Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 197L OKTOBER 23., SZOMBAT Ära 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Gazdasági aktívaértekezlet a Parlamentben Pénteken a Parlament kongresszusi termében gazdasági aktiva- ertekezletet tartottak, amelyet a kormány hívott össze a gazdasági élet időszerű kérdéseinek megvitatására. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, a kormány elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Nyers Rezső, as MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Ott volt a kormány több tagja és az MSZMP Központi Bizottságának több osztályvezetője, továbbá az államtitkárok, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei és budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a SZOT, a KISZ, a TOT, a SZÖVOSZ és as OKISZ vezetői, a KNEB elnöke, a miniszterek első helyettesei, a minisztériumok pártbizottságainak titkárai, az iparági szakszervezetek vezetői, nagyvállalatok igazgatói, párt- és szakszervezeti titkárai, a központi lapok főszerkesztői, gazdasági életünk számos ismert személyisége. A tanácskozáson Fock Jenő tartott beszámolót. Foek Jenő beszámolója Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársak.! Régóta nem. tartottunk gazdasági kérdésekről aktívaértekezletet. Időnként szükséges és hasznos, ha ilyen körben is áttekintjük a népgazdaság helyzetét. Megvizsgáljuk, hol mutatkoznak akadályok terveink végrehajtásának útjában, mit kell tennünk azok elhárításáért, illetve a kedvező tendenciák erősítéséért. Az őszinte helyzetfelméréssel, a tennivalók tisztázásával, a gazdasági folyamatok reális értelmezésével azt akarjuk elérni, hogy egységes szemléletet alakítsunk ki. Fock Jenő hangsúlyozta: az ilyen tanácskozásra — amikor a kormány nevében a gazdasági élet valamennyi területéről összehívják a szakembereket — azért is szükség van, hogy az ágazatok egymás közötti kapcsolatában is egységes gondolkodásmód, egységes cselekvés alakuljon ki. Szükséges ez azért is, hogy időről időre feltárjuk, elemezzük az adott idősziak pozitív és negatív vonásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusának határozata átfogó képet nyújtott népgazdaságunk helyzetéről, és megjelölte munkálkodásunk további fő irányait. Ezekre az alapelvekre és gyakorlati útmutatásokra épült az országgyűlés által ez évben jóváhagyott kormányprogram. Mai tanácskozásunkon szükségtelen lenne ismétlésekbe bocsátkozni, célravezetőbb, ha most gazdasági életünknek csupán néhány fontosabb kérdésére fordítjuk figyelmünket. A gazdasági irányítás jelenlegi rendszerének bevezetését megelőzően mintegy két és fél éves közös munka során alakítottuk ki az egységes álláspontot Ez hozzásegített ahhoz, hogy az áttérés az új irányítási rendszerre ne csak zökkenőmentes legyen, hanem biztosítsa az eredményes gazdálkodást az áttérés időszakában is. Az utolsó három esztendőben a népgazdaság alapjaiban egészségesen fejlődött. Számos gazdasági , folyamat kedvezően alakult. Javultak a tervek megvalósításának feltételei. Kedvező irányúak a strukturális változások. A gazdálkodás egészét mindinkább az jellemzi, hogy a vállalatok és az irányító szervek döntéseiben a gazdaságosság. a jövedelmezőség a korábbinál jóval nagyobb szerepet tóit be. Üzemeink, vállalataink mhsége jól gazdálkodik. Emelkedett a termelékenység. Megszilárdultak a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek, jelentősen emelkedett a termékek egy részének hozama. A lakosság áruellátása, mind mennyiségét, mind minőségét tekintve, gyors ütemben javult. Az életszínvonal emelésére vonatkozó terveinket túlteljesítettük. E kedvező folyamatok ellenére a népgazdaság fejlődése néhány területen jelentős problémákat vet fel, melyek leküzdéséhez ugyanolyan egységes szemlélet és tett- rekészség szükséges, mint ami az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozását és bevezetését jellemezte. Az elmúlt években is minden időszak gazdálkodásának megvoltak a pozitív és negatív jellemzői. 1968—1969-ben például jól alakul külkereskedelmi mérlegünk, de problémák voltak a termelékenységgel. 1970—71-ben külkereskedelmi mérlegünk alakulása különböző okok folytán kevésbé pozitív, viszont a termelékenység alakul jól. További fejlődésünk feltétele, hogy erősítsük a kedvező folyamatok kibontakozását, a néhány ponton tapasztalható feszültségeket pedig közös ösz- szefogással mielőbb megszüntessük. Feladataink nagyok, teljesítésük az erők szorosabb összefogását igényli. A mai tanácskozástól azt várjuk, hogy helyzetünk és tennivalóink megtárgyalása nyomán kialakítsuk a további egvséges cselekvéshez szükséges azonos szemléletet. Gazdaságirányítási randsze- rünk reformjának teljes kibontakoztatása hosszabb folyamat, melynek még egyáltalán nem vagyunk a végién. A gazdasági életben időről időre jelentkező problémák részben függetlenek a kibontakozás folyamatától, de a felszínen azzal összefüggésben jelentkeznek. S ez a körülmény táptalaja számos téves nézetnek. Népgazdasági problémáink tekintélyes része a gazdaságpolitikai végrehajtása, az irányítás gyengéiből és hibáiból, különféle következetlenségekből és emberi gyarlóságokból fakad. Eizért kijavításuk útját is csak sokoldalú, a népgazdaság egészét szem előtt tartó elemzés segítségével kereshetjük. Fock Jenő ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben az egységes értelmezésekben bizonyos bizonytalankodás és az azonos elveken alapuló cselekvésekben megtorpanás tapasztalható. Egyesek azt mondják, hogy a reform elvei nagyon helyesek, elérkezett az Ideje, hogy még gyorsabban és következetesebben érvényesítsük azokat, feloldva a tudatosan beépített korlátokat. Ez a nézet jóindulatú türelmetlenséget tükröz, de gyakran nem veszi kellően figyelembe a reális helyzetet, lehetőségeinket. Hamis nézetek alakultak ki a gazdasági szabályozók minden- hatóságáról. Mintha a szabályozókkal, mint valami varázspálcával, mindent meg lehetne oldani. Ez naivitás, de néha ennél is rosszabb, a gazdasági élet bonyolult folyamatainak fel nem ismerése. A problémákat nem lehet csak a szabályozókkal megoldani. Nem lehet minden nehézséget, az emberi tehetetlenséget a szabályozók rovására írni. A tervtörvényből eredően a szabályozók betartása kötelező, s az adott tervidőszakban nem, lehet rajtuk változtatni, bár a jövőt illetően lehet és kell is vitatkozni róluk. A lelkiismeretes, gondos munka, a felelősségtudat, a népgazdasági érdekek szem előtt tartása, a célratörő, ugyanakkor rugalmas vezetés minden kötelező előírásnál fontosabb. Célszerű, szocialista élveinken alapuló intézkedésekre van szükség, amelyek a kollektívák erejére, összefogására, vélemé. nyére épülnek. Ezért mind jobban érvényesíteni kell a demokratizmust, fejleszteni az üzemi demokráciát, s ugyanakkor erősíteni kell a kollektív bölcsességen alapuló egyszemélyi vezetést. A továbbiakban Fock Jenő hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági erőivel sáfárkodó, felelős emberek ne csak azt nézzék, károsodik-e és milyen mértékben ágazatuk, vállalatuk az irányítás hibái miatt, hanem azt is, mát veszít mulasztásaik következtében az egész népgazdaság. A miniszterelnök aláhúzta, hogy a határkörök leadásává a vállalati önállóság nőve. kedésével nem szűnt meg, inkább fokozódott a vezető szervek felelőssége, mert a munka, a vezetés, minden szinten bonyolultabb lett. Nem ritkán találkozunk azzal a felfogással is, hogy még mindig sok a központi intézkedés, a megszorítás, a vállalati önállóság kibontakozását túl sok szabályozás gátolja. Ebben van igazság, hiszen a reform kibontakozása még tart. Valljuk hogy az anyagi lehetőségek határain belül, a vezetés minden síkján még több önállóságra van szükség A központi irányító szerveknek azonban biztosítaniuk kell a népgazdasági érdekek, a tervszerűség az arányok érvényesítését, a társadalmi szükségletek kielégítését minden esetben és a kellő időben. Vannak, akik úgy vélik, hogy a hatáskörök bővítése fellazuláshoz vezetett, tág teret nyitva a felelőtlenségnek, hanyagságnak, fegyelmezetlenségnek, kalandor. ságnak. Ide sorolhatnám a gazdasági bűnözés fokozódásáról elterjedt túlzásokat, irányítási rendszerünk reformjának számlájára írt mendemondákat. A tény, hogy a gazdasági életben rendellenességekkel, az előírások, rendelkezések kijátszásá- (Falytatás a 2. oldalon) Ülést tart a MTESZ megyei elnöksége A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége október 28-án, csütörtökön délután két órakor ülést tart Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson először a Bolyai János Matematikai Társulat megyei tagozatának munkáját vitatják meg. Ezután Golberger Jánosnak, az ideiglenes bizottság vezetőjének előterjesztése alapján megtárgyalják az építőipar ipari hátterének biztosításáról szóló jelentést. A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére több tsz és mezőgazdasági gépgyár közös kukoricatermesztési tanácskozást, tapasztalatcserét szervezett október 22-én Orosházán, az Űj Élet Tsz-ben. A közös gazdaság tanácskozó termé-1 ben Eleki János főagronómus, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz kukoricatermesztésben elért eredményeit és a termesztés technológiáját ismertette. Zaty- kő Sándor tanár, az orosházi Új Élet Tsz kísérleti telepének vezetője tájékoztatta a résztvevőket arról a kísérlet-sorozatról, melyet az idén folytattak az Európában termesztett legjobb kukoricafajták összehasonlítására. Mils A MÉSZÖV közgyűlése Cl. oldal) Ketten az ifjú szakmunkások közül <5. oldal) Újítási tanácskozás a MÁV-nál (Tudósítónktól) A minap mintegy ötven részvevővel újítási tanácskozást tartottak a MÁV Békéscsabai Pályafenntartási Főnökségnél, amelyen Kádár Pál Pft-főnök ismertette *az újítómozgalom helyzetét Az eredményes tevékenységet bizonyítja, hogy 17 esztendő alatt 1347 újítási javaslatot nyújtottak be, melyekből 263-at fogadtak el. Az.elfogadott újítások révén 734 és fél ezer forint megtakarítást értek el. Király Béla, az orosházi űj Élet Tsz főagronómusa a legkorszerűbb kukorica-termesztés nagyüzemi módszereiről, a tsz nagytábláin elért eredményekről mondott korreferátumot. Szántó Péter, a kevermesi Lenin Tsz főagronómusa a helyi eredményeket ismertette. A korreferátumok után több szakember kifejtette véleményét az elhangzottakkal kapcsolatban, majd megtekintették az orosházi Űj Élet Tsz-ben üzembe helyezett FT—05 szemes toronyszárítót és az MGF—OB lucemaszárítót. A tanácskozás résztvevői ezután a kunágotai Bercsényi Tsz- be látogattak, ahol a kukoricatermesztés komplex gépi betakarítást és a Colimán szemesterKikoricatermesztök tapasztalatcseréje a megye déli részében mény-szárítót láthatták. Befejezés előtt a Gagarin Hőerőmű Építészetileg csaknem teljesen elkészült a Visontai Erőmű 5. számú blokkja. Ez az 5-ösnek nevezett 200 megawattos egység elkészültével befejeződik a nagy beruházás. (MTI fotó—Kunkovács László felv.—KS)
