Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

Cukorrépasxállítás

A békéscsabai Lenin Tsz-ből a 8-as számú Volán tehergépkocsijai szállítják a cukorrépát a Sarkad! Cukorgyárba. A táb!a szélén ugyancsak a Volán rakodógépével töltik fel a tehergépkocsit és a mögé csatolt pótkocsit. (Fotó; Demény)

©®e»BM®Eff*SS3'5S$S83*eE®®®E*$SS®ffl®fflIS®9fflffl6®ea(»’®®«SasaBB35»®SSSlSESSaSSSSdr»e85KI3S;BB»S«iSBSS£í3Si!9®0SíSS3®eSa?(r't

Piaci jelentés

Az utóbbi «apóik kellemes időjárása Békéscsabán befolyásolta a piaci felhozatalt. A szokásosnál lényegesen több árut hoztak a termelők, mint más alkalmakkor. Különösen baromfiból volt jó a kínálat, ez megmutatkozott az árakon is, néhány forinttal csökkenték. Csirkéből összesen 209 párat hoztak az egyéni termelők, de voltak áruikkal szövetkeze- 5 íek is. Az előbbiek 30, az utób- biák 28 forintért adták kilóját. Tyúkból 64 darab volt, ára 22 forint kilónként. Megjeleiv a hízott liba és kacsa is, a libát 34-ért, a kacsát 22 forintért adták. Drága volt viszont a tojás, bár ebből is sokat hoztak Békéscsabára, összesen 8 ezer darabot* átlagos ára: 1,70 volt.

lembe, akkor azt láthatjuk, hogy a legmagasabbak ezúttal is Szarvason voltak. A hízott kacsa kilóját például 25-ért adták, a sárgarépát 6-ért, a petrezselymet 8 forintért. A burgonya is drágább, más piacok áraival szemben, Itt 4 forintért adták kilóját. A gyümölcs viszont olcsóbb mint

máshol, az alma átlagos ára 5 forint, a körtét 7-ért és a szőlőt is ennyiért kínálták. Érdekességként említjük meg, hogy milyen változóak a fokhagyma-árak egyes piacokon. Békéscsabán K), Gyulán 14, Szarvason viszont 24 forint volt kilója.

K, I.

Halit ai új szfivetkezeli lörvényröl tudni kell: @

Milyen változásokat hozott a mezőgazdasági fezekben?

rsaSS£EXSeSBBSS3S!a:3ffi®XSe*tBliatBSa«a®»®aaBXSB89BfflBSfflBä£Sa3BE©®'SS®aSaSa®SSS53SSSS358Z3S§SeHBB8BBa

Tanműhelyben

A gyümölcs- és zöldségpiacon különösen sok káposzta, karfiol és burgonya volt. Burgonyából 5700 kilogramm érkezett, ára 3 forint. Káposztából 2500 kilogramm volt, 2,50- ért adták kilóját. Kiváló minőségű karfiol is érkezett. Öröm volt vásárolni az egészséges, szép termékből. Átlagosan 10 forintért adták látóját. A sárgarépa ára 4 forint, a petrezselyemé 7 forint volt. Kaphatók voltak primőrök is, nemcsak Békéscsabán, hanem megyénk többi városainak piacain is. Békéscsabán például hónapos retket lehetett kapni, csomónként 1,50-ért, salátát, melyből 2000 darab volt, s 1,50-ért adták. Ezenkívül zöldhagyma és zöldborsó is volt a piacon. A hagyma csomóját, 1,20-ért, a borsó kilóját 15 forintért adták. Almából 8 ezer kilogramm érkezett. Az elsőosztályút 5—7, a másodosztályút 3—4 forintért kínálták. Sok volt a felhozatal körtéből és szőlőből is .A- szőlő valamivel olcsóbb lett, átlagos ára 7 forint.

Orosházán a tojás volt a legolcsóbb, bár keveset hoztak a termelők .darabonként 1,40- ért adták A saláta ára itt a legmagasabb, 2,50. Viszont olcsó a karfiol, a paprika, paradicsom és zöldbab. A karfiol kilóját 7 forintért lehetett vásárolni. A paradicsomot 3 forintért, ellentétben a csabai 6 forintos árral. Meglepően drága volt Orosházán a káposzta, más piacokon 2,50—3 forint, Orosházán viszont 5,50-ért árusították.

Ha az árakat vesszük figye— Szerszámot letenni, 5 perc pihenő. Mindenki menjen a levegőre! — vezényel katonásan Varga István szakoktató.

— Tizenöt I. éves karosszéria- lakatos tanuló fegyelmezetten hajtja végre az utasítást. Rendben leteszi a szerszámot és gyors lépésekkel indul a Iájárat felé. Az udvarra érve aztán már szabad játszani, birkózni, futni, bokszolni. Kell a mozgás a tizen, ötéveseknek.

