Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
Vita Békéscsaba egészségügyi helyzetéről Békéscsabán az MSZMP városi bizottsága néhány napja tárgyalta meg a város egészség- ügyi helyzetét Legutóbb ilyen vitát 1969. novemberében tartottak. Most az azóta bekövetkezett fejlődését és a gondokat beszélték meg. Őszintén szólva az eredmények mellett sincs oka a városnak azzal büszkélkedni, hogy az egészségügyi hálózat jelenleg minden igényt kielégít A város 15 egészségügyi körzetében egy orvosra 3078 lakos jut Ez 640 emberrel több, mint az országos átlag. S hogy a megyeközpont valóban kedvezőtlen helyzetben van, arra szolgáljon néhány adat bizonyítékul: a felsőfokú központokban — ilyen besorolásban van Békéscsaba is — országosan — egy körzeti orvosra 2400—2100 lakos jut, Budapesten pedig 1946. Az igazsághoz azt is el kell mondani, hogy vannak helyek, ahol az arányok még rosszabbak. Ügy gondoljuk azonban, hogy a csabai orvosoknak és a betegeknek ez kevés vigasz. A város vezetői azon vannak, hogy tovább javítsák a jelenleg még nem megfelelő arányokat Ezt a célt szolgálja majd a jövő év közepén az újabb orvosi körzet létrehozása is. Ezzel az egy orvosra jutó lakosok száma 2812-re csökken. Több a járébeleg A körzeti orvosok járóbetegforgalma Békéscsabán, ugyanúgy, mint másutt az országban, egyenletesen emelkedik. Egy nap alatt 42—45 beteg keresi fel körzeti orvosát. Nem kell szakembernek lenni, hogy megállapítsak ennek negatívumát. Minden bizonnyal ez is oka, hogy a körzeti orvosoknak nem mindenkor jut ideje egy-egy beteg tűzeted sebb vizsgálatára. Nem az orvosok tehetnek erről, hiszen egy betegre csak - valamivel több, mint 5 perc vizsgálati idó jut. Ha nem is elfogadható, de mindenesetre érthető: ilyen ütem mellett az orvosok olykor türelmetlenebbek, mint ahogy azt a beteg elviselné. A jelentés, amelyet a végrehajtó bizottság elé terjesztettek, a gyermekgyógyászatban jobb helyzetet állapít meg. A városban öt gyermek körzeti rendelő van és mind az öt önálló váróval, rendelővel rendelkezik. A gondok azonban itt is jelentkeznek. Ezekben a rendelőkben nincs külön váróterem a fertőző betegeknek. A lakáshiány általában kedvezőtlenül érezteti hatását. Igaz elsősorban a szakorvos hiány, de a kevés lakás is oka annak, hogy több orvosi állás nincs betöltve. A végrehajtó bizottság jónak értékelte a gyermekegészségügy fejlődését. Sikerült megteremteni a szoros szakmai együttműködést a védőnők és a gyermek- orvosok között. A védőnők közvetlen felettese a körzeti gyermekorvos. Haladás, hogy minden gyermek körzeti orvos hetenként egy napon rendelőjében ad csecsemő tanácsadást. Kevés az üzemi rendelő A város területén csak a téglagyárban és a konzervgyárban van fő foglalkozású üzemorvos. Ez is oka többek között a szakorvosi rendelőintézet túlzsúfoltságának. Hiszen a többi üzemek, vállalatok részfoglalkoztatású 4 BtKÉS mi. OKTÓBER 24. üzemorvosai a betegeket komolyabb vizsgálatokra a rendelőintézetekbe kénytelenek küldeni, mivel a vállalatoknál általában nincs megfelelő orvosi rendelő. Jogos a végrehajtó bizottságnak az a megállapítása, hogy az üzemorvosi hálózat nem tart lépést az egyre növekvő igényekkel. A fiatal orvosok nem szívesen mennek erre a munkaterületre. Lehetne változtatni ezen, de ehhez a vállalatoknak kellene olyan feltételeket teremteniük, amellyel csábítanák a szakembereket. A rendelőintézet járóbéteg-el- látását számos nehézség akadályozza. A rendelkezésre álló helyiségek területileg nem felelnek meg a szükségletnek. Zsúfoltak a szakrendelések, telve vannak a folyosók és így az egészségügyi követelmények megtartása alig lehetséges. Az is probléma, hogy alacsonyak a szakorvosi óraszámok. Országosan ezer lakosra 3 óra jut, Békés megyében 2 és Békéscsabán mindössze 1,7 óra. S ha ennek ellenére a szakrendelések átlaga 8,2 perc körül mozog, nem bizonyos, hogy ez jó is. Az elmúlt években több szakorvos elhagyta a ^várost és a megüresedett állások máig sincsenek betöltve. Ez jócskán növeli a leterheltségét a meglevőknek. Kevés a koritól! így Nagyon kedvezőtlen a helyzet a fekvőbeteg-ellátásban. Békés megye s benne a megyeközpont kórházi ágy ellátottságban 17. helyen van az országban. Ezer lakosra országosan 55,8 ágy jut Békés megyében 38 és Békéscsabán — beleszámítva a kórház vonzáskörzetét is — mindössze 30 ágy jut. Da ha csupán a város lakosságát vesszük alapul így is á legalacsonyabb az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma a felsőfokú központok között. Még Békéscsabán 71,8 ágy jut ezer lakosra, addig például Kaposváron 238,8, Szombathelyen 262,9. Indokolt a végrehajtó bizottságnak az az állásfoglalása, hogy a már tervbe vett új megyei kórház építését sürgetni kell. Nagy gondot okoz, s a gyakorlatban lehetetlenné válik, hogy a fiatal orvosok szakmai és tudományos tevékenység magas szintű művelése esetén is, belátható időn belül előre jussanak „a ranglétrán”. A jelenlegi besorolási és kinevelésd rendszer ezt hátráltatja. A főorvosi kar és a beosztott orvosok szakmai és tudományos tevékenysége között ezért is nagy a távolság. Pedig ennek hátrányát mindenképpen a lakosság látja. A kórház anyagi ellátottsága nem marad el a többi felsőfokú központokétól. Az egy kórházi ágyra eső kiadás 1970-ben 53 454 forint volt, ugyanakkor például Kaposváron 51152 forint, Szolnokon 45 609 és Szombathelyen 41 786 forint. tetésfl épületből lett kialakítva. A bölcsődei dolgozók lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy ennek ellenére a tisztasági, gondozási és a pedagógiai munka mégis kielégítő. A IV. ötéves teúv előirányzataiban szerepel az,l-es és a 2-es számú bölcsődék bővítése. Ezen. kívül a Szigligeti utcában új 60 férőhelyes bölcsőde építését tervezik. Ha ez megvalósul, még akkor sem oldódnak meg teljesen a gondok. A tanács üzemi összefogást kezdeményezett, ez megértésre talált a vállalatoknál. Anya* és Gsecsemővédelem Kevés az orvos \ A városban összesen 124 orvos dolgozijt. Ha a felsőfokú központok néhány adatát összevetjük a békéscsabaival, jól látható, hogy ebben is az utolsó helyen vagyunk. Kaposváron ezer lakosra 217, Nyíregyházán 224, Székesfehérváron 235, Szombathelyen ' pedig 290 orvos jut, Békéscsabán viszont csak 133. Az elmúlt években az egészségügyi dolgozók körében és elsősorban a kisegítő személyzetnél volt tapasztalható elvándorlás. Ezért érthetetlen többek között, hogy a Kemény Gábor Szakközépiskolának, amelyben az egészségügyi középkáderek képzése történik, nem megfelelő a kapcsolata bázis-kórházakkal. Ahhoz, hogy Békéscsahán az egészségügyi helyzet lényegesen javuljon nem elegendő, a párt- bizottság, a tanács határozata vagy határozatai, nem elegendő, hogy a végrehajtó bizottsági ülés után egészségügyi aktíván vitassák meg az ismert gondokat. Ahhoz, hogy belátható időn belül felzárkózzon a város a többi felsőfokú központokhoz, több pénz és nagyobb megértés kell. S ha ehhez a Város anyagi ereje kevés, szükséges a megye, és az országos szervek segítsége. Botyánszki János Szovjet gyártmányú fordító és referáló gép A Kisinyovi Politechnikai Főiskolán olyan elektronikus rendszert dolgoztak ki, amely négy szakterülettel — a félvezetőkkel, az építőanyagokkal, a hajógyártással és a borászattal — foglalkozó műszaki cikkeket ,.el tud olvasni”. A „Minszk—22” típusú gép orosz nyelven közli a cikk témáját és rövid tartalmi ismertetést állít össze, ezenkívül angol nyelvű referátumot is készít, amelyet utasításra szintén lefordít. A gép memóriaegységedbe több mint 3000 közhasználatú angol és orosz szót tápláltak be. Ehhez az állandó szókincshez kapcsolják a fordítási megrende. lőjét érdeklő ismeretág terminológiáját tartalmazó „szakszótárt”. Négymillió köbméter földgáz .oodraSÍHft&Mv:'Az ország szénhidrogénenergiai bázisa a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat hajdúszoboszlói földgáz üzeme. Az 1965 óta termelő üzem naponta 4 millió köbméter földgázt szállít az országos távvezetékhálózatba. Jelentős az üzem propán- bután-gáz gyártása is. (MTI fotó — Balogh László felv. — KS) Az elmúlt években az anya- ; és csecsemővédelemben jelentős : előrehaladást' ért el a város. : Csecsemő-tanácsadáson évente : 8880 anya jelenik meg. A város egyik legsúlyosabb ; gondja a bölcsődei férőhely hiány. Jelenlegi öt tanácsi és hat ; üzemi bölcsőde működik, össze- ■ sen 345 férőhellyel. Annak eile- » nére, hogy a férőhelyeknél jóval ■ több gyermeket helyeztek el a ■ bölcsődékben, még sokan vár- ; nak felvételre. Ez azonban csak ■ az egyik gond. A másik, hogy a ■ városban csak két korszerű böl- • csődé van. A többi más rendel- « A Járási Tanács székháza a legkisebb magyar nagyváros legrondább épülete. Hajdan Habsburg-sárga fala az idők során redvessé mállott, mint az elhagyott sóházaké. Szűk és sötét lépcsőházában lehangoló aktaszag üti meg a belépő orrát Meg a korhadt és recsegő padlók, az egérráigta por, az ablakpárkányokig felkúszó talajvíz és az „ügyfelek” belsőzsébéből minduntalan előrángatott szilvapálinka szaga. Csggei, mezőgazdasági osztályvezető szobája alig háromszor négy méteres, berendezése mégis a nagy miniszteri tárgyalószobákat utánozza. A sarokba szorítva az íróasztal, mögötte karosszék, az íróasztalnak éllel alacsony dohányzóasztalka, előtte két fotel, mögötte a talajvizes fal. A maradék sarokban, az ablak egy részét is eltakarva, a páncél- szekrény és egy iratszekrény. Az iratszekrény tetején egy gipsz Lenin és Muhina Fel- szabadulási Emlékműve. Őseged negyven éves, kilencven kilós, csizmát és kiülepese- dett nadrágot hordó „paraszt”. Húsz éve dolgozik az apparátusban a legkülönbözőbb beosztásokban. ö az, aki mindig ott áll helyt, ahova „a párt állítja”. Két hathónapos pártiskolát végzett és a Népszabadságot sem olvassa el, mert hozzászokott, hogy am/ fontos belőle, arról úgyis megkapja megyei vagy járási értekezleten, többféle brossúrában a tájékoztatást — bár a brossú- rákat megintcsak nem olvassa el, mert hozzászokott, hogy ami fontos belőlük, arról úgyis meg. kapja megyen vagy járási értekezleten a tájékoztatást..; A különben üres páncélszekrényből elővesz egy demizson pálinkát, meg két vizespoharat, leteszi a dohányzóasztal lapjára Zsiga elé s tölt a poharakba. A magáét kicsit megemeli s leönti. Selyem Zsiga önkéntelenül megrázkódik a büdös szilvapálinkától — ő nem ilyenhez van szokva. Ö nem iszik, vagy csak márkát. De persze nem mutatja. Csegei dühös arca nem árul el semmi jót — Az én nevemet miért köpted be? — Gondoltam, minél nagyobb neveket mondok, annál könnyebben. elsimítják: az ügyet. Csegefnek jólesik a bók: nagy nevek! Nemcsak a rendőrségen vált be — most is beválik. Csegei haragja irányt változtat: — Ez már a második eset! Hogy semmiségekért levált valakit! Hatalmi mániája van ennek a Niklainak, vagy mi...? Most megint én segítsek rajtad. Mire kellett százhúsz kiló hal? Zsiga sóhajt. —■ Kiszámítottam, ha mindenkinek csak öt kilót adok, márpedig annyit muszáj... — Mért nem vesztegeted meg egyszerre az egész országot? Az egész béketábort? — A feleséged bezzeg örült volna — és Zsiga beleszagol a pohárba. — Ez a pálinka is tőlünk való. — Hol van az már! — s Csegei újra tölt a poharakba, isznak. — A Területi Szövetségnél fellebbezd meg a leváltásodat s amíg nincs döntés, maradj a faluban... Majd kitalálok valamit. A téesz-iroda előtt egy ütött- kopott Pobeda áll*meg egy pillanatra ,sovány, szemüveges fiatalember lép ki belőle, búcsút int a zsúfolt ’autónak — Háromkor itt! — s az iroda felé indul. Az autó továbbmegy. A tömésfalu, innen-onnan összekoldult bútorokkal berendezett irodában Csorvás Tibort találja, a főkönyvelőt. Most másik ruhában van, de most is olyan elegáiis, mint egy vidéki bonviván. Nyakkendőjében tű. Az újságíró kinyúlt, kikönyö-
