Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

A KPVDSZ kultúrálna napok:

A Tótkomlóst Szlovák Együttes sikere a Sárrét fővárosában

A Szeghalmi ÁFÉSZ a XI. KPVDSZ Kulturális Napok alkalmából vasárnap — a Tótkom- lósi Szlovák Együttes amatőr művészei közreműködésével — műsoros estet rendezett.

Megyénk egyik legrégibb nemzetiségi együttesének műsorát nagy kíváncsisággal vártuk. Fokozta várakozásunkat a tótkom- lósiak közelmúltban Tatán elért sikere, ahol a televízió filmre vette műsorukat. (Húsz évvel ezelőtt már alkalmunk volt gyönyörködni a komlósiak népdalaiban, láncaiban. Igaz. akkor a dunántúli Kesztölc község szlovák lakosságának környezetében; a felszabadulást követő „csodákat teremtő lelkesedésben teli” légkörben adták elő műsorukat). Most Szeghalmon, ebben a színmagyar nagyközségben, ahol még nemigen szerepeltek nemzetiségi együttesek, került sor a tótkomlósiak fellépésére. Az előadáson, a járási és a nagyközségi pártbizottság vezetőin kívül megjelent Bocskai Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára, Hajdú Antal, az SZMT Kulturális Bizottságéinak vezető, je és Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára.

A tótkomlósiak műsorát a táncosok és a citeraaeneliar fellépései váltogatták. A késői kezdés miatt több számot kénytelenek voltak elhagyni k köztük sajnálatunkra a komlósi gyűjtésű Dinnyelopás című népi játékot. A műsorban szereplő szlovák és magyar népi táncok rutinosan peregtek egymás után, a hálás közönség tapsaival jutalmazta. A munkásokból és alkalmazottakból álló fiatal tánckar a lírai szépségű közép-szlovákiai táncoktól a gyors sodrású magyar csárdásokig a ritmusnak megfelelően váltott. Jól érzékeltették műsorukkal a két nép temperamentumát, játékos kedvét, le- génykedő virtuskodását.

A citerások, akiket a televízióból és a rádióból már jól ismertünk. összeszokott zenekar benyomását keltette. Az ídós isz- tagokból álló zenészek sok szép magyar népdallal kedveskedtek a hallgatóságnak. Kár, hogy a szlovák népdalokat elhagyták ez alkalommal műsorukból és kiváló szólóénekesük sem lépett feL

Utolsó számként egy komlósi gyűjtésű cigánytánc bemutatására került sor. Fergeteges tempóval, fergeteges sikerrel zárult fellépésük Szeghalmon. Sok tehetséges táncost és zenészt volt alkalmunk megismerni s ha a tv Rózsa Sándor sorozatának adása nem keresztezi a komlósiak műsorát, bizonyosan zsúfoltabb ház előtt mutathatták volna be színes műsorukat! .

***

Október 19-én Békéscsabán tartatták meg a döntőbe jutott csapatok szellemi vetélkedőjét, melyet Kovács István, a KPVDSZ megyei bizottságának tagja vezetett Az öt 3—3 fős csapat történelemből, irodalomból és képzőművészeti ismeretekből mérte össze felkészültségét A vetélkedő eredményei: 1. a Csor. vási ÁFÉSZ csapata, melynek Lung Erzsébet Péterffi Mihály és Vira János volt a tagja. Á második helyre a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat csapata, a harmadikra pedig a TÜZÉP első csapata került

*•*

Ma, 20-án Békés megyébe érkezik Szász Ferencné, a KPVDSZ Központi Vezetőségének elnöke. A kulturális napok keretében tájékoztatót tart a szakszervezeti munkáról és választ ad a dolgozókat foglalkoztató fontosabb kérdésekre. Itt- tartózkodása alatt megbeszélést folytat a megyei tanács, az SZMT és a MÉSZÖV vezetőivel és megtekinti a gyulai SZOT- üdülőt Este Békéscsabán, az Ifjúsági és Üttörőházban a kulturális napok záróünnepségén beszédet mond.

Miről ír a Delta Magazin?

A gyógyszerek divatja ad külfinBi időszerűséget a Delta Magazin új száméban két érdekes cikknek. Egyik az idegrendszerre, kedélyállapotra ható úgynevezett pszichofar- makonok (csillapító- és élénkíts szerek) kutatásáról ad számot, a másik pedig az alváskutatás új eredményeit, a jó alvás titkait foglalja ősz. sze. A csillagászat kóréból a szupernóva maradványok témáját tűzi napirendre a lap, a Föld múltjából pedig arról a korról ad számot, ami. kor a Szahara helyén jégmezők húBÉKÉSCSABAI

HIZLALDA

XI. sz. telepe

rakodókat és éjjeliőrt vési fel

320796

A Békéscsabai Hűtőhá*

FELVESZ

női és férfi

segédmunkásokat

állandó munkára zöldség-gyümölcsfeldolgozáshoz valamint KAZÁNFŰTŐT gázkazánhoz.

