Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-17 / 271. szám
Szellemi ^export Tatabányai szabadalom aűíál- »azásával építik fel Svájc legnagyobb cellulózegyárának új ,'jaennyvíztisztitó berendezését., A Tatabányai Szénbányák Víztisztító- és Dúsító Berendezések Gyárában ugyanis már sorozatban készítik az ipari szennyvizek, illetve az ipari célt szolgáló nyersvizek tisztítására alkalmas berendezéseket A svájci gyár, a Cellúlosefabrik Attisholz A. G.. egyszeri felhasználására megvásárolta az egyik tatabányai víztisztító eljárás alkalmazásának jogát Naponta nagy mennyiségű, kb. 60 000 köbméter vizet tisztítanak majd meg az áj berendezéssel. Alkalmazásával rendkívül kedvező helyzetbe kerül a svájci gyár. A megtisztított vizet ugyanis újra felhasználhatják a gyártási folyamatban. A kiszűrt, iszappá sűrített rostos anyagot pedig, mint értékes papíripari alapanyagot értékesíthetik. Az új tisztító berendezés üzem behelyezésével a természetvédelmi előírásoknak is eleget tesznek, mert elejét veszik annak, hogy a hatalmas cellulózgyár erősen szennyezett vize kárt tegyen a folyók, patakok élővilágban. A nagy teljesítményű szennyvíztisztító berendezést a tatabányai szakemberek kö®«náködé- sével építik. Magyar orvosi berendezések és készülékek a VDK-nak Dr. Martos István, a Medicor Művek vezérigazgató-helyettese és Nguyen van Linh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi attaséja Budapesten kereskedelmi szerződést írt alá, amelynek alapján a magyar vállalat 1972-ben több mint egymillió rubel értékű orvosi berendezést és készüléket, a többi között műtőasztalokat, kórházi ágyakat, elektromos készülékeket szállít a VDK-ba. bér uraSkodifc Hhodesaafoan. Érthető ezek után a Sanith-kormóny aggodalma* hiszen egy hatékony geriUamozgalom az országban, tarthatatlan helyzetet teremtene a fajvédők számára. Ez arra kényszeríti a rhodésáai kormányt. hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait déli elvbarátaival. .Az északnyugaton és északkeleten elterülő két portugál gyarmaton, Angolában és Mozambák- ban már egy évtizede, illetve öt éve folyik a gerillaháború. A felkelőik jelentős sikereket érnek él, bár az angolai mozgalomban időnként eHentótek keletkeznek, amelyek megosztják az erőket. Problémáit okoz az is, hogy a városokban és kikötőkben eddig nem sikerült nagyobb befolyásra szert tenniük, s így ezek a portugál hadsereg sEÜárd bázisául szolgálhatnak. Mozambdíkhan némileg más a helyzet Afrikában itt működik az egyetlen egyesített gerilla- mozgalom, a FRELIMO, amely több éve aktív fegyveres harcot folytat a portugálok ellen. A nagyobb városokban azonban — Angolához hasonlóan — itt sem sikerült tért nyerniük. Az ország északnyugati részén elterülő, ellenőrzésük alatt átló területek túl messze esnek a két fő kikötőtől, Beirától és Laurenco Marques-tól, ami kétségtelenül a gyarmatosítóknak kedvez. A portugálok a Itózelmúlííbart jelentős olajkészleteket fedeztek fel Luandától délre, valamint a közigazgatásilag Angolához tartozó Cabinda területén. Ezzel csaknem egyidöben kezdték meg a Zambezi folyó mozambiki saa- fc,—-A., gr hatalmas Cabora Bas» Átkeli a Tiszán a Barátság—##. olajvezeték Tiszapalkonya térségében a® építők átvontatták a Tiszán a 340 méter hosszú és 130 tonna súlyú szigetelt ikervezetéket. A nagy pontosságot és szaktudást igénylő munkánál különleges csigasorral és 250 lóerős szovjet traktorral vontatták víz alatt a csővezetéket. (MTI Fotó — Fényes Tamás felv. .— KS) Műanyag szemlencse Szvjaitosztev Fjodorov, a mcsak. vai Orvosi Kutató Intézet professzora olyan mesterséges szem. lencsét készített, amely látóvá teszi azokat, akiket bizonyos szembetegségek vakká tettek. Az öröklött vakságot — közismerten. — mindeddig gyógyíthatatlannak tartották. 1957-ben Csetodkszariban Szvja. víztároló és erőmű építését, amely a tervek szerint 1975 után Dél-Afrika teljes vülamosener- gia-szükségletónék 8 százalékát szolgáltatja. Fontos tényező ez, különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy az új olajlelőhelyek nem csupán Portugália szükségleteit fedezik, hanem a Dél-afrikai Köztársaságot és Rhodesiát is függetleníthetik a külső olaj- szállításoktól. A független Zambia helyzete igen kényes. A Rhodesia ellen hozott gazdasági blokád következményeit elsősorban ez az ország szenvedte meg, hiszen föld- _ rajzi helyzete miatt energia-, j gép- és közszükségleti eikk-ellá- * tása a szomszédos Rhodesiától. függ. Nincs olyan közlekedési ! útja saját rézbányái termékeinek elszállítására, amely ne a szomszédos fajvédő kormányok területén, vagy a portugál gyarmatokon át vezetne. Rézbányái jelentős löszét dél-afrikai trösztök ellenőrzik. Zambia korma- S nya, poMttkáijának kialakításá- | nál kénytelenek ezekkel a körül- " menyekkel is számolni. A befolyási övezet kiterjesztésére irányuló kísérlet növeli Fe- * kete-Afrika haladó kormányainak eHenéüiását a pretoriai kormány terveivel szemben. Ezzel párhuzamosan növekszik a fegyveres összetűzéseik veszélye, amelyek szükségszerűen egyesítenék a korszerű fegyverekkel vívott gyarmatosító háború borzalmait a fajüldözés kegyetlenségeivel. S ha Spvelembe vesz- szük a Dél-afrikai Köztársaság nukleáris lehetősségeit, mindez sötét fenyegetést jelent Afrika népei számára. Tolna? fcrádé * íoszlav Fjodorov professzor szemműtétet hajtott végre egy 12 éves vak kislányon. Műanyag szemlencsét ültetett a szemébe, A műtét óriási érdeklődést keltett, hiszen a tudósok évekig kutatták; hogyan adhatnák vissza a vakok látását. Egy ismert angol szeunsebész mesterséges sza. rühártya vagy szemlencse beültetését javasolta: de megfelelő anyag kiválasztása továbbra is megoldatlan kérdés maradt. Fjodorov professzor megtalálta a megoldást: a műanyag lencsét. 1965-ben Moszkvában speciális laboratóriumot létesítettek, ahol a professzor tökéletesítheti eljárását. A szakemberek ma már rendkívüli pontossággal formálják aa alaktalan műanyagdarabokat' beültetésre alkalmas, tökéletesen átlátszó optikai szervvé. A homályos szemlencse vagy szarúhártya helyébe az átlátszó mesterséges szerv kerül, amelyet Fjodorov tervez meg. A beültetés idáig reménytelennek tartott esetekben is gyógyulást hozott. Nem egy esetben a sebészet számára hozzáférhetetlen recehártya-leválásokat sikerült előnyösen befolyásolniuk: a szembe juttatott folyékony műanyag kitölti az üreget és viso- szaadja a látást, fjodorov az amerikai szemsebészek meghívására az Egyesült Államokba látogatott és néhány híressé vált műtétet hajtott végre. Sikeres program Csúcsok és hullámvölgyek 01 Négy esztendővei ezelőtt hirdette meg a kormányzat az úgynevezett sertésprogramot. Ennek célja — mint emlékezetes — az volt, hogy a lakosság sertéshús-! igényeit teljes mennyiségben és| az esztendő minden szakában j egyenletesen ki tudjuk elégíteni, i Eszközei pedig: a sertéstenyésztés és hizlalás korszerűsítése, az akadályozó tényezők megszűnte, tése és a sertéstenyésztés ciklikusságának, azaz hűd lámvoigyei- nek kiküszöbölése. Először is idézzük fel emlékezetünkben; mit értünk a sertés- tenyésztés ciklikusságán. Ezt a szakkifejezést arra a világszerte tapasztalható jelenségre alkalmazzák, hogy a sertésállomány országonként és általában három évenként csúcspontra emelkedik, majd mélypontra zuhan. A maximum és a minimum közötti különbség igen jelentős. Hogyan történik ez? Induljunk a mélyponttól. Ilyenkor kevés a koca, tehát kevés a malac is. A piacon élénk a kereslet, tehát a kevés süldőt igen jó áron lehet eladni, viszont a takarmányárak — mivel kevesen hizlalnak általában alacsonyak. Ezt Iáivá a termelők kocát állítanak be, hogv a konjunkíú'át kihassmál- haiisák. Igen ám, de minden tor- ir.edő ezt teszi.. Tehát a következő évben, már több, újabb egy év múlva kimondottan sok a süldő a piacon. A túltermelés következtében már több a» eladó, mint a vevő, a súldöárak lezuhannak. A termelők tehát — mivel nem érdemes tartani — meghizlalják, levágják a kocát. Nagyon sok termelő ezt teszi, tehát elérkezik a ciklus mélypontja. Hazánkban 1967—66-ban ezt a törvényszerű ciklust még két körülmény súlyosbította. A mélypont és a rossz termés következtében magas takarmányárak miatt a termelők keveset hizlaltak. Mivel azonban kevés volt a süldő a piacon, az állami hizlaldák sem tudták feltölteni férőhelyeiket. Közben a termelőszövetkezetekben tönkrementek még az átszervezés idején épült szerfás hizlaldák. Ráadásul akkor bontakozott ki a baromfi konjunktúra. A téeszek tehát nem sertéshizlaldákat építettek a szer tus épületek helyett, hanem baromii-istállókat. Így jutottunk el odáig, hogy máj* a városokban is komoly zavarok mutatkoztál; a sertésh tísel látásban. Kormányunk felismerve a helyzetet, nem késlekedett az intézkedésekkel. Különböző akciók keretében kocákat helyeztek ki a kis- és nagyüzemekbe. A felvásárlási árakat kétízben is rendezték, kifizetődővé téve ezáltal a sertéshizlalási. Az állam, különleges mértékű támogatást nyújtott a korszerű sertéstelepek építéséhez, gondoskodott arról, hogy külföldről megfelelő gépeket, takarmány-recepteket, sőt, különleges minőségű sertés- törzseket hozzanak be. A legfontosabb pedig az volt, hogy az állam „belépett” a takarmánypiacra, bőséges állami kínálattal letörte a szabadpiacon kialakult magas árakat. Mindehhez eredetileg aa a remény fűződött, hogy a nagyüzemek gyorsan felépítik korszerű (másnéven: szakosított) sertéstelepeiket, és átveszik az irányítást az ellátásban. Ez egy kicsit késett, mert kiderült, hogy a telepek olyan gyorsan nem épülhetnek fel, és az import is bizonyos időt igényelt. Előtérbe kerültek tehát a kistermelők. Tudni kell, hogy hazánkban a sertésállomány nagyobbik része még a hatvanas évek végén te a kistermelők kezén volt. Az országos sertésállomány mintegy 40 százalékát a téesz-tagok háztáji gazdaságaiban, 20 százalékát pedig vasutasoknál, nyugdíjasoknál, egyéb .nem mezőgazdasági főfoglalkozású kisembereknél találhatjuk. Ök ugyan, amit hizlalnak, azt nagyobbrészt saját maguk el is fogyasztják, de emellett szolgáltatják az üzletekbe kerülő húsmennyiség 8—13 százalékát és mintegy félmillió süldőt adnak az állami hizlaldáknak. Ez a réteg az állami intézkedésekre igen élénken és pozitiven reagált. A kisemberek állománya rendkívül gyorsan fejlődött és segített áthidalni az időkiesést, amit a nagyüzemi telepek létesítésének elhúzódása okozott. Földeáki Béla (Folytatjuk) Kerekasztal-konferencia Bíharugrán Kerékasztal-konferenciát rendezett a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei csoportja Bíharugrán. Fő téma a halgazdaság vízgazdálkodási problémáinak megvitatása volt. Kiderült, hogy Biharugra — amely évente több száz vagon halhúst, 150—170 vagon hadastavi pecsenyekacsát ad a népgazdaságnak — a víz zömét a Sebes Körösből kapja. A tavak táplálására, víz- cserére évente 25—27 millió köbméter a vízigény. Nem elég azonban a víz meny- nyiségn ellátása: rendkívül fontos a víz minősége is. Az utóbb# időben ugyanis csökkent a halastavakban a halak természetes tápláléka, kevesebb az alga- áilomány, kevesebb az oxigénM eg vételre felajánlunk közületek, ktsz-ek, vagy magánszemélyek részéit jó állapotban levő 223-as 2 db War szava személygépkocsit Érdeklődni lehet: Gyulai Építőipari Vállalat, Gyula. Hajnal utca 3. 366062 ellátás is. Ahhoz, hogy a népgazdaság számára a biharugrar értéket megmentsük, elegendő és kávádé minőségű vízről keil gondoskodni — egyéb tényezők mellett. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei a közelmúltban Romániában jártak tapasztalatcsere-látogatásra. Elmondották, hogy a folyó közelében nemcsak hazánkban, de Romániában is épülnek az üzemek. A víz minőségvédelemre tehát nagy feladatok várnak. Elhangzott olyan javaslat többek között: helyes lenne Bíharugrán síkvidéki víztárolót építeni a közeljövőben. Növénytermesztésre alkalmatlan, 2—3 aranykoromás legelő rendelkezésre áll. A 10—15 millió köbméter vizet befogadó tározóban csak kifogástalan minőségű, tiszta vizet tárolnának és a legkritikusabb időszakban te megfelelő mennyiségű és minőségű vizet táplálhatnának a tavakba. Több lépcsős beruházással megoldható lenne a síkvidéki tározó építése Biharug- rán. 1971, NOVEMBER 17.
