Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-17 / 271. szám
Amúr és busa .a»«*-, .. ’A. sMőrvaéí HalMséríeti intézet/ kísérleti holtágában a műit hete» megkezdődött a nagy őszi szezonmunka, a lehalászás. A tavaszi telepítésű 18—20 dekás növényevő halaik, (arrmr és bu- aa). szépe® fejlődtek, őszig. Egyenként 1 M!6 10—1 kiló 50 dekásra növekedtek. Az intézet szakemberei szerint a holdanként várható lehalászási eredmény meghaladja a 10 mázsát. Az őszi lehalászás alkalmával válogatják ki a 4—5 nyara® anyajelölt halakat is és helyezik át a telelőtavakba. Lengyel Ferenc halász a kerítr.válóból kosarakba emeli a nagytestű növény^ kő halakat. Liszkai Imre és Burák György halászok válogatják az anyaje- lölt busákat es amurokat. zsákokban, kosarakban „utaznak” téli szállásukra a t«vábbte- Syésstésre kiválogatott halak. (Fotói Demény) « : « ! ■ Foltfrengés-áfló kubai kórházak Idén májusijain volt egy éve, hogy a perui földrengés követNövekvo forgatom, új ieiestt menyek a sarka fii ÁFÉSZ-net kéziében több mint 50 000 ember elpusztult. Ebből az alkalomból Kuba hivatalos bejelentést tett: anyagi és műszaki segítséget ajánlott föl hat szülészeti klinika és gyermekkórház felépítéséhez. Az építési munkálatokat kubaiak végzik perui szakemberek irányítása mellett Supe ós Recuay falvakban építik föl az első két kórházat. Bonyolult eljárással új technológiával földrengésálló épületszerkezetet készítettek. Az alap fémvázból áll; a belső berendezés préselt cukornádból készült világos burkolattal — ez a „seno- tex”; a külső fakeretek polietilénnel kevert furnérból, azbesztből és cementből készülnek. Öj kiadásban jelent meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának története című tankönyv, amelyet Borisz Ponomarjov vezetésével a szovjet társadalomtudomány legkiválóbb tudósaiból álló szerzői kollektíva írt. Az SZKP történetének negyedik, bővített kiadása egészen 1971 közepéig dolgozza fel a A sarkadi AFIS2 bolti kiíke-l reskedelmi forgalma 1906-tól I 1969-ig egyenletesen, de lassabban, míg 1970-től gyorsabb ütemben növekedett. Ehhez jelentősen hozzájárult a jobb áruellátás és a lakosság nagyobb vásárlóereje. A vendéglátóiparban nem a forgalom mindenáron való növelése az ÁFÉSZ fő célja, hanem arra törekszenek, minél kulturáltabb szórakozási lehetőségeket biztosítsanak. Ezért csökkentik az italboltok számát, s helyettük eszpresszót, vagy bisztrót építenek. A köaség központjában vendéglátó kombinátot alakítanak kii. Erre többmillió forintot fordítanak. A szövetkezet felvásárlása is jelentős, s érdekesség. hogy csökkent a lakosság kölcsönzési igénye. A háztartásokat egyre jobban gépesítik, s így kevésbé szükséges az, hogy az ÁFÉSZcialista világrendszer viszonyai közt (1952—1958)" „A párt harca a szocialista társadalom tökéletesítéséért és a kommunizmusba való fokozatos átmenetért, a szocialista világ- rendszer fejlődése (1959—1970)’’. (MTI) tői kölcsönözzenek mosógépet, centrifugát, porszívót. A legnagyobb sikere a családi rendezvényeknél használt evő_ és ivókészleteknek van. A szolgáltató tevékenység további javítása érdekében fő célként a háztáji gazdaságok segítését tűzték ki. Jobban segítik a baromfiállomány növelését és értékesítését, s különféle újításom kát vezetnek be a növénytermesztés fejlesztése érdekében. Szakembereik. több intenzív meggyfajtát hoztak létre, s ezekből koronás csemetéket hoznak forgalomba. A háztáji kertek műveléséhez újabb kisgépeket szereznek be, és háztartási- vegyi boltjuk kellő időben és mennyiségben árusít növényvédő, növényápoló szereket, valamint műtrágyát. A téli hónapokban ismeretterjesztő előadások megtartását szervezik. Ezeken ismertetik többek között a méhkerékiek jó példáját: a község 340 beltelkéből több mint 300-an folytatnak fólia alatt primőráru termesztést. Az ÁFÉSZ hajtatott zöldáruért több mint 6,5 millió forintot fizetett ki. Gondot fordítanak az üzlethálózat fejlesztésére is. A jövő év elején fognak hozzá az újtelepi ABC-áruház é® egy nagyobb vendéglátó egység kialakításához, s „mini” tüzelőtelepet akarnak létesíteni. A Kossuth utcában fűtőolaj értékesítő telepet hoznak létre A következő ötéves terv egyik beruházása, lesz a Vasút utcai ABC-áruház építése, Az SZKP története új kiadásban Miéti igen» mié ti nem? Új sorozat a Rádióban szovjet párt kül- és belpolitikai tevékenységét, s magában foglalja a 24. pártkongresszus eseményeit is. Az előző, harmadik kiadáshoz képest a tankönyv nemcsak bővült és gazdagodott, hanem néhány módosítást is végeztek rajta a szerzők, mindenekelőtt a háború utáni párttörténet periodizációjában. Ennek megfelelően a fejezetcímek a következőképpen alakultak: „A párt harca a szocialista népgazdaság helyreállításáért és fejlesztéséért (1945—1952)’’ ,A párt harca a szocialista társadalom fejlesztéséért a szoŰ] sorozat jelentkezik november 18-ától az Esti Krónika előtt a Kossuth adón. Az adás szerkesztője Czigány György csütörtök esténként 10 percben a zenéi közélet gondjait, aktuális problémáit állítja majd reflektorfénybe. A „Miért igen, miért nem?” arra keres választ, miért aggódunk egyes jelenségek miatt, miért értünk egyet valamivel? A válaszok változatosságáról a magyar zenei élet különféle területeinek legkiválóbb képviselőd gondoskodnak. A tervek szerint a sorozatban megszólalnak a jelentős zened intézmények vezetői, zeneszerzők, előadóművészek. Szót kap az egyes adásokban a vidéki zenei élet néhány kitűnő ismerője és a magyar kulturális élet más területeinek sole nagynevű művelője: költők, színészek, képzőművészek. Az állami gazdaságok számítanak a fiatalokra Ä főosztályunkhoz tartozó 221 ezer hold földön gazdálkodó állami gazdaságok lő ezer dolgozója közül több mint négyezren fiatalok. Nélkülözhetetlen és felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek az élet minden területén. A gazdaságok éves termelési értéke hosszú ideje meghaladja a 2,3 milliárd forintot. Ezt a nagy népgazdasági feladatot csak a fiatalokkal együtt tudjuk teljesíteni. Közeljövőnk nagy perspektívája, hogy az egyszerű fizikai élőmunka a termelés valamennyi területén alkalmazott gépi munkává válik. Vagyis: megszűnik a modern ipar és mezőgazdasági munka közötti alapvető különbség. Egymásba kapcsolódó, bonyolult gépsorok végzik a termelést. Napirendre kerül a programozott tervezés megszervezése, a gépi adatfeldolgozás, nyilvántartás, a különféle gépsorok szervizszerű karbantartása és még számos hasonló feladat, melynek megvalósításában nagy szerep vár a fiatal mérnökökre, szaktechnikusokra és középfokú technikusi szinten dolgozni tudó fiatal szakmunkásokra. ÄZ állami gazdaságainkban dolgozó négyezer fiatal politikai és szakmai értelemben egyaránt készen áll arra, hogy a fejlődésnek ezt az újabb forradalmi jelentőségű lépéseit megtegye. Példát mutatnak a szocialista munkaversenyben, részt vállalnak a szocialista brigád- mozgalombóL Biztosan számíthatunk rájuk a mind nagyobb méreteket öltő szakmunkásképzésben. Keresetük átlaga megfelel a gazdaságokban kialakult 2090 forint fizetést jelentő bérszínvonalnak. A fizikai munkás-állományú fiatalok átlagkeresete — hogy egész pontosak legyünk — 2072 forint, a műszaki területen dolgozó fiataloké megközelíti a 2700 forintot, míg az adminisztrátor állományúak átlagkeresete 2052 forint. Van lehetőség arra, hogy a fiatalok munkájuknak, képességeiknek megfelelően előléphessenek, s ezzel párhuzamosam anyagi helyzetük is tovább javuljon. Jói látható tehát, hogy az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok anyagi létalapja lényegesen magasabb a két megyében kialakult átlag miunkáskereseteknél. Ezt az előnyt a jövőben is tartani, sőt növelni akarjuk. Ha tehát azt akarjuk, hogy a városi fiatalságtól igényeikben mostanára semmiben sem különböző mezőgazdasági fiatalság teljes szívvel és lélekkel dolgozzék ezekben a „műhelyekben”, akkor amennyivel nehezebbek itt a munkakörülmények, legalább annyival többet kell nyújtanunk részükre. A jó kereseti lehetőség magában véve azonban kevés. Napjainkban sok fiatal dolgozik kevesebb pénzért, de jobb körülmények között, A lakásépítkezésekben és az ezekhez nyújtott segítség biztosításában orságosan is egyedülálló sikert értek el az állami gazdaságok. Például az a fiatal fizikai munkás, alkalmazott vagy értelmiségi, aki legalább 15 évre munkát vállal a gazdaságban, 40 ezer forint hitelhez jut gazdasága saját pénzalapjából. Ugyanakkor segít az üzem abban, hogy a lehető legolcsóbban jusson telekhez. Ennek többféle módja van. Egyes gazdaságok szántóföldet adnak a tanácsoknak beépíthető telekért cserébe. A gazdaság által nyújtott alaptőkével a fiatalok — de a nem fiatal korosztályokba tartozó dolgozók is — már az OTP- lez fordulhatnak, hogv megkapják a szükséges hosszúlejáratú hitelt Nem kell tehát évekig rossz lakáskörülmények között élniük, míg az építkezéshez szükséges alaptőkét összekuporgatják. Segítenek a gazdaságok olcsó fuvarral, főleg a fiataloknak juttatják a mostanában tömegesen lebontásra kerülő tanyák anyagait S az állami gazdaságok épftőbrigádjai szükség szerint sorozatban építik az új családi házakat. Tízéves lakásépítési programunk keretében 1100 kényelmes, többszobás, komfortos lakás építését határoztuk el, s jelenleg már 600 körül tartunk. Ezeknek 60 százalékát a fiatalok