320775

zódtak. A legrégibb korokba nyúl a • legősibb rosszfiúkat bemutató cikk, : amely összefoglalja a földi élet ke- ; letkezésére vonatkozó elméleteket. ; „Kétbalkezes élővilág” címmel az ; agyféltekék szimmetriájáról fr « * Delta, bemutatja a program-szalag ■ alapján működő japán zenélő do- ! bozt, a legújabb miniautókat, a raj- ; zok továbbítására alkalmas telefont, * a bolygódugattyús Diesel-motort, ; valamint a téli olimpia színhelyét, I és beszámol a rosszindulatú dagana- I tok sugárkezelésének új elveiről. I

A SZABADSÁG MG TSZ burgonya-válogatásho« munkásokat keres.

Kereseti lehetőség: napi 100—150 Ft.

Jeletkezrü a tsz központjában a kertészeti üzemág vezetőjénél lehet.

320807

ötéves gyakorlattal rendel, kező egyetemi Ili. főiskolai végzettségű

munkavállalót

keresünk

számviteli osztályvezetői munkakör betöltésére. „Nagyvállalat” jeligére a

békéscsabai hirdetőbe.

320795

Képzőművészeti kiállítás a békéscsabai FEK-ben

(Foto; Barnácz István)

Á szépség nem luxus

— olvasható a békéscsabai illat szerbolt kirakatában. Az elsősorban a hölgyek figyelmébe ajánlott, csábító szöveg célkitűzése nyilván kettős lehet:

O Felhívni a közfigyelmet arra, miszerint elmúlt már az az idő, amikor a kozmetikázás luxusnak, afféle oktondi majmolásnak és értelmetlen idő- fecsérlésnek számított. A mai nő igenis legyen vonzó, ápolt, a munkában, utcán és társaságban egyaránt.

O Közhírré tenni, hogy e jő- szándékú felvilágosítást

megszívlelendő, a szépítkezéshez szükséges kellélcek minden mennyiségben és nagy választékban helyben beszerezhető. (A jó bornak is keli cégéri)

Más kérdés, hogy a sorrend

— üzletpolitikai megfontolásokból — esetleg fordított A tömör szöveg csábosán vonzó ugyan, ám mégis „sántít” egy kicsit. Az értelmezése körül van némi zavar. Nézetem szerint ugyanis a szépség alapvetően születési adottság (a közhiedelem ellenére sem vásárolható meg!) Mert, teszem azt, ha valaki — uram bocsá’! — rútnak született, az bárhogyan „kence- ficézi” is magát, attól még nem lesz LoUobrxgida. Logikus tehát a következtetés: az ilyen számára a szépség okvetlenül luxus lehet. Aki viszont szépítőszerek nélkül, az általános közhit szerint is szép, orrnak valóban nem luxus e tulajdonsága, hanem veleszületett adottsága.

Percig sem vitatható: a szépítőszerek használata a szépséget fokozhatja, a rútságot mérsékelheti. Azt hiszem, mindezek ismeretében az ominózus tömör felhívás — csábos vonzásának és édes anyanyelvűnk szépségének csorbítása nélkül — így volna kifejezőbb és szabatosabb:

A szépségápolás nem luxus!

(—kazár—)

Tíz esztendeje dolgozó képzőművészeti stúdió tagjainak alkotásait állították ki Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében. Egészen fiatal és a negyedik ikszen túl lévő képzőművészekét, kezdőkét és már több színvonalas kiállításon résztvevőkét: olajfestményeket és szobrokat, akvarelleket és rézdomborításokat, ex libriseket és textilképeket.

Fehérfalú házat, szürke kerítést, vázámyi virágot, gyengéden ívelő lányfejet, víz felett csapdosó sirálycsapatot, napszítta férfiarcot, jegenyék-saegélyez. te földutat, folyóban tükröződő utcát ábrázolnak a műveli, bizonyítva készítőik humianizmuFél évtizeddel ezelőtt jelent meg Moszkvában a világ országainak fővárosait képekkel és szöveggel bemutató könyv, s azóta már a magyar nyelvű változatból is két kiadás fogyott el. A harmadik kiadást a napokban jelentette meg huszonötezer példányban a Kossuth Könyvkiadó.

A szép kállftásű, több, minf háromszáz oldalas kötet népszesát, szeretetét a táj, az ember, azok szépsége, méltósága iránt.

A stúdió célja, hogy lehetőséget, alkalmat adjon a képzőművészet gyakorlati kedvelőinek, művelőinek az önkifejezésre. Jogászok, szakmunkások, BM- dolgozók, ipari tanulók, tanárok, katonák, technikusok a tagjai, közülük többen szerepeltek mér egyéni bemutatókon, a Fegyveres Erők Országos Képzőművészeti Kiállításán, a Képzőművészeti Körök Országos Kiállításán, különböző alföldi, dél-alföldi, tiszántúli, megyei tárlatokon.

S mint az előbbiek, ez a mostam kiállítás is hű képet ad a képzőművészeti stúdió értékes, rokonszenves munkájáról.

rűsége érthető, öt földrész szaz- hamtinckilenc országának fővárosáról közli a legfontosabb, legérdekesebb tudnivalókat. Milliós világvárosok és inkább csak faluszámiba menő országközpontok történetét, műemlékeit, földrajzi-társadalmi sajátosságait mutatja be dióhéjban, jó szolgálatot téve az utazónak és a kényelmes karosszékben ülő kíváncsiskodónak egyaránt

,■«»»**«••••«*•*«•***•••••*••**■»••••»»•■*■■•««*

Harmadik kiadásban jelent meg II világ fővárosai című könyv

3. .

Motorral kifordul a tsz-udvar kapuján — s szembetalálkozik a hevesen integető csősszel, András bácsival. Lefékez.

A mögöttük levő ház ablakában Selyem Zsiga félesége jelenik meg — kárázott egy rongyot, s kíváncsian az ablaknál marad.

— Baj van, Géza —r mondja az öreg s int, hogy kapcsolja kd a motort, ne kelljen kiabálnia. A beállott csendben körülnéz, megvárja, míg egy biciklis elhajt mellettük s halkan mondja:

— Selyem Zsiga öt vékával több halat vitt el, mint ameny- nyit a menetlevélbe beírt.

Nagyon kellemetlen hír, Géza arcábó] kifut a vér.

— Ne vacakoljon, Andris ba_ tyám. Ez nem létezik.

— Számoltam — mondja az öreg.

— Hátha rosszul számolta, öreg. Ahol harminc-negyven fülesről van szó, ott könnyű ám eltéveszteni.

A csőfez egy marók kukoricát vesz ki a zsebéből, a szi- varzsébéből pedig a menetlevél másolatát.

— Harmincöt véka — mutaV

ja a papírt — látod? Ez pedig — a kukoricát odaborítja Ge- ■ za markába — negyven szem. Számold meg.

— Hogy... ? — Géza megrázza a fejét. — Nem értem.

— Ugye, az egyik zsebemet teleraktam kukoricával. Aztán amint egy vékát lemértünk a mázsán s föltettük a teherautóra .egy szem kukoricát áttettem a másik zsebembe. A végén összeszámoltam — öttel több.

Géza időt akar nyerni. Csak most száll le a motorról, odébb tolja, a járda felé s megszámolja a kukoricaszemeket. Negyven.

— Node — kérdezi bosszúsan —, hogy jutott ez eszébe?

— Hogy jutott eszembe? — csodálkozik az öreg. — Hát te tanácsoltad öt évvel ezelőtt Amikor az a vitás dolog volt a Pigniczkivel. Te mondtad, hogy az egyik zsebemet rakjam meg kukoricával...

— Igen, tényleg — mondja elképed tan Géza. És azóta ma§8» o s

— Azóta én minden raíko- mányt megszámoltam... Csak eddig, ugye, nem volt jelenteni valóim.

— A munkások is észrevették?

— Hogy vették volna észre? — csodálkozik az öreg. — ök nem számolták, ök csak rakodták.

— Egyszer, fiatalkoromban

mulattunk a Zöldkoszorúban — mondja elgondolkozva Géza. — Féldeciket ittunk. A barátaim engem bíztak meg, hogy számoljam a fogyasztást. Én minden körnél kitettem magam elé egy szál gyufát No, fizetésre került a sor. A főpiacéi négy körrel kevesebbet számolt. Tudja, hogy történhetett ez, András bátyám? Én tévesztettem el. Amikor rendeltünk, akkor is kitettem a gyufaszálat az asztalra, s amikor kihozták. akkor is... Előfordul az ilyesmi — teszi hozzá elnézően. ,

— Velem még soha nem fordult elő — mondja megbán- tottan az öreg.

Géza felül a motorra, mint aki befejezte a beszélgetést. Kemény a hangja, amikor visszaszól.

— Andris bátyám, ez nagyon súlyos dolog. Egy agronómust megvádolni azzal... Nézze — mondja szelídebben — a legközelebbi szállításkor kivisz valakit. Mondjuk, az öreg Pintért. És egymástól függetlenül mind a ketten számolják. Ha akkof is úgy.) tapasztalják., nos, akkor...'

— Te tudod, Géza — monoja sértetten az öreg.

Géza berúgja a motort s a kukoricát dühösen hajítja el a markából-