Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

Korszerűsítik a gyermek és ifjúsági intézményeket Szocialista brigádvezetők tanácskozása A Békés megyei Állatni Építő­ipari Vállalat politikai, gazdasá­gi és társadalmi vezetése no­vember 20-án, szombaton reggel fél 9 órai kezdettel rendezi meg a szocialista brigádvezetők ta­nácskozását Békéscsabán, a vál­lalat tanácstermében. A szocialista brigádvezetők ér­tekezletén Korek Ferenc igazga­tó tart vitaindító beszámolót, amelyhez Galovicz György szb- titkár fűz kiegészítőt. A beszá­molókat a jelenlevők felszólalá­sai követik, majd megválasztják a küldötteket az iparági orszá­gos tanácskozásra. A gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat korszerűsítéséről, to­vábbfejlesztéséről tájékoztatták az illetéksek az MTI munkatár­sát. Az egyik nagyszabású prog­ram: Miskolcon, az Egyetemvá­ros mellett, mintegy 40 sze­mélyes új gyermekvárost épí­tenek. Az 50 millió beruházással megvalósuló létesítmény 1974- ben készül eL Jelenleg a föld­munkát és az alapozást végzik. Hamarosan új leánynevelő inté­zetet kap Esztergom. Ugyancsak ebben az évben ad­ják át Debrecen új, 200 szemé­lyes nevelő otthonát. Az Agrár- tudományi Egyetem közelében épülő gyermekvédelmi intéz­ményben már várhatóan a kö­vetkező év elején megkezdődhet a munka. Korszerű otthont kapnak a gyengénlátó gyerekék is, a deb­receni intézet 25 milliós költség­gel 1972-ben készül el. Az aszó­di fiúnevelő intézet teljes re­konstrukciójához is hozzáfogtak, a korszerűsítés várhatóan 3—4 esztendő alatt készül ei. (MTI) Ő NEM ÁLMODOZIK... Á nagyszünetef <g*g* szó kLhallatszlk az utcára. Ala- csomytermetű, szőke, 16 év kö­rüli fiú áll a járda közepén. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gim­názium „cégtábláját” betűzgeti. Kék köpenyes lányok futnak el mellette. A fiú lehúzódik a jár­dáról. Felémtart. — Ne haragudj! Melyik út megy Gyomára? Együtt megyünk a Békési útig, beszélgetünk. — Két éve fejeztem be a nyol­cadik osztályt — mondja a fiú — mostanáig a kondorosi Dolgo­zók Tsz-ben melóztam. Minden­félét. Szedtem a paradicsomot. Etettem a jószágot, kapáltam. Legjobban meg a kocsirakodást szerettem. Ebben az évben jött hozzánk három srác, CsányróL Tudod, ez a Kékes mellett van. Hoztak egy csomó dinnyepalán- tot. Itt voltak egész nyáron, őrizték a dinnyét. Velük voltam egy hétig, kocsival hordtuk a „tököket”. A platón, a rakás te­tején vertük a kártyát Hatszáz forintot kaptam tőlük. Jó meló volt. — Megkerestem én egy hónap, ban 1300—1400 forintot is a tsz- ben. Szeretek dolgozni. De meg­untam már, hogy íélen-nyáron esőben-hóban, kilométereiket bi­ciklizzek. Én nem szóltam, de mások se mondták, hogy men­jek szakmunkásnak. Hallottam, hogy van Kígyóson meg Gyo­feapták. Ugyanakkor évente mil­liókat fordítunk szolgálati laká­sok létesítésére is. A négyezer fiatal dolgozó közül jelenleg 720- an laknak szolgálati lakásokban. Nagy örömmel fogadták, hogy ez év január 1-ével bevezettük a mezőgazdaságban szokásos 10 óra helyett a 8 órás munkaidőt. Az idén állami gazdaságaink hétmillió forintot fordítottak a munkás-életkörülmények javítá­sára, főleg a szociális, a kom­munális létesítmények fejleszté­sére. Hasonló áldozatokat hoz­nak az általános szakmai és em­beri műveltség gyarapításáért. Sajnos, a folyamatos munkára jelentkező fiatalok közül a nők­nek 9, a férfiaknak 14 százaléka ma sem rendelkezik nyolc álta­lános iskolai végzettséggel. Ré­szükre tanfolyamokat szerve­zünk, a gazdaságok által fizetett pedagógusok készítik fel őket viszgáikra. A hároméves szak­munkásképző iskolákra nem ve­hetik fel őket addig, amíg -a nyolc általános iskolai végzett­séget meg nem szerzik. Segítsé­get nyújtunk a dolgozók gyer­mekeinek iskoláztatásához is. Évente félmilló forintot biztosí­tunk a felsőfokú tanintézetekben tanuló fiatalok ösztöndíjalapjá­ra. Sajnos, ezt az összeget tavaly sem tudtuk teljesen kimeríteni. Négyezer 30 évnél fia­talabb dolgozó 13,3 százaléka különféle vezető poszton tevé­kenykedik a gazdaságokban. A kerületvezetőtől a gépcsoportve­zetőig, az ágazatvezetőségtől a' telepvezetőségig terjednek ezek a munkakörök. mán is ilyen suli, de ahhoz pénz] kell. Mi meg heten vagyunk] testvérek. Megállunk Ifjú ember lengeti a kezét, de a kocsik továbbrobognak. —- Mehettem volna persze busszal is Gyomára, de csak déL után kettőkor indul. Ki akarom váltani a munkaruhát. Holnap már melóba állnék. A kondorosi péküzembe megyek dolgozni, Varga Lajos bácsi mellé. A szomszédunkban lakik ott Kon­doroson, szólt, hogy van hely. Tegnap már bent is voltam nála. Lehúztam egy műszakot. A mű­helyben legalább jó meleg van mindig Nem túl nehéz a mun­ka. Meg tiszta is. Azonkívül meg otthon is szívesebben eszik majd a kenyeret, ha tudják, hogy én csináltam. Nincs nagy sikerünk az au­tókkal. A konzervgyár felé tar­tunk. Hátha ott lejjebb, jobb a „kapás”. — Most váltottam ki a mun­kakönyvét. Lajos bácsi azt mondta, náluk 1600 forintot is megkereshetek. Talán később majd a vizsgát is letehetem. Ak­kor még jobb lesz. Misi bátyám is kitanulta a kőműves szak­mát. Azóta jobban keres. A Kati férje is kőműves, a múlt hónap­ban fejezte be a saját házukat Kati Magdival együtt dolgozik a varrodában, Kondoroson. Mari itt Csabán, a pamutszövőnél melózik a cémázóban. Jani ra­kodó. Panni meg úgy döntött, hogy ő is a péküzembe jön ve­lem. Amikor 32 útrj* megered az eső. Egy fa alá állunk. A legényke feltűri kiskabátja gallérját. — Tudod, nem szeretek álmo­dozni. Olyannak való az, akinek van ideje rá. Én már 16 éves vagyok. Meg kell fognom a me­lót. Ez a lényeg Ráhajtok majd, hogy kitanulhassam a szakmát. Azután katonának kell menni. Mire hazajön az ember, mór tel­jesen felnőtt lesz. Gyerekeket kell nevelnie. Nekem, nem lesz csak kettő. A hét az nagyon sok Abból egy vagy kettő lehet ki­tanult melós. — Egy biztos: dolgozni kell! Mamám otthon van, de ő is „hajt”, öt-hat disznót hizlal évente. Hat évvel ezelőtt abból vettük a tv-t is. Apám az ÁFÉSZ-mél rakodó, az ő fizeté­séből nehezen ment volna ez. Ha jó műsor van vagy foci- meccs. ott ül az egész család a tv előtt. A bátyám meg a nővé­rem a kicsiket is elhozza. Ha meg ez nincs, a haverokkal mo­ziba megyek, vagy beülünk a presszóba. Nagy ritkán bené­zünk a könyvtárba, átlapozni az újságokat. Könyv nemigen kerül a kezembe. Teherautó fékez mellettünk. A fiatalember, aki nem szeret Az igazgatói vezető testület* egy gazdaságban sem dönthet: lényeges kérdésekben a fiatalok: véleménye, képviselete nélkül. • Ez az elv a gyakorlatban úgy ér- : vényesül, hogy a döntésre jogo-j sült gazdasági négyszög egy tag-» ja a KISZ-titkár. Fiataljaink 30 százaléka tagja* a KISZ-nek, a fiatal asszonyok, j lányok 5 százaléka, a férfiak 8 S százaléka pedig a pártnak is. ■ Összességükben 84 százalék a: szervezett dolgozó; vagyis tagja» a MEDOSZ-nak. Taggyűléseken,: másféle rendezvényeiken rend- • szeresen megvitatják az üzem: és termelésfejlesztés témáit Az • itt kinyilvánított javaslataikkal,* bírálataikkal segítik a vezetést : Már korábban elkészültek a* gazdaságok középlejáratú távlati S fejlesztési tervei. Ezeket jól isme- £ rik a fiatalok. Érdemes jövőjű- £ két. sorsukat az állami gazdasá- £ gokhoz kötni. E tervek alapján : biztosított részükre a tisztessé- £ ges megélhetést jelentő munka. £ A tervek többek között tártál- ■ mázzák a jövő szakemberképzés • programját is. E tervidőszakban £ 4600—5200 fiatalt készítünk fel; gépész szakmunkásnak. Munka- £ ba szeretnénk állítani újabb 300: üzemmérnököt, 180—200 agrár- £ mérnököt, 110—120 agrárszak-» mérnököt is. j Úgy gondolom, hogy ennél ] biztatóbb, reményteljesebb élet- £ lehetősége eddig egyetlen koráb- £ bi fiatal generációnak sem volt. £ Zsibójc András az Állami Gazdaságok Országos j Központja Békés-Csongrád megyei | főosztályának vezetője * álmodozni, felntászik a platóra. A ponyva alól nyújtja a kezét. *— Azt mondom: ne írj rólam semmit. Szerintem nem érde­mes. Ez nem egy nagy sztory. Kösz, hogy elkísértél. — Ne haragudj! Hogy hívnak? — Gyurka vagyok. Pecsenya Gyurka. lii «ntA eltűnik az eső­it/. dUlW ben Visszaindu­lok. Pecsenya Gyuri eddigi élete valóban nem egy nagy sztory. Ha sikerül neki: pékmester lesz. Ha nem’ akkor is dolgozik to­vább. „Melózik” —, ahogy ő mondta. Szerinte ez a lényeg. És nem álmodozik — pedig még csak 16 éves. Kőváry E. Péter Fapapucs angol exportra Ebben az esztendőben új se­gédüzemágat szerveztek Mező- gyáriban a Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezetben. Létrehozták a faipari részlegü­ket, ahol jelenleg már 18-an dolgoznak. A termelést augusz­tusban kezdték el. Angol export­ra félkész fapapucsot gyártanak. A speciális gépekkel ellátott részlegben magas fokú műszaki szervezettséggel irányítják a termelést, amelynek bevétele túlhaladja az 1 millió forintot. PARDON... Tisztességtelen. Ezt a szót íz­lelgetem mostanában, s nem va­lami ráérős egykedvűséggel, nem' éppen unalomból. Inkább türel­metlenül és méltatlankodva. Ta­lán azért, mert elég gyakran hallom... Olyan fogalomról van szó, amelyet nem szeretünk, elíté­lünk, s a mi társadalmi körül­ményeink között mindenképpen vadhajtásnak tekintjük. A tisz­tességtelen szóval illetett föl-föl- bukkanó gyakorlatot elítéljük. Tudom, ez kevés... Az egyénnel kapcsolatban — úgy általában — gyakran szóvá tesszük, hogy a munka nélkül szerzett, tisztességtelen jövede­lem, harácsolás, önzés, nem a mi világunk— Egy közösségi társadalomban különösen felháborító a tisztes­ségtelen nyerészkedés, bár azt hiszem: a jó érzésű emberek másutt is elítélik. De mi van ak­kor, ha nem az egyéni, hanem a nagyobb, az úgynevezett cso­portérdekeket helyezik egyesek az össztársadalmi érdek fölé, s a törekvések éppen a tisztesség­telen haszonszerzésben nyilvá­nulnak meg. Olvastam ügyészi jelentést, és hallottam felszólalást, ahol szó­ba került ez a törekvés, s né­hány meghökkentő, kirívó példa. Nézzük csak. Vannak vállala­tok (néha termelőszövetkezetek is,) melyek nyereségüket tisztes­ségtelen úton, más közösségek, vállalatok rovására növelik. Az ellenőrző szervek hamis szám­lázások sorozatával találkoztak a múlt évben, s találkozhatunk ilyesmivel építőipari vállalatok­nál is. Mi a lényege ezeknek a számláknak? Az, hogy el nem végzett munkát, be nem épített anyagot akartak megfizettetni a megrendelővel, máskor az ára­kat emelték önkényesen, mert úgymond: ki lát bele a ml dol­gunkba. úgyis csak a végössze­get nézik. Nem fillérekről és nem száz forintokról van siá, hanem milliókról. A szorult helyzetet sem tör­vényszerű tisztességtelen ha­szonszerzésre kihasználni. Nem tudok másra gondolni, mint ar­ra, hogy az Ilyen „haszonszer­zők” erkölcsükben kificamodott emberek. Súlyos megállapítás ez, de mégis kevés ahhoz, hogy hatásos is legyen. Mert a tisztességtelen válla­lati haszonszerzés jelenlegi kö­rülményeink között csak erkölcsi­leg ítélhető el. A hamisan szám­lázó vállalatot ritkán éri hátrány. Ha a megrendelő rájön a hamis számlázásokra, akkor kérheti a számla módosítását. Ilyenkor a jogtalanul és becstelenül túl­számlázott vállalat legföljebb annyit mond: pardon... S ha nem fedezik fel a sza­bálytalanságot? Akkor a túlszám­lázó jól jár-. Beszélhetnénk most a tisztes­ségről általában, becsületről és erkölcsről, jellemről és feddhe­tetlen magatartásról, a tisztes­ség követelményeinek megfelelő, szabályszerű eljárásról, mely a mi társadalmunkban alapvető morális követelmény. De tartok tőle: semmi újat nem mondok ezzel. Azok az emberek, akik a vállalat nevében a dolgozók lát­szólagos érdekét képviselve egyéni számlájukra dolgoznak a a túlszámlázással, vagy más módszerrel, azok aligha hallgat­nak az erkölcsi „prédikációra”. Van még egy lehetőség, ■ ezt eddig kihasználatlanul hagytuk. Elképzelhető az is, hogy valakit és valakiket felelősségre vonunk majd anyagilag és erkölcsileg is a tisztességtelen haszonszerzés miatt, .1. B. Uj rakodógép: a Horak-6500 Elkészült a Vörös Csillag Traktorgyárban az első magyar homlokrakodó: a Horak—6500- as. A Műszaki Egyetem és a gyár sokoldalú vizsgálatok során 31 neves külföldi — köztük amerikai és svéd — cég gyárt­mányaival hasonlították össze legfontosabb tulajdonságait, s ezek szerint az új konstrukció a hasonló gépek közötti verseny­ben az első három hely egyikére érdemes. Előnye, hogy csuklós, tehát igen kicsi — 2,3 méter su­garú — körben kép~s megfor­dulni, egyszerre 1,5 köbméter­nyi, illetve 3 tonnányi anyagot emel fel, és ha kell, vasúti ko­csiba is rakja. Az új gumikerekű gép sorozat­gyártása jövőre kezdődik, s az év végéig 50 készül belőle. A következő években — az igé­nyektől függően — 50—100-at gyártanak évente. A gyár veze­tői igen nagy belső piacra szá­mítanak, hiszen az építő- és út­építőiparban, valamint az erdő- gazdálkodásban nélkülözhetetlen az öt, jelenleg később még több munkaeszközzel variálható be­rendezés. Számos, a külföldön gyártott homlokrakodóktól elté­rő tulajdonsága miatt élénken érdeklődnek a szocialista és a tőkés országokból is a magyar „Horak” iránt. Felvétele keresünk építőipari gépismerettel rendelkező technikust legalább ötéves gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Gyulai Építőipari Vállalat, Gyula, Hajnal utca 3., személyesen vagy írásban. 366063 A Szabadkígyós! Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet felvételt hirdet 1 fő gondnok, 1 fő anyagkönyvelő, 1 fő adminisztrátor munkakör betöltésére. Követelmények. Gondnoknál: villanyszerelő, lakatos vagy vízvezetékszerelő szak- képzettség szükséges. A gondnoknak szolgálati lakást biztosítunk. A követelményeknek megfelelően házaspár előnyben. Jelentkezés az intézet gazdasági hivatalában. z

Next

/
Thumbnails
Contents