A Volán 8-as számú Vállalat; új és még egészen be sem fejezett tanműhelyében vagyunk. Itt kap fémipari alapképzést szeptember 1 óta 15 karosszérialakatos- és 15 autószerelő tanuló.

A tanműhely egy modem épület első emeletén kapott helyet. Tágas, világos, jól berendezett, amilyet a jövő szakmunkásainak a képzése kíván. Innen a fiatalok három év múlva majd az épülő szép szerelőcsarnokba kerülnek.

Ma csak a karosszéria-lakatosok vannak a tanműhelyben, az autószerelők a 611-es számú Szakmunkásképző Intézetből tanulnak. Varga Istvánnak mindkét csoportról igen jó a véleménye:

— Szorgalmasak, törekvők a gyerekek. Ilyen környezetben szívesen dolgoznak.

A legügyesebbnek Molnár Lászlót és Baráth Gergelyt tartja. A két fiú bele is pirul az elismerésbe, de Molnár László hamar feltalálja magát.

— Varga elvtárs kezdettől fog., va úgy magyarázott, hogy kedvet kaptam a vasas szakmához.

Baráth Gergely egy kicsit előrelátó is:

— Aki többet tud, jobban boldogul az életben. Legalább

4-es szeretnék lenni. Már most,

az első félév után több lem az ösztöndíj.

— Mennyi?

—■ Száznegyven forint.

— Mire kell néked a pénz?

— Kollégiumban lakom, ott minden megvan. Jó a koszt, néha azonban tejet veszek, vagy egy üveg jaffáí. Ka van valamilyen KISZ-rendezvény, akkor is elmegy néhány forint. Nemrég vettem egy spirálfüzetet. A szerke zettan és a szerelési ismeret a legnehezebb tantárgy, abban vezetem.

— Hová valósi vagy?

—- Medgyesbodzásra, de szombatonként ingyen utazom haza. A Volán 8. sz. Vállalat szabadjegyet ad.

Borgula György mezoberényi fiú. Olyan, mint valami ctíjbir- kóző. Meg is kérdezem tőle:

— Hány káló vagy?

— Hetvennégy — válaszol, s ágy húzza végig a reszelőt a satuba fogott acélon, hogy csak úgy csikorog. De amíg egy-két millimétert lereszel, neki is megjön az étvágya.

Elnézem ezeket a fiúkat. Fegyelmezettek, tiszták, rendesek. Egyforma kék munkaruhában dolgoznak, s egyiküknek sincs bozontos frizurája.

— Itt és a legtöbb helyen már jó tanműhely áll a fiatalok rendelkezésére — állapítja meg

Nagy Károly, a 611. számú Szak. munkásképző Intézet gyakorlati oktatás vezetője.

Bizonyára érdemes is erre áldozniuk a vállalatoknak. Jó szakmunkások csak ilyen körülmények között képezhetők ki. Mert hiába minden, ha nincs ember, alá a fejlődő technikát kezelni tudja.

Pásztor Béla

Az országgyűlés őszi ülésszaka törvényerőre emelte az egységes szövetkezeti törvény- javaslatot. Az új törvény 1972. január 1-tol lép hatályba.

A jelenleg hatályos 1967. évi III. Tv-nefc az , egységes szövetkezeti törvénnyel ellentétes rendelkezései hatályon kívül kerülnek, illetve módosítva lesznek. Ez a munka most van folyamatban. Várható, hogy törvényerejű rendeletként rövidesen megjelenik. Az érdeklődésre számító lényeges különbséget, az alábbiakban lehetne összefoglalni.

Az egységes szövetkezeti törvény tovább szélesíti azoknak a kérdéseknek a körét, amelyeket a közgyűlés az alapszabályban szabályozhat, ugyanakkor az eddigi belső szabályzatok mellett (alapszabály, ügyrend, munkarend, munkavédelmi szabályzat) részesedési szabályzatot is kell készíteni.

A jelenlegi szabályozás szerint a termelőszövetkezet éves tervét a küldöttgyűlés is elfogadhatja. Az egységes törvény szerint a közgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozik az éves tervek elfogadása.

A közgyűlés kötelező összehívásának eseteit az egységes törvény kibővítette azzal, hogy a közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tsz fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti. A tagok írásbeli indítványára a közgyűlést a jelenlegi törvény szerint akkor kell összehívni, ha a tagok 20 százaléka kezdeményezi. Az új törvény ezt 10 százalékban határozza meg.

A közgyűlés határozatképességéhez a jelenlegi törvény szerint 2/3-os jelenlét szükséges. Az új törvény szerint a a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van.

Fenntartja az egységes szövetkezeti törvény a küldöttgyűlések működtetésének lehetőségét azzal kiegészítve, hogy a szövetkezet határozza meg: 1—4 év között mennyi időre választják meg a Küldötteket.

Újonnan szabályozta az egységes szövetkezeti törvény a kötelezően megválasztandó bizottságokat. Eddig a közgyűlés választotta meg az ellenőrző (felügyelő) bizottságot és a nőbizottságot. Az új törvény szerint a közgyűlésnek döntőbizottságot is kell választania. E kérdéssel részletesebben is szükséges foglalkozni. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tagjaik közötti vitában általában a vezetőség tagjaiból alakított szű- kebbkörű testületi szerv, a Vezetőség Bizottsága döntött. A Vezetőség Bizottsága működésével kapcsolatban a gyakorlatban az a probléma merült fel, hogy lényegében a- zok a személyek döntöttek a vitában, akik a vita alapjául szolgáló sérelmesnek vélt vagy tartott határozatot meghozták.

Az új törvény ezt az ellentmondást feloldja, illetve megszünteti azzal, hogy minden mezőgazdasági termelőszövetkezet közgyűlésének, titkos sza- ■ vazássa] döntőbizottságot kell választani, s ez a bizottság lesz hivatva a vitás ügyeket eldönteni. Szükséges megemlíteni, hogy a döntőbizottság kizárólag a közgyűlés szerve és csak a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Változást hozott az új törvény a jogorvoslati szervek tekintetében is. A jelenlegi szabály szerint fegyelmi ügyben hozott vezetőség bizottsági tározatok ellen a Járási Hátatokhoz lehet fellebbezni. -Az új törvény szerint a JáBísi Hivatalok ilyen irányú jogköre megszűnik. A jövőben fegyelmi ügyeikben a döntőbizottság hoz

végleges döntést, kivéve azokat a fegyelmi ügyeket, amelyekben a közgyűlés hozott elsőfokú határozatot. A vagyoni jellegű jogvitákkal' kapcsolat tos döntőbizottsági határozat ellen a bírósághoz lehet fellebbezni.

Igen jelentős az új törvénynek az a rendelkezése, hogy 14 éves kortól lehet kérelmezőt tagnak felvenni. Ez az új rendelkezés összhangban van a Munka Törvénykönyvének azzal a rendelkezésével, mely szerint munkaviszonyt 14 éves kortól lehet létesíteni.

Az is jelentős változás, hogy az új törvény a korábbi közr- gyűlési joglcör helyett a tagsági viszony létesítését a vezetőség bizottsága hatáskörébe adta. Ezt á jelentősnek minősíthető változást az, indokolja* hogy egyrészt a közgyűlés viszonylag ritkán ülésezik és a belépési' szándék bejelentése és a közgvűlés tényleges megtartásának időpontja között hosz* szú idő ' telik el, másrészt a vezetőség, mint kisebb területi szerv jobban el tudja bírálni, hogy a termelőszövetkezetnek szüksége van-e munkaerőre, s ezen keresztül tagsági viszony létesítésére.

Ha a vezetőség a ,tagot nem veszi fel, akkor a belépni szándékozónak joga van a közgyűléshez fordulnja. Tagfelvételi kérdésben a közgyűlés véglegesen határoz.

Ugyancsak a vezetőség hatáskörébe tartozik a tagsági viszony megszüntetése is azzal* hogy a vezetőségnek a -tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatos határozata ellen (kilépés, kizárás, törlés) a közgyűléshez lehet fellebbezni, a közgyűlés ezzel kapcsolatos határozata ellen pedig a bírósághoz. Az új törvényben szélesebb körben lett meghatározva a tisztségviselők köre.- Ezek szerint a szövetkezet tisztségviselői: az elnök, az elnökhelyettes, a vezetőség tagjai, a felügyelő (ellenőrző) bizottság elnöke és tagjai, a szövetkezeti döntőbizottság és a nőbizottság elnöke, továbbá a területi szövetség küldöttközgyűlésére választott küldöttek és az országos tanácsba választott küldöttek, valamint az országos tanácsba megválasztott tag.

Igen jelentős az egységes szö_ vetkezeti törvénynek az a rendelkezése, amely félreérthetetlenül kimondja: a szövetkezetben tagsági viszonyban végzett munka, egyenrangú a társadalmi tulajdon más formájának keretében végzett munkával

Egyértelmű megfogalmazást kapott az új törvényben az állami törvényességi felügyeleti jogkör is. Külön kimondja a jogszabály, hogy nem terjed ki a törvényességi felügyelet a szövetkezet gazdasági mű_ veleteinek és a szövetkezet döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálására, továbbá az olyan egyedi ügyek érdemi elbírálására, amelyekben tagsági vitának van helye.

Végül az új törvény és ennek végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 21.) Korm. sz,

rendelet szélesítette az ellenőrző bizottságok jogkörét. Ennek megfelelően az eddigi jogain túlmenően az ellenőrző bizottság Indítványozhatja a vezetőség egészének, vagy egyes tagjainak felmentését, visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés ösz- szehívását. Ha a vezetőség a közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az ellenőr- őrző bizottság maga is ctez- szehívhatja a közgyűlést Dr. Drágán Iván, a „Körösök-Vidéke” Tsz Szövetség jogtanácsosa