlesz­tésére. A tanácsnak a IV. ötéves tervben 7 millió forint áll ren­delkezésére. Ha figyelembe vesszük az üzemek, vállalatok eddigi hozzájárulását a kettő együtt 14 millió. így nem kell különösebb számolótehetség ah­hoz, hogy megállapítsuk, még jó néhány millióra van szükség, hogy a tervet maradéktalanul végrehajtsák. Éppen ezért nagyon Is fontos a többi vállalat és üzem hozzá­járulása. Bár az eddigieken kí­vül is vannak sokan, akik nem zárkóznak el a segítségadástól, akad azért olyan üzem és válla­lat -á. mint például a konzerv­gyár —•, ahol ez nehézségbe üt­közik, ugyanis a trösztösítés miatt nem gazdálkodnak önálló­an, minden beruházás a köz­ponttól függ. Ugyanez a helyzet a MÁV-nál és más vállalatnál is. A városban összesen 52 ki- sebb-nagyobb üzem működik, s ebbői eddig 17 ajánlotta fel a segítségét. Van tehát még ten­nivalója a városi tanácsnak. A jelenlegi helyzet azonban biztató. Bizonyíték erre az ed­dig megkötött szerződések szá­ma is. Remélhetőleg a többi vállalat és üzem is megadja a szükséges segítséget. A tanáré éPPen ezért már lcUld.Ua elkészítette a terveket a régi óvodák, bölcső­dék bővítésére, újak építésére. A jövő év tavaszán a Vilim ut­cai óvodában egy lakás átalakí­tásával 25 gyermekkel többet tudnak elhelyezni, ugyanígy megoldást ■ nyer az Orosházi utcai óvodában 25 gyermek el­helyezése. A Szegfű utcában a jövő év szeptemberében adják át az új foglalkoztató termet ezáltal a jelenlegi helyiségek egy része felszabadul, s így 50 gyermeket tudnak elhelyezni. Teljesen új óvodát építenek a Szamuely ut­cában, ahol 50 gyermek kap helyet és a Mokri utcán is ha­sonlóan új óvoda épül a Beru­házási Vállalat tervei alapján. A munkát tavasszal kezdik meg, év végére feltehetően e két in­tézményt is átadhatják rendel­tetésének. A tanács felmérte az építő­ipari kapacitást is, így minden vállalat megkapta a maga fel­adatát. A lakások átalakítását az Ingatlankezelő Vállalat vég­zi, a Szegfű utcai építkezést a tanács kivitelező vállalata, a Szamuely utcait a megyei tanács építőipari vállalata, a Mokri utcait pedig az Építőipari Ktsz. A KISZ-lakótelepen 1973-ban épül egy új óvoda, ahol 50 gyermeket tudnak elhelyezni. Ennek bővítése folytatódik a következő évben újabb ‘50 férő­hellyel. 1974—75-ben ismét 200 gyermek elhelyezéséről tudnak majd gondoskodni, ugyanis a Kulich lakótelepen 50 hellyel bővítik az óvodát, ezenkívül a már említett KISZ-lakótelepi 50 és a Kolozsvári utcai 50 férő­hely, valamint a Gábor Áron utcában is 50-nel több gyerme­ket tudnak majd elhelyezni. Az utóbbinál olyan tervek vannak, hogy a jelenlegi 75 gyermek be­fogadására alkalmas épületet teljesen lebontják és helyette egy új 125 férőhelyes óvodát építenek A lip1v7pt tehát biztató, UCiyzei s reméihető, hogy a városi tanács terve az üzemek, vállalatok közös össze­fogásával 1975-re meg is valósul. Kasnyik Judit Az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvesz: ácsokat, vasbetonszerelőket, szigetelő szakmunkásokat, könnyűgépkezelőket, kubikosokat, munkahelyi segéd­munkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán: Szeged, Kenyérgyári út 3 sz. alatt, a Szegedi Textilművek mögött, valamint a hódmezővásárhelyi, orosházi és csongrádi építés­vezetőségeken. 3975 Békéscsaba, T. 300. sz. (Kistölgyfa csárda mellett), szarvasi műút mentén levő 100 000 BT havi forgalmú vegyes bol­tunkba gyakorlattal rendelkező boltvezetőt azonnali felvételre keresünk Fizetés: flxbér + Jutalék formában. Jelentkezés: Békéscsaba. Luther u. 2. sz. alatt ÁFÉSZ ÁRUFORGALOM 350164 Michel Simic 22 hektáros sövény gyümölcsösében is járt csoportunk Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents