Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

Menzai barátság _ Az alant következő sorok is az újságcikkek azon csoportjába tartoznak, amelyeknél a cim születik meg legutoljára. Hiszen nem nevük okán kerestem fel az Endrődi Cipész Ktsz-nek ép­pen ezt az ifjúsági brigádját — korábban nem is tudtam ezt —•, hanem mert jól végzik minden­napi munkájukat. S a brigád fiataljaival való beszélgetés köz­ben került csak- szó a végül a címhez vezető elnevezésről. Arany Mária, Gellai Katalin, Nagy Gizella — mindhárman tűzőnők — s brigád vezetőjük, a szintén fiatal, még „bőven” KISZ-korú Gellai Lászlóné be­szélnek munkájukról, életükről: — Sokszor változik nálunk a brigád összetétele. De ez nem valamiféle állhatatlanságból, szervezetlenségből ered, hanem nagyonis örvendetes okból fa­kad — sok a kismamánk. Így aztán csak az idén januártól vál­tozatlan a névsor a brigádnapló­ban. — Akkor még nem is ez volt a nevünk. Szeptemberben azonban nálunk járt egy penzai küldött­ség. — Nem ők voltak az első szov­jet vendégeink a testvérmegyé­ből. Májusban nálunk járt egy politikai delegáció, ősszel pedig a Penza Együttes művészeivel találkoztunk. — És amikor az a bizonyos szeptemberi küldöttség volt End- rődön, rendkívüli brigádgyűlést tartottunk, amelyen felvettük a Penzai barátság nevet és tiszte­letbeli taggá választottuk a ven­dégeket. A közeljövőben testvér­üzemünk, a kuznyecki cipőgyár egyik ifjúsági brigádját pedig községünkről nevezik el. Szeret­nénk velük közvetlen kapcsola­tot teremteni. — Ami pedig a munkánkat illeti; beneveztünk a KISZ VIII. kongresszusa és á szövetkezeti kongresszus tiszteletére hirdetett megyei versenybe. — Nyáron közösen néztük meg a Várszínházban a Donna Dia­nát. A ktsz-től kapott jegyekkel. Igaz, ennek az volt az ára, hogy nem vehettünk részt az ugyan­ezen a napon rendezett női foci­meccsen. Egyébként azt is meg­nyerték a lányok. — A brigádban kilencünk kö­zül hárman vagyunk KISZ-ta- gok, a ktsz-ben pedig majdnem háromszázan. S ennek á lét­számnak százvalahány százaléka jár politikai oktatásra... Nem té­vedésből mondtuk, tényleg így van. Néhány KISZ-en kívüli fia­tal is látogatja ugyanis az elő­adásainkat December 8-án ül össze a KISZ Vili• kongresszusa December 8—11 között tartja! soron következő, nyolcadik | kongresszusát a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. Az ifjúsági mozgalom rangos ese­ményének szervezeti előkészítésé­ről kért tájékoztatást a Magyar Távirati Iroda munkatársa a KISZ Központi Bizottságának il­letékeseitől. Elmondották: — A napokban lezárult a kongresszusi készülődés legmoz­galmasabb szakasza: országszer­te befejeződtek az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések. A taggyűlési viták rendkívül aktí­vak voltak, a résztvevők jó ne­gyede fejtette ki véleményét az ifjúsági mozgalom országos mé­retű dolgairól, vagy alapszerve.. zetük,' munkahelyük életéről, gondjaikról, eredményeikről. A sokezer vélemény, javaslat összegezése még folyik, s tanul­mányozzák a Szervezeti Szabály­zat módosításával kapcsolatos észrevételeket, indítványokat is. — Ami a további „menetren­det” illeti: november 1-ig or­szágszerte megtartják a járási, a városi és a városi kerületi kül­döttértekezleteket, s november közepéig lezajlanak a budapesti, illetve a megyei küldöttértekez­letek is. Ezeken a tanácskozáso­kon választják újjá a különböző szintű KISZ-bizottságokat, s döntenek arról is, ki lesz az a 850 ifjú kommunista, aki társait a kongresszuson képviseli. * A szarvasi ifjak jelszava: költ pulóverben. Köszön, bemu­tatkozik. — Galambos, a megyei lap munkatársa. — Csorvás Tibor főkönyvelő. — Csorvás fölélénkülve ugrik talpra, kijjebb húz egy széket. — Foglaljon helyet az elvtárs. Az újságíró leül aktatáskáját az íróasztalra helyezi. — Niklai elvtárssal szeretnék beszélni. Az elnökkel. — Momentán házon kívül van. Milyen ügyben? — Hát... hogyismondjam... ki­csit szeretnék körülnézni; — Eivigyorodik. — Nehogy elveszít­sük a kapcsolatot a néppel. — Írni akar rólunk az elvtárs? — Csorvás felvillanyozódik, — Hát itt van is miről... — Az elnök elvtárs mikor jön be? — Holnap reggel — feléli ószintén Csorvás .aztán észbe­kap. — Azt Gézánál sosem le­het tudni. Várja meg! — ajánl­ja mohón s a nyitott ablakon kikiabál az udvarra. — Pista bácsi! Pista bácsi! — Itt vagyok — hallatszik kí­vülről egy vastag férfihang. Csorvás kinyújt az - ablakon egy húszast. — Hozzon két jég­hideg sört a cukrászdából. Ha nincs behűtve, adjanak egy kor­só jégkockát. — Visszaül. —Én már régóta csodálkozom, hogy rólunk soha nem ír a helyi saj­tó. A Televízió már háromszor is járt itt, de a helyi... — Kétszáznyolcvan falu van a megyében — magyarázza Ga­lambos — s én vagyok egyedül Nyolc érát a városért a mezőgazdasági rovat. Nem ju­tok el mindenhova. — Igen, igén, de azt azért ér­tékelni kellene, hogyan csinált itt Niklai a semmiből nagyüze­met. És ahogyan kiválogatta a munkatársait... — Az újságíró zavarban van, de Csorvás nem veszi észre. Végre magáról be­szélhet. — Nekem például az életemet mentette meg. — Hogy-hogy? — udvariasko- dik Galambos. — 1952-ben kuláklistára tették az apámat. Én másodéves vol­tam az egyetemen, persze, azonnal kirúgtak. Mire hazajöt­tem, itthon elvették a földün­ket. a házunkat, a házunkat is, a tanácselnök költözött bele... — Hirtelen. — Maga hány éves? — Harminc. — Akkor azt sem tudja mi volt az a kuláklista — mondja Csorvás szemrehányóan. .— Dehogynem, tanultuk.« — Szóval, el kellett mennem dolgozni, hogy valahogyan meg­éljünk. Node, hova vettek fel egy kulákcsemetét? Vasat ci- [ peltem a Vagongyárban, szén-; lapátoló a MiÁV-nál, a tégla­gyárban tróger... képzelje el, ezzel a fizikummal. — Tetsze­legve néz végig karcsú alakján. — Meg is betegedtem, tüdővész­ben s amikor kijöttem a szana­tóriumból, három évig nem kap­tam munkát. Már az öngyilkos­ság gondolatával foglalkoztam, amikor megszervezték a téeszt s eljött hozzám Géza: Tibiké, nem akarsz főkönyvelő lenni? •— Tibiké?.« — csodálkozik az újságíró. | (Folytatjuk) " TT izenöt és harminc év kö-, zötti korú fiatal vagy négyezernyi van a 20 ezer lako­sú Szarvason. Ez önmagában nem jelent különösebbet, ’ hiszen az emberi élet folyamata magá­ban hordja, hogy mindig van­nak ilyen korúak és vannak idő­sebbek. Egyik is, másik is ter­mészetes állapot. És az is ter­mészetes hogy az ifjabb kord­áknak és az idősebbeknek is megvan a maguk gondolati és érzelmi világuk. Ezeket görgettüfe^forgattuk hármasban Vrbovszki \ György barátommal, a szarvasi pártbi­zottság első titkárával és Szabo- vik János ifjú barátommal, a városi KISZ-bizottság titkárá­val. Mert ugyebár a mai lét­formát. amit negyedszázad alatt kialakítottunk. természetesnek vesszük valamennyien. De hogy ez a létforma kialakulhatott, ah­hoz az is kellett, hogy az akkori idősebbek úgy „találják” a kor céljait, hogy azokat magunké­nak tudjuk, érezzük, hogy az egyéni ambíció „belevágjon” a társadalmi érdekekbe. Az kel­lett hogy bízzanak bennünk, if- jakban, hogy lehetőleg egyéni alkatunk szerint „mérjék ki” feladatainkat. Most „látva” lát­ja mindenki, hogy ezt a köteles­ségét is az akkori idősebb nem­zedék teljesítette, megtanulta tőle az akkori ifjú nemzedék, hogyan kell a társadalom folya­matait jó mederbe terelni. S most sincs másról szó. Igaz, vol­tak és vannak megtorpanások, konfliktusok, de az emberiség legújabbköri történetének kiala­kulása sem lakodalom. A mai létforma gyötrődésekkel alakult ki, s a társadalom továbbfejlő­dése sem képzelhető el másként. S itt a hétköznapi tettek soka­ságára gondolunk, amelyekben gyűrűzik-vajúdik a ma a hol­nap, vagy ha úgy tetszik: ková- csolódik minden, ami az ember javára van. S hogy ezek a tettek mikor, mennyire elégségesek, vagy mikor mennyire elégtele­nek, tükrözi-jelzi a társadalom közérzete-hangulata. Egyik ilyen elégtelenség! tükröződés-jelzés volt az elmúlt években az ifjú­ság helyzetének a megítéléséről, gondolati, érzelmi világáról. Ezért Szarvason 1969 decembe­rében a városi KISZ küldöttér­tekezletén behatóan megvi zs- gálták többek között az ifjúság kulturális és szórakozási lehető­ségeit, mert ezek elégtelenek voltak, elmaradtak a ma igé­nyeitől. Ezért ajánlották a kül­döttértekezleten a tanács, a vál­lalatok, a szövetkezetek vezetői­nek, kommunistáinak figyelmé­be, hogy az adottságokat hasz­nálják ki jobban és bővítsék az ifjúság kultúrálódási szórakozá­si lehetőségeit. Teremtsenek olyan körülményeket, hogy az ifjak jól érezzék magukat, s gondolati-érzelmi világukat _ a szocialista közerkölcs gazdagít­sa. ‘K’zeket a gondolatokat orszá- gos méretű következteté­sekkel bővítette-gazdagította az MSZMP Központi Bizottságának tavaly februári határozata. Ezek az inspirációk arra sarkallták és sarkallják Szarvas kommunistá­it, vezetőit, hogy a hétköznapok „forgatagában” erre is fusson erejükből. Ezért követte tavaly siker a Szarvasi Állami Gazda­ság rózsási kerületében az elha­tározást, miszerint klubot kell létrehozni ebben a tanyavilág­ban. A gazdaság vezetőinek tá­mogatásával munkásszállásból alakították ki a klubot. £s hogy a forradalmi hagyományokat is ápolni kívánják itt, azzal is ki­fejezték, hogy az 1956-os ellen- forradalom szarvasi mártírja, Bagi János nevét vette fel a klub. S egy esztendő alatt any- nyira megkedvelték a környék lakosai, hogy a tanyavilág fel­nőttjei is eljárnak oda. Válto­zatos programjuk keretében egy csoport Bulgáriában járt ebben az évben, jártak náluk moszk­vai komszomolistak fiatal szov­jet katonák, aztán rendeztek magyar nóta-estet, és részt vet­tek belföldi társasutazáson. Hogy mi mindent csináltak, an­nak Huszárik „Miska” a meg­mondhatója, így nevezi a városi KISZ-titkár is. s őt talán a klub szívének is nevezhetném. A tanyavilág másik részén, a Bem Tsz-ben is elhatározták már, hogy állandó ifjúsági klu­bot alakítanak, és már a helyet is kijelölték. S ha lapunk adott is már arról híradást, mégis ide kívánkozik megjegyezni, hogy a művelődési ház pincéjé­ben klubot alakítottak ki, ezzel a városban élő ifjúság kultúrá­lódási szórakozási lehetőségeit bővítették. A városi tanács ilyen meggondolásokból a művelődési ház (hivatalosan: Művelődési Központ) rendelkezésére bocsá­totta az 'Árpád dísztermét, ahol táncrendezvényeket tartanak. Itt ugyanakkor azt is meg kell jeT gyezni. hogy ez a remek, vonzó terem télen nem nagyon von­zotta a fiatalokat, mert úgy fű­tötték hogy tánc közben is rit­kán melegedtek fel. Aztán meg az emeleti díszterem közönségé­nek a kiszolgálása sem vall a kulturá’tságra, mert ha valaki megkíván valamit, az Árpád földszinti vendéglőjébe, vagy presszójába kell lemennie. Ugyan miért nem lehet a dísz­terem mellett: kisteremben, vagy éppen a folyosón ilyen alkalom­mal berendezni egy büfét? Nem hiszem, hogy ez valamiféle „be­ruházási feszültséget” okozna. ¥7 zeken kívül sok mindent kell még tenni, hogy Szarvason az adottságok arányá­ban elégítsék ki ezeket az igé­nyeket. De féloldalas lenne ez a rövid helyzetkép a szarvasi fiatalokról, ha másról nem szól­nánk. Nevezetesen október 27- én tartják a KISZ városi kül­döttértekezletét. Ezt megelőzően a 60 KISZ-alapszervezet közül eddig 30 csatlakozott a „Nyolc órát a városért” akcióhoz. En­nek az elindítói a Szarvasi Épí­tőipari és Lakáskarbantartó Szövetkezet KISZ-fiataljai vol­tak, akik felhívásukban kife­jezték: „Városunk fejlesztési programjának megvalósítása ér­dekében akciót szervezünk Nyolc órát a városért jelszóval, melynek keretében ajánljon fel minden alapszervezet tagja, fia­talja 8 órai társadalmi munkát városunk építésére-szépítésére”. Ennek keretében szerepel, hogy a fiatalok részt vesznek az Er­zsébetéi get Holt-Körös-parti részén most ősszel épülő úttörő­éi ifjúsági tábor munkálataiban, segítenek a város parkjainak őszi rendezésében. Az akciót el­indító fiatalok a tanács lakás- építési programjának a megva­lósítását támogatják. Szabovik János barátom arról is tudott már, hogy eddig két lakást fel is építettek. rTl ekintve, hogy a felhívás hosszabb időt ölel fel, hi­szen a kommunista szombatok és vasárnapok szervezésével a negyedik ötéves tervfeladatok megvalósítását kívánják a fia­talok előmozdítani. Kifejezik: „tegyük magunkévá pártunk X. kongresszusa által kitűzött utat... melyben testet ölt min­den ... fiatal jobbra vágyása, s még tágabb lehetőség nyílik egyéniségének a társadalom szá­mára értékes emberi tulajdon­ságának kialakítására és fejlesz­tésére.” Ezt a célt azzal kívánják elérni, hogy munkahelyük ne­gyedik ötéves tervének megva­lósításáért védnökséget vállal­nak a termelőüzemekben. To­vábbá. s ebben minden fiatalra számítanak, nevezetesen részt vesznek annak az erdősítési programnak a megvalósításában, amelyet még most ősszel meg­kezdene^. Ilyen lesz az egvik az ÁFOR környékén elterülő ipartelep fásítása. A 100 hektár­nyi telepítést jövőre be akarják fejezni. Részt kívánnak venni a fiatalok a negvedik ötéves terv alatt a Vajda Péter utcában épü­lő úttörőház munkájában, vala­mint a 100 tanulónak helyet adó diákotthon építésében. A z október 27-én összeülő városi KlSZ-küldöttérte- kezletnek lesz miről beszámolni, és van bőségesen feladat, mely- lyel az ifjúságot meg lehet bíz­ni. A KISZ-al nőszervezetek munkájában most az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusára készülve is nagy erőt kölcsön­zött az, hogy sok olyan párt- alapszervezet van, mint a Szarvasi Állami Gazdaságé, ahol valamennyi vezetőségi tag részt vett egy-egy KlSZ-alapszerveze- ti taggyűlésen. A pártvezetés ily1 módon is előmozdította, hogy az ifjúsági szövetség tagjai ma is, holnap is kommunista tetteket hajtsanak végre Előmozdította, hogy a gazdasági vezetők tettek­kel támogassák az ifjúságot. Cserei Pál Penzai úttörők kiállítása Ma, vasárnap délután 3 óra­kor a gyulai Ifjúsági és Úttörő- házban megnyitják a penzai út­törők munkájából álló kiállítást. A kis művészek rajzokon mutat­ják be vidékük szépségeit, min­dennapi életüket és a jövőről való elképzeléseiket. Botanikai és biológiai előadások Orosházán Orosházán, a művelődési otthonban október 25-én, hétfőn délután 5 órakor dr. Kiss István, a szegedi Tanárképző Főiskola tanára előadást tart „Orosháza környékének védett növényrit- kaságai” címmel. A diavetítéssel kísért előadás után Murvay Árpád, a Madártani Intézet mun­katársa, a Magyar Biológiai Társaság tagja „A Kardoskút—Fehér-tavi természetvédelmi terület és madárvilága” címmel ismerteti legújabb ku­tatásait. Mindkét előadást a Múzeumi Hónap ese­ménysorozatának keretében rendezik meg. Szabolcsi Miklós akadémikus Békéscsabán Sokat vitatott és rendkívül időszerű kér­désről, a közízlés és a tömegkommunikáció kapcsolatáról rendez előadást hétfőn délután három órakor a békéscsabai Értelmiségi Klubban a Városi» Tanács Művelődésügyi Osztálya, a Megyei Művelődési Központ és a TIT. Az előadó-vendég: Szabolcsi Miklós akadémikus.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents