Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
A magyar „SzíanyiszIarszLij” 120 évvel ezelőtt, 1851. októberében született Ditrói Mór színész és rendező, a Vígszínház alapító igazgatója vagy ahogy Ignotus, a Nyugat neves kritikusa írta, „a magyar Sztanyisz- Savszkif’. Iskolái végzése közben és utána, szülővárosában, Kolozsvárott, majd több vidéki városban tevékenykedett, mint színész, majd pedig mint rendező. A színészeket nem kényeztette el, sőt ■— ahogy azt több forrásmunka tanúsítja —, szigorú mércét alkalmazott. Ennek ellenére ragaszkodtak hozzá, tisztelték. Nála csak a tehetség számított. Ezt bizonyítja az 1885-ben megalakított „Thália Színész Szövetkezet” története is. Ugyanis az történt, hogy a sopron—székesfehérvári szánháznál a rendező, Ditrói és az igazgató között éles ellentét keletkezett. A társulat tagjai egy kivételével a rendező mellé álltak. Következmény: amikor az igazgató megkapta a kassai területet, csak azt az egy színészt vitte magával, aki nem szavazott ellene. Ditrói ugyanakkor két ígéretes szerződési űrlapot kapott a maga és a felesége számára a szegedi színháztól, amelyre a saját feltételeit írhatta volna. Ö azonban nem hagyta el a magára hagyott társulatot. A két üres szerződést csak mint emléket tartotta meg. Élére állt a társulatnak és a „Thália Színész Szövetkezetei” felvirágoztatta. Ezután következett Kolozsvár, majd a Vígszínház, ahol életének nagy sikereit aratta. 1887-től mint kolozsvári szín- igazgató munkásságának középpontjában a magyar drámairodalom állt. Negyvennyolc estén keresztül, 56 magyar darabból álló „Magyar Ciklust” rendezett. Ugyancsak maradandó színházéletünk történetében az első „Shakespeare Ciklus”, amelynek keretében 23 estén 17 Shakes- peare-művet mutatott be. Csaknem egy évtizeden keresztül igazgatta a kolozsvári színházat, amikor a megnyíló Vígszínház meghívására elvállalta annak igazgatói tisztét. A Vígszínház, amely ezekben a hetekben ünne. pelte fennállásának 75. évfordulóját, megalapításának idején nem sok jövőt, sőt igen sokan a biztos bukást jósolták. Ditrói Mór azonban — aki Kolozsvárról magával vitte a társulatát is — itt is bizonyította kivételes művészi képességeit. A köny- nyfi, szórakoztató műsorok mellett itt sem mellőzte a magyar drámairodalmat, bár a cenzúra több darab bemutatását megakadályozta. Erre a sorsra jutott például Bródy: Tanítónő című műve is, amelyről az igazgató Ditrói mondotta: „Az idők csodálatos folyásában indexre került a darab. De megjósolom, visszatér még diadalmasan a rivalda elé”. Ditrói Mór, aki életében sok színészt nevelt, sok magyar író első színpadi lépését segítette, 1317-ig, — visszavonulásáig —a Vígszínház élén állt. Az egymilliomodik „Leányka*1 A napokban az egymiHio- modik palackozott „Leányka” indult útnak Egerből a Szovjetunióba. Egerben export célokra az idén palackoztak először bort. Korábban a palackozott egri borok kizárólag a hazai fogyasztást szolgálták. Külföldre csak hordós állapotban szállították. A nemrégiben üzémbehe- ■lyezett korszerű palackozó azonban lehetővé tette, hogy a korábbinál jóval nagyobb tömegű bort palackozzanak, s a külföldi picon is megjelenjenek az Egerben töltött palackok. A palackozott Egri Leányka népszerűségét bizonyítja, hogy az Eger—Gyöngyös Vidéki Állami Pincegazdasághoz újabb megrendelések étkeztek a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és több más szocialista országból. MEGYÉNK., Kit Bemutatjuk Gyomot JTeyezetessé&ei Az, hogy Gyotnát mint idegenforgalmi lehetőséget felfedezzék, úgyszólván a mai napig A református templom A modern pentatlon — magyar nevén öttusa — azon sportágak közé tartozik, amelyet meglehetős késéssel „kopíroztak át” az ó- kori görög olimpiák műsorából — némi módosítással. Az újkori olimpiák során először 1912-ben szerepelt a műsoron, de világbajnokságot csak 1949 óta rendezték, s most októberben a texasi San Antoni óban került sor a XVIII.-ra. A magyar öttusázókat méltán tekinthetjük a világ legjobbjainak, hiszen annak ellenére, hogy az első három VB- n nem vettek részt, hét egyéni és hét csapat- győzelmet mondhatnak magukénak. Balczó András pedig öt egyéni és öt csapatbajnoki aranyával, számtalan további helyezésével a külföldi szakemberek véleménye szerint is „minden idők legjobb öttusázója' ’címet vívta ki magának. S még mindössze 32 éves. Néhány érdekes apróság, amelyekről hosszú időn át beszélnek e nagyszerű sport hívei. Moszkvában az 1961- es VB-n történt. A lovaglásnál a magyar csapat akkori legjobbja, a Rómában olimpiai bajnokságot nyert Németh Rsse&c már csaknem Egyet-mást asöttusáról befejezte a melegítést, amikor az engedetlen paripa ledobta hátáról, megsérült, s szó sem lehetett arról, hogy a kiváló versenyző indulhasson. Benedek Ferenc, az edző kétségbeesetten rohant a lovaspálya mentén „időbemondói” szerepre kijelölt tartalék-versenyzőhöz, Török Ferenchez: — Ferikém, azonnal vágtass a rajthelyre, ülj fel annak a rakoncátlan dögnek a hátára s már indulj is. — Feri bátyám, de így ebben a „szerelésben” — mutatott magán végig Török. — Nincs idő cserére. Négy perc múlva ha nem indulsz, kizárják a csapatot. Feri elindult, s ebben a szerelésben, sarkantyú és pálca nélkül csaknem 500 pontot „összekuporgott” a ló hátán. Nem zárták ki a csapatot, sőt — ezüstérmet nyert a hármas. Ritka bavúr volt. *** Célzóvízből is megárt a sok. Lipcsében, 1965- ben játszódott le ez a jelenet — a pisztolylövés során. Hosszú éveken át az volt a szokásuk az öttusázóknak, hogy félórával a lőállásba lépés előtt megisznak egy féldeci pálinkát — mert annak hatására feloldódik feszültségük, izgalmuk — jobban lőnek. Az osztrák Hans Polzhubemek balszerencséje volt. Fél órával kezdés előtt „beön- tötte” magába a „célzóvizet”, s aztán — műszaki hiba miatt két órán át állt a verseny. S Polzhuber — ami biztos, biztos — minden fél órában utána töltött. Aztán az történt, hogy az első öt lövés során csak egyszer talált a céltáblába, a második előtt — a töltött pisztolyt ráfogta a nézőkre. Sven Thofelt, a nemze közi szövetség svéd elnöke ugrott oda. kiütötte kezéből a pisztolyt, s mentőautóval kórházba vitette a fiút. Azóta van szeszkontroll pisztolylövés előtt. De Polzhuber neve az öttusázók között örökéletűvé vált. A fél decit kis, az egy decit nagy Polzhubemek nevezik. *** Az 1954-ben Magyar- országon rendezett világ, bajnokságon a lovaglás, rtál *■" ■’ ~r'+. A szovjet Rakityanszkij a legjobb lovat „sorsolta” magának. Garamikürtös volt a neve. A magyarok figyelmeztették: | — I ván, ez olyan jó * 16, hogy csak kuporognod kell a hátán, irányítás nélkül is bevisz a célba. De arra vigyázz, ne pálcázzad meg, mert azt enyhén szólva nem szereti. Az elején minden ragyogóan ment. Már csak vagy 700 méter volt hátra az 5000-ből, amikor egy ikis erdőn vezetett át a lovaspálya. A ló be az erdőbe, s kis szünet után Raki- tyanszkij nélkül jelent meg a másik oldalon. Csak a hasa alatt lógó nyereg emlékeztetett arra, hogy a paripa „te. tejében” nem is régen öttusázó ült. Garam- kürtös hiba nélkü teljesítette a pálya hátralevő részét, átfutott a célon, s aztán beállt a ,.box”-ba zabot ropogtatni. Rakityanszkij tíz perc múlva jelent meg. kissé feldörzsölt arccal, gyalogosan, s kezében a nyereg alá való filc- lappal. Ennyi maradt i meg számára Garam- kürt ősből. Az*án elmesélte: — Kicsit lassúnak találtam az iramot, s az erdő előtt megfeledkezve a jó tanácsról. „megráJcáztam”. Bevitt az erdőbe, oda állt egy fa mellé s valósággal ledörzsölt a hátáról * ■ S azt mondják, az * eset óta Rakityanszkij j mindig pálca nélkül • száll nyeregbe. Garam- ■ kürtös leckéje ha tett» ■ késett. Kár, pedig földrajzi helyzete kifejezetten alkalmassá teszi arra, hogy a nyugodt pihenésre vágyók kedvelt helye legyen. Amit itt megtalálhat a látogató, az elsősorban a nyugalom. S természetesen mindazt, ami a pihenéshez kell; víz, bőséges árufelhozatallal rendelkező piac és a látnivalók. A Hármas-Körös fürdésre is alkalmas vize mellett Gyoma 2 ezer főt befogadó termálfürdővel Í6 rendelkezik. Baj viszont, hogy nélkülözi a megérdemelt propagandát. Pedig a jelentékeny fluoridot tartalmazó aikáiihidrogénkarbonátos gyógyvíz idült ízületi bántalmak, idült nőd betegségek, organikus idegrendszeri betegségek gyógyulását segíti elő, használható csonttörések és ficamok utókezelésd szakaszában, a eavtúltengéses, gyomorhurutos betegekre pedig ivókúraként van jó hatással. Külön figyelmet érdemelnek a látnivalók, a nagyközség — úgyszólván elfelejtett, számon nem tartott — műemlék, vagy műemlék jellegű épületei. A református templom copf stílusban épült monumentális épület. Belseje népies klasszicista. A hozzávaló anyagot 1791- ban kezdték el gyűjteni. (Vasat Gömorből. meszel és követ Borsodból hozattak, faanyagot pedig Erdélyből.) Többször változtattak rajta, jelenle® formáját az 1938-as nagy renoválás után nyerte. A torony vörösrézzel van fedve, a toronygomb és a csillag aranyozott. Az épület falait nemes vakolat védi. Az oldalfala^ kát lezáró párkány és a palával fedett tető között balusztrádok- kad díszített attika látható. A toronyórák körül díszes vízlevezető párkányzat van, ennek alját 32 konzol díszíti. A ba- lusztrádok és a konzolok anyaga időtálló kufsteini cement. A torony földszinti részében kapott helyet a díszes cínterem. A tölgyfából faragott impozáns ajtók gyomai művész, Papp Zsigmond munkái. Ő tervezte és kivitelezte az orgonát is. A templom belsejében látható ősz. lopfők és copfos díszítőelemek kiemelt részeinek aranyozása 24 karátos Katalin aranyból van. A római katolikus templom Haiuszmann Alajos alkotása. A mester korai korszakához fűződik. Neoreneszánsz stílusban épült vakolatlan színes téglából, palakő tetővel fedve. Homlokzatán Szent Péter és Szent Pál ülő alakja látható. A templom folytatásaként — ahhoz hozzáépítve — az építtető Wodiáner Albert és neje sírkápolnáia van. Különösen szép a kápolna bejáratánál látható két oszlopfő. A templom 1877 májusától 1878 októberéig épült. Az oltárkép — Jézus szívét szimbolizáló férfialak — idős Vastagh György alkotása 1878-ból. A szentély, a fátok és a kazettás mennyezet díszítése — egyelőre ismeretien itáliai művész munkája. A Hősök útja 39 számú ház a»»és tölgyfakapuja — ma leánykollégium — YbS Miklós alkotása. Földszintes, 7 tengelyes, sarokri zalitokkal díszített épület (Folytatása következik) Bt. Koós Ferene A leánykollégium Ybl Miklós alkotása